Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-18 / 135. szám

1989. május 18., csütörtök Dunűntűit napló 3 Tömeges igény o család, az anyaság, a gyermeknevelés elismertetése Országos nőkonferencia lesz júniusban Szervezeti és személyi változások várhatók Június végén Budapesten lesz a következő, a IV. országos nökonfe- rencia. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Vankó Attilánéval, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségi irodájának vezetőjével. Elő­ször arról érdeklődve, hogy mi késztette a konferencia összehívására az MNOT-ot.- Az MNOT 1982 októbe­rében rendezte meg a III. or­szágos nőkonferenciát, és így működési rendje szerint is esedékessé vált az elmúlt évek munkáját értékelő, a megvál­tozott körülményekkel számoló programot kimunkáló, tiszt­újító országos értekezlet. Az elmúlt év felgyorsult társadal­mi, politikai változásai nyil­vánvalóvá tették a nők és a családok érdekképviseletének, érdekvédelmének jelentős 9ondjait is.- Milyen gondokat érzékel ár MNOT?- Az elmúlt években a nők helyzete rosszabbodott. A ked­vezőtlen változások mindenek­előtt a gyermekes családokat sújtják. Törekvéseink és szá­mos intézkedés ellenére sem sikerült az anyaságot megfe­lelően összeegyeztetni a nők kereső munkájával, az ellent­mondások e téren újraterme­lőnek. Valójában a társada- °m nem tud .igazi választási ehetőséget kínálni a nőknek, ^öntsenek, hogy életük mely bakában melyiket helyezik előtérbe. . ~ E megállapításokból ki­múlva mit tartalmaz a prog- ,Qmtervezet, amelyet meg farnak vitatni? " Olyan programot kivá- ^ok a nők elé bocsátani, ame!y számol a nők biológiai °dottsógaival, a társadalom ?? o család gazdasági, er- |ó|csi. kulturális erőinek ál- “Potával, valamint a család petciklusaiból következő sa- J?*0s feladatokkal. Szót eme- az anyaság és a gyer­eknevelés, a nők családban betöltött szerepe méltóbb el­ismeréséért, azért, hogy ezt a tevékenységet o társadalom erkölcsileg és anyagilag job­ban honorálja. Fellépünk azért, hogy a nők a jelenleg túlzottan ható anyagi kény- , szerek mérséklésével a jövő­ben szabadabban választhas­sanak, hogy életük mely sza­kában és mennyi időre dön­tenek úgy, hogy a családel­látást és a gyermeknevelést tekintik hivatásuknak.- A kérdés az, mikért le­het eddig eljutni?- Ehhez hosszabb időre szóló és magasabb összegű gyedre, gyesre, a családi pót­lék jelentős emelésére, kü­lönböző szociálpolitikai jutta­tások állampolgári jogon való igénybe vételének lehetőségé­re van szükség. Továbbra is fenntartjuk, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó-rend­szer helyett az eltartottak számát is figyelembevevő adó­rendszer lépjen életbe. Prog­ramúnkban szerepel az idős- gondozás, az egyedülálló ház­tartásbeli és nyugdíjas nők helyzetének javításáért való fellépés. Olyan foglalkoztatás­politikát támogatunk, amely nem vezet a nők tartós és tö­meges munkanélküliségéhez.- A nők egy része, az anya­ság mellett a szakmai érvé­nyesülést is fontosnak tartja, erre is lehetőséget akar kapni.- Az a véleményünk, hogy -ráz a nő, aki dolgozni okar, konvertálható tudással ren­delkezzen és legyen számára megfelelő munkahelykínálat. Amikor az anyai hivatás be­töltésének humánusabb társa­dalmi feltételeiért emeljük fel szavunkat, egyben fellépünk azoknak a nőknek az érde­keiért is, akik bármilyen ok miatt nem adtak életet. Kiál­lunk azért, hogy a foglalko­zási szerepet elsődlegesnek te­kintő nőket ne vádolják ér­zelemhiánnyal karrierizmussal, hanem kapjanak sokoldalú segítséget tehetségük, felké­szültségük kibontakoztatásá­hoz. Az MNOT kéri a nők gazdasági, kulturális és szo­ciális jogainak gyakorlatban történő biztosítását és azt, hogy a nők az élet minden területén tehetségük, alkal­masságuk és szakmai felké­szültségük alapján vehessenek részt a döntéshozatalokban, a vezetésben. Szükségesnek tartjuk, hogy a nőkérdés ál­lami ügyeinek kézbentartásá­ra jöjjön létre a kormány mel­lett felelős szervezet, amely képes e szerteágazó problé­makört, állami feladatait koor­dinálni, a döntések hatékony végrehajtását ellenőrizni.- Mi lesz a konferencia legfontosabb feladata?- Az, hogy mint országos fórum lehetőséget adjon a nőknek saját és a csalód hely­zetével összefüggő véleményük kinyilvánításának, és hogy ebben a napjainkban zajló aktív, sok színű társadalmi párbeszédben essék szó vég­re a társadalom több, mint felét kitevő réteg speciális, na­gyon differenciált gondjairól, azok megoldásának lehetősé­geiről is. A konferenciának arról is szólnia kell, hogy a gazdasági-társadalmi kibonta­kozás és a politikai intéz­ményrendszer korszerűsítésével, demokratizálásával összefüg­gő feladatok hogyan kapcsol­hatók össze a nőpolitikái cél­kitűzések megvalósításával, amely célkitűzések újragondo­lása, átértékelése is helyet kell hogy kapjon az országos fórumon. _ Honnét, kik várnak az eszmecserére?- Területi szervezetek hiján úgy gondoltuk, hogy különbö­ző politikai, társadalmi és ér­dekképviseleti szervek, nőbi­zottságok képviselőiből álló megyei, társadalmi előkészítő bizottságok nagy segítséget jelenthetnek a konferencia elő­készítésében, ezért ilyen tár­sadalmi bizottságokat kértünk fel. E bizottságok tevékenysé­ge révén különböző női kol­lektívák, közösségek, nőbizott­ságok fogják küldötteiket a konferenciára megválasztani.- Jelent-e mindez szerve­zeti és személyi változásokat?- Igen. Az MNOT önálló, független, demokratikus, szö­vetségi jellegű társadalmi szer­vezetté kíván válni, amely az egyesülési jogról megalkotott törvény alapján tagjai szuve­renitásának tiszteletben tartá­sával működik. Új nevet is szeretnénk választani, amely ezt a szövetségi jelleget ki­fejezi. A leendő szövetségek tagjai lehetnek jogi szemé­lyek, jogi személyiségű cso­portok, területi és helyi nő­bizottságok, nőmozgalmi cso­portok, nőtanácsok, klubok, politikai, társadalmi szerveze­tek, mindazok, akik elfogad­ják a programot és tevéke­nyen részt vesznek annak megvalósításában. Támogat­juk és ösztönözzük az önte­vékeny, alulról szerveződő nő­szervezetek alakulását. Szeret­nénk, ha a konferencia elin-^ ditója, katalizátora lenne egy sokszínű, a társadalmi való­ságból táplálkozó öntevékeny nőmozgalomnak. A konferen­ciának feladata lesz a tiszt- újitós, a vezető szervek, tiszt­ségviselők megválasztása. Török Éva A nem kellőképpen átgon­dolt intézkedés a kezdeti idő­szakban nemcsak a dolgozók fizetését befolyásolta kedve­zőtlenül, de a vállalat kasszá­ját is megrövidítette. Azzal ugyanis, hogy a táppénz alap­ja meredt a hűségjutalomnak, de a hűség is alapját képezte a táppénznek, rövid idő alatt kétszeresére nőtt a táppénze­sek száma, lényegesen vissza­esett a termelés. Ezt az el­lentmondást röviddel a ta­pasztalt hatásá után föloldot- tók, ám a hűség és a föld alatti pótlék adóztatása meg­nyugtató megoldás hiányában továbbra is élénken foglalkoz­tatja a bányásztársadalmat. A bányászok elképzelése szerint a két tétel vagy ne legyen adóköteles, vagy ellen, tétben az összevont adóztatás­sal az összeg egyszeri, 20 százalékos, illetve havi lineá­ris forrásadó alá essen. Az ilyen értelmű követelés alapját az adja, hogy sem a hűség, sem a föld alatti pótlék nem egyértelműen bérjellegű kifize­tés, azzal a vállalathoz, az ágazathoz való tartozását, és a nehéz munkában való helyt­állását honorálják a dolgozók­nak. A dolgozók felöl irányuló szorítás miatt a témát a Bá­nyászati Egyesülés, az Ipari Szénközpont és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete is legjobb tehetsége szerint igyekszik képviselni az illeté­kes felsőbb szerveknél, mind ez idáig azonban kevés siker­rel. Hogy pillanatnyilag hol és hogy is áll a két tétel adó­problémája, arra Schalkham­mer Antaltól, a BDSZ vezető­ségének titkárától kaptunk választ.- A témával kapcsolatos el­képzeléseinket már eljuttattuk az illetékes tárcához. Dolgo. zóink kérésének képviseletét fölvállaltuk, és már a napok­ban folyó tárcaegyeztetéseken is arra törekszünk, hogy ér­vényt szerezzünk a követelé­seknek. Információink szerint a kérdés a parlament elé a sze­mélyi jövedelemadó tárgyalá­sával együtt kerül. Hogy mun­kánk milyen eredménnyel jár. azt a jövő dönti el, bizonyta­lan jóslásokba nem szívesen bocsátkoznék. Azt viszont el­mondhatom, hogy igyekszünk mindent elkövetni a bányász­társadalmat pozitívan érintő változásért. A hűségjutalom és a föld alatti pótlék adója körül fel­merült gondok mellett egé­szen februárig, hasonlóan éles viták kísérték a bányamentő tevékenység adóztatását. A gyors megoldás érdekében azután az Ipari Minisztérium saját hatáskörében igyekezett rendezni a kérdést azzal, hogy a bányamentő tevékenységért kapott pénzt 1500 Ft/műszak értékig költségtérítés jellegű összegnek minősítette, így ki­vonta az adó alól. Az első pillanatra igen kedvezőnek tűnő rendelkezésről azonban az derült ki, hogy bár most kétségtelenül pozitív hatása van az aktív dolgozók kerese­tére, nem kedvez viszont a nyugdíj előtt álló generáció­nak, az egészségkárosultak­nak. A költségtérítés címén felvett pénz ugyanis kikerült a bérköltségből, és a továbbiak­ban nem képezi a társada­lombiztosítási ellátás, a nyug­díj, a táppénz, a 4000 műszak utáni keresetkiegészítés, a szabadságátalány és a hűség alapját. Az iparág dolgozói­nak képviselői — így a Mecse­ki Szénbányák Vállalat illeté­kesei is - jelezték észrevéte­lüket a minisztérium felé. Hogy várható-e valamilyen in­tézkedés ez ügyben, arra Vin- cse Istvántól, az Ipari Mi­nisztérium közgazdasági fő­osztályának vezetőjétől kértük a választ. — Ez a kérdés fölvetődött már a miniszteri rendelet elő­készítése során is, tehát an­nak ismeretében született meg az ilyen értelmű döntés, hogy­ha a bányamentő tevékenység dija adómentességet kap ezen a címen, akkor azt a további­akban sem kezelhetjük bár­ként. Egyszerre nem lehet meleg is, és hideg is valami. Tudomásom szerint nincs sem­miféle változás előkészítés alatt ebben a témában. K. E. u'torieahiány gondokat okoz a háztáji állattartásban hiánycikk a szemes termény I, ‘Sztelt DN. Kérem, szives- Ifitét n&k megkérdezni az li­meseket, hova megy a úvh^V°r kukorica? Ebben az ®n az üzletek tényleg kaptok kukoricát és bú­zát? Kérdezem, a kisterme­lők mit etessenek a barom­fiakkal? Tisztelettel kérem: Várkonyi József Pécs, Kis-Daindol-dűlő 35. ^ .....................,Jl"....IL-u n"L.... ......"-1....J<l ................-.............................................................................................—........................—...........—-------------------- -.........-..................................-............ Utá nanéztünk. A pécsi takar­mányboltokban búza és kuko­rica helyett valóban.csak inge­rült eladói válaszokat kaptunk. A szigeti úti takarmánybolt el­adónője közölte, hogy búzáért aratás után jöjjek. Kukoricá­juk 3-4 nap múlva talán lesz. Akkor mit adjak a csibéknek? - kérdeztem. Azt felelte, ve­gyek tápot, az van. Nagyjából ezt a választ ad­ták a,többi boltban is. De miért nem kapnak a kis­termelők pénzükért szemes ter­ményt, miért nincs elegendő takarmánybúza, kukorica a gazdaboltokban? Halász Jánosnak, a Pécsi Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalat kereskedelmi osz­tályvezetőjének tettük fel a kérdést:- Búzát az idén egyáltolán nem adtunk ki a boltokba, mi­vel az egész elment exportra. Helyette árpát, rozsot és kuko­ricát forgalmazunk a kisterme­lőknek. Közismert, hogy tavaly milyen kicsi volt Baranyában a kukoricatermés, ezért aztán im­portáltunk is. Azóta nagyon megnőtt a kereslet is. Mi a 13 saját boltunkat és a 7 bizo­mányosunkat a tavalyinál ma­gasabb szinten látjuk el. Csak érzékeltetni akarom, hogy 1988 első negyedévében 1144 tonna, 1989 hasonló időszakában pe­dig 1385 tonna szemest ad­tunk ki ezeknek a boltoknak. Ügy látszik, mégsem elég. Az ófész-boltok is tőlünk vesznek. Ezeknek tavaly az első három hónapban 1327 tonnát, idén 1202 tonnát adtunk el. A hiány oka talán az, hogy más forgal­mazók — Zöldért, tszker stb. — nem árusítanak kistermelőknek. Sára Mihály, a pécsi kiren­deltség vezetője ezt mondja: a hozzánk tartozó boltokat, éppen a felfutott kereslet miatt mi a tavalyinál lényege­sen nagyobb takarmánymennyi­séggel látjuk el. Április végéig a pécsi I. számú boltunkba 52 százalékkal, a II. számúba 32 százalékkal, a sásdiba 25, a komlóiba 50 százalékkal több szemes kukoricát, árpát és tá­pokat szállítottunk ki. A lakosság mégis panaszko­dik, mi az oka? Az, hogy na­pok múlnak el, míg egy-egy szállítmány kukorica befut a boltokba, s azt órák alatt el­kapkodják, s aztán 4-5 napig megint semmi. Pontosabban, táp az mindig van, a baj csak az, hogy drága. Idén 10-15 százalékkal ismét emelték a tápárakat. Most . egy mázsa broiler starter táp 1136 forint, 1 mázsa broiler hízótáp 1029 forint, sima baramfitáp 889 fo­rint, tojótáp 900 forint. Ezzel szemben egy mázsa szemes kukorica 561 forint, a darálás díja mázsánként 25 forint, még így is fele annyiba kerül, mint a broilertáp. A búzáért és az őszi árpáért mázsánként 518 forintot kell fizetni. Igaz, hogy a tápok beltartal- milag értékesebbek, a csibék gyorsabban híznak, a tyúkok többet tojnak ezektől. De az önálló kistermelő úgy számol, hogy az olcsó szemessel akkor is jobban jár, ha a húscsirkéje pár nappal később lesz ránta- nivaló. A gmk vezetői úgy nyilatkoz­tak, hogy szeptemberig, az új termésig van bőven kukoricá­juk, amiből a kistermelők igé­nyét kielégíthetik. Egyszerű te­hát a megoldás: ne dolgozzák fel tápnak, hagyják meg sze­mesnek, és töltsék fel sürgősen legalább a saját boltjaikat.- Rné ­Országgyűlés elé kerül a hűségjutalom Mi után mennyit fizet a bányász? Ellentmondást hozott a bányamentő díj adómentessége A bruttósítás, a személyt jövedelemadó bevezetése óta nincs olyan bányászfórum, amelyiken ne kerülne elő a hűségjuta­lom és a Töld alatti, veszélyességi pótlék kérdése. A téma egyértelmű rendezése lassan már két éve húzódik, pedig azt nem kisebb «semények sürgették, mint az emlékezetes sztrájk István-aknán, vagy a mecseki bányászoknak a miniszterelnök­höz címzett levele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom