Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-08 / 96. szám

1989. április 8., szombat Dunántúlt TIqpIo 5 Fejlődő háttéripar a Pannonautónál A volt XIV-es AFIT a tröszt megszűnését követően össze­zsugorodott, így az utódként megmaradt Pécsi Pannonautó Autójavító Vállalatnak nyitnia kellett más tevékenységek fe­lé. Már 1983-tól folyamatosan kialakítottak egy olyan háttér­ipart, mely illeszkedik az autójavításhoz, másrészt ta­lálkozik a műszaki-technikai lehetőségeikkel, a dolgozók felkészültségével. Or. Lantos Árpád, a válla­lat igazgatója körbevezet azokban a műhelyekben, csar­nokokban, ahol a háttéripari tevékenységet végzik. Mutatja a tavaly vásárolt automata lángvágó gépet, mely képes rajzot olvasni, a CNC vezér­lésű esztergát, az öntödét, a különféle gyártmányokat, me­lyek egy részét exportálják. Alkatrészgyártás, felújítás, könnyűfémöntés Az árbevétel negyven száza­lékát a háttéripari tevékeny­ségükkel keresik meg, nyere­ségüknek pedig több mint a felét. Vállalkoznak alkatrészek, komplett fődarabok - futómű, sebességváltómű, motor — fel­újítására. Elsősorban haszon- gépjárművek főegységeivel foglalkoznak. Az ország kü­lönböző részein mintegy 600 céggel állnak kapcsolatban, Így például a DÉDÁSZ-szal, a BKV-val, a Magyar Néphad­sereggel. Motorfelújítósokat személygépkocsikon is elvé­geznek. Mielőtt létrehozták volna könnyűfém öntödéjüket, körültekintően felmérték a piacot. Csak azután vágtak bele a nem kis összegű be­ruházásba, hogy már a kez­dettől biztos piacot találtak a Zsolnay Porcelángyárban. Nagy tételben állítanak elő alumínium fejszerelvényeket a porcelán szigetelőkhöz. Ma mór számos öntvényt készíte­nek kisüzemekben, a fúrógép­burkolattól a szíjtárcsáig. Jó esélyük van arra, hogy az NSZK-beli Voith cégnek is portnerévé válnak: a kísérleti fékdugattyú és olajteknő darabokat március végéig kell átadniok, s ha megfelelnek az öntvények a követelmé­nyeknek, nagyobb megrende­lésre is számíthatnak. Egy éve kezdtek gyártani egy ugyancsak NSZK-beli cég megrendelésére rakodógép szerszámosládát és lépcsőt. E-rteke elérte a 260 000 DM- ot. Az idén a megrendelő maximálisan elégedett volt a termékek minőségével, for­galmuk várhatóan a duplá­jára nő. Több hazai- vállalattal is kapcsolatban állnak, így pél­dául nagy tételben szállíta­nak különböző 'alkatrészeket, részegységeket a Pécsi Agro- kernek és az Agroteknek. A Pannonautó nyomdát is üzemeltet, s mint dr. Lantos Árpád elmondta, továbbra is azon gondolkodnak, hogyan és milyen irányban fejlesszék háttériparukat. R. N. , i - nini .... — 1 1 Mohácson már kát tiotKi vall Együtt az édesanya és az újszülött Kedvező hatás a szoptatásra - Szigetváron is elkezdték A baba öltöztetésénél még elkel o segitség Másfél évvel ezelőtt, vissza­tértek dédanyáink, nagyanyá­ink idejébe a mohácsi kórház szülészetén. Az édesanyák és °z újszülöttek egy szobában töltik a szülés utáni kórházi időt és a csecsemős nővérek segítségével, de egyedül gon­dozzák a gyermeküket. A mód­szert, amelyet rooming-in-nek nevez a szakirodalom, a nyu­gati országok szülészeteinek mintájára szervezték. Mohácson kezdték tavaly ősszel. Sziget­váron folytatták. *- Nekünk már két szobánk van - újságolta nem titkolt örömmel dr. Pereszlényi László tőorvos, a mohácsi kórház szü­lészetének vezetője. - A kez­deti, több hónapig tartó ide­genkedés után, egyszercsak ki­csi lett az első négyágyas kór­termünk. Egy hónappal ezelőtt megnyitottuk a másik négy- ogyast. Ez .is a középen lévő társalgóból nyílik, vagyis a hozzátartozókkal változatlanul Itt találkozhatnak az édes­anyák. Ottjártunkkor jellemzőnek nem mondható, de időnként a l*ét szoba ellenére is előadó­dó helyzettel találkoztunk. Egy fiatalasszony elmondta, hogy ^ét-három napig a hagyomá­nyos kórteremben kellett vá­rakoznia a -rooming-in-ben üre­sedő ágyra. Ari Istvánnénak Itét kislánya után, most fia született, de idő előtt, kis súly- lyal és az édesanyának nem volt teje. Abban reménykedett, hogy az állandó együttlét jó hatással lesz a szervezetére és nem tévedett... Vörös Bálint- nénak első gyermeke a márci­us 21-én született Eszter. Bár Kaposváron lakó édesanyja nagyon szívesen jött volna se­gíteni, ők úgy határoztak a férjével, hogy kezdettől egye­dül akarják gondozni gyerme­küket, és a fiatalasszony ezért kérté magát ebbe a szobába, hogy mindent megtanuljon. A mellette lévő kiságyban béké­sen alszik kislánya. Vörösné szinte sajnálja, hogy nem mu­tathatja be, miként hagyja ab­ba a nyöszörgést, sirást, ha meghallja az ő hangját, ha megérzi testének melegét.- Az a tapasztalatunk, hogy éjszaka is nyugodtabban al­szanak azok az újszülöttek, akik napközben is az édesany­jukkal vannak — mondja a fő­orvos. - Ennél fontosabbnak tartom, hogy több édesanyá­nak már a szülést követő ne­gyedik napon elég teje van, amit szintén a pszichés hatás­sal tudunk magyarázni.- Mi pedig azt látjuk, hogy a gyermekükkel kezdettől együttlévő édesanyák nagyon önállóan gondozzák őket, és hosszabb ideig szoptatnak - teszi hozzá dr. Vég h László- né, városi vezető védőnő. * A szigetvári kórház szülé­szetének egyik kórtermében ta­valy ősz óta szintén együtt­vannak az édesanyák a gyer­mekeikkel. Kiságyfüggesztő kampókat szereltek az ágyak végére és megmutatták az újdonsült édesanyáknak a ha­gyományos és az új kórter­met ...- A néhány hónapos tapasz­talat azt mutatja, hogy ma ■még kisebbségben vannak azok, akik az együttlétet vá­lasztják - mondja dr. Karg Norbert főorvos, az osztályve­zetője. - Remélem, hogy ez az arány az idő múlásával ked­vezőbbre fordul. Hiszünk ebben a módszerben, fontosnok tartjuk, hogy az édesanya és gyerme­ke a szülés után szoros kap­csolatba kerüljön és a kötő­dés később tovább erősödjön. A jelenlegi helyzet okait ke­resve Fekete Gábor né,, városi vezető védőnő mondja az első okot, a félelmet. Végül is nem alaptalan, hogy a fiatal, külö­nösen az először szülő édes-í anyák aggódnak, hiszen az újszülöttek gondozását szakmai előírások határozzák meg,, és pont a szülés körüli napokban adódhatnak olyan problémák, amelyeket időben kell észlelni. A félelmet azonban a csecse- mősnővér jelenléte, vagy leg­alábbis közelsége oldhatja — minden ágy mellett kórházi telefon van — és a hazamene­tel időszakára már teljesen megszűnhet. A másik okot kis­sé bátortalanul fogalmazzuk meg, pedig itt is volt rá pél­da, hogy egy-egy fiatalasszony kimondta: kényelmesebb a különlét. Az osztályon azonban nem ezzel, sokkal inkább a jó ta­pasztalatokkal foglalkoznak. A közelmúlt eredménye ugyanis, hogy a hozzávetőlegesen 20 százalékos szoptatási arány 40 százalékra emelkedett. Az emelkedésben szerepe van an­nak a komplett, közvetlenül az ágyak mellett lévő NOVID-s anyatejfejő berendezésnek, amelyet a NOVIKI Kisüzemi Innovációs Intézettől vásárol­tak. A szoptatás után azonnal a készülékekért nyúlnak az édes­anyák. Gáspár Sándorné, a második gyermekét hozta vi­lágra. A kétéves Éva után most Sándornak örül.- Most is tudok mit tanulni és nyugodtabban megyek majd haza — mondja. — Arról nem is beszélve, hogy sokkal jobb együttlennem a gyermekemmel. Regál Gáborné első gyer­meke kislány — Renáta.- Otthon, Kólmáncsán, édes­anyám is vár ránk, hogy né­hány napig segítsen, de soká­ig nem maradhat, dolgoznia kell. Szerintem jobb most megtanulni és segítséggel gya­korolni mindazt, amit otthon egyedül kell csinálnom.- Dombóvárról jöttem ide — mondja Kovács Istvánná, aki­nek szintén az első gyermeke született, Virág. Nem tudtam, hogy itt ilyen lehetőség van, de amikor választani lehetett, ezt kértem. Nekem biztonság- érzetet ad. Odabent a szülőszobán egy fiatalasszony vajúdik. Ő még kétszeresen döntés előtt áll. Választhat a sima és a fájdalommentes szülés között, amelynek a gerincen keresz­tüli, úgynevezett epidurális érzéstelenítési módját itt is alkalmazzák. Aztán arról dönt­het, hogy melyik kórterembe kéri magát... Török Éva Együtt... (A felvételek a mohácsi kórház szülészeti osztályán készültek.) Proksza László felvételei Nyilatkozat i, negyven magyar értelmiségi, akik megalapítottuk a Magyar-Román Baráti Kört Pécsett, hitet teszünk az ország közvéleménye előtt a magyar és a román nép barátsága mellett. Társaságunk önszerveződő csoport­ként alakult meg 1989 elején. Alulról építkező, mindenkitől független közösség, omj/y - alapszabályunk szerint - ki­zárólag a tagság akaratának megfelelően kíván működni. A második világháború óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt a két szomszédos ország viszonya. Románia-ellenes hangulat alakult ki hazánkban, s gyakran nem teszünk kü­lönbséget a román nép és a román vezetés között. Holott nem a román néppel, nem a román emberekkel állunk szemben, hanem az elfogadhatatlan politikai gyakorlattal. Tudjuk: mindkét népnek drága Erdély.' Mi is féltjük Erdély szellemiségét, az ott élő magyarokat és az ott levő érté­keket, s ezt kifejezésre juttatjuk most is. A gyűlölködés azonban nem szolgálja egyik nép érdekét sem, s kivált­képpen nem szolgálja a Romániában élő magyarság ér­dekeit. A népeink közötti áldatlan állapot, a napról napra nö­vekvő és félelmet keltő feszültség indított bennünket arra, hogy létrehozzuk a magyar-román barátságot nyíltan valló és vállaló társaságunkat, s kiadjuk a Nyilatkozatunkat, amelyben szót emelünk a két nép barátságának fontossá­ga, szükségessége mellett. A Trianon óta eltelt hetven esztendő meg-megújuló vi­szályai után és a mostani súlyos válság láttán úgy véljük: tovább nem halogatható a magyar és a román nép tör­ténelmi megbékélése. Hasonlóan ahhoz, miként megbékél­tek egymással más népek is, amelyek évszázadokon át gyűlölték-gyilkolták egymást. S ha azok (például a fran­ciák és a németek) lelismerték, hogy értelmetlen luxus a gyűlölködésük, mennyivel inkább az a mi balsors és sze­génység tépázta népeink számára. Mi, a Magyar-Román Baráti Kör tagjai, és a velünk egyetértő honlitársaink arra vállalkozunk most, hogy meg­vessük az alapjait a „népi diplomáciának". Tiszteletben tartva a már kialakult államközi, politikai és diplomáciai kapcsolatokat, új - más - úton akarunk elindulni. Közvet­len kapcsolatokat kívánunk teremteni magyarok és romá­nok között: ember emberrel, közösség közösséggel, város várossal, nép néppel. Valamelyikünknek meg kell tennie az első lépést. Te­gyük meg mi! Tegyük meg még akkor is, ha tudjuk, hogy egyoldalú lépés és jó darabig az is marad. Mire vagyunk tehát képesek? Hozzunk létre országszerte magyar-román baráti köröket, amelyek elindíthatják az olvadást népeink között. S ha majd létrejönnek a leltételek a másik olda­lon is -, mert bízunk benne -, akkor lehetőség nyílik a közös cselekvésre is. Azt akarjuk, hogy a román ember, a román nép ér­zékelje: jó szándékkal, előítélet nélkül, őszinte barátságot ajánlva közeledünk hozzá. Ugyanezt kérjük tőle. Nem ököl­be szorított, hanem kézfogásra nyitott kezünket nyújtjuk leiéje. S reméljük, hogy el is fogadja, Pécs, 1989 húsvét ja. I Magyar-Román Baráti Kör alapszabálya A Magyar-Román Baráti Kör (a továbbiakban: baráti kör) önszerveződő csoport­ként alakult meg. Alulról építkező, mindenkitől füg­getlen társaság, amely ki­zárólag a tagság akaratá­nak megfelelően kiván mű­ködni. Neve: Magyar—Román Ba­ráti Kör. Székhelye: Pécs. Célja: — a nevének megfelelően a -magyar és a román nép barátságának erősítéséért ki­ván dolgozni; — a lehetőségeikhez ké­pest hozzá akar járulni a két ország jószomszédi vi­szonyának helyreállításához, fejlesztéséhez; — minden módon törek­szik a román nép életének, nyelvének, történelmének, kultúrájának, tudományának stb. megismeréséhez és meg­ismertetéséhez. A hármas cél megvalósí­tásának eszközei: ismeret­szerzés a román népről és Romániáról, nyelvtanulás, egyéni és csoportos látoga­tások Romániában, kapcso­lattartás hasonló célú ma­gyar és román társaságok­kal stb. A baráti kör nyitott min­denki számára, aki egyetért a társaság céljaival és tö­rekvéseivel, elfogadja a kör alapszabályát. A tagok ter­mészetesen megőrzik teljes cselekvési szabadságukat, de a baráti kör azt kívánja, hogy ne cselekedjenek, ne mondjanak és ne írjanak olyont, ami ellentétes a tár­saság eszméjével, céljával és törekvésével. A rendes tagság mellett elismer a baráti kör úgyne­vezett egyetértő tagságot is olyan személyek esetében, akik egyetértenek a társa­ság céljaival és törekvései­vel, ám különböző okok (be­tegség, idős kor, elfoglalt­ság, tartós távoliét, földrajzi távolság stb.) miatt nem tudnak részt venni a folya­matos munkában. A baráti kör munkáját a vezetőség irányítja, amely­nek tagjait nyílt szavazással meghatározatlan időre vá­lasztja a tagság. A vezető­ség tagjai:- elnök, alelnök és titkár, valamint — a ba­ráti kör létszámnövekedésé­nek megfelelően — további tagok. A baráti kör saját anyagi eszközökkel rendelkezik a közös kiadósok fedezésére, a pénzalapot tagsági és kö­zösségi támogatásokból te­remtjük meg. A baráti kör a Hazafias Népfront keretében működik a pécsi népfrontbizottság tá­mogatósával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom