Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-05 / 93. szám
1989. április 5., szerda Dunántúlt napló 3 WTA Tisztelettel Pécs Megyei Város Tanácsának Fordítóiroda a könyvtárban Vállalkozó egyetem Piackutatás és szaktanácsadás Új céget jegyeztettek be múlt év októberében, az EL CONSULT GT nevet viselő köz gazdasági szolgáltató fejlesz tő kereskedelmi gazdaság társaságot. Ma, amikor nálun is fellendült a vállalkozói ked és lehetőség, semmi újszerű nem jelentene ez a tény. A ELCONSULT GT viszont eg budapesti kisszövetkezet és : Janus Pannonius Tudomány egyetem közös vállalatokén létrejött új társaság, s a vál lalkozó egyetemek még éléi ritkaság számba mennek. / gazdasági társaspq a kezdet lépéseknél tart. Dr. Bé/yóc Iván, a JPTE rektorhelyettes< elmondta, nagy várakozássá tekintenek a társaság ide esztendeje elé, amikor is el dől, életképes-e vagy sem. / közös vállalkozáshoz az egye tem a Madách Imre utca kollégiumban biztosított önállc helyiségeket, az clcotechnik c számítógépeket adta. A tár saság megalakításának céljc az egyetem szellemi energiaiakkor ennél jóval kedvezőbb a kép.- Mit tud nyújtani az ELCONSULT GT?- Főbb tevékenységi köreink: közgazdasági szolgáltatások —, melyen belül vállalkozunk az átvilágítástól o szervezésig, az egyszeri piackutatástól a komplett marketing stratégiák kidolgozásáig -, egyszeri és rendszeres gazdasági szaktanácsadás. De a számítástechnikai szolgáltatások. a hardware értékesítés, a számítógépek szerviz ellátása, a softwa ref e j lesztés is fő arculatunk. Az idén még tovább szeretnénk bővíteni kínálatunkat, éppen ezért már létrehoztuk az Egyetemi Könyvtárban fordítóirodánkat, ahonnan o megrendelő onya- nyelvileg lektorált * fordítást kap kézhez.- Mozgási területük csak Baranya megyét érinti?- Szeretnénk, ha dél-dunántúli megrendelők is igénybe vennék munkánkat, ezért minél több gazdálkodó szervezethez kívánunk eljutni. B. A. lendületű előadásokkal a közönség elé, amikor Tillai Aurél vezényletével a Nevelők Haza kórusa tisztelgett a velencei katedrálisban Monteverdi sírja előtt: és a példák további százait lehetne még megemlíteni. S az Europa Cantat pécsi rendezvénye egyenes bizonyítéka annak, hogy az európai kulturális élet számol a magyar kultúrával, a maga részének tekinti, a kétezeréves városunkat méltónak tekintette e rangos rendezvény fogadására, rendezésére. Ha ledőlnek a pillérek... Még most is meg-megret- tenek a gondolattól, hogy a szóban forgó tiszteletreméltó testületben jó szándékra hivatkozva jóvátehetetlen döntésre veheti rá a testület nagyobbik felét. Félelemmel tölt el, hogy néhány ember — tolón belső meggyőződésből - vetette neki vállát olyan pilléreknek, amelyeket ha sikerül ledönteni, a Pécsett élő kultúra jelentős részét maga alá temeti, s akkor Janus Pannonius városá- nak új, más, szomorú és szánalmas arca lesz. De hitem mégsem fogyott el. Itt a város száznyolcvanezer polgárának kultúrát védő nagyobbik fele! Bízom abban, hogy ezek az állampolgárok, a választók, munkások, értelmiségiek megálljt mondanok, tájékozódnak és számolnak, belenéznek a városi költségvetésbe és a kultúrával összefüggésben is számonkériik a szavazásókat, a nevükben hozott döntéseket. Visszamenőleg is ellenőrzik, hány százalék fordíttatott közoktatásra, közművelődésre, művészetekre. Ebből mennyi a működtetés, a f*n?tartós’ a fejlesztés, a fel- .a bér, összevetik a többi értelmével, hasznával és miértjével! En nem tudom, mit nem kellett volna megépíteni, létesíteni, megvenni Pécsett, hogy biztosítani lehessen az oktatási, az egyre fogyatkozó kulturális intézmények kondícióját. Talán nem kellett volna sók százmillióért olyan gépeket és műszereket venni, amelyeket sohasem építettek be. vagy csendben pusztulásra hagyták őket a beépítés helyén; fel kellett válna hagyni eladhatatlan termékek gyártásával és szubvencionáló sóval, az üzemeket csődbe juttató vezetők alkalmazásával és ^ premizálásával, a presztízs- építkezésékkel, a tekintélv- irodok kialakításával és bebútorozásával. Mindezekkel kapcsolatban naponta kapunk in. formációkat újságból, rádióból, televízióból. Nem mentség... A kultúra elsorvasztására, pusztítására nem mentség a nehéz gazdasági helyzet. A gazdasági, társadalmi bajokat még rövid távon is csak fokozza a kultúra elnyomorítása. A kettő összefüggését nem látni, s a kultúra ellenes magatartást közvélerrfénnyé transzformálni szélesebb közösségek szellemi pauperiz- musóhoz vezet, amely egy- orónt maga alá kényszeríti az Oktatást, közművelődést és a művészeteket. A kultúra elleni fellépés mindenkor, ma százszoroson tórsadalompusztitóst jelent, és serikit nem ment fel hogy: akartam segíteni, de nem tudtom. Tisztelettel kérem Pécs megyei város tanácsának tagjait, akadályozzák meg. a város kultúrájának rombolását, melyet megőrzésre, fejlesztésre hagytak ránk elődeink, s utódainknak el kell vele számolnunk! Csorba Tivadar nyugalmazott művelődési osztályvezető kapott minden, ami a kulturális közélet feltételrendszere érdekében létrejött. Sohasem tagadtam, nem is tagadhatom, hogy végül is mindent, ami megvalósult, előzetesen illetékes testületek szentesítettek, hagytak jóvá, s valahonnan a működés feltételeit is biztosították, vagy az esetek részében utasították a szak- igazgatási szervet, hogy ez utóbbit - gozdólkodja ki. Mégis köszönet a volt tanácsi testületeknek, mert bármily kicsi lépésekben, bármily keservesen is-Pécsett előbbre ment a kultúra, a művészetek ügye. Nem hiszem el, hogy a politikailag együvé tartozó, szimpatizáló vagy egymással szembenálló pécsi állampolgárok, aktív dolgozók, fiatalok, nyugdíjasok ne tudnák, ne éreznék, hogy ennek a városnak a lakói mekkora kulturális művészeti értéknek örökösei, gondozói és teremtői. Nem igaz, hogy épeszű ember ne tudná, hogy Pécs kulturális, művészeti rendezvényei városunk (hazánk!) szépségének, jobbat akarásának hírét, kultúrateremtésébe vetett hitét és erejét vitték, viszik szét a világba, erősítették és erősítik a magyar kultúra helyét, méltóságát az európai, az egyetemes kultúrában. Azt gondolom, bennünk sohasem tudatosult eléggé belső jelként azoknak a kultúrateremtő forrásoknok a jelentősége, amit a Nemzetköri Felnőtt Bábfesztivál, a Jeunesse, a Nemzetközi Gyermek Színjátszó Fesztivál, a TIT Nyári Egyetem és a többi pécsi nagy rendezvény jelent a kétezeréves városnak. A földhözragadt lélek nem tud, nem akar mit kezdeni ezekkel, amelyek a mai Pécs legnagyobb kincsei. Talán ha megtudná, milyenek azok ä forró esték, mint amikor Nürnberg egyik középkori kátéd rá lisá bán mintegy ezer ember döbbent áhítata felett szétáradt a Pécsi Szimfonikus Zenekar csodálatos muzsikája: amikor Görögország, Törökország városaiban lenyűgöző szépséggel közvetítette á Baranya, a Mecsek Táncegyüttes a magyar népi kultúra táncban megfogalmazott üzenetét; amikor a Pécsi Nemzeti Színház művészei az NSZK városaiban zsúfolt színházakban német nyelven lépték sodró Évtizedekkel ezelőtt történt, hogy egy szűk körű, de igen tekintélyes fórumon egyik választott vezető iszonyatos dühvei támadta Moldova Györgyöt egy akkoriban megjelent könyve ürügyén. A hozzászólónál sokkal műveltebb felettese a másodpercekig tartó döbbent hallgatás után csendben megkérdezte: — Mondd, te mit olvastál Moldovától? A válasz éppen olyan határozott és hangos volt, mint az előbbi hozzászólás: „Semmit, én szennyirodalmat nem olvasok.” Ez a rég történt eset bennem asszociáció, egy felpattant emlék Pécs város tanácsának február 9-i ülésén elhangzott, a város művészeti intézményeire vonatkozó megnyilvánulások hallatán, s 02 ezt követően a sajtóban megjelent írásók olvasása után. Másfél évtized emlékei kavarognak bennem. Mondatok, arcvonások, szikrázó szemek, gúnyos számonkérések érnek utol, visszatérő dühkitöréseket hallok, amelyeket magónok a •kultúrának vagy valamelyik város intézményének egyszerű említése váltott ki, hát még ha fenntartási és működési többletköltség is jelentkezett! A Nyári Színház ««létrehozása körüli vitákban egyszer kut- túrbohócOknak titulált bennünkel az egyik tisztségviselő. Szomorúan vettem tudomásul, hogy aki hivatásának a kultúra, a művészet helyi létezése, működése feltételrendszereinek istó- polásót vállalta, vállalja, annak el kell viselnie a megalázó helyzetektől a háttérbe szorításon ót, megtorlásul a döntés, a végrehajtás folyamatából való kifelejtést, kizárást is. Az örökösök felelőssége Mégis erőt adott a legkisebb eredmény, a védelmezett, támogatott személyek, csoportok, intézmények legszerényebb sikere is. A kultúrmun- kós jólesően, talán hálásan is mosolygott, amikor a „nagy elszámolások" idején, a nagy társadalmi, politikai rendezvényeken az erre hivatott tisztségviselők felsorolták „közös" eredményeinket, amelyekben részarányát, politikai kihasználhatóságát tekintve is előkelő helyet és hosszú sort általános iskolai orosztanárok, hiszen a kötelező orosz- oktatás megszűnéséről hallanak, és nem kaptak még hivatalos tájékoztatást. Tanítványainkon is érezhető ez a bizonytalanság, hiszen ők is értesültek ezekről a hírekről. Egyébként az orosz nyelvoktatás ügye is sajátosan alakult az elmúlt évtizedben. Nyolc-tíz éve bevezettük, hogy csoportbontásban tanítsuk az oroszt, ehhez fel kellett emelni az óraszámokat, több tanárt vettek fel, és több hallgatót a főiskolákra. Majd negyedik osztályban is bevezették az oroszt. Rövid idő elteltével azután csökkent az orosz nyelvórák száma: ötödikben heti 3, a többi osztályban heti 2 órában tanulják ma egy nem speciális általános iskolai évfolyamon, ami igen kevés egy nyelv elsajátításához. Az a tapasztalatom, hogy tanítványaim 90 százaléka sohasem tudja használni az oroszt. Ez nem befolyásolja munkámat, a bizonytalanság érzése azonban bennem is megvan. Végezetül megkérdeztük a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Karának tanulmányi osztályát: vóltoz- nak-e a keretszámok a tavalyihoz képest? Heilmann Jó- zsef osztályvezetőtől azt a választ kaptuk, hogy hivatalos utasítás híján idén is annyi orosz szakos hallgatót lógnak felvenni, m!nt tavaly vagy tavalyelőtt ... Gállos Orsolya A pécsi Leőwey Klára Gimnázium korszerű nyelvi laboratórium* Fotó: Läufer László jónak vezetőjétől. - Egyrészt nem lehet egzisztenciális konfliktus elé állítani azokat a nyelvtanárokat, akiket csak az oroszoktatásban tudnak foglalkoztatni az iskolák. Másrészt nem egy nyelv ellen, hanem a minél hatékonyabb és szélesebb körű nyelvoktatás érdekében dönt a kormányzat a szabad nyelvválasztás mellett. Baranyában ezen *túl nagyobb lehetőséget kell nyújtani a hozzánk legközelebbi és a nemzetiségieink által is beszélt német, illetve horvát- szerb nyelv tanulásához.- Lesz-e átképzési lehetőség azok számára, akiket ez érdekel?- Az átképzések előkészítésére céltanfolyamot indít a JPTE TK Nyelvi és Kommunikációs Intézete; 200 órás átképzési tematikát kínál a TIT Nyelviskola és van intézmény, például a komlói Kun Béla Gimnázium, ahol a tanárok maguk szervezik a más nyelvre való átképzést. Középfokú nyelvvizsga után válik lehetővé a Tanárképző Karon egyelőre angol és olasz nyelvből, két év alatt egy második diploma megszerzése.- Minderre bizonyára nem lehet kötelezni a nyelvtanárokat és bizonyára nem lehet tőlük elvárni a költségek térítését sem.- Valóban nem. E tervekhez is igényelni kell az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal átképzési alapjából, amire a nyelvtanárok épp úgy jogosultak, mint a gyárakból elküldött dolgozók, és amelynek sem a megyei, sem az országos keretét nem merítették ki tavaly. * A középiskolai nyelvkinólat- ról a Leőwey Klára Gimnázium igazgatójától, dr. Bér- náth Jázselnétől kértünk tájékoztatást. Iskolájukban német nemzetiségi gimnázium működik, valamint kéttannyel- vű orosz nyelvoktatást folytatnak. Elsőseik haladó fokon angol, német, francia nyelveket választhatnak orosz, latin, olasz párosítással. Haladóknak horvát nyelvet is kínálnak, kezdőknek pedig angolt, franciát és latint. A nyelvi órák osztályoktól függetlenül mindig egyazon időkben vannak. _ Olyan párosításokat alakítunk ki -t mondta az igazgatónő -, hogy egy german nyelv mellett egy szláv vagy egy újlatin nyelvet tanuljon a diók Természetesen számítunk arra. hogy bizonyos nyelvek iránt a lehetőségeinknél nagyobb lesz az érdeklődés, de Úgy vélem, praktikus nyelvpárositásokat tudunk majd kínálni. Megkérdeztünk egy nagy gyakorlattal rendelkező altalános iskolai orosztanért is, Haraszti Évát, a 2. Számú Gyakorló Iskolából. Haraszti Éva szakvezető, vagyis hozza l nvakorlatra a Tanárképző Kar főiskolai hallgat0,: Ma teljes bizonytalanságban érzik magukat az nak mind jobb hasznosítása, bevonása a gazdasági életbe. s természetesen bizonyos nyereségre, bevételre való törekvés. Az eddigi eredményekről, „tapogatózásokról" o gt ügyvezető igazgatója, Berkes György a következőket nyilatkozta :- Az első hónapokban ketten dolgoztunk főállásban, ma már hárman és von még három mellékfoglalkozású munkatársunk is. Mi elsősorban a szervezéssel foglalkozunk, a megrendelt munkákat az egyetem oktatói és hallgatói vállalják. Ha szigorúan a pénzügyi elszámolást vesszük alapul, tavaly gyokorlotilog nullára futottunk, de ho nem feledkezünk meg arról, hogy e rövid idő alatt sok vállalot- tal megismerkedtünk,' és ezzel megteremtettük későbbi vállalkozásaink alapját, hogy oj egyetemen belül is fokozatosan fejlődtek kapcsolataink, Orosz nyelvet tanító tanároktól hallom, bizonytalannak érzik helyzetüket, hisz az van o levegőben, hogy az orosz megszűnik kötelező tantárgy lenni. 1989. február 8-i keltetéssel a megyei tanácsok, a baranyait is beleértve, kézhez kapták a Művelődési Minisztériumnak az idegen nyel- vek szabad választásáról szóló _ körlevelét, amely így fogolmaz: Az utóbbi időben több középiskola igazgatója jelzi azt ? szándékát, hogy szeretné 'skolájában az idegen nyelvek tanítását a tanulók szabad választása alapján megszervezni, és erre egyedi engedélyt kér. Mivel a miniszté- num a kérdést „generálisan szeretné rendezni", kéri a me- 9yei tanácsok véleményét, ja- vosalatait és a területükön működő középiskolák e témá- VQI kapcsolatos néhány feltételét. A körlevél hangsúlyozza, hogy az „idegen nyelvek szabad választását csak akkor és °tt szabad bevezetni, ahol ez egzisztenciálisan egyetlen pedagógust sem hoz hátrányos helyzetbe". * Vagyis egyelőre a középiskolában lesz lehetséges a szabad nyelvválasztás - és ezzel az orosz nyelv háttérbe szorulása. Az általános iskolákban ez később várható, és ott is felmérés fogja megelőzni. Az orosz nyelvet an- ook idején máról holnapra vezették be, és eleinte a korábban más nyelvet tanító tenor nemegyszer csak néhány eekével járt tanítványai előtt. Ma tartózkodik attól az oktatási irányítás, hogy egyetlen tollvonással törölje a kötelező tantárgyak sorából az oroszt, szem előtt tartva azt, hogy ez spk ezer tanár számára eg- l|sztenciális kérdés. Van, aki politikai kérdésként kezeli a dolgot, holott ? ^szabad nyelvválasztás lehetősége nem múló divatot taván követni, hanem a 9azdasági, a tudományos, a műszaki élet realitásaihoz alkalmazkodva nyit tógabb te- ret. „a nyelvek békés egymás mellett élése" szellemében. Egyébként is rég elmúlt az az |ao. amikor bizonyos nyelv 'smerete egyben politikai minősítést is maga után vont — hazánkban legalábbis így VQn. Eleve képtelenség telje- sen lemondani olyan nagy nyelv oktatásáról, mint az °r°sz, annál kevésbé, mivel azánkat túlnyomórészt szláv ny-L Veí?et beszélő népek ve- ?zí* körül. Továbbá működnek |° bevált tagozatok, speciá- !'.* . osztályok, és vannak •váló nyelvtanárok, akik megmérettették és elsajátíttatták ezt a nyelvet. Köztudomású u9.y°nakkor, hogy tömeges peretekben hihetetlenül hontalan és eredménytelen az °r°sz nyelv oktatása. Világhetekben napjainkra az an- S . hódított teret, s vált a P?' kor „eszperantójává”. Ez ont nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés hazánkon is. |-5J°ször tehát a középisko- id °af1 *ebet majd szabadon ,„«*•« nyelvet választani — n?i oz iskola nyújtotta kí- otból lehetséges majd a Qr asztás. Baranyában 69 szakos tanár tanít koptokon, közülük 25 peda- 90s csak orosz, 44 ma- orI~0rosz szakos, és 34 o^°knak a száma, akik az n °?z mellett más idegen ^ e vböl szereztek diplomát. 50 tehát mintegy 40— hét ^°z®P'skolai tanárt érint- s,. ~ általános iskolában h"Jk jóval nagyobb. * zö~ ^hogy pár éve a kötele- Sja nyelvoktatást, úgy most a ke- nyelvválasztást is fo- hah osan tesszük lehetővé - tQn?ttuk dr. Bárdi László fő- Tc,flQ.cs°stól, Baranya Megye acsa középiskolai csoportKötelező helyett szabadon választható Orosz nyelvtanítás, orosz nyelvtanárok