Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-12 / 129. szám

1989. május 12., péntek Dunammtngpiö 3 » Egészségügyi főiskolai tagozat a pártiskola épületében Az MSZMP Zala Megyei Bi­zottsága az állami oktatás cél­jaira ajánlotta fel oktatási és képzési központját, amely a pártszékházban működik to­vább. A nemrég 27 millió fo­rintos költséggel felújított lé­tesítményt - használati jog­gal — a megyei tanács vette át. Hasznosítására már elké­szült <a terv. Eszerint ez év őszétől a helyi számviteli főis­kola kollégiumi és tantermi gondjait enyhíti, jövő szeptem­berben pedig helyet kap ben­ne a Pécsi Orvostudományi Egyetem 30 — később pedig 60 - fős kihelyezett egészségügyi főiskolai tagozata is. A két érintett_ minisztériummal már folynak a tárgyalások. Közel egy eiiti A megunt, de ismétlésre ítélt közhelyek egyike sze­rint a középiskolások balla­gásával mindig egy újabb, a felnőttkor küszöbére érke­zett korosztály lép ki az életbe. A közeljövőben talán már a tartalma szerint is hangsúlyozható választópol­gári jogokat nyer, és több­ségük az iskolapadokat is elhagyja. Az iskolapad és a „kinti” valóság között azon­ban csők a közhely szerint van éles cezúra, részben, mert akik nem tanulnak to­vább, ma már azoknak az életéből sem hiányozhat az önképzés a későbbiekben sem, részben, mert az együ- vétartozás és önmegkülön­böztetés első, diákéletformá- ból adódó élményeit hason­lók követik majd. Pécs-Eszék tudományos-szakmai tanácskozás zedes hagyomány Pécsett Ballagó diákok randevúja a Széchenyi téren Egy közösségtől, egy in­tézménytől azonban búcsúzni kell rövidesen. És sokuk szá­mára a várostól is. Pécsett már régóta élő, eleven ha­gyomány a ballagás vidám előestéjét megtartani. Teg­nap az esti órákban tizen­két gimnázium, illetve szak- középiskola, négy szakmun­kásképző intézet és két szak­iskola - tehát az esti isko­lák kivételével valamennyi városi középfokú oktatási in­tézmény végzős diákjai ad­tak randevút egymásnak. A „papírforma”, azaz a beiratkozottak száma szerint hozzávetőleg háromezer vég­zős diák, tanárok, iskolatár­saik kaptok meghívót, hogy a Leőwey Klára Gimnázium előtt gyülekezzenek, majd az est leszálltával fáklyák, gyer­tyák imbolyogva vonuló fénypontjaival teljen meg a Sallai utca. A karneválion vidám, egyszersmind ünne­pien méltóságteljes menet a Széchenyi térre fordulva ér­deklődők - elsősorban fia­talok - hasonlóan népes se­regével találkozott. A dzsá­mi lépcsője elé érkezőket a Művészeti Szakközépiskola fanfárosai köszöntötték, a Himnuszt — a rövid ünnepi műsor előtt - már jórészt körösen énekelték a téren egybegyűltek. A diákéletet, a diákélettől való búcsút Disztl Gábor, Vajda lózsel és Csizmadia Sándor énekesek köszöntöt­ték vidám dalokkal, majd többek között Kipling, Jó­zsef Attila versei hangzottak el útrovalóul a Nagy Lajos Gimnázium és a Komarov Gimnázium és Szakközépis­kola diákjainak - Monori Gábor, Radnai Ottilia, Kozó- ri Zsuzsa, Simon Balázs, il­letve Takács Rita, Papp Zsuzsa, Lipcsik Zoltán elő­adásában. Az est ezúttal is feledtette a szakvizsgák, érettségik és a holnapi „hi­vatalos” búcsú előtti szoron­gást - több ezer fiatal is­kolájára, a városra emlékez­ve most utoljára együtt le­hetett. B. R Ki legyen a kezelője Tovább serkenteni a gazdasági együttműködést Miért ne lehetne o Dráva mente kiemelt üdülőkörzet? Jogi viszály áldozata lett egy tó... Tanácsi megmentést akció - egyedül - a 24. órában A magyar-jugoszláv határ menti gazdasági együttműkö­dés kovászolását vállalta föl a pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgazda­ságtudományi Kora és az Eszéki Egyetem Közgazdaság- tudományi Kara, amikor az el­múlt év decemberében Eszé­ken tudományos-szakmai ta­nácskozást hívott egybe, ösz- szehozva nemcsak a tudo­mány, de a két szomszéd gaz­daság vezető szakembereit is. A folytatás: újabb találkozó es tanácskozás Pécsváradon, az István király Szállóban, ahol immár szélesebb érdek­lődés mellett a határ menti együttműködés kérdéseit, a fejlesztés lehetőségeit úgy­szólván minden oldaláról bon­colgatták. A szerdán kezdődött és ma hefejeződő tanácskozás teg- napi napján előadások sora hangzott el. Sok mindenről esett szó, így a két egyetem marketing tanszékeinek szere­péről a nemzetközi együttmű­ködésben, a két ország gaz­dasági reformtörekvéseiről, a kereskedelmi, termelési együtt­működések irányairól, a pénz- u9yi kérdésekről, a határ men- V együttműködést gátló túlzott Pllami adminisztráció leépíté­sről, és így tovább. Végered­ményben mind a két oldalról kifejeződött az a szándék, szo- 'osabbra kell fűzni és kölcsö- nösen gyümölcsöztetni a kap- esolatokat, s hogy messze nem használtuk ki még az együtt­működésben rejlő lehetősége­ket.- A Dráva ne legyen pusz- *°n határfolyó, ami szétválaszt bennünket, hanem éppenség- 9el kössön össze, kezeljük ki- emelt üdülőkörzetként, s hasz­náljuk ki közösen a benne rej­lő lehetőségeket - fejtegette egyebek mellett dr. Tóth Sán­dor, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese. Vagy például gondoljunk a Budapest—Bécs világkiállításra, amiből Bara­nya sem szeretne kimaradni, s mindehhez kapcsolódhatna Szlavónia-Baranya is - az eszéki repülőtér közös haszná­latának biztosításával, vám­szabad terület létrehozásával. A megyei tanácselnök-helyettes a jugoszláv résztvevők előtt részletesen szólt a baranyai gazdaság várható gondjairól, s arról a nyárra elkészülő me­gyei programról, mely a ne­hézségekből való kilábalás módozatait és eszközeit kíván­ja meghatározni. Hasonló gondokkal küszködnek déli szomszédaink is, így a kilába­lásra kereshetnénk körös csat­lakozási pontokat. Dr. Tóth Sándor ezzel kapcsolatosan külön is eszmét cserélt dr. Bá­bán Ljubomirral, a Horvát Szo­cialista Köztársaság Végre­hajtó Tanácsának tagjával, akitől azt ez ígéretet kapta, horvát miniszterek részvételé­vel kerekasztal-beszélgetést hoz össze az együttműködés serkentésére. A pécsváradi találkozó mai napján két újabb téma kerül terítékre: a vásárok és kiállí­tások, továbbá a tömegkom­munikációs eszközök - a sajtó, a rádió, a televízió - szerepe az együttműködés fejlesztésé­ben. Ismertető hangzik el az idei Pécsi Ipari Vásár előké­születeiről - a PIV köztudot­tan a magyar-jugoszláv határ menti árucsere és gazdasági együttműködés fontos fóruma. M. Z. Az utóbbi három-négy év­ben tönkrement a korábban szép és vonzó 2-es tó Abali- geten. A pusztulás azzal vette kezdetét, hogy elmentek part­járól a gondozásban is érde­kelt horgászok, a zsilipekből eddig ismeretlen személyek ki­szedték a fát, ami miatt meg­szökött a víz. Aszály köszön­tött be, majd elburjánzott a vízi növényzet. Egyszer levág­ták a növényeket, de nem használt, ahogy az sem, hogy növényfaló halakat telepítettek a tóba. Valamit tett azért az állami tulajdonban levő tó ke­zelője, a Mecsek Tourist a megmentés, megóvás érdeké­ben. Más is fáradozott, így o helyi tanács, hogy gondozott maradjon a víz és környéke, de aztán megromlott a tóért felelős intézmények, szervek vi­szonya. Megkezdődött az ujjal- mutogatás, a felelős, a bűn­bak keresése, hogy kik miatt is következett be az a helyzet, hogy napjainkra szinte gaz­dátlannak tekinthető a majd harminc éve létrehozott mes­terséges víztükör. Tény, hogy mind e mögött gazdasági gon­dok feszülnek. így az, hogy a kezelőnek veszteséget okoz a tó, a környékén levő üdülő­övezet. Nem éri meg tovább befektetnie. Ettől függetlenül évente átlag 80 000 forint üdü­lőhelyi díjat átad az abaligeti tanácsnak. Nem véletlen, hogy a Mecsek Tourist most nem vesz részt a tó felújításában, csak a tanács fog ebbe a munkába, amire egymillió fo­rintot áldoz. A közeli Orfűn, az ottani vi­zek kotrását, tisztítását hama­rosan befejezik a bajai kotró­gépesek, akik még a nyár ele­jén átjönnek Abaligetre. Lát­szik, hogy a helyi tanács meg­mozdult, meg akarja szüntetni a békétlenséget és ha már nem lehet közös anyagi ösz- szefogás, akkor legalább ő szeretne lenni a tó kezelője. A jelenlegi befektetés akkor csakis a javára térülne meg, teljesen érdekeltté válhat, hogy megmentse a £4. órában a haldokló tavat. Biztosra vehe­tő, hogy hamarosan megszűn­nek a jogi akadályok, mert az új földtörvény lehetővé teszi, hogy egy tanács is kezelhes­sen állami tulajdonú tavat. A tó teljes jogkörű gazdája te­hát a helyi tanács lesz, ami elől nem zárkózik el a Me­csek Tourist. Adva a lehető­ség, az igazi érdekeltség, hogy a helybeli lakóknak is meg­érje majd megmenteni a ha­tárukban található 2-es számú tavat, s akkor ismét csónakáz­hatnak, horgászhatnak, füröd­hetnek is benne. Cs. J. Egy szlovén író művéről Megrendítő, irodalmi vere­tű alkotás jelent meg nem­rég magyarul is egy jeles sílovén író, Milos Mikein tol­lából a „népek" egykor „nagy tanítójáról” és retteg­ve imádott „atyjáról"; a vi­lágtörténelem egyik, ám le- Iret, legvéresebb kezű zsar­nokáról, loszil Visszáriono- V'cs Sztálinról. A kötetben természetesen nem csupán a Lenin halálá­tól Sztálin haláláig terjedő fél évszázad népeket, millió­it irtó gaztetteire vetül fény, amelyek - ma már ele­sendő tény és dokumentum birtokában - tudjuk, Sztálin nevéhez fűződtek. A halála ufan, a nevében, pontosab­ban szellemében elkövetett Politikai, gazdasági és em­beriségellenes bűnöket, a Sztálinizmus szellemiségében Sztálina zsarnok élete máig hatóan f öl-f ölszi krázó utóhatásait is ide véve. Mikein könyve, amely mű­fajára nézve történelmi es­székötet, számos (Sztálinról) már ismert tényanyag elem­zése, új megvilágításba he­lyezése mellett számos új/ eleddig ismeretlen döbbene­tes információ birtokába jut­tat. Különös tekintettel a Szovjetunió II. világháborús emberveszteségeire, a hadi­foglyok sorsára, s a háború utolsó szakaszában megse­besült százezrek tengerparti „gyógyítására" nézve. Ez a könyv kétségtelenül sok mindent eszünkbe jut­tat. Olvasásakor asszociatív gondolati folyamotokat in­dít el bennünk. Különöskép­pen ama korosztályokban, amelyeknek alkalmuk lehe­tett még a .Párttörténet a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának története c. tankönyv régi, majd újabb, „átigazított” tananyagát be­hatóan tanulmányozni. Az utóbbi évek már föltárt tény- és információanyagának is­meretében nehéz, voltaképp nem is lehet megszabadulni mindattól, amit Mikéin ösz- szegez (illetve újabb adatok- kak kiegészít)., így minde­nekelőtt ezen a témakörön igyekszem túljutni. Eléggé ismert a történet, hogy amikor Sir Winston Churchill Jaltában a sztáli­ni korszak addigi áldozatai­nak számáról (kivégzett po­litikaiak; kuláklikvidálós, éhínségek; a munka- és megsemmisítő táborokban elhullottak, legyilkoltak stb.) száma iránt érdeklődött, Sztálin .szóbeli válasz helyett csak a két nyitott tenyerét mutatta fel, jelezve, hogy f'z • • • (ti. millió). Legalábbis ennyit vallott be. A. Koest- l®r 1938-ban megjelent vi­lághírű könyvében (Darkness at noon) 15 milliót emlit; Szolzsenyicin szerint a há­ború végéig már megközelí­tik a 2o milliót. Újabb tényfeltáró kutatá­sok adatai ennél is jóval többre becsülik e szörnyű­séges haladványt. Egy pon­ton .túl azután a számok, a milliók elvesztik jelentéstar­talmukat. Abszurdnak minő­sülnek az emberi tudatban- realitásuk lehetőségének teljes képtelenségével. Mikein könyvében ezzel a természetes reakcióvol igyek­szik szembeszállni (sikerrel), hogy kivételes fölkészültsége, logikája, elemzései és ok­nyomozásai segítségével agyunk fölfoghassa, szelle­münk nagyobb sérülés nélkül feldolgozhassa - a volta­képp fölfoghatatlant. Gyer­mekkorától végigkövetve I. V. Dzsugasvili, életét, pszi­chológiai mélységekre leha­tolva tárja elénk, mi minden motiválta tetteit, eltorzuló gondolkodását, amíg a for­radalmárból lett zsarnok el­jut a csúcsra; végigviszi s csaknem bevégzi a maga le- ninizmust fojtogató ellenfor­radalmát. A könyv történelmi hitelét emeli a stiláris értékekben gazdag fordítás; Gállos Or­solya munkája. (Reform Könyvkiadó és Corvina Ki­adó.) W. E. Zene, dráma, báb és néptánc A pécsi szabadtérin: Csárdáskirálynő Június 22-én operettgó lóval nyitja idei programját a Pécsi Nyári Színház. A Szabadtéri Táncszínben a Pécsi Szimfoni­kus Zenekart Nag’y Ferenc ve­zényli, a pécsi operatársulat művészei mellett vendégek is fellépnek — a szerződtetések még nem véglegesek. Végle­ges viszont, hogy az idei prog­ram nagy eseménye a Csár­dáskirálynő. Bagossy László igazgató mondja erről: — A közönség igényeinek megfelelően a szórakoztatás áll az idei nyár középpontjá­ban — természetesen arra tö­rekszünk, hogy ez ne legyen olcsó szórakoztatás. A műfaj klasszikusának számító Csár­dáskirálynőt július 20-án mu­tatjuk be, és összesen nyolc estén játsszuk. A szereposztás­ból: a pécsi közönség két ked­vence új szerepkörben jelenik meg: Vári Éva Cecíliát játssza, Mester István pedig Kerekes Ferkót. Edwin Gerdesits Fe­renc, az Operaház tagja, Syl­via Bukszát Márta. Báni gróf Spindler Béla, Stázy pedig kettős szereposztásban Kristól Kata Kaposvárról és Margit Schumann az NSZK-ból. — Milyen néptáncestek lesz­nek? — A Baranya Táncegyüttes adja szokásos foiklórestjét, azonkívül Mester és tanítvány címmel Kricskovics Antal és Vidákovics Antal koreográfiáit mutatja be a Baranya tánc- színházi műsora. Ez nemcsak gesztus, hanem jelentős művé­szi vállalkozás is. Szakmai szempontból ugyanis érdekes­ség, hogy a tanítvány, Vidá­kovics visszahatott egykori mesterére. Ez a műsor három estén lesz látható. — Mit takar ez a különös cím: A nehéz Barbara? És az, hogy Mennyei kávéház? — A cseh szerzőpáros komé. diája, pontosabban politikai szatírája a harmincas évek vé­gén játszódik. A produkció az Egyetemi Színpad vendégjáté­ka lesz a Nyári Színházban, az ősszel tovább játsszuk majd. Érdekesség, hogy az egykori kaposvári bemutató két szereplője, Spindler Béla és Krum Adóm fellép ven­dégként. — Galsai Pongrác szinte a pécsi Nádor kávéházból szár­mazott el Budapestre, a régi pécsiek jól ismerték. Szakonyi Károly, a Nemzeti Színház dramaturgja lírai játékot állí­tott össze a tőle való és róla szóló művekből. A nyári prog­ramot kiegészíti még a nem­zetközi bábfesztivál, a nemzet­közi ifjúsági zenei tábor és a nemzetközi diaporáma feszti­vál. — Emelkednek-e a jegyárak, szépül-e a színpadok környé­ke, és jobb lesz-e a tájékoz­tatás? — Áraink változatlanul 60— 80-100 forintosak lesznek. A színpadok környékét igyek­szünk tisztán, rendben tartani, de javításra, tatarozásra nincs pénzünk. A tájékoztatást a Nemzeti Színház és Nyári’ Színház közös lapja, a hamar népszerűvé vált Művészbejáró kívánja megoldani. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom