Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-01 / 90. szám

1989. április 1., szombat Dunántaii napló 5 Járószalagos terheléses EKG-vizsgálat a POTE AITI energometriai laborjában Foto: Korodi Gabor Szezon . Bár az idegenforgalmi I évad kezdetén van még né- j hány nap, tegnap mégis I szezonnyitó megbeszélést tartottak Baranya turizmus­sal foglalkozó szervezetei. A megyei tanács kereskedelmi osztálya által szervezett szakmai tanácskozáson az utazási irodák képviselőin kívül ott voltak a vendég­látó, a kereskedelmi és a vízmű vállalatok képviselői. A leginkább érintett üdülő­helyek, mint például Har­kány vagy Orfű tanácsi ve­zetői viszont hiányoztak a tárgyalásról. Az utóbbi azért is gond, mert a tegnap elhangzott vélemények szerint a két te­lepülésen számos gond ne­nyitó heziti a vendégek fogadá­sát, az üdülő- és nyaralókö­zönség ellátását. A megfe­lelő koordináció hiánya a viták, a nézetkülönbségek nem segítik a fogadási fel­tételek javítását, márpedig a ; megyének nagy szüksége lenne az idegenforgalomból származó bevételek növelé­sére. Baranyában idén egyéb­ként mintegy 2,5 ezer szál­lodai férőhely és 26 ezer fizető vendéglátó áll a tu­risták rendelkezésére. Sőt ebben az évben további panziók, fogadók, szálláshe­lyek nyílnak. A kempingek­ben április 15-től fogadják a vendégeket, az idény­strandok pedig valószínűleg egy hónappal később. tammmmmmmmamammmmmmmmmmmmammmmmi I. Dél-dunántúli regionális kardiológiai (Folytatás az 1. oldalról) diológusok Társaságának el­nöke köszöntötte, és ő tartot­ta az első plenáris előadást. A konferencia egyik lő szer­vezője dr. Mezey Béla adjunk­tus, a kardiológiai munkacso­port és a klinikán létrehozott kardiológiai osztály vezetője, aki elmondta, hogy a dél-du­nántúli régió kardiológiai szempontból az országban a legkevésbé ellátott területek közé tartozik. Nincsen szívse­bészet, fontos műszerek hiá­nyoznak a gyógyításból és a kutatásból. A dél-dunántúli összefogást alapvetőnek tartja, remélve, hogy így előbb sike­rül javítani b helyzeten. Ennek érdekében a konferencia egyik mozzanataként megalakítják a Magyar Kardiológusok Társa­sága dél-dunántúli szekcióját.- A régió évek óta nélkülö­zi a kardiológiai feladatokat ellátó orvosok közös fórumát. A kardiológia külföldön az utóbbi időben nagyot fejlő­dött eszköztárában, lehetősé­geiben és szemléletében egy­aránt. Ez utóbbi is rendkívül fontos, mert ha nem történik meg az országban az egész­ségügy szerkezetének és szem- 1 életének átalakítása, akkor még az anyagi ráfordítások - amelyekre egyébként szintén szükség van — sem hozzák meg a várt eredményt. A je­lenlegi szemléletváltás leglé­nyegesebb elemei közé tarto­zik, hogy a betegségközpontú orvoslás helyét a betegközpon­tú medicinát műveljük, s az egészségmegőrzés valóban ér­konferencia tékké váljon. Ügy vélem, az egészség védelmének, az egészségügynek az egyik leg­fontosabb politikai kérdéssé kell előlépnie, különben nem számíthatunk arra, hogy a mostani állapot lassú javulás­nak induljon - állapította meg dr. Mezey Béla, akivel a kon­ferencia szünetében beszélget­tünk. , - Melyek a változtatáshoz tartozó legfontosabb teendők?- Lehet, hogy illuzórikusnak tűnik amit mondok, de muszáj megtennem: szükség lenne egy hatékony, alapos, jól szer­vezett szűrővizsgálatra, amely kiterjedne minden harmincöt­negyven éven felüli állampol­gárra. Ennek persze anyagi vonzata nem csekély, de azok az országok, akik ennek érde­kében tenni tudtak, ma az em­lített statisztikákban az elisme­résre méltó hátsó helyeket foglalják el. A szűrés után kö­vetkezik a magas szintű ellá­tás, amelyhez műszerek és megfelelő szakemberek szük­ségeltetnek. S utoljára hagy­tam, de az előbbiekkel egyen­értékű az egészségnevelés: hogy mindenki tudja mivel árt, mivel használ magának. A je­lenlegi életszínvonal ehhez nem éppen kedvező, de tény, hogy viszonylag kevés pénzből is lehet egészségesebb termé­keket vásárolni és többet mo­zogni. De azt is tudom, hogy hasonlóan komplex, nem felü­leten mozgó szervezett szűrés­re szükség lenne több más te­rületen is. A konferencia szombaton a POTE épületében folytatódik. B. A. Áruszállítás vasúton és közúton, konténerekben is Közraktár és vámszabadterület Pécsett A jó öreg Lancer már majd húszéves, de olyan köny- nyedén emeli meg a 20 ton­nás konténert és rakja a má. ott lévő tetejére, majd arra méq egyet, mintha csak le­vegőt emelne. Kezelője min­den mozdulatának vakon en­gedelmeskedve áll be a monstrum pontosan a konté­ner sorokból kiemelendő mel­lé, kicsúsztatja oldalra az emelőszerkezetét, négy ponton beakasztja a csapjait és már emeli is a 20 lábas konté­nert. Amott a raktárépületek előtti rámpához begördült a nyitott, lapos tehervagon. A rajta lévő, hatalmas konté­nerből az ügyes Clark targon­ca speciális fogószerkezet se­gítségével kettesével hordja be a tágas csarnokba az óriás újsógpapirhengereket. A bejáratnál a Tisza Volán teherautója vár, platója és pótkocsija telirakva hullám- papír rakatokkal. Megszokott az ilyen életkép a Közraktározási Vállalat pé­csi közraktárában, a 6-os út mentén, a Mezőgéppel szem­közt. Az 5400 m- hasznos alapterületen mintegy 8000 tonna anyagot befogadó pé­csi közraktárról én is csak annyit tudtam eddig, hogy van, hogy már messziről lát­hatók a hatalmas épületei és a konténerrakatok. Kedves Tamás raktárvezető osztja a véleményemet, mond­ván, hogy nagyon sokan még annyit sem tudnak róluk, mint én, de sok pécsi, baranyai és hazai vállalat annál biztosab­ban számít rájuk, nem beszél­ve o nyugati partnerekről, akik számára a majd 900 m--es vámszabadterülettel nyújtanak kedvező szolgáltatást. Sorra járjuk a tárolószinte- ket. Hogy mi minden van itt? Rotációs papírhengerek, tej­üzemi kartondobozok egység- rakományban, keményítő es kristálycukor papírzsákokban, dohánygyári fehér füstszűrő­papír, konzervek, pyc-por, sör­gyári maláta, bútorlap, gyo- pot és még hosszan sorol­hatnám. A legkisebb csomag, oz egykilós kristálycukros- zacskókból álló, 20 kilós egy­ségrakomány, de van bőven Big-bag műanyagzsákokban Waxy keményítő, (egy-egy ilyen zsák megtöltve 1 tonná­nyi) és természetesen a 20 lá­bas majd 30 m -es konténer, mely megpakolva 20 tonnát nyom. — Mi ebben a közraktárban az üzlet? - kérdem a raktár- vezetőt. — Nekünk meg kell érje a bértórolási, a be- és kitáro­lási, az esetleges kezelési költség, hisz nyereségérdekeit a vállalatunk. S hogy a meg­rendelőinknek, a szolgáltatá­sainkat igénybe vevőknek mi ebben az üzlet? Azt kérdezze meg tőlük. A vámszabadterü­letünkön igen jó a dollárki- termefésünk. Az biztos, hogy a megbízóinknak is megéri, különben nem tartanának ránk Igényt. Nekik nem kell akkora tároló és kiszolgáló kapaci­tást kiépíteniük. Mi nem­csak raktározunk, kérésre akár átcsomagoljuk az árut, szál­lítunk, elvégezzük az összes adminisztrációs munkát is, s az sem kevés könnyítés a megbízóink számára. Van cég, mely csak raktá­rozást kér, van amelyik csak konténert igényel, van, ame­lyik mindkettő szolgáltatásun­kat igénybe veszi. Csak néhány pécsi törzspartnerük: Bútor­gyár, Faipari Szövetkezet, Ba- ranyatej, Keményítőgyár, Do­hánygyár, Konzum, Pannónia Sörgyár. Legújabb megbízó­juk a Baranya Trade Kft. és ide sorolható a Tekszo Kis­szövetkezet is. Útrakész a 20 tonnás Rá­ba nyergesük a konténerrako­dó szerkezettel ellátott pót­kocsival, indul a Szigetvári Konzervgyárba. M. L. Elhárul a színházrekonstrukciót fenyegető veszély? Felhatalmazás a tanácselnöknek hitelfelvételre (Folytatás az 1. oldalról) gos szervek (Pénzügyminiszté­rium, Országos Tervhivatal) se­gítségét, anyagi támogatását kérjük, pénzintézeteket kere­sünk meg - testületi egyet­értéssel — hitellelvétel céljá­ból." A válaszadás után bonta­kozott ki a vita, melyben számos vélemény hangzott el. iMegjegyzendő: egyetlen igazi ellenvélemény sem volt, a fel­szólalók mind a megoldás le­hetőségét keresték. A leg­markánsabb megfogalmazás Görcs Károly (85. vk.) és Pozs- gai Miklós (69. vk.) részéről hangzott el: „Mennyi pénz kell? ..Mezei Józsel (35. vk.) szerint: „Ma nincs esélye a rekonstrukció befejezésének — vagy ki kell ezt mondanunk, vagy igen gyorsan tennünk kell." Komlódi lózselné ta­nácselnök-helyettes: „A ta­nácsnak, amely mindig szív­ügyének tekintette a színház- rekonstrukciót, erkölcsi köte­lessége biztosítani a munk° folyamatosságát. H° /°. időn belül nem tudunk d°n* feni, vállalnunk kell a leállás-^ sál járó felelősséget, ami a'ta* a következő tanácsot hozzuk nehéz helyzetbe." Varga Jenő, a városi pártbizottság titkára, a párttestület támoga­tó magatartásáról biztosította a tanácsot, s ezt annak a bejelentésével nyomatékosítot­ta, hogy a városi pártbizott­ság első titkára ez ügyben tár­gyalni fog a művelődésügyi miniszterrel a tárca támogatá­sát kérve. A tanácselnök be­jelentette a vita során: e^°~ zetes tárgyalások szerint van olyan pénzintézet, amely egy héten belül hajlandó 120 mil­lió forintig terjedő összegű hitelt nyújtani a városnak, eh­hez kell a felhatalmazás. A felhatalmazás végül — mindössze egy tartózkodó sza­vazattal - arra szólt, hogy a jelzett összeghatáron belül annyit vegyen igénybe a vá­ros, amennyire egyéb források figyelembevétele utón szükség van. * A tanácsülés napirendjén szerepelt ezenkívül a város műemlékvédelmének a helyze­téről szóló jelentés: ezzel kapcsolatban kérdés hangzott el a pécsi belváros elutasított felterjesztéséről, az UNESCO világörökség-programjára. Dr. Tóth Zoltán megyei főépí­tész ezt a felterjesztést túl nagy körével indokolta. Egy­úttal bejelentette: újabb fel- terjesztés várható, Pécs ese­tében ez a több történelmi korszakot hordozó püspökvári területre vonatkozik. Tájékoz­tató hangzott el a pécsi teme­tők helyzetéről, fejlesztésük lehetőségeiről is. A vitában elhangzott egy javaslat, mi­szerint a központi temetőben meg kellene örökíteni mind­azoknak az emlékét, akik 1939 —1945. között, a háborús ese­mények következtében vesztet­ték életüket. A tanácsülés Komlódi Jó- zseíné javaslatára, szakértői bizottság létrehozásáról dön­tött, amelynek az lesz a fel­adata, hogy ez év július 1- Ijéig javaslatot tegyen a mos­tani városi címer megváltoz­tatására, esetleg az egykori barokk címer jogaiba helye­zésére. A bizottság tagjai kö­zött a Janus Pannonius Tu­dományegyetem, a Janus Pannonius Múzeum, a Bara­nya Megyei Könyvtár, a Levél­tár, a Történelemíudományi Társaság, a római katolikus egyház, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület kép­viselői találhatók, az elnök Komlódi Józsefné. A bizottság javaslatát annakidején társa­dalmi vitára bocsátják. Személyi 'kérdésekben is döntöttek a tegnapi tanács­ülésen. A tanács tudomásul­vette, hogy Huszárné Babi- necz Ilona elköltözés és be­tegség miatt lemondott ta- nócstogságáról, a 81. válasz­tókerület tanácstagja ezután Privarics Sándörné póttanács­tag. Az áthelyezés miatt meg­üresedett titkársági osztály vezetői tisztre dr. Bércesi Fe­rencet nevezték ki. H. I. A megyei Tudományos Hetek zárófóruma (Folytatás az 1. oldalról) dekében hajtják csak végre, és ebből következik, hogy csak meglévő technológiák és termékek fejlesztésében gon­dolkodnak. Fejlesztési terveik rövid távúak. Ott lelhető fel csupán más irányzat, ahol li- cencet vásároltok és alkalmaz­nak. Valamelyest már érző­dik a piac fejlesztéseket mo­tiváló hatása, ám az is kide­rült: a KGST piacmerevsége sokszor inkább gátló, mint ösztönző. Az is elgondolkodtató, hogy a vállalatok, a műszaki kuta­tással foglalkozó műhelyek egymás közötti kapcsolatai esetlegesek. Ennek oka a sze­mélyi vagy kollektív érdekelt­séghiány. A számítástechnika - mint halljuk, mondjuk — bevonul a termelés irányításába, szerve­zésébe, segítve azt. Ám ezen a Tudományos Hetek prog­ramja során ez nem derült ki. Sőt! Nemcsak a szekció mun­kájának értékelésekor hang­zott el, de több hozzászóló is jelezte, hogy ezek az előadá­sok nem érték el a célt: a vállalati vezetőkkel megis­mertetni és elismertetni alkal­mazásának hovatovább nél­külözhetetlenségét. (Ha nem akarnak lemaradni!) Jószerivel azért nem koronázta ezt a tö­rekvést siker, mert a vállalati vezetők - tisztelet az igen ke­vés kivételnek - ezekre az előadásokra el sem mentek, így a hallgatóság kis létszá­mú volt, és főként számítás­technikával foglalkozókból áMt, akik egymásnak tartották az előadásokat. így nagy a való­színűsége annak, hogy alkal­mazása továbbra is a vezetők egyéni meglévő vaav nem meglévő ambíciójától függ. Feltétlen pozitívumként könyvelhető el viszont, hogy minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kaptak a környezet­védelmi fejlesztések, és igen nagy érdeklődés is kísérte ezeket az előadásokat. s A fórum résztvevői végül is megállapították, hoqv a nega­tívumok, a civenaébben sike­rült előadások ellenére a Tu­dományos Hetek rendezvény hasznos volt, összeaza képet adott egy-eqy terület helyze­téről. Az előadások aiyaaát kiadványban jelentetik még. Sarok Zsuzsa Ismét lesz újságja Szigetvárnak? Száz évvel ezelőtt jelent meg Szigetvár és Vidéke cím­mel az első újság Szigetvá­ron. Az évforduló alkalmából tegnap délután közéleti fóru­mot tartottak a városháza ta­nácstermében, amelyen az Országos Széchenyi Könyvtár­ban őrzött eredeti, egyetlen példányról készített fénymáso­latot kaptak a résztvevők, ün­nepi megemlékezést Petőh Sándor tanácselnök-helyettes mondott. szólva a később megjelent rövidebb-hosszabb ideig létezett lapokról is. A találkozó munkamegbeszé­léssé alakulva folytatódott egyetlen témáról: legyen-e is­mét lap Szigetváron? Külön­böző vélemények, ötletek hang­zottak el a tartalmára, formá­jára, oldalszámára s nem utolsósorban a finanszírozásá­ra és a nyomdai előállítására vonatkozóan. Az esetenként szenvedélyes hangvételű véle­mények ugyan közeledtek egy­máshoz, de a találkozó végéig csak abban értettek osztatla­nul egyet a résztvevők: legyen ismét újságja Szigetvárnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom