Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-16 / 133. szám

1989. május 16., kedd Dunäntmt napló 3 Eltűnt iratok margójára Döntés felárról — er volt Írá­som címe, amely a Dunántúli Napló február 7-i számában jelent meg, s amelyben a helyi krtjb-s lakás építésének tortúrájáról Írtam. A kmb-s iro­da és a szolgálati lakás épí­tésének gondolatát 1984-ben vetették fel a kozármislenyi ta­nácson, amikor tudomást sze­reztek arról, hogy a Boranyo Megyei Rendőr-főkapitányság külön keretéből kapnának e célra pénzt, amelyet a megyei tanácstól pályázat útján nyer­hetnek el. Megállapodtak, hogy a ter­vek elkészülte utón kérik a pénzt, majd 1986-ban elkezdik az építkezést és 1987-ben át­adják a kmb-s irodát és la­kást. A tervdokumentáció és a költségvetés elkészítésével a Baranyaterv Lajta gmk-ját bizta meg a tanács. El is készült a költségvetés 1 483 000 forint- fái és a kiviteli tervet is elké­szítették 47 880 forintért. A közel másfél milliós 'költségve­tésre 170 000 forint értékű tár­sadalmi munkát terveztek. A tervet lezsűriztették, az ÉSZB azonban nem javasolta enge­délyezésre. mert az épület gaz­daságtalon megoldású lett vol­na. A Baranyaterv tervezője állásfoglalásában megvédte a tervet, s mivel az ÉSZB csak javasolhat, döntési joga pedig °z első fokú építésügyi ható­ságnak van, így kérték az építési engedélyt, s azt meg 's kapták 1987 januárjában. Indulhatott volna az építke­zés, de . . . Ekkor született az 0 feláras döntés a kozármis­lenyi tanácson, amelyről cik­kemben Írtam, amelynek kap­csán most ismét tollat ragad­tam, mert Szántó Tibor tanács­elnök helyreigazítást kért az- Zal, hogy az általam közzé­tettek nem felelnek meg a valóságnak. A tanácsi döntés pedig a következő volt: a tervezett kmb-s lakás 80 négyzetméter­nyi .alapterületével lluxusnak tekinthető, az eredeti telket Pedig jobb lenne értékesíteni. ^ gazdaságossági szemponto­kat is figyelembe véve egy ki­sebb telket jelöltek ki, ahova most már egy kétszintes épü­ltet képzeltek el, a földszin­ten a kmb-s irodával és csak é6 négyzetméteres lakással, az ^meletre pedig két pedagógus- akást terveztek. Ekkor kapta a megbízást az új tervdokumen­táció elkészítésére az ARCHI- cCHNO mérnöki szolgáltató- 9°zdasági munkaközösség. Az ui költségvetés - 1 679 000 fo- f'ntról - el is készült. Ez csak ? kmb-s irodára és lakásra e[tendő és ebben már nincs ,Qrsadalmi munko felajánlás, ? tervekért pedig újabb 40 000 Qfintot fizettek ki. Indult a ki- '"telezés és idén június 30-ra erezték az átadást. Hogy miért nem feleltek meg Q? általom közöltek a való- sagnak? - Szántó Tibor ta­nácselnök helyreigazítás! kérd­őt azzal indokolta, hogy ’87-ben azért nem javasolta j ^terjesztésében az eredeti ,6rvek alapján megépítendő ?*B-s lakás és iroda kivitele­zőt, mert az a költségvetés em 1,5 millióról szólt, hanem Befejezés előtt a körzeti megbízotti lakás Kozármislenyben Kozármislenyi döntések „dossziéja” 1,9 millióról, s ezt túl drágá­nak találták. Igaz, amikor idén február­ban kint jártam a kozármisle­nyi tanácson, Szántó Tibor ak­kor is ezt állította. Kérésemre azonban nem tudták előadni a tanácson - fél napig keresték - a döntés alapjául szolgáló „drága” költségvetést, csak az 1.5 millió forintról szóló doku­mentációt. A magyarázat az volt, hogy létezett az 1,9 mil­liós költségvetés, de eltűnt, pontosabban egy tanácsi dol­gozó, vagy valaki más átírta 1.5 milliósra. Az elmúlt héten a helyreiga­zítás-kérelem nyomán ismét ki­mentem Kozármislenybe. Saj­nos, most sem tudták előadni a kérdéses költségvetést.- Eltűnt - mondotta Szántó Tibor. - Én akkoriban táppén­zen voltom két évig. Keressék meg ki - a felelős, azt, aki el­tüntette a komplett költségve­tést! Amikor azt tettem szóvá, Ko­zármislenyben arról beszélnek, hogy ahova eredetileg tervez­ték a kmb-s lakást és irodát, azt a telket - hármat alakítot­tak ki ott - rokonoknak és ta­nácsi vezetőknek értékesítették, a következő választ kaptam. — Ez így igaz, de az értéke­sítésre nem 1987-ben, hanem jóval később, 1988 őszén ke­rült sor. Ennyit a kmb-s lakásról és irodáról. A kivitelezésnél a_ feb­ruárban felmerült műszaki problémát megoldották, rövide­sen átadják az épületet. * Ami a kozármislenyi tanács­ról eltűnt iratokat illeti, be kell vallanom, egy eltűntnek nyilvá­nított bérleti szerződés fénymá­solata nálam van. Ez azonban egy másik téma. Az egykori kozármislenyi 'fodrásztól kap­tam meg a fénymásolt szerző­dést, aki a következőkért ra­gadott tollat: T. J. fodrász 1982-ben aján­latot kapott, hogy a Kozármis- leny, Kossuth Lojos utca 33. számú épületet - amely egész­ségházként működött - átadják neki, s ott kialakithot egy fod- rószüzletet. A tanáccsol meg is kötötték a szerződést, a fod­rász vállalta, hogy a lerobbant épületet felújítja. A meglepe­tések ezután jöttek. A taná­csán figyelmeztették, hogy fel­tétlenül építsen szennyvízelve­zető szikkasztót, mert különben az üzletet nem nyithatja ki. A fodrász mindent elkövetett, hogy semmiféle szabálytalan­ságot ne találjanak. Kiásta, téglával kirakta az emésztő­gödröt — bár addig az egész­séghez udvarán volt WC! - felújította az üzletet. 80 ezer forintot fektetett bele. Nos, a fodrász hat évet töl­tött el Kozármislenyben, ami azonban nem volt zavartalan. Később derült ki, hogy a fa­luban nem is volt rá oly nagy szükség, mert még három fod­rász dolgozik ott. Aztán egy szép napon hivatták a tanács­ra, hogy a fodrószüzlet bérét fel fogják emelni a duplájára, gondolkodjon, vállalja-e, mert ha nem, akkor el kell hagynia az üzletet. Nos, a tíz nap gon­dolkodási idő elteltével kide­rült, hogy a bérleti szerződés­nek minden példánya eltűnt a tanácson. Sebaj, a fodrász a sajátját lefénymásoltatta, majd úgy döntött, hogy elmegy Ko- zármislenyből. Annak rendje és módja szerint szakértővel költ­ségvetést készíttetett arról, hogy mit fektetett be az üzlet felújításába. A fodrász havonta 50 százalékkal csökkentett bér­leti dijat fizetett, Így a fenn­maradó 50 százalékos dijat le­számította követeléséből és kérte a pénzét. Sajnos. nem kapott semmit, illetve pénz he­lyett a következő levelet: „A fodrászüzlet bérleti díjának megállapításakor figyelembe lett véve az, hogy az épület műszaki állapota leromlott. A helyettünk elvégzett munkák költségeit a bérbe beleszámol­tuk, Így a bérleti díj emelésé­re nem került sor. Az ön által elvégzett munkák és a tényle­gesen befizetett bér összege kiegyenlíti azt az összeget, amit fizetnie kellett volna. A fentiek miatt visszatérítést fi­zetni nem tudunk." A fodrász - egyébként pol­gári peres úton kivánja majd érvényesíteni követelését - csak azt furcsállja, hogyan tu­dott á fillérnyi pontossággal annyit befektetni az üzletbe, hogy ma a tartozik követel egyenlege: nulla... Egy hete jártam o kozármis­lenyi tanácson, ahol a helyzet a következő: Az irattár össze­dőlt. A vb-titkár felmondás alatt. A tanácselnök: augusz­tusban korengedményes nyug­díjaztatását kéri. Marton Gy. Szükségünk van a pénzügyi intézmények és a magán- beruházók bizalmára Grósz-interjú a New York Timesben Vezető helyen, nagy terjede­lemben foglalkozott Magyaror­szággal, a politikai és a gaz­dasági helyzettel hétfőn a The New York Times, megszólaltat­va Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát. A lap budapesti tudósítója, nak adott nyilatkozatában a főtitkár rámutatott: oz ország­nak mintegy nyolcmilliárd dol­lár külföldi tőkére van szüksé­ge a következő öt évben, hogy korszerűsíthesse elavult, pangó gazdaságát és törleszthesse ti- zenötmilliárd dolláros adóssá­gát. „Szükségünk van a pénzügyi intézmények és a magánberu­házók bizalmára" - hangoztat­ta Grósz Károly. Ennek érde­kében a forint legalább rész- leqes átválthatóságára kell tö­rekedni, hogy a külföldi beru­házók kivihessék a profitot az országbó1.” „A bizalomépítés másik ele­me a politikai megbízhatóság és stabilitás. Senki nem ru­házna be ott, ahol attól kell félni, hogy másnap polgárhá­ború tör ki, vagy attól tartani, 'hogy a -kommunisták., meg­gondolják magukat és öt év múlva államosítanak. A politi­kai rendszert olyan módon ki- vániuk kialakítani, hogy mű­ködése biztositékokat nyújtson ilven események ellen. Ennek eqyik fő eszköze a többpárt­rendszer. Mi a célunk ezzel? Az, hogy saiát pártunkat kive­zessük a ielenleqi eqypárt- rendszerből és társadalmi el­lenőrzés alá helyezzük." „A társadalomban az ellen­őrzésnek, az egyensúlynak olyan rendszerét teremtjük meg, amely naponta visszajel­ző összhangban vannak-e a szándékok és az eredmények" - idézte Grósz Károlyt a lap, hozzátéve: a főtitkárnak nem szándéka, hogy az ő vezetése alatt a párt elveszítse ellenőr­zését az ország felett és a ja. vasolt kontrollrendszer gyorsan a hatalom átruházásának esz­közévé váljék. „Ügy vélem, nagyon ostoba egy olyan párt, amely nem akarja a vezető szerepet ját­szani, minek létezik, ha nincs ilyen törekvése. Másodszor, ki­nek adjuk ót a hatalmat? Van-e olyan erő, amelynek van konst­ruktív progromja, nemcsak az adósságok okozta válság me­nedzselésére, hanem áj szoció. lis rendszer megteremtésére? Amennyiben 6-8 éven belül politikai erőfeszítéseinkkel nem tudjuk megnyerni a bizalmát annak a társadalomnak, amely­re programunk végrehajtásához szükségünk van, akkor meg­érdemeljük, hogy elveszítsük a társadalom hitét” - mondot­ta a főtitkár. Henry Kamm, a lap buda­pesti tudósítója, az interjú ké­szítője terjedelmes helyzetképé­ben hangoztatja: a lehetőség, hogy Magyarországon többpár. ti, demokratikusabb társada­lom, szabadabb gazdaság ala­kul ki, „lelkesíti azokat, okik számára a véleménynyilvánítás szabadsága mindennél fonto­sabb, de nem lelkesíti a több­séget, amelyet jobban foglal­koztatnak a gazdasági nehéz­ségek". „A magyarok többsé­ge számára a fő gond az ál­landóan csökkenő életszínvo­nal. Nekik a ..reform« folyton hallható jelszava főleg azt je­lenti, hogy vége az állami tá­mogatásoknak. ami munkanél­küliséget és magasabb árakat jelent..., annak ellenére, hogy mélyreható változások mennek végbe, o közvélemény közö­nyös. kevés van abból a lel­kesedésből, ami a népi moz­galmakat 1956-ban itt és Len­gyelországban, a prágai ta­vasz idején, vagy 1980—81 Lengyelországában jellemezte." „Félelem és apátia van", idézte a lap Kőszegh Ferencet, az SZDSZ egyik vezetőjét: „Az emberek nem hiszik, hogy szer. vezeteink hotékonyok lehetnek. Gyanakodnak, hogy oz értel­miségi elit mozgalmairól van szó, amelyeknek nincs tömeg­bázisunk". A The New York Times uta! arro, hogy négy, 1948-ban fel­oszlatott politikai párt újjáala­kult és új politikai mozgalmak is jöttek létre, de a régi és az új szervezetek közül csak egynek van négyezernél több tagja. A tudósitós szerint Grósz Ká­roly jelentős politikai veresé­get szenvedett, amikor a kor­mány a nagymarosi erőmű munkálatainak felfüggesztése mellett döntött, hiszen a főtit­kár május 1-jén még támo­gatta a beruházást. Grósz po­litikai pályafutása során „szi­gorú kommunista ortodoxiát" képviselt. Korábban azt vallot­ta, hogy 1956 ellenforradalom volt, majd miután a hatalmi horcban a kérdés jelentősége megnőtt, centrista álláspontot foglalt el és kialakította a kompromisszumot: 1956 nemze­ti felkelésként kezdődött, és ellenforradolommá fajult. „Mi­vel nem hisznek Grósz elköte­lezettségében a mélyreható változás mellett, sok kommu­nista úgy véli: a vezetése elle­ni belsp kihívások el fogják távolítani helyéről. A reform-kommunisták és a párthoz nem tartozó liberáli­sok Pozsgay Imre vezetésében bíznak, irta a lap, aki lelkesen támogatja Mihail Gorbacsov újításait. Pozsgay a párton be­lül saját útját járja, nincs szo­ros kapcsolatban még más, a megújítás mellett elkötelezett személyekkel, így Nyers Re­zsővel, a 60-as évek gazdasági reformjai megteremtőjével sem. A The New York Times tu­dósítása szerint az MSZMP el­ismeri, bogy a gazdasági vál­ságból csak nyugoti segítség­gel lehet kijutni. Annak tuda­tában, hogy Mogyarorszógot a Nyugat számára elfogadhotób- bó kell tenni, a pórt engedett a követeléseknek: ismerjék el a politikai pluralizmust, a pol­gár szobadságjogokat és a vegye? piacgazdaságot. Sok a felesleges papírmunka Az árva tizenhatodik élet­évének betöltéséig ellátás jár. Ha valamely oktatási intézmény nappali tagoza­tán tanul, akkor a tanul­mányok tartamára, de leg­feljebb huszonöt éves ko­ráig, a nyári szünetben is. A nyugdíjfolyósító igazga­tóság nyolc napon belül ké­ri azoknak a változásoknak Q bejelentésé^ amelyek az ellátás jogosultságát érintik VQgy a folyósítással kap­csolatosak. A katonai szol- 9ólat idején csak abban az esetben jár az árvaellátás, ria az árvát előfelvételivel felvették valamelyik oktatá- Sl intézmény napDali tago­ztára. Nem érinti a jogo­Árvaellátás - gondokkal sultságot, ha az életben maradt szülő házasságot köt, vagy az árvát örökbe fo­gadják. Az árvaellátás ösz- szege gyerekenként az öz­vegyi nyugdíj fele, ha az egyik szülő él. A teljes öz- veavi nyugdíjat az a gyer­mek kapja meg, akinek mind a két szülője meghalt. Biró Ferencnek az elmúlt év nyarán halt meg a fele­sége. Egyedül maradt két középiskolás gyermekével. Hosszú utánjárással tudta meg, hogy igényét az árva­ellátásra neki kell benyúj­tania a Baranya Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatósághoz. Hónapok teltek el, mire a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megállapította az árvaellátás összegét, és mire megérkezett az első csekk. Addig éltek az apa jövedelméből. Ebből fizették a lakbért, a középiskolás fiú és lány tanszereit, ebből ru- házkodtak, ettek. Az év el­ső felében azonban ismét levelet kaptak a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságtól: a kislány után nem jár árva­ellátás — olvasható a for­manyomtatványon, amiről sajnálatos módon lemaradt az ügyintéző aláírása -, mert betöltötte a tizenhato­dik életévét. Az apa na­gyon elkeseredett, elsősor­ban a lélektelen levélen és ügyintézésen. Visszaírt: ezek után enélkül a pénz nélkül is felneveli a lányát. Neki ezekből a lélektelen levelek­ből elege van. És egyálta­lán nem érti, hogy a kö­zépiskolás diákoknak miért kell félévente igazolniuk, hogy tanulnak. Higgyék el mór, ha elmennek dolgoz­ni, jelezni fogják a Nyug­díjfolyósító Igazgatóságnak. A feleség volt munkahe­lye a temetést követően ki­adta munkakönyvét és sze­mélyes tárgyait. Az ügyinté­ző sem tudott semmilyen ta­nácsot adni, hogy hova kell ilyen esetben fordulni, ho­gyan lehet az adóelőleget visszaigényelni. Biró Ferenc végül is kérvényt irt az APEH-hez. Hamarosan, a volt munkahely jövedelem- igazolása alapján, megkap­ta az előre befizetett adó­előleget. Felesége lassan egy éve ment el . . . Az ügyben a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság gyor­san lépett, miután megke­restük őket. Biró Ferenctál elnézést kért és megígérte, hogy az ügyintézőt felelős­ségre vonják, a náluk lévő másolaton ugyanis szerepel az aláírása. Az elmaradt árvaellátást is kiutalják, csak az iskolalátogatási igazolás és az automatiku­san kiküldött sablon nyom­tatvány kerülték el egymást. Az ügyben mindenki az előírásoknak megfelelően járt el. Csak több dolog maradt el, a körültekintés, az odafigyelés és a bizalom. A sok papír és akta között elveszett az ember, aki las­san mór csak egy személyi- és ügyiratszám. S sok az adminisztráció, a kibogoz­hatatlan jogszabály, és a kitöltésre váró rubrika. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom