Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-13 / 130. szám
2 Dunántúli napló 1989. május 13., szombat Befejeződött az Országgyűlés májusi első ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) döntést, hogy amíg a viták nem zárulnak le, s alkotmányi döntés nem születik, nem utasít vissza kegyelem iránti kérelmet. így kiderülhetne a gyakorlatban, hogy mit jelentene a halálbüntetés esetleges eltörlése. Felhívta a figyelmet orra is, hogy ha az alkotmányban rögzítjük az élethez való logot, akkor az egyben a halálbüntetés eltörlését is jelenti. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is tudomásul vette. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója a pénzügyi elvonásszemlélet elterjedése és az ebből fakadó intézkedések tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. A képviselő a Minisztertanács elnökéhez fordulva feltette a kérdést: a kormány egyetértett-e a Pénzügyminisztérium intézkedésével, miszerint elvonta a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca teljes - útépítésre fordítandó - költségvetését, amelyet pedig törvény rögzített. Kérdezte továbbá: hpgyan magyarázza a kormány az öt-tizmilliárd schilling akadálytalan „kifolyatását11 az országból, valutatartalékaink megcsappanását. Az interpellációra Békési László pénzügyminiszter reagált. A házszabály adta jogával élve arra kérte a törvény- hozást, hogy a következő ülésszakon, o kormány program- csomagjának előterjesztése során válaszolhasson az elhangzottakra. Annyit azonban már most előrebocsátott, hogy a kormány nem önkényesen, parlamenti felhatalmazás nélkül vont el anyagi forrásokat az útépítéstől. Emlékeztette a képviselőket arra a nehéz, hoszadalmas vitára, amely az idei költségvetés elfogadását megelőzte. A parlament akkor egy kompromisszumos megoldást fogadott el, amelynek lényege szerényebb mértékű adónövelés és nagyobb mértékű kiadáscsökkentés volt. Ennek alapján jelentősen mérséklődtek a beruházásokra szánt ősz- szegek, ebből egymilliórd fönn* az országos úthálózat építését terhelte. A pénzügyminiszter reagált orra az egyre terjedő rémhírre is, miszerint a kormány a lakosság kezében lévő deviza- és utazási (BC) számlák befagyasztására, zárolására készül. Kijelentette: sem a kormánynak, sem a kormány egyes szerveinek nincs ilyen elképzelése, ez nem lesz a csomagterv része. Ugyancsak Zsigmond Attila interpellált a belügyminiszterhez, azt kérdve: mi tesz a tárca az elmúlt hónapokban ismertté vált rendőri túlkapások megismétlésének elkerülésére? Alkalmasnak találják-e a hatalmával visszaélő rendőrt az állam és a közrend további védelmére? Az interpellációra Földes! Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. A törvénysértések nagyobb visszhangját annak tulajdonította, hogy korábban az ilyen esetekben kezdeményezett felelősségrevoná- sok nem kaptak nyilvánosságot. Ugyanakkor elismerte, hogy egy jogtalan rendőri intézkedés is jogosan kelt felháborodást az állampolgárok körében. Leszögezte: következetesen fellépnek a hatalmukkal visszaélő rendőrökkel szemben. Az atrocitások megismétlődését azzal igyekeznek megelőzni, hogy a visszaéléseket elkövető rendőröket - a törvényes felelősségre vonás részeként - elbocsátják az állományból. Zsigmond Attila elfogadta, a képviselők 8 ellenszavazattal és 16 tartózkodással tudomásul vették Földesi Jenő válaszát. Korvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi autóbusz-közlekedés adóztatása tárgyában interpellált. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyközi, illetve helyi személyszállítási feladatokat ellátó közlekedési vállalatok jó részét kedvezőtlenül érintik a szabályozók.Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyeztetett - válaszában kifejtette, hogy a közlekedési kormányzat szándékában áll a kedvezmények kiterjesztése, ám az ország pénzügyi lehetőségei ennek egyelőre szűk határt szabnak. A miniszter helyt adott annak az észrevételnek, hogy a helyközi menetrend szerinti közlekedési vállalatok adóztatása ellentmondásos azok közszolgáltatói jellegével, de - mint mondotta szűk körben - főként a gazdaságilag elmaradott térség'ekben - mód van a menetrend szerinti személyszállítási tevékenység támogatására: e vállalatok a beruházási költségek 20 százalékát leírhatják nyereségadóalapjukból. Végül a miniszter- utalva a Minisztertanács legutóbb hozott határozatára - bejelentette, hogy ez év szeptember 30-áig az Országos Ar- hivatallal és a Pénzügyminisztériummal közösen felülvizsgál-, jók a helyi és a helyközi közlekedés tarifális támogatási rendszerét. A képviselő - bízva a felülvizsgálat pozitív eredményeiben- elfogadta a miniszter által mondottakat. Az Országgyűlés 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett tudomásul vette az interpellációra adott választ. Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke a lakossági közreműködéssel épülő tanácsi utak költségviseléséből eredő bizonytalanságok, illetve az adótörvények ellentmondásai, alkalmazási nehézségei tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszában leszögezte: az önkéntes hozzájárulásra vonatkozó adókedvezményt, az ehhez kapcsolódó törvénymódosítást a jövő heti kormányülésre beterjesztette, így remélhetően e kérdés már a közeljövőben megnyugtatóan rendeződik. Az általános forgalYni adóra vonatkozóan azonban a miniszter megállapította: ez az adófajta lényegét tekintve nem szervezetekhez és tevékenységekhez, hanem termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődik. A tanácsok túlnyomó többsége nem saját, közvetlen költségfelhasználásával tartja fenn az utakat, hanem költségvetési üzemein keresztül megrendeli más útépítő szervezetektől. Ez esetben visszaigényelhetik az általános forgalmi adót. Abban a szűk körben, ahol a tanács fizetett karbantartókkal maga végzi saját útjainak karbantartását, a megvásárolt építőanyag után az általános forgalmi adót nem lehet visz- szaigényelni. A képviselő az interpellációra adott válasz első részételfogadta, az Országgyűlés pedig tudomásul vette. Az általános forgalmi adóra vonatkozó választ azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el, így az illetékes parlamenti bizottság foglalkozik majd a kérdéssel. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója a személygépkocsik megrendeléses vásárlásáról szóló, 1988-ban kelt miniszter- tanácsi rendelet két előírásával kapcsolatban interpellált a pénzügyminiszterhez. Javasolta, hogy szűnjön meg az új személygépkocsik igénylési letétjének kamatplafonja, tehát a fizethető kamat előirt felső határa. A képviselő kérte továbbá: módosítsák a rendeletnek azt az előírását, amely szerint az igénylési letét összegét és kamatait a személygépkocsi vételárának megfizetésére kell felhasználni. Békési László pénzügyminiszter teljes mértékben osztotta Hellner Károly második javaslatát a korlátozás feloldására. Az erre vonatkozó módosítási javaslatokat rövidesen beterjesztik a poriamért elé. Hellner Károly nem tartotta kielégítőnek a miniszter válaszát a kamatplafon eltörlésének ügyében. Az Országgyűlés viszont szavazás során 46 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett tudomásul vette Békési László válaszát. Várhegyiné Viski Ildikó (Györ-Sopron m., 2. vk.), a Graboplast Pamutszövö és Mü- börgyár minöségellenöre a munkahelyi jogsegélyszolgála.- tok megszüntetésére vonatkozó elképzelések tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. Kulcsár Kálmán válaszában rámutatott: a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot miniszter- tanácsi határozat alapján szakszervezeti irányelvek szabályozzák. Ezek az irányelvek nem teszŰ< a jogsegélyszolgálatnál dolgozók számára kötelezővé azt sem, hogy jogi szakképzettséggel rendelkezzenek. Másrészt az e területen dolgozó jogászok sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyidejűleg kell védeniük a vállalati érdeket és a munka- vállalói érdeket. Ezt az ellentmondást mindenképpen fel kell oldani. Nincs szó arról, hogy a dolgozók ingyenes jogi képviselete megszűnjön — hangsúlyozta. Kulcsár Kálmán válaszát az interpellációra a képviselő bizonyos fenntartással, az Országgyűlés 13 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elfogadta. Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az Ajka II. Bánya megnyitása tárgyában interpellált az ipari miniszterhez. Horváth Ferenc ipari miniszter elmondta: nincs akadálya annak, hogy a szénbányászat fejlesztési programjában jelenleg nem szereplő Ajka II. bányáról, a megnyitás lehetőségeiről is készüljön gazdasági értékelés. Ugyanakikor leszögezte: a jövőben a szénbányászati vállalatok nem számíthatnak támogatásra, így döntő szempont, hogy csak ott történjék beruházás és fejlesztés, ahol valóban nyereségessé és versenyképessé tehető a szénbányászat. Az interpellációra adott választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az igazságügyminiszterhez interpellált a cégbírósági közlemények közzétételéről és a közzététel dijáról szóló rendelet tárgyában. A képviselő véleménye szerint a miniszter rendelete ellentétes a társasági törvénynek a vállalkozásokat segítő törekvésével. hiszen újabb anyagi megterhelést jelent az induló vállalkozások számára. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter élt azzal a lehetőséggel, hogy a felvetett problémára 30 napon belül, írásban válaszolhasson. Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.), a Budafoki Építőipari Szövetkezet elnöke a 6-os főút új budapesti bevezetésének, az MO-ás autópályával együtt történő kiépítése tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Derzsi András válaszában annyiban osztotta a képviselő aggodalmát, hogy ha az MO- ás autópálya második szakasza is megvalósul az M1-es és az M7-es autópályák között, akkor ez már jelentősen terheli a 6-os út belső szakaszát. A 6-os út külső szakasza 1991-ben, a leginkább túlzsúfolt belső szakasza pedig 1993-ban készül el. A képviselő megköszönte az interpellációra adott választ, és egyúttal a miniszter korrekt, segítőkész magatartását, amelyet a korábbi egyeztető tárgyalásokon tanúsított. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a miniszter válaszát. Széles Lajos (Szabolcs-Szat- már m., 15. vk.), a Fehérgyarmati Városi Tanács elnöke a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntések által érintett térségekben működő vállalkozások nyereségadó-kedvezménye tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László jelezte: az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben válaszol. Szólt arról, hogy a kormány ez ev februárjában az elmaradott térségek fejlődését áttekintve úgy döntött, hogy a kijelölt térségi települések körét ez év ■második felében ismét felülvizsgálja, mert vannak olyan települések, crmelyekre ez’ a jelző mór nem illik. A jelenlegi . besorolási kör 1990. január 1-jétől változik ismét, ha a paraméterek alapján Fehér- gyarmat is bekerül ebbe a körbe, úgy a jövő év elejétől ott is érvényesülhetnek a kedvezmények. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag, tudomásul vette. * Országgyűlési ^tisztségviselők tanácskozása Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezeté- ' sével a május 30-val kezdődő ülésszak előkészületeiről ülést tartott — a megyei képviselő- csoportok és az állandó bizottságok vezetőinek részvételével - az Országgyűlés tisztikara a tanácskozás szünetében. A várható napirendekhez kapcsolódóan Sárközy Tamás igazság ügy miniszter-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezetek, társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, valamint a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat egy egységes csomagterv, így ezeket együtt kell megvitatni, illetve sorsukról dönteni. Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kifejtette, hogy a földről, a mezőgazdasági szövetkezetekről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatok , segítik az eddig szabályozatlan tulajdonformák tisztázását, és az önkormányzat, a gazdálkodási önállóság erősítését. Madaras! Attila pénzügyminisztériumi államtitkár ismertette q költségvetés helyzetének stabilizálását szolqálóter. vezett kormányintézkedéseket. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke a helyi önkormányzatok megerősítésének ügyében interpellált a belügyminiszterhez. A képviselőnő szerint a hatályos tanácstörvény nem tisztázza egyértelműen a tanácselnök és a vb- titkár viszonyát. Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszában elmondta: a tanácsi apparátus és vezetők bérhelyzetének általános rendezésére ígéretet nem tud tenni. Hozzátette azonban, hogy kidolgozták a közigazgatásban dolgozókra vonatkozó új előmeneteli és bérrendszer koncepcióját, amelyet még az idén szeretnének a kormány elé terjeszteni. Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke az önerős lakossági közműépítéseknél az utólag rákötök költségtérítésének rendezése tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. A miniszterelnök megbízásából Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt az interpellációra s kijelentette: még ebben az „évben az érintett tárcákkal felülvizsgálják a teljes kérdéskört, annak jogi szabályozását. Hozzáfűzte: ugyancsak még ebben az évben kezdeményezni fogják a szabályozás korszerűsítését, mégpedig összhangban az interpelláló javaslataival. Az interpellációra adott választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette. Szűrös Mátyás elnök bejelentette, hogy a kérdések következnek. Elsőként Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója a prédikálószéki szivaty- tyús energiatározó tárgyában kérdezte az ipari minisztert. Horváth Ferenc ipari miniszter válaszában kifejtette, hogy a kidolgozás alatt álló, 2010- ig szóló erőműépitési programban nem szerepel szivattyús tározó építése, nemhogy a Dunakanyarban, de sehol máshol az ország területén. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottságá- nak titkára az állami költség- vetés pontos tervezése tárgyában tett fel kérdést a Minisztertanács elnökéhez. A képviselő az iránt tudakozódott, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a képviselők félreinformálásának elkerülésére, a valósághű tájékoztatásra, mert az Országgyűlés csak ezáltal hozhat az egész népgazdaságra vagy a társadalomra kiható, megalapozott döntéseket. A miniszterelnök nevében Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány o következő parlamenti ülésszakon tételesen elszámol a parlamentnek az ország gazdasági helyzetéről, benne az állami költségvetés kialakult pozíciójáról. Ehhez kérte a képviselők egyetértését. Molnár Ferenc (Szolnok, 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke azt kérdezte a pénzügyminisztertől: a kormányzat mennyi időre és milyen mértékben függesztette fel a tanácsi költségvetésekhez nyújtott állami hozzájárulás folyósítását. Békési László a magyar költségvetés sajátos természetét okolta a problémáért. Az év első hónapjaiban szerényebbek a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódó adóbefizetések, a kiadások viszont némileg magasabbak az átlagosnál. A költségvetési támogatás ütemezésének visszafogása csak egy-két helyen okozott gondot, a tanácsok ugyanis jelentősebb bevételekhez jutottak a személyi jövedelemadó-befizetésekből, s ezt egészítette ki az a csaknem húszmilliárdos összeg, ami tavalyról maradt a tanácsoknál. Mindazonáltal a jövő héten az esedékes adók befolynak, s három napon belül nemcsak az esedékes támogatást, hanem az eddig visszatartott állami hozzájárulást is hiánytalanul a tanácsok rendelkezésére bocsátják - mondta a pénzügyminiszter. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese a Tisza II. Vízlépcső harmadik ütemével összefüggő járulékos beruházások tárgyában intézett kérdést a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter válaszában hangsúlyozta: a Tisza II. Vízlépcső harmadik üteméről most készül egy komplex tanulmány, amely az eredeti célokat összeveti a jelenlegi gazdasági helyzettel és igényekkel. E tanulmány várhatóan az év végére készül el. A miniszter a továbbiakban kitért arra, hogy nemrégiben még az építkezés 1994-es befejezésével számoltak. Ma nem lehet ugyan pontos határidőt szabni, de 2000-re mindenképpen be kell fejezni a tiszai vizlépcsőt. Bödöné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa a több milliós prémiumok kifizetése tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke utalt arra, hogy a szóban forgó jövedelmek többsége olyan jellegű, amelyeknek körülbelül 65—70 százalékát elviszi a személyi jövedelemadó és a többi járulék. Megjegyezte azt is, hogy - éppen a szabályozási rendszer következtében - néhány száz vezető semmilyen prémiumban nem részesül. A kormány továbbra sem kívánja korlátozni a valós teljesítmények alapján megszerzett jövedelmeket. Ugyanakkor határozott az a szándék, hogy korlátokat állítsanak minden olyan jövedelemkiáramlás elé, amely mögött nincs teljesítmény. Az interpelláció, illetve a kérdések elhangzása után Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmi- szeripari Kutató Intézetének főigazgatója, címzetes egyetemi tanár bejelentette: az Országgyűlés agrárszektorával szorosan együttműködve - 22 képviselőtársával - megalakították a parlament élelmiszeripari szektorát. Célkitűzéseik között szerepel az élelmiszeripar műszaki fejlesztése, az élelmiszerek minőségének biztosítása, az élelmiszer-kereskedelem .színvonalának javítása, a fogyasztók érdekvédelme, a nemrég módosított élelmiszertörvény érvényesítése. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek központi forgácsoló gyáregységének vezetője bejelentette, hogy május 9-én ideiglenes parlamenti csoport alakult, amelyben a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer-beruházást ellenző képviselők tömörülnek. A csoport tagjainak megítélése szerint a nagyberuházást legalább 8—10 évvel el kellene halasztani. Leállításáról akár már holnap dönteni kellene, mer* a május 30-i esetleges kedvező döntésig is újabb ne- gyedmilliárd forintot emészt fel az építkezés. Szűrös Mátyás zárszavában az ülésszakot eredményesnek minősítette, bár hozzátette, hogy az idővel takarékosabban kellene bánni a képviselőknek. Megszívlelendőnek tartotta azt a képviselői felvetést, hogy szavazáskor lehetőleg mindenki tartózkodjon a terem ben. Az Országgyűlés elnöke a parlamenti szekciókkal kapcsolatban pozitív folyamatként értékelte azok létrejöttét. Felhívta azonban a figyelmet arra: az Országgyűlés költségvetése csak az állandó bizottságok működésének segítésére elegendő. Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a következő ülésszakon előterjesztendő kormányprogramról a Minisztertanács rendkívüli ülésén tárgyal. Az Országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szűrös Mátyás berekesztette. Az Országgyűlés májusi ülésszakának harmodik napján, május 12-én Németh Miklós, Medgyessy Péter és Deák Gábor az iiióctprpmhpn
