Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-05 / 122. szám
3 Dunántúli napló Lakáshoz jutás Pécsett? Kinek mire jut pénz? Szükség van rájuk? Bérkilövők A Pécs Városi Tanács nyilatkozata: „ ... a városban a megváltozott körülményeket figyelembe véve évi 3-400 lakás megépítése képzelhető el oly módon, hogy arra fizetőképes kereslet is lesz." így mikor jut lakáshoz a több ezer lakásigénylő és a felnövekvő generáció ? A lakásfronton egyre nagyobb a káosz, a bizonytalanság és az elkeseredettség. Az újonnan épülő lakás meg egyre kevesebb. fgy tehát a kör bezárul. Az állam nem épít lakást. Az OTP-t olyan helyzetbe hozták a különféle gazdasági és egyéb szabályozók, valamint megkötések, hogy nem érdeke belevágni a nagy tömegű laikásépítésbe. legesek voltak. Pedig a minisztertanácsi és a pénzügyminisztériumi rendeletek kimondják: ha valaki hajlandó piacra lakást építeni, az kedvezményes kamatozású kölcsönt kap, mégpedig az átlagos 20 százalék helyett 8-10 szózaléÚj bérlakásokra az államnak és a tanácsnak nincs pénze, a bérlakás a mai költségvetés-hiányos időben még a folyton emelkedő lakbérek mellett sem „üzlet”. Az OTP joggal tart a kockázatvállalástól. hiszen eleve számolnia kell azzal, hogy a méregdrága lakások a nyakán maradhatnak. Kezét a különféle hitelpolitikai, gazdálkodási és gazdaságossági előírások és követelmények is kötik. A lakás-magánforgalomban a korábbi 3 százalékos vásárlási hitelkamat-lehetőségek megszűntek. Az új kölcsönök (18,5 szőlőlék kamat, plusz 1 százalék kezelési költség) átvállalása a magánforgalomban is csak banki engedéllyel lehetséges, ha ehhez ugyan hozzájárul a pénzintézet. Az OTP az 1989-es üzleti szabályzatában ehhez nem járul hozzá. OTP vagy szövetkezeti lakástulajdon cseréje csak úgy valósítható meg, ha készpénzben kifizetik a lakáson még meglévő tartozást. A tartozásra viszont csak üzleti kamattal vehető fel vásárlási hitel, ha egyáltalán beszerezhető több mint 20 százalékos kamatra. Aki OTP- vagy szövetkezeti lakását szeretné nagyobbra cserélni, jól gondolja meg. hlisz az elcserélendő kis- és a megvásárolandó nagyobb lakás is a fizetőképes kereslet függvénye. Magyarán: van-e fá készpénzes vevő. De az úgynevezett szervezett csere esetén is kötik a kezet a különféle előírások. Mert az ingatlanforgalmazó cégék — akik «ern építenek új lakást értékesítésre - is csak készpénzért tudják újraértékesíteni az általuk megvásárolt használt lakásokot hitel- és szociálpolitikai kedvezmények nélkül. A Bázis Építőipari Vállalat kivitelezésében mutatós épülettömb épül Kertvárosban, a Bajcsy laktanya szomszédságában Fotó: Kóródi Gábor Pedig kevés a lakás, rengeteg újat kellene építeni. A Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat a kedvező kormányzati döntések megvalósulásában bízva bele is vágott a vállalkozói lakásépítésbe. Már csak azért is, hogy működtesse a vagyonát és munkát -adhasson a dolgozóinak. Idén már 116 lakást adnak át Pécsett ebben a formában.- Saját erőből többet képtelenek vagyunk megfinanszírozni, mert erre a célra a kormányzati döntés ellenére sem kapunk hitelt. Hiába is van terv és közművesített telek - mondják beszélgetőpartnereim. Nem értem: a kormányzat ígéri és pénzintézetek mégsem adnak hitelt?- Kérdéssel fordultunk a Baranya és Somogy Megyei OTP- hez: meghitelezik-e a vállalatnak a lakásépítést, a vevőnek a lakásvásárlást, illetve az illetékességi körükön kívül is hajlandók lennének-e a finanszírozásra? A válaszaik túlzottan óvatosak, lényegében nem kos kamatra... De ez csak papír. . . Ilyen kedvező kamatú pénzt lakásépítés megfinanszírozására nem kapunk. Az építőanyagárak folyamatos és jelentős emelésével már a magánerős építkezések is egyre visszafogottabbak. A lakás, az otthonteremtés mindinkább a luxuskategóriába tartozik. A hitelpolitika nemcsak a kivitelezőknek és beruházóknak, de a lakásra várók helyzetét is kilátástalanná tette. Ez év januárjától megszűnt a kedvezményes, 3 százalékos kamatozású, hosszú lejáratú lakásvásárlási hitel. A piac farkastörvényei lám, ezen a területen győzedelmeskedtek. A korábbi 3 százalék helyébe belépett a 18,5 százalékos változó kamat és hozzá még az 1 százalék kezelési költség. De ez is azzal a kikötéssel, hogy ahogy nő az infláció, úgy emelkedik a kamat. Ezzel a költségvetés mindenhatósága jut kifejezésre az állampolgár elemi jogaival szemben. Mert a lokáshoz jutás - ho nem is deklaráltan manapság — de mindedképpen elemi emberi jog. Csők rrtár nem lehetőség. Legalábbis mind kevesebbeknek. Már csak azért is — ismét az elvonási kényszeré c főszerep - a pénzintézetek semmiféle hitel folyósítását nem tudják garantálni, akkor sem, ha a kölcsönkérelmező valóban rászorult. Garancia tehát nincs, maximum csak az esély, a lehetőség, hogy kaphat hitelt. Az OTP indoklása: ,,A jogszabályban rögzített kölcsönök tekintetében a rendelkezésünkre álló kereteken belül a Takarékpénztárnál (lakást - a szerző) vásárlók elsődlegessége mellett tudunk csak vállalkozni." Hogy ez a fogalmazás való ban mit jelent? Csak annyit, hogy még a jogszabályban rögzített kölcsönöket sem tudják a lakossági bankok garantálni. Még az előírásokkal szemben sem. De ha valaki megkapná a jogszabályban rögzített kölcsönt, a szociálpolitikai támogatást, a munkáltatói kölcsönt, még akikor is 3—600 ezer forint készpénzzel kell rendelkezzen. De ennyit honnan? Viszont a pénzügyi kormányzat a maga módján támogatja is a lakáshozjutákat. Míg korábban a kamatban (lásd 3 százalék), most a törlesztőrészletek megfizetésében támogat az állam. Már ha van, marad, kit. . . A kiemelt törlesztési támogatós címén mondjuk a kétgyerekes család esetében a havi törlesztőrészletek alábbi százalékát fizeti az állam az adós helyett: az első 5 évben 70, 6—10. évben 35, 11—15. évben 15 és a 16—25. évben ez a kedvezmény már nulla. A hitel felső határa maximum 400 000 forint. Ezt ugyan a jogszabály szerint nem tagadhatja meg a pénzintézet. .. De, aki nem jogosult a szociálpolitikai kedvezményre, annak eleve nem jár hitel, legfeljebb csak kaphat és csak az általános törlesztési támogatásban részesülhet, ami 1-5. évben 30 és a 6-15. évben 15 százalékos állami támogatóst jelent(het). Ha új lakáshoz nem is jut hat a fentebb vázolt okol miatt mondjuk az átlagosai kiskeresetű fiatal, kezdő házas pár vagy a magányos, akko milyen lehetősége van egyál talán Pécsett o lakáshoz jutás hoz? Murányi László Sajátos akusztikája van ennek a félmondatnak: „...és eloszlassuk a bérkilövőkkel szemben jelentkező előítélete-1’ két.” Az idézetet abból a meghivóból vettük, amelyet a napokban küldött szét a pécsi „Mecsek” bérkilövő vadász- társaság, s amelyben négy dél-dunántúli megye hasonló egyesületeinek képviselőit invitálták egy fórumra. Ennek az idézett mondat volt az egyik célja. Persze, a kifejezés — bérki- lövö — sem egészen jól hangzik. Mindenesetre ez esetben azokat a vadásztársaságokat jelöli, akiknek saját bérelt területük nincsen. Somogy, Tolna, Zala és Baranya megyékben 28 ilyen társaság működik. Közvetlen baranyai statisztika: a megyében 1590 sportvadász van, közülük 146- an négy bérkilövő egyesület tagjai. Ezen a pécsi Vadászklubban rendezett fórumon egyébként képviseltették magukat a Pest megyei bérkilö- vók is, így az országban működő ilyen társaságok egyhar- madának a problémái vetődtek fel. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége — és baranyai intézőbizottsága - álláspontja: szorgalmazni kell a bérkilövő és a területtel rendelkező vadásztársaságok együttműködését. Ez persze sok mindent takarhat, többek között azt is, hogy az úgynevezett területes társaságok igyekezzenek „felszívni", azaz tagjai sorába fogadni a bérkilövőket. Az azonban sejthető: az előbbiek valószínűleg nem fogadják tárt karokkal az újakat, eddig is igyekeztek tőlük elzárkózni - korábban ez Baranyában különösen jellemző volt. Mára valamit változott a helyzet, s ma már a volt bérkilövők egy része területes vadásztársaság tagja. Túl nagy áttörésnek ezt nem« lehet minősíteni, Gondos Gyula megyei fővadász szerint ugyanis a nagyvadas területe, két bérlő baranyai társaságok jelenleg mintegy másfél száz taggal bővíthétnék létszámukat. De ha a bérkilövőknek nincsen területük, miként integrálódhatnának a vadgazdálkodásba? Hogyan biztosíthatnának tagjaiknak szélesebb vadászati lehetőségéket? 'Erre a fórumot szervező „Mecsek” szolgált jó példával, többéves gyakorlattal foglalkoznak fél. vad-vadkacsatenyésztéssel, nemcsak tagjaiknak kínálva „kacsázást”, ha*em üzletet is teremtve ezzel. Van más járható út is, erre is van baranyai példa: néhány gazdasági egység (Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, MEFAG) rendszeresen vendégül lát bérkilövőket. Ez persze pénzbe kerül, a vadászatért fizetni kell, s nem is keveset. Egy fácán megközelítőleg 500 forint, a pilisi erdőkben egy kisagancsú dám- bikáért 3000 forintot kell fizetnie a vadásznak. Ám jó, ha ezt a vadászok megszokják: a tendencia mindenképpen az, hogy aki e passziónak akar hódolni, fizesse meg. Ennek mo még hiányzó (egyik) feltétele az egységes, országos vadászati tarifa kialakítása. A jelenlegi szabályok szerint egy vadásztársaság megalakításához legkevesebb 10 tag és 5000 hektáros terület kell. Vadász még csak van (talán túl sok is) - terület azonban nem: jószerével az ország minden porci'kája foglalt ilyen szempontból. most próbálkoznak korábban privi-, légiumök alapján lekötött területek „vadász-társadalmasítására". Ez azonban a sportvadászat felé vonzódok- számához képest elenyésző — és egyelőre bizonytalan — I ehető- )ség. Éppen ezért vetődik fel a kérdés: ha a bérkilövök integrálódása a vadászatba, a vad- gazdálkodásba ilyen nehézkes, szükség van-e egyáltalán ezekre a társaságokra?- Annyit mondhatok - véli Gondos Gyula —, hogy megalakulásuk éppen a vadászati lehetőségek iránti feszítő társadalmi igényt tompította. Pontot a regionális pécsi találkozó természetesen nem tudott a problémacsökoí végére tenni, ezért újabb találkozó lesz néhánv hónap múlva Kaposváron. Többek között mérlegre tenni azt, hogy a béHki- lövők általi intenzív aprávad- nevelés (fácán, fogoly, kacsa) miiven mértékben jelent nemcsak e társaságok tagjainak, hanem a területtel rendelkezőknek is bővülő és másként nem biztosítható vadászati és üzleti lehetőséget. M. A. Tanácstagi interpelláció nyomán Megszünika kocsma A "»Ókori italbolt bejárata Pécsett, a Szigeti út felöl A pécsi Szigeti út és a Homok utca sarkán található italbolt körül az utóbbi években sokszor csaptak össze az indulatok. A tanácstag is több bejelentést továbbított a tanácsra, vb- és tanácsülés egyaránt tárgyalta. A kocsmában rendszeres a hangoskodás, a törzsvendégek közötti vita nemegyszer verekedéssé fajul. A környékbeliek az első bejelentést 1987-ben tették a Pécs M. Város Tanács V. B. Hivatal ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és árellenőrzési osztályához. A beadványra a következő válasz érkezett: a Makári elnevezésű - szer-i ződéses — vendéglátóhely működésére és nyitva tartására az elmúlt öt évben nem érkezett lakossági panasz. A bejelentés- alapján indított vizsgálat során is megállapították, hogy az italboltban és környékén semmi sem zavarta a közrend és köznyugalmat.. A környékbeliek nem nyugodtak bele, írtak a városi rendőrkapitányságra is, mert megszaporodott a betörések és autófeltörések számo. Itt már hathatósabb volt az intézkedés, a rendőrök rendszeresebben ellenőrizték a környéket. Egy újabb bejelentést követően, 1988. július 1-től a Pécs M. Város Tanácsa V. B. Hivatalának ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és árellenőrzési osztálya első fokon nem engedélyezte a szeszes ital árusítását, ezt a Baranya Megyei Vendéglátóipdri Vállalat megfellebbezte és a másodfokú hatóság a Pécs Városi Tanács mezőgazdasági és kereskedelmi osttálya a határozatot hatályon kívül helyezte, annak ellenére, hogy az 1988. június 17-én kelt első fokú határozatban ez olvasható: ismételten megállapítást nyert, hogy az italbolt működése zavarja a közrendet és a lakosság nyugalmát. A Baranya Megyei Rendőr- főkapitányság is indokoltnak tartotta az italbolt nyitva tartási idejének korlátozását, a 20 órakor történő záróra elrendelését. Az új nyitvatartási idő után sem változott a helyzet. Napközben továbbra is tartózkodtak részegek a kocsma környékén. A tanácstag újra bejelentést tett. A tanács társadalmi ellenőrök bevonásával vizsgálatot végzett, az eredményről tájékoztatták, de azzal nem értett egyet. Kifogásolta, hogy * a tanács az ellenőrzött felet és a vállalatot is értesítette a vizsgálat időpontjáról és tartalmáról. A tanácstag interpellációt nyújtott be o városi tanács elnökéhez azt követően, hogy 1988. december 28-án megpróbáltak a Szigeti úton, a kocsma közelében egy eszméletlenségig ittas férfit kirabolni, majd a 28. számú házba betörni. Aztán hónapok teltek el, az ügy januárban vb-ülés elé, majd ezt követően tanácsülés elé került, mert a tanácstag a választ nem fogadta el. Nem értette, hogy miért nem intézkedik a tanács, miért keres mindig kibúvókat az italbolt megszüntetésére. A legutolsó tanácsülésen tettek pontot az ügyre, ahol megállapították, hogy minden jogszerűen történt, senki nem hibázott . . . A Makári italbolt egy magánházban működik. A tulajdonosok polgári pert indítottak és felmondták a szerződést. A pert megnyerték és o kocsmának november 30-ig ki kell költözni a helyiségből. Sz. K.
