Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-19 / 136. szám

2

Dunántúli napló

1989. május 19., péntek

Az MSZMP

Pécs Városi Bizottságának progrctmtézisei

(vitaanyag)

A

z MSZMP 1988. december 17-i pécsi part- ertekezlete városi programot fogadott el. s ennek megvalósítására választott új párt- bizottságot. A pb alig 5 hónap elteltével új program megfogalmazását tartja szükségesnek, mert:

— ismételten állást kell foglalni a párt, a társadalom és a gazdaság országos, valamint helyi kérdéseiben,

a december 17-i program számos célkitűzése, feladata már megvalósult, illetve egy részük időszerűségét vesztette,

— ki kell dolgozni, az MSZMP városi választási programját.

Az MSZMP Pécs Városi Bizottsága a többpártrendszerre történő átmenet időszakában új szellemben kíván politizálni. Úgy vállalja a jogfolytonosságot, hogy egyben elhatárolja mogát a múlt hibás gyakorlatától és annak káros következményeitől.

A változások alapjának tekinti a jelen súlyos helyzetet, a válságot előidéző szervezeti struktúrával, működési elvekkel, irányítási módszerekkel való teljes szakítást.

A pártbizottság egyetért az MSZMP KB március 7-i cselekvési programjában foglaltakkal. Elkötelezi magát a gazdasági, társadalmi, politikai reformok mellett és ennek érdekében igényli, támogatja a megújulást szolgáló reformköröket és más szerveződéseket.

A pártbizottság programjának választ kell adnia a pártélet, valamint a társadalmi, gazdasági megújulás főbb kérdéseire. Ennek megfelelően a program két részből áll. A részek egymáshoz szervesen kapcsolódnak. A politizáló pártot olyanná kell alakítani, amely eredményesen tudja megvalósítani a pluralizmus körülményei között társadalmi, gazdasági célkitűzéseit.

I.

A PÁRT TÁRSADALMI SZEREPE ÉS BELSŐ HELYZETE

1. Az MSZMP országos helyzetével kapcsolatban javasolja:

a) pártértekezlet helyett pártkongresszus ösz- szehívását,

b) a párt átalakítását a társadalom valamennyi rétegét tömörítő politikai mozgalommá, s ennek alapján a párt jellegének újbóli meghatározását, nevének megváltoztatását, pártjelvény alkotását,

c) korszerű szervezeti szabályzat haladéktalan kidolgozását, ennek keretében:

— a demokratikus centralizmus szervezeti és működési elve helyett a teljes demokrácia megteremtését;

— a pártszavazás «intézményének bevezetését (hasonlóan a népszavazáshoz);

— közvetlen kapcsolat kiépítését a városi pártbizottságok és a Központi Bizottság között;

— meghatározott kérdésekben azonos platformot képviselő, illetve hasonló profilú pártszervek horizontális együttműködésének kialakítását;

— az alapszervezetek politikai kezdeményezési, szervezeti önállóságát, a tagsági viszonnyal összefüggő kérdésekben (tagfelvétel, párttagság megszűnése) teljes függetlenségét, a tagdíjak egy részének az alapszervezeteknél tartását;

— a fegyelmi bizottságok megszüntetését, helyettük egyeztető vagy döntőbizottság alakítását.

2. A városi pártélettel összefüggően:

a) javasolja, hogy a megyei pártbizottság szüntesse meg a Pécs területén működő városi jogú pártbizottságokat és ezzel tegye lehetővé, /hogy a városi pártbizottság a város egész párttagságának összefoqójo legyen. Biztosítsa a politikai feladatok teljesítéséhez a gazdasági önállóságét,

• b) az 1988. december 17-e óta eltelt időszak értékelése és a jelen program elfogadása érdekében városi pártértekezletet hív össze,

c) az alapszervezetek küldötteiből megválasztott pártválasztmónyt alakít és működtet,

d) a gyakorlatban érvényesíti a titkári értekezletek tanácsadó, véleményező szerepét,

e) a változó politikai helyzetben a párton belül létrejövő új irányzatok képviselőit bevonja a pb munkájába,

f) a.vb szerepét tovább csökkenti, távlatilag egytestületes pb-t alakít ki,

g) a lakóterületen történő politizálást állítja a középpontba, s kialakítja ennek szer/ezeti kereten. A lakóterületi alapszervezetek mellett munkahelyi és egyéb rendezőelvek alapján szer. veződő és politizáló közösségek működését támogatja,

h) a lakóterületi politikai munkát koordináló politikai központokat szervez,

i) a város párttagságának javaslatai, kritikája alapján, folyamatos kontrollja mellett nyilvánosan végzi munkáját,

j) kezdeményezi a pártból 1957 óta politikai indok alapján kizártak ügyének vizsgálatát, indokolt esetben politikai rehabilitálását,

k) határozottan fellép a közélet tisztaságának megsértése, a korrupció, az összefonódás minden megnyilvánulása ellen.

3. A párt, állami és politikai szervekhez fűlödő viszonyában a pártbizottság:

a) kezdeményezi és gyakorlattá teszi a párt, valamint az állami szervek (tanács, bíróság, ügyészség stb.) teljes szétválasztását,

b) programját, állásfoglalásait az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások során állított jelöltjeinek választási győzelme és tevé^ kenysége révén kívánja a gyakorlatban érvényesíteni,

c) együttműködést vállal az MSZMP-vel stratégiai szövetségben levő ifjúsági szervezetekkel, támogatja működésüket, gazdálkodósukat, intézményeit rendelkezésükre bocsátja.

d) párbeszédet kezdeményez az alternatív és ellenzéki szervezetekkel. Velük kapcsolatos álláspontját programjuk és tevékenységük alapján alakítja ki. Közös platform esetén együttműködik velük meghatározott célok megvalósi- tásá ban,

e) támogatja a munkásőrség párttól független működését, tartalmi és szervezeti megújítását.

II.

A GAZDASÁG, KULTÚRA, EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA, KÖRNYEZETVÉDELEM HELYZETE ÉS FELADATAI

1. Gazdaság-várospolitika

A város gazdaságának és üzemeltetésének helyzete ma a központi irányitásos elosztás csődjét mutatja.

Megállapítjuk: a városnak nem volt és nincs teljes körű, önálló lehetősége saját gazdaság- és városfejlesztésének alakítására. Mindez az országos döntésmechanizmus és irányítási rendszer több évtizedes következménye.

A város gazdasága csak a helyi önállóság növekedésével és az ország gazdasági életének élénkülésével együtt fejlődhet. A gazdaságpolitika országos alakításában a pártbizottság olyan politikával azonosul, amely nem restrikciót, hanem a gazdaság szelektiv élénkítését szolgálja. Támogatjo:

— a gazdálkodás liberalizálását, a tulajdonosi refor- mot;

— a vesiteséges ágazatok támogatás-leépítési programjával elvileg egyetértünk, de az a torz árrendszer miatt megalapozatlan. Az államnak a jövőben is készen kell állnia támogatások nyújtására; például mezőgazdasági-élelmiszeripari export; hátrányos helyzetű térségekben új progresszív ágazatok beindítása esetén; s a nem piaci szektorban működő vállalatokat is átmenetileg támogatni szükséges a piaci szektorba való átsorolásuk végett;

— a gazdasági döntések decentralizálását;

’ — a részben adókon, részben elötakarékosságon és

egyéni áldozatvállaláson alapuló szociális védőhálót, amely megakadályozza a legelesettebbek teljes kiszolgáltatottságát és ellehetetlenülését, és alapvető szociális biztonságot nyújt minden réteg számára.

A magyar gazdaság mély strukturális válsága Pécs gazdaságát és városfenntartásót is a szakadék szélére sodorta.

Az MSZMP Pécs Városi Bizottsága tanácsi ön- kormányzat gazdasági feltételeinek megteremtését elengedhetetlennek tartia. Pécs város akkor lehet önálló, ha rendelkezik a működéséhez és fejlesztéséhez szükséges javakkal, abban az arányban legalább, amilyen mértékben hozzájárul a nemzeti jövedelem megtermeléséhez. Ezért a kormányzatnál kezdeményezi:

— az Önkormányzatok gazdasági önállóságának, szabad vállalkozásának biztosítását;

— az Önkormányzati tulajdon jogi garanciáinak megteremtését; #

— a társadalmi tiszta jövedelem elosztási rendjének megváltoztatását, melyben elsősorban a helyi gazdálkodás eredményessége határozza meg a tanács fievé- teleit;

— hogy az államháztartás központi jövedelmeiből normatív módon határozzák meg az állampolgári (alanyi) jogon járó alapellátás körét és forrásainak naqyságát (egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális alapellátás) ;

— Pécs regionális funkcióinak ellátásához szükséges finanszírozás megteremtését.

A fenti feltételek biztosítása érdekében az államhc^ztartásról és ' o tanácsi gazdálkodásról rendelkező törvényeknek világosan el kell különíteni a helyi önkormányzati és az állami feladatokat.

Véleményünk szerint Pécs város gazdasági önállósága az érdekképviselet és a forrósok újraelosztásában kerüljön a kormánnyal közvetlen kapcsplatba. Döntsön önállóan partnerkapcsolatairól, alkupozícióit maga érvényesítse. Ehhez a kezdeményezésünkhöz csatlakozásra hivjuk az ország nagyvárosait.

A körülhatárolt önkormányzati önállóság feltételei között van csak lehetőség sajátos gazdasági és várospolitikai célkitűzések meghatározására. E területen a jövő alakítására a következőket javasoljuk:

— A gazdaságfejlesztés céljainak meghatározásában a központi és a területi tervezés között markáns munkamegosztás alakuljon ki.

— A veszteséges ágazatok támogatási leépítéséből felszabaduló forrásokra alapozva a kormányzat dolgozza ki a térség komplex fejlesztésének irányait. Ez tartalmazza tartósan életképes, foglalkoztatási lehetőséget bütosító ágazatok, vállalatok térségi létrehozását. Emellett — annak összefüggéseit is figyelembe véve — kell a helyi területfejlesztési célokat kialakítani.

Pécs város és térsége területi fejlődésének is egy modern gazdaság megteremtése a kulcsa. Erre tekintettel a pártbizottság a következőket állapítja meg, támogatja és kezdeményezi:

— legfontosabb településfejlesztő erő a gazdaság infrastruktúrája ;

— külföldi források igénybevétele, modern vállalkozás

szükségessé teszi, hogy: r

a közlekedés (utak, vasútvonal, vállalkozások), c hírközlés (telefon, telex, számítógépes hálózatok), az információáramlás (hozzáférhető adatbank hálózata, információszerzés és továbbítás hálózata, nemzetközi információs rendszerekhez való csatlakozás), a szakképzés-oktatás,

a kutatás, műszaki fejlesztés gyorsabb ütemben fejlődjön.

A város gazdasági, társadalmi szerkezetére alapozva a regionális szolgáltatások aránya növekedjék. Tegye lehetővé a kultúra, az oktatás, az egészségügyi szolgáltatósok területén a magas színvonalú munkahelyteremtést.

— Településfejlesztő erő és sürgető feladat az idegenforgalom komplexitásának és a konferencia-turizmus megteremtése.

— Kiemelkedő fontossággal bír a különböző konstrukciójú lakásépítés (állami, vállalati, szövetkezeti, magánerős stb.) radikális élénkítése.

A város gazdaságának számos eleme hosszabb távon is stabilnak tekinthető. így: az iparban az energiaszolgáltatás; az arányaiban ugyan kicsi, de a szovjet export-sokknak kevéssé kitett és kezdeményező gépipar; a térségi ásványvagyonra alapozó építőanyagipar; a rubelelszámolású exportban nem érdekelt fa. és 'afeldolgozó ipar; szinte a teljes élelmiszeripar; ninden olyan feldolgozóipari tevékenység, amely konvertibilis piacokon versenyképes árut termel és/vagy fizetőképes belföldi keresletet elégít ki.

— A kormány a Foglalkoztatási Alap munkahelyteremtő forrásainak egy részét decentralizálja vállalkozások finanszírozására, mely alapokat helyi bankok kezelésében javaslunk működtetni.

— Szükséges a vállalkozások alakításával, működtetésével kapcsolatos bürokratikus jogszabályok egyszerűsítése.

Az élénkítés kiemelt területe legyen a kisvállalkozások szférája. Az új munkahelyek létesítése, új kapacitások beindítása kisszervezeteknél sokszorta kisebb ráfordítással jár, mint a nagyoknál és megszűnésük sokszorta kisebb társadalmi gondot okoz, mint egy-egy nagyvállalat felszámolása. A térségben felhalmozott magánvagyon és szellemi tőke kiterjedt nemzetközi kapcsolataival, az emberi alkotókészség kibontakoztatásával, szándékaink szerint, tartós településfejlesztő erővé válhat.

A térség vállalkozóinak versenyképességét a gazdaság háttérintézményéinek kell segíteni. Ennek érdekében indokolt:

— a regionális bankok, pénzintézetek megszervezése,

— szolgáltatósszerüen rendelkezésre álló szaktanács- adással, vállalkozásszervezéssel, külkereskedelemmel foglalkozó társaságok, kereskedöházak létrejötte.

A térségben szerzett tapasztalatok alapján a térség lakossága érdekében a kormány a gazdasági liberalizációs intézkedéseket gyorsítsa fel.

A piac csak valóságos szereplőkkel működhet. alapvető ezért a tulajdonosi reform. A reform reformjának kulcskategóriája a vállalat. A vállalatnak vállalkozássá kell válnia, a magyar gazdaságban nem maradhat meg a gazdasági kalkuláció, a rugalmasság, a szabad vállalkozás egy szűk kisvállalkozói csoport folyton nyirbált privilégiumaként. Az állami vállalatok alakuljanak át megtérülést kereső társtulajdonosok társulásaivá, illetve az állam tulajdonkezelő intézményeken keresztül kell, hogy érvényesítse tulajdonosi jogait, megtérülési igényeit.

Pécs és térségének helyzete előnyös egy nemzetközi orientációra építő gazdaságfejlesztési stratégia megalapozása szempontjából.

.. A pártbizottság ösztönzi:

Először:

— o Jugoszlávia, Észak-Olaszország, Alsó-Ausztria térségeivel már kialakulóban levő integrációt, az Alpok- Adria Munkaközösséghez való csatlakozást,

— a gazdasági integrációt segitő testvérvárosi, nemzetiségi kapcsolatok vállalkozási biztonságának fokozását, a kapcsolatok erősítését, új, nagy tőkeerővel rendelkező térségek városaival kapcsolatok kialakítását.

Másodszor:

— a térségben különleges gazdasági övezet kialakítását. Területfejlesztési politikai eszközökkel kombinált kedvezmények jelentősen lendítenék a térség fejlődését, ezáltal az állami bevételek növekedését is. A különleges térség kedvező gazdaság-pszichológiai légköre nemzetközi beruházások, szolgáltatások, vegyesvállalat létrejöttét segítené.

— Pécs és térsége esetében ezt indokolja a gyors és robbanásszerű foglalkoztatási problémák várható megjelenése, a viszonylag kiépült infrastruktúrája, a magason kvalifikált munkaerő, meglevő tudományos bázisok, regionális funkciókat ellátó intézményrendszere.

— A lehetőség szakmai feltételeit az illetékes tanácsi szervek koordinálásával szakemberek vizsgálják meg, kedvező feltételek esetén a kormány elé kell terjeszteni az elképzeléseket, melyről kormányzati döntést kell követelni.

2. Kultúra, oktatás

Az oktatás és a kultúra településfejlesztési erő, melyből az állam nem vonulhat ki és amelyekben a piaci törvényszerűségek csak korlátozottan érvényesülhetnek. A közművelődés közreműködött a társadalom demokratizálódásában, eközben azonban megszűnt műveltségközvetítő funkciója.

A kultúrában a pártbizottság támogatja:

— valamennyi művelődési formát, amely a kisközösségek kezdeményezésén alapul. Nyomást gyakorol az ál- lami szervekre, hogy segítsék az ilyen kisközösségek létrejöttét, életképessé válását, biztosítsák működésük jogszerű kereteit;

— o szabad művelődési korszakban már jól működött, mesterségesen visszafejlesztett művelödésközvetitö formák újraélesztését, elterjesztését (népfőiskolák, munkásakadémiák, gazdakörök, egyesületek) ;

— a kulturális alapellátás normativ alapokra helyezését, a kulturálisan halmozottan hátrányos helyzetű térségek közötti egyenlőtlenségek felszámolását;

a művészetekben a társadalmi életünket is jellemző sokféleség jelenlétét, ugyanekkor elsősorban a humánumot előtérbe állító, problémaérzékeny müvek alkotását és bemutatását;

— a nemzeti kulturális értékeink megőrzését szolgáló öntevékeny művészeti mozgalom fokozott támogatását;

a kultúra további kommercializálódásának megakadályozását;

— a felnőttoktatásban és a közművelődés más területein a kreatív képességek kifejlesztését támogató formák kiterjesztését;

— a rövidebb-hosszabb ideig munkanélkülivé válók kulturális gondozásának biztosítását;

— a város művészeti hagyományaira épülve a színház-, zene- és képzőművészet szinten tartását, fejlesztését.

Az oktatásban a pártbizottság támogatja:

az olyan oktatási-nevelési stratégiát, omeíy a nemzetközi megértésre, az együttműködésre, a békére nevel, alapvető céljának tekinti az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásához és gyakorlásához szükséges ismeretek, képességek, magatartásformák kialakítását. Olyan pedagógiai koncepcióra van szükség, amely a radikálisan változó környezethez alkalmazkodni tudó, azt fejleszteni képes állampolgárokat nevel, miközben °z. 0^anc*0 emberi értékek elfogadtatása révén — stabilitást nyújt az instabil világban;

— az iskololétesitök és fenntartók körének differ-fi- ciált bővítésének (alapítványok, egyházak, vállalatok, magánszemélyek) lehetőségét;

f az iskolák vállalkozó szellemének kibontakoztatá- s®*» ennek érdekében a tényleges gazdálkodási önállóság biztosítását, megfelelő társadalmi kontroll mellett;

az Európában terjedő alternatív iskolarendszerek hazai kipróbálását az iskolastruktúra merevségeit feloldó kísérletek segítségével;

az iskolák szakmai önállóságát, a szakmai mozgástér bürokratikus gátjainak megszüntetését;

— a normatív elosztást, a normativákon felül többet vállaló intézmények megfelelő támogatását pályázati lehetőségek biztosítása révén;

— valóságos közoktatás-fejlesztési alap létrehozását;

— az oktatási intézmények fakultativ nyelvválasztáson alapuló intenzív nyelvoktatását, az orosz szakos tanárok szamára átképzési lehetőségek és az ehhez szükséges feltételek biztosítását;

eayes kiemelkedően fontos célok (számítástechnika, idegenforgalom) érdekében speciális tehetséggondozó (esetleg integrált) intézmények létrehozását;

— az iskolai szociálpolitikai intézkedések keretében biztosítani az általános iskolai oktatás ingyenességét (tankönyv, taneszköz, napi egyszeri étkezés) ;

— a középfokú szakképzésnek a régió munkaerő- igényei szerinti átalakítását. Az érdekelt vállalatok, intézmények anyagilag is támogassák a középfokú szakképzést;

— a felsőoktatási intézmények tanszabadságának és autonómiájának biztosítását. Nyissuk szélesebbre az egyetemek, főiskolák kapuit! A szelekció belső kiválasztással és versennyel történjék!

— Az ismeretanyag megújítását vagy átalakítását segítő, hatékonyan működő átképzési rendszer kialakitá- sát, amely segíti az egyént egzisztenciájának megújuló biztosításában a változó gazdasági körülmények között is;

— az oktatási háttérintézmények (Pedagógiai Intézet) tényleges szolgáltató intézménnyé alakítását. Feladatuk az iskolák szakmai munkájának a támogatása legyen.

3. Egészségügy, szociálpolitika, környezetvédelem

Alapvető célkitűzés a lakosság egészségének védelme érdekében a megelőzés és az egészséges életmód.

Lényeges feladat az egészségügyi szervezet egyszerűsítése, a koordináció (város, megye, eqvetem, honvédkórház, MÁV stb.) és a beteg- ellátás feltételeinek javítása.

A szociálpolitikai feladatok országos koncepciójának helyi érvénvesítése mellett Pécsett:

— a gyermek- és ifjúságvédelemben erősödjön a megelőzés szemlélete, váljon eredményesebbé a veszélyeztetett családok és gyermekek sokoldalú segítése- Szükséges a családsegítő központ létrehozása. Biztosítani kell a gyermek- és ifjúságvédelem illeszkedését o szélesedő szociális ellátó-gondozó rendszerhez;

— az idősek gondozásában az egyedül élők, alacsonyabb jövedelműek helyzetét javító szolgáltatási formák kapjanak az eddiginél nagyobb mértékű anyagi támogatást. Bővíteni kell a területi ellátást biztosító idősek klubhálózatát, a házi gondozást, az étkeztetési lehetőségeket. A többszörösen hátrányos helyzetűek életkörülményeinek gyors romlását a tanácsi segélyezéssel mérsékelni kell. Törekedni kell a segélyek reálértékének megőrzésére;

— tovább kell folytatni a szociális otthonok rekonstrukcióját. A fejlesztési programok kidolgozásánál érvényesíteni kell a középfokú vonzáskörzetek ellátó*» színvonalbeli különbségének kiegyenlítődését;

— ösztönözni szükséges az önsegélyező és karitatív típusú csoportok, egyesülések életrehivását, a vállalkozói típusú szociális qondoskodási formák elterjesztését, a magánvállalkozásokat foanzió, étkezés stb.). A humán szolgáltatások nyúitósában is meg kell teremteni a versenysemlegesséq elvének érvényesítési lehetőségé*» törekedni kell a szociálpolitikai feladatok társadalmasítására :

— fontos feladat a város laknssáaónak az eqészse- ges életkörülmény és környezet biztosítása, az egészse* ges levegő, a szennve»éSm*»ntes víz, a csend, a tisz*0 és zöldterülettel bővelkedő város megteremtése, ahol nemcsak szükségszerűen é| 0 városlakó, hanem szeretettel, tulajdonosi szemlélettel:

— a város környezetét szennyező minden adatot nY»** vánosan kell kezelni:

— a qazdosóaos vállalat üzemeltetéssel szemben forj' tosabbak o Inkossánot. a várost érintő knrnvezetvéde mi szemoontok. melvre vonatkozó Hönt«5elrat a lakó* ság véleményének kikérésével kell meghozni.

Péc<. 1989 mn»us 16.

PROGRAMBIZOTTSÁG---------- — * ' '—.........*

Üg

y gondoljuk, anyagunk jó vitaalap lehet a v^r°| továbbfejlődésén gondolkodó MSZMP-tagoknak, ?eC minden . polgárának. ..

Minden vitapartnertől szívesen fogadunk szövegszer en beépíthető, felhasználható javaslatokat. Ez *er,T1f. szetesen vonatkozik az anyaghoz kapcsolható, de 0 ban nem szereplő témák komplex kidolgozására isKérjük az MSZMP tagjait, szervezeteit, hogy a *e vezetet taggyűlésen vagy más fórumon vitassák íTie?l Véleményüket május 29-ig juttassák el az MSZMP * ^ rosi bizottságára. Május 29-én a tervezetről — késó ^ közlendő helyeken és időpontokban — fórumokat *zC vezünk.

Nyilvános pártbizottsági ülés június 1-jén, 14 ór<>k0 tárgyalja a programtervezetet.