Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-04 / 121. szám
1989. május 4., csütörtök Dunántúlt napló 3 Kurt Waldheim kSitársa.ógi mo.ol,og.a ° “k mégi, no'gyon nép;:::rur. rjsru-i. - 6 *• -iebbo,do,i képen)Fotó: Kaszás Április 28-i lapunkban közöltük a Pécs Városi Tel.evízió bemutatkozó programját, amelynek soraihoz tiltakozó levelet kaptunk. Hangsúlyozzuk, hogy az Írást _a városi televízió szerkesztői juttatták el hozzánk. íme a levél: ..A tanárokat ki kell nyírni I" Ezt a mondatot én nem mondtam és soha nem is gondoltam. A fenti rész Pécs város pedagógusait felháborította és ellenem hangolta. Több telefonhívást kaptam. amelyben kifogásolták kollégáim, hogy hogyan nyilatkozhattam a fentieket. Baranya Megyei Pedagógus Szakszervezet elnöke vagyok, ez a mondat erkölcsileg tönkre kíván tenni. Ä megjelenés után felhívtam Pánics György riportert az ügyben, ő Müller István szerkesztőhöz < küldött. Müller István megígérte, hogy a tv-ri- port előtt a mondat helytelenségét ismerteti. Nem tette meg, s ez engem nem is elégített ' na ki, mivel a tv-mű kevesebben látják, n ahányon a Dunán Naplót olvassák. Amiről én nyilatkozt az ennek az állításnak pen az ellenkezője. „Diák" cimű lap január számának 2. oldalán vő felhívásban olvas tó; ,,S valóban mié az iskolavezetést, meg igazgatói bandát kezd nyírni, először végig mérnünk önmagunl úgymond rendezni kell rainkat" Petőfi szavai élve „Most, vagy soh Nem én, hanem one akartak kinyírni, < részben sikerült is, m feladtam ezt az eller folyó harcot. Dr. Erhardt Imre igazgató, Széchenyi Gimnázium A grazi vásár Bős-Nagymarosról és a világkiállításról nyilatkozik az új osztrák gazdasági miniszter A múlt hét végén negyvenedik alkalommal nyitotta meg kapuit a grazi nemzetközi tavaszi vásár. A Stájer tartományi székhely rendezvénye három évvel ezelőtt vívta ki magának a nemzetközi jogot, azóta egyre nagyobb gondot fordítanak a már előtte is szép hagyományokkal bíró vásár színvonalának emelésére. A megnyitónak ezúttal rangos vendégei is voltak, Kurt Waldheim köztársasági elnök, valamint az alig egy héttel ezelőtt beiktatott új gazdasági miniszter, Wollgang Schüssel személyében. A grazi nemzetközi tavaszi vásár a fogyasztási cikkek seregszemléje. így immár hagyományosan a termékek igen széles skáláját vonultatja fel. A kiállítók között ugyanúgy helyet kap a termékeit kézzel előállító kisiparos, mint az ultramodern technikával hasonló minőségű árut készítő, hatalmas forgolmú nagyvállalatok. Ezért aztán akad látnivaló bőven a 37 000 négyzet- méter fedett és a 43 000 négyzetméter szabad kiállitóterü- leten. Az idei vásár minden tekintetben igyekszik megfelelni előzetesen hirdetett jelszavának: partner mindenben, ami a jövő. A mindennapi használati eszközöktől a luxusigényekig a kínálat szinte minden igényt kielégít. Egymástól néhány méter távolságra kaphatók a kézi előállítású, míves fapipák és a lézerlemezjátszók. És csak kicsit kell odébb mennie az embernek, ha hétvégi házra vagy úszómedencére' akar rendelést leadni. Ám annak ellenére, hogy az áruskálából úgyszólván semmi - tehát mondjuk kisebb-na- gyobb kerti traktorok, takarító robotgépek, motoros jachtok — sem hiányoznak, a vásár fő vonulatát mégis a divattermékek tömege adja. A nemzetközi mércével is egyre nagyobb tekintélyt kivívó vásáron idén 34 ország több mint 2000 kiállítója mutatja be portékáit. Ezúttal első ízben szerepel Grazban Kína, Elefántcsontport, Guatemala, Japán, Dél-Afrika, Malaysia és Lengyelország. Tekintettel a jószomszédi kapcsolatra, a külföldi kiállítók közül a legnagyobb területen a magyarok szerepelnek - mintegy 1000 négyzetméteren -, többségében magánkisiparosok, kisebb szövetkezetek és ipari vállalatok képviseletében. A baranyaiak hiányoznak, holott elsődleges cél idén a kishatár- menti forgalom adta lehetőségek illusztrálása. A gazdasági és baráti kapcsolatok öregbítését célozza az Osztrák és a Magyar Gazdasági Kamara május 5-i közös rendezvénye, az információs nap, valamint az ezt követő magyar nap. Néhány gondolat erejéig érdemes visszakanyarodni o rendezvény megnyitójához. Ezen ugyanis mind a város, mind pedig a tartomány vezetői egybehangzóan kinyilvánították, Graz és Stájerország mindent elkövet annak érdekében, hogy részese lehessen a közelgő világkiállításnak, sőt erre vonatkozóan már a magyarokat is érintő konkrét infrastukturáfis fejlesztési terveik is vannak. Ehhez a témához, valamint a bős—nagymarosi építkezéshez kapcsolódnak Wolfgang Schüssel, az új osztrák gazdasági miniszter - a megnyitót követő sajtótájékoztatón — elmondott gondolatai. A közelmúltban néhány alternatív szervezet felvetette: ha Ausztria nem száll ki az erőmű-építkezésből, akkor ezek a csoportok nem támogatják a világkiállítást. A miniszter válaszar- Mint kormányzati tagnak, nekem abból kell kiindulnom, amilyen információt a magyar kormánytól kaptam, ez pedig semmi olyasmit nem tartalma-, zott, hogy a magyar fél ne teljesítené a szerződésben lefektetett kötelezettségeit. A magyar belpolitikai ügyekben nem vagyok illetékes állást foglalni, ám, mint gazdasági miniszter minden tehetségemmel azon dolgozom, hogy a tervek a megállapodások szerint megvalósuljanak. Ami pedig a világkiállítást illeti, úgy vélem, jelen pillanatban nagyon jók a külső esélyeink, de fia egyik fél kiválik, ezek teljesen elvesznek. Nagyon nagy kár lenne, hiszen a rendezvénynek a gazdasági mellett óriási politikai jelentősége is von ha megvalósul, többé nem lesz értelme vasfüggönyről beszélni. Egy ilyen hatalmas vállalkozás hozhat hatalmas nyereséget, de veszteséget is, minden attól függ, hogyan látunk hozzá. Jelszavam: több piac, kevesebb állam, vagyis az előkészületi munkák során jóval szélesebb teret nyitunk a magánvállalkozóknak mint az állami beruházásoknak. Bizunk a saját haszonért dolgozó vállalkozók hatékonyságában, emellett meggyőződésem, hogy esetünkben a bürokrácia csak ráfizetéshez vezethet. Mindenekelőtt fon. tosnak találom tehát a közös cél érdekében a korrekt együttműködést. Kaszás E. Képernyő «lő#» Minden társadalmat és politikai rendszert jellemez az, hogy kiket választ az előző ko. fokból példaképeinek, s hogy kikből csinál kötelező olvasmányt, kikből igyekszik magának politikai tőkét kovácsolni. József Attila személye, sorso és költészete is ilyen politikai manipuláció tárgyává vált oz elmúlt évtizedekben. Ez a hivatalos kép azonban nem akadályozta meg költészetének ■rajongóit abban, hogy kialakítsák és megőrizzék magukban saját, személyes József Attila-képűket. A hatvanas-hetvenes évek iskolájában ' nekem még a proletárköltővé sematizált és ideologizált poétát szuggerál- tók a tankönyvek, akiről persze, minden versolvasó tudta, Eszmélet hogy a KMP-vel való kapcsolata csak ideiglenes volt. S hogy o baloldali mozgalmak közt előbb az anarchizmusban, utóbb a szociáldemokráciában keresett politikai otthont és társakat. A KMP-hez való viszonya mindmáig „a” pórt által kisajátított és kontrollált kérdés ■maradt. Kizárása, „lehagyása" (a mai hivatalos verzió) és ki- jlépése máig vita tárgya, melyhez értékes adalékul a 2000 című vadonatúj folyóirat első, áprilisi számában Horváth Iván tanulmánya, aki most először publikált József Attila-levelek alapján bizonyítja, hogy a költő maga távolodott el a KMP-től a szociáldemokrata ■mozgalomhoz. Az elmúlt heteikben sugárzott Eszmélet című tévéfilmsorozat nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s ezt nem is kell rajta szó monké műnk. Mint ahogy nem kell hiányolnia belőle kinek-kinek a saját, személyes József Attila^ ‘képét. A Madaras József rendező és Dobai Péter által írt film elsősorban a személyiség, a privátszféra, a pszichikum oldaláról mutatta be a költő sorsát és alakját. Az Epizódok lózsel Attila életéből alcímű ötrészes film egy ponton biztos, hogy hűtlen volt a költőhöz, de erről mem az alkotók, hanem a mű- sorszerkésztők tehettek. József Attila egyik központi motívuma és eszménye, a rend a műsor- ratűrésből tökéletesen hiányzott. A vetítés három hete során a legkülönbözőbb napokon és időpontokban láthatta a sorozatot az, aki elég elszánt volt, hogy az Eszmélet kedvéért az egész műsorújságot végigbogarássza. A különböző életszakaszok -epizódjaiból összemontírozott, szép és hiteles filmben a híres-hírhedt jelenetek találkoztak a szakirodalomból tudható filológiai tényekkel. A mű azonban nem dokumentum- filmnek készült (éppen ezért bizonyos pontatlanságai elnéz- hetők, vagy az alkotói szabadságnak tulajdoníthatók). Kása Ferenc öngyilkosság című rövidfilmje óta ez az első olyan képi feldolgozás József Attila életéről, amelyik nem agitproppá silányítja a iköltö művészetét és pályafutásának mozzanatait, hanem jelenbeli esztétikai (és nem politikai) nézőpontját érvényesítve ad (példa)képet az utókornak. M. P. Á közigazgatási bíróságról Az állampolgárok gyakran kerülnek ügyfélként kapcsolatba a tanácsok szakigazgatási (építésügyi, gyámügyi, igazgatási stb.) sz®r' veivel, a rendőrséggel, devizahatósággal, sőt a hatósági jogkört gyakorló egyes vállalatokkal, intézményekkel. E szervek jogszerű munkája az emberek közérzetét befolyásoló, politikai jelentőségű kérdés. Az állampolgár az említett szervekkel többnyire alárendeltségi viszonyban van, így az államigazgatasi tevékenység bírósági felülvizsgálatának lehetősége csak fokozhatja a bizalmat a hatósági munka iránt. Megjegyzem, napjainkban nem az indokolja a közigazgatás fokozott bírósági ellenőrzését, mert növekedett a törvénysértések hanem azért, mert jogfejlődésünkben egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata. Jogrendünknek fejlődését jelzi, hogy megjelennek ezek a törvényességi garanciák. A tapasztalatok azt mu- tátják, hogy ezekben az ügyekben a törvenyesseg helyzete viszonylag kedvező. Ez a minősítés azt jelzi, hogy az elsőfokú határozatoknak csak kis hányadat fellebbezik meg eredmeny- nyel. Még kedvezőbb a helyzet, ha a felülvizsgálati kérelmek sorsát elemezzük. Tudni kell eközben azt hogy ma a bíróság előtt meg nem támadható állam- igazgatási határozatok közül s jelenleg még ezek teszik ki a döntések többségét -, az számít törvénysértőnek, amit a közigazgatas ilyennek nyílvánít. Feltehető a kérdés, hogy a közigazgatás által törvényesnek Ítélt határozatokat a bíróság minden esetben ilyennek ítélné-e? Minden bizonnyal az esetek egy részében nem így lenne. Ez a feltételezes nem az államigazgatási szervek elmarasztalása kivan lenni, de tudni kell. hogy a bíróság helyzete sok tekintetben különbözik a közigazgatas« ügyekben eljáró szervekétől. A bíróság igazsagszolgal- tatást végez, az áltamigaz- gatási szerv feladatmegoldó tevékenysége, (pl- városkép formálása) körében lát el jogalkalmazást, olyan módón, hogy tevékenysége jog- szerűsége mellett annak na- tékonyságát és célszerűségét is szolgálnia kell. Ezért a törvényességi és hatékonysági szempontok -, a |eg. jobb szándék mellett is _ esetenként konfliktusba kerülnek egymással. Míg a közigazgatásban dolgozok nem függetlenek es nemcsak o. törvénynek vannak alárendelve, sőt utasíthatók is, a bírák esetében ezt hatályos alkotmányunk deklarálja. Előnye továbbá a bírósági felülvizs- galat kiszéíesítésének, hogy “„bíróság nincs kötve a felsőbb államigazgatási szer- vek jogi iránymutatásaihoz, mentesek mindenfajta befolyástól. A legfontosabb - megítélésem szerint -, mégis az, hogy a bíróság előtt azonos pozícióba kerül a hatóság az ügyféllel és nem jut érvényre hatalmi túlsúlya Az elmondottakból kitűnik, hogy az államigazga- tasi határozatok bírósági fe- u vizsgálatának általánossá tetele, a közigazgatási bíró- sag létrehozása politikai jelentőségű kérdés, szerves ré- sze politikai intézményrendszerünk megújulásának a modern jogállamiság talajon. Az állampolgár számára összehasonlíthatatlanul hatékonyabb törvényességi garanciát jelent az állam- igazgatasi döntések bírósági felülvizsgálatának lehetősé- ge, egyben preventív hatással bír a közigazgatási ügyintézésre is. Természetesen a közigazgatási bíróságoknak nem lehet feladata és célja, hogy az államigazgatástól átvegye a döntést, viszont fontos jogköre. hogy a gyorSi hatékony alkalmazás érdekében bizonyos körben ^ a megtámadott határozatot szükség esetén megváltoztat- í*>7 A . időben Kozandó rendelkezéseknek kell majd meghatározniuk, hogy mely ügytípusok felülvizsgálata során változtathatja meg a bíróság a sérelmezett határozatot. A közigazgatási bíróság létrehozásával a perek száma es ezzel a bírósági műn- kateher jelentősen nőni fog. Ezt figyelembe véve, szük- seges a személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Az ui alkotmány megalkotásáig el kell végezni a bírósági szervezet szükséges átalakításait. Ezt követően indulhat az_ igazságszolgáltatás alapvető reformja, figyelem- mel a bírói hatáskör, a biro. függetlenség törvényes garanciáinak fokozott ki- építésére és ezzel párhuzamosan az új. hatékony bi- roi szervezet kialakítására. Dr. Monori Ferenc Közgyűlésre készül a Magyar Tudományos Akadémia Az Akadémia és az egész magyar tudomány szempontjából történelmi jelentőségű lesz a Magyar Tudományos Akadémia május 8-án kezdődő közgyűlése - hangsúlyozta Tigyi József akadémikus, az MTA alelnöke szerdán, az Akadémia székházában tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: első ízben adódik lehetőség arra, hogy a tudós társaság saját kezdeményezésére meghatározza az Akadémia jogállását, feladatait és munka- módszereit. A közgyűlésen tárgyilagosan elemzik majd a magyar tudomány eredményeit, jelenlegi helyzetét, áttekintik versenyképességét, perspektíváit. A várható hazai és nemzetközi irányzatokat, a gazdasági és társadalmi körülményeket is figyelembe véve határozzák meg az akadémia szerkezetét, működési rendjét 0 következő évtizedekre. Ez a közgyűlés -, immár a 149-ik —, az eddigieknél nyitottabb lesz - mondotta az alelnök. Munkálataiban részt vesz a 230 akadémikussal együtt több mint 600 meghívott, köztük az akadémiai intézetek igazgatói, országos hatáskörű szervek vezetői, az egyetemek rektorai, tudományos társaságok és .szakszervezetek képviselői. A munkaközgyűlés az MTA székházában Berend T. Iván elnök megnyitójával kezdődik. Ezután adják át az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai Díjakat, amelyekkel a hazai kutatók kimagasló tudományos és közéleti munkásságát ismerik el. Akadémiai Újságírói Díjban részesítenek a magyar tudomány eredményeit sikeresen népszerűsítő két újságírót. Ebben az évben nem tartanak központi előadást, mert a közgyűlés munkája jelentős tudományos, tudománypolitikai és tudomány- szervezési kérdések sokoldalú, felelősségteljes megvitatására összpontosul. A közgyűlésen megvitatják a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló Törvény és az új Alapszabály koncepcióterveit.