Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-05 / 93. szám

1989. április 5., szerda Dunántúlt napló 3 WTA Tisztelettel Pécs Megyei Város Tanácsának Fordítóiroda a könyvtárban Vállalkozó egyetem Piackutatás és szaktanácsadás Új céget jegyeztettek be múlt év októberében, az EL CONSULT GT nevet viselő köz gazdasági szolgáltató fejlesz tő kereskedelmi gazdaság társaságot. Ma, amikor nálun is fellendült a vállalkozói ked és lehetőség, semmi újszerű nem jelentene ez a tény. A ELCONSULT GT viszont eg budapesti kisszövetkezet és : Janus Pannonius Tudomány egyetem közös vállalatokén létrejött új társaság, s a vál lalkozó egyetemek még éléi ritkaság számba mennek. / gazdasági társaspq a kezdet lépéseknél tart. Dr. Bé/yóc Iván, a JPTE rektorhelyettes< elmondta, nagy várakozássá tekintenek a társaság ide esztendeje elé, amikor is el dől, életképes-e vagy sem. / közös vállalkozáshoz az egye tem a Madách Imre utca kollégiumban biztosított önállc helyiségeket, az clcotechnik c számítógépeket adta. A tár saság megalakításának céljc az egyetem szellemi energiai­akkor ennél jóval kedvezőbb a kép.- Mit tud nyújtani az EL­CONSULT GT?- Főbb tevékenységi köre­ink: közgazdasági szolgáltatá­sok —, melyen belül vállalko­zunk az átvilágítástól o szer­vezésig, az egyszeri piackuta­tástól a komplett marketing stratégiák kidolgozásáig -, egyszeri és rendszeres gaz­dasági szaktanácsadás. De a számítástechnikai szolgáltatá­sok. a hardware értékesítés, a számítógépek szerviz ellá­tása, a softwa ref e j lesztés is fő arculatunk. Az idén még tovább szeretnénk bővíteni kí­nálatunkat, éppen ezért már létrehoztuk az Egyetemi Könyvtárban fordítóirodánkat, ahonnan o megrendelő onya- nyelvileg lektorált * fordítást kap kézhez.- Mozgási területük csak Baranya megyét érinti?- Szeretnénk, ha dél-du­nántúli megrendelők is igény­be vennék munkánkat, ezért minél több gazdálkodó szer­vezethez kívánunk eljutni. B. A. lendületű előadásokkal a kö­zönség elé, amikor Tillai Au­rél vezényletével a Nevelők Haza kórusa tisztelgett a velencei katedrálisban Monte­verdi sírja előtt: és a példák további százait lehetne még megemlíteni. S az Europa Cantat pécsi rendezvénye egyenes bizonyí­téka annak, hogy az európai kulturális élet számol a ma­gyar kultúrával, a maga ré­szének tekinti, a kétezeréves városunkat méltónak tekintette e rangos rendezvény fogadá­sára, rendezésére. Ha ledőlnek a pillérek... Még most is meg-megret- tenek a gondolattól, hogy a szóban forgó tiszteletreméltó testületben jó szándékra hi­vatkozva jóvátehetetlen dön­tésre veheti rá a testület na­gyobbik felét. Félelemmel tölt el, hogy néhány ember — tolón belső meggyőződés­ből - vetette neki vállát olyan pilléreknek, amelyeket ha sikerül ledönteni, a Pé­csett élő kultúra jelentős ré­szét maga alá temeti, s ak­kor Janus Pannonius városá- nak új, más, szomorú és szá­nalmas arca lesz. De hitem mégsem fogyott el. Itt a város száznyolcvan­ezer polgárának kultúrát védő nagyobbik fele! Bízom abban, hogy ezek az állampolgárok, a választók, munkások, értel­miségiek megálljt mondanok, tájékozódnak és számolnak, belenéznek a városi költségve­tésbe és a kultúrával össze­függésben is számonkériik a szavazásókat, a nevükben ho­zott döntéseket. Visszamenőleg is ellenőrzik, hány százalék fordíttatott közoktatásra, köz­művelődésre, művészetekre. Ebből mennyi a működtetés, a f*n?tartós’ a fejlesztés, a fel- .a bér, összevetik a többi értelmével, hasznával és miértjével! En nem tudom, mit nem kellett volna megépíteni, léte­síteni, megvenni Pécsett, hogy biztosítani lehessen az oktatási, az egyre fogyatkozó kulturális intézmények kondí­cióját. Talán nem kellett vol­na sók százmillióért olyan gé­peket és műszereket venni, amelyeket sohasem építettek be. vagy csendben pusztulás­ra hagyták őket a beépítés helyén; fel kellett válna hagy­ni eladhatatlan termékek gyártásával és szubvencioná­ló sóval, az üzemeket csődbe juttató vezetők alkalmazásával és ^ premizálásával, a presztízs- építkezésékkel, a tekintélv- irodok kialakításával és bebú­torozásával. Mindezekkel kap­csolatban naponta kapunk in. formációkat újságból, rádió­ból, televízióból. Nem mentség... A kultúra elsorvasztására, pusztítására nem mentség a nehéz gazdasági helyzet. A gazdasági, társadalmi bajokat még rövid távon is csak fo­kozza a kultúra elnyomorítása. A kettő összefüggését nem látni, s a kultúra ellenes ma­gatartást közvélerrfénnyé transzformálni szélesebb kö­zösségek szellemi pauperiz- musóhoz vezet, amely egy- orónt maga alá kényszeríti az Oktatást, közművelődést és a művészeteket. A kultúra elleni fellépés mindenkor, ma száz­szoroson tórsadalompusztitóst jelent, és serikit nem ment fel hogy: akartam segíteni, de nem tudtom. Tisztelettel kérem Pécs me­gyei város tanácsának tag­jait, akadályozzák meg. a város kultúrájának rombolá­sát, melyet megőrzésre, fej­lesztésre hagytak ránk elő­deink, s utódainknak el kell vele számolnunk! Csorba Tivadar nyugalmazott művelődési osztályvezető kapott minden, ami a kultu­rális közélet feltételrendszere érdekében létrejött. Sohasem tagadtam, nem is tagadha­tom, hogy végül is mindent, ami megvalósult, előzetesen illetékes testületek szentesítet­tek, hagytak jóvá, s valahon­nan a működés feltételeit is biztosították, vagy az esetek részében utasították a szak- igazgatási szervet, hogy ez utóbbit - gozdólkodja ki. Mégis köszönet a volt tanácsi testü­leteknek, mert bármily kicsi lépésekben, bármily keserve­sen is-Pécsett előbbre ment a kultúra, a művészetek ügye. Nem hiszem el, hogy a politikailag együvé tartozó, szimpatizáló vagy egymással szembenálló pécsi állampol­gárok, aktív dolgozók, fiata­lok, nyugdíjasok ne tudnák, ne éreznék, hogy ennek a városnak a lakói mekkora kul­turális művészeti értéknek örökösei, gondozói és terem­tői. Nem igaz, hogy épeszű ember ne tudná, hogy Pécs kulturális, művészeti rendezvé­nyei városunk (hazánk!) szépségének, jobbat akarásá­nak hírét, kultúrateremtésébe vetett hitét és erejét vitték, vi­szik szét a világba, erősítették és erősítik a magyar kultúra helyét, méltóságát az európai, az egyetemes kultúrában. Azt gondolom, bennünk sohasem tudatosult eléggé belső jel­ként azoknak a kultúrateremtő forrásoknok a jelentősége, amit a Nemzetköri Felnőtt Bábfesztivál, a Jeunesse, a Nemzetközi Gyermek Színját­szó Fesztivál, a TIT Nyári Egyetem és a többi pécsi nagy rendezvény jelent a kétezeréves városnak. A földhözragadt lélek nem tud, nem akar mit kezdeni ezekkel, amelyek a mai Pécs legnagyobb kincsei. Talán ha megtudná, milyenek azok ä forró esték, mint amikor Nürnberg egyik középkori ká­téd rá lisá bán mintegy ezer ember döbbent áhítata felett szétáradt a Pécsi Szimfonikus Zenekar csodálatos muzsikája: amikor Görögország, Törökor­szág városaiban lenyűgöző szépséggel közvetítette á Ba­ranya, a Mecsek Táncegyüttes a magyar népi kultúra tánc­ban megfogalmazott üzenetét; amikor a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei az NSZK váro­saiban zsúfolt színházakban német nyelven lépték sodró Évtizedekkel ezelőtt történt, hogy egy szűk körű, de igen tekintélyes fórumon egyik vá­lasztott vezető iszonyatos düh­vei támadta Moldova Györ­gyöt egy akkoriban megjelent könyve ürügyén. A hozzászóló­nál sokkal műveltebb felettese a másodpercekig tartó döb­bent hallgatás után csendben megkérdezte: — Mondd, te mit olvastál Moldovától? A válasz éppen olyan határozott és hangos volt, mint az előb­bi hozzászólás: „Semmit, én szennyirodalmat nem olva­sok.” Ez a rég történt eset ben­nem asszociáció, egy felpat­tant emlék Pécs város taná­csának február 9-i ülésén el­hangzott, a város művészeti intézményeire vonatkozó meg­nyilvánulások hallatán, s 02 ezt követően a sajtóban meg­jelent írásók olvasása után. Másfél évtized emlékei ka­varognak bennem. Mondatok, arcvonások, szikrázó szemek, gúnyos számonkérések érnek utol, visszatérő dühkitöréseket hallok, amelyeket magónok a •kultúrának vagy valamelyik város intézményének egyszerű említése váltott ki, hát még ha fenntartási és működési többletköltség is jelentkezett! A Nyári Színház ««létrehozása körüli vitákban egyszer kut- túrbohócOknak titulált bennünkel az egyik tisztségviselő. Szomo­rúan vettem tudomásul, hogy aki hivatásának a kultúra, a művészet helyi létezése, műkö­dése feltételrendszereinek istó- polásót vállalta, vállalja, an­nak el kell viselnie a meg­alázó helyzetektől a háttérbe szorításon ót, megtorlásul a döntés, a végrehajtás folya­matából való kifelejtést, kizá­rást is. Az örökösök felelőssége Mégis erőt adott a legki­sebb eredmény, a védelmezett, támogatott személyek, csopor­tok, intézmények legszeré­nyebb sikere is. A kultúrmun- kós jólesően, talán hálásan is mosolygott, amikor a „nagy elszámolások" idején, a nagy társadalmi, politikai rendez­vényeken az erre hivatott tiszt­ségviselők felsorolták „közös" eredményeinket, amelyekben részarányát, politikai kihasz­nálhatóságát tekintve is elő­kelő helyet és hosszú sort általános iskolai orosztaná­rok, hiszen a kötelező orosz- oktatás megszűnéséről halla­nak, és nem kaptak még hi­vatalos tájékoztatást. Tanítvá­nyainkon is érezhető ez a bi­zonytalanság, hiszen ők is ér­tesültek ezekről a hírekről. Egyébként az orosz nyelvok­tatás ügye is sajátosan ala­kult az elmúlt évtizedben. Nyolc-tíz éve bevezettük, hogy csoportbontásban tanítsuk az oroszt, ehhez fel kellett emel­ni az óraszámokat, több ta­nárt vettek fel, és több hall­gatót a főiskolákra. Majd ne­gyedik osztályban is beve­zették az oroszt. Rövid idő el­teltével azután csökkent az orosz nyelvórák száma: ötö­dikben heti 3, a többi osz­tályban heti 2 órában tanul­ják ma egy nem speciális általános iskolai évfolyamon, ami igen kevés egy nyelv el­sajátításához. Az a tapaszta­latom, hogy tanítványaim 90 százaléka sohasem tudja használni az oroszt. Ez nem befolyásolja munkámat, a bi­zonytalanság érzése azonban bennem is megvan. Végezetül megkérdeztük a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Karának tanulmányi osztályát: vóltoz- nak-e a keretszámok a tava­lyihoz képest? Heilmann Jó- zsef osztályvezetőtől azt a vá­laszt kaptuk, hogy hivatalos utasítás híján idén is annyi orosz szakos hallgatót lógnak fel­venni, m!nt tavaly vagy tavaly­előtt ... Gállos Orsolya A pécsi Leőwey Klára Gimnázium korszerű nyelvi laboratórium* Fotó: Läufer László jónak vezetőjétől. - Egyrészt nem lehet egzisztenciális konfliktus elé állítani azokat a nyelvtanárokat, akiket csak az oroszoktatásban tudnak foglalkoztatni az iskolák. Más­részt nem egy nyelv ellen, ha­nem a minél hatékonyabb és szélesebb körű nyelvoktatás érdekében dönt a kormányzat a szabad nyelvválasztás mel­lett. Baranyában ezen *túl na­gyobb lehetőséget kell nyúj­tani a hozzánk legközelebbi és a nemzetiségieink által is beszélt német, illetve horvát- szerb nyelv tanulásához.- Lesz-e átképzési lehető­ség azok számára, akiket ez érdekel?- Az átképzések előkészíté­sére céltanfolyamot indít a JPTE TK Nyelvi és Kommuni­kációs Intézete; 200 órás át­képzési tematikát kínál a TIT Nyelviskola és van intézmény, például a komlói Kun Béla Gimnázium, ahol a tanárok maguk szervezik a más nyelv­re való átképzést. Középfokú nyelvvizsga után válik lehető­vé a Tanárképző Karon egy­előre angol és olasz nyelvből, két év alatt egy második dip­loma megszerzése.- Minderre bizonyára nem lehet kötelezni a nyelvtaná­rokat és bizonyára nem le­het tőlük elvárni a költségek térítését sem.- Valóban nem. E tervek­hez is igényelni kell az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hiva­tal átképzési alapjából, amire a nyelvtanárok épp úgy jo­gosultak, mint a gyárakból elküldött dolgozók, és amely­nek sem a megyei, sem az országos keretét nem merítet­ték ki tavaly. * A középiskolai nyelvkinólat- ról a Leőwey Klára Gimná­zium igazgatójától, dr. Bér- náth Jázselnétől kértünk tájé­koztatást. Iskolájukban né­met nemzetiségi gimnázium működik, valamint kéttannyel- vű orosz nyelvoktatást foly­tatnak. Elsőseik haladó fokon angol, német, francia nyelve­ket választhatnak orosz, la­tin, olasz párosítással. Hala­dóknak horvát nyelvet is kí­nálnak, kezdőknek pedig an­golt, franciát és latint. A nyelvi órák osztályoktól füg­getlenül mindig egyazon idők­ben vannak. _ Olyan párosításokat ala­kítunk ki -t mondta az igaz­gatónő -, hogy egy german nyelv mellett egy szláv vagy egy újlatin nyelvet tanuljon a diók Természetesen számí­tunk arra. hogy bizonyos nyel­vek iránt a lehetőségeinknél nagyobb lesz az érdeklődés, de Úgy vélem, praktikus nyelvpárositásokat tudunk majd kínálni. Megkérdeztünk egy nagy gyakorlattal rendelkező alta­lános iskolai orosztanért is, Haraszti Évát, a 2. Számú Gyakorló Iskolából. Haraszti Éva szakvezető, vagyis hozza l nvakorlatra a Tanár­képző Kar főiskolai hallga­t0,: Ma teljes bizonytalan­ságban érzik magukat az nak mind jobb hasznosítása, bevonása a gazdasági élet­be. s természetesen bizonyos nyereségre, bevételre való tö­rekvés. Az eddigi eredményekről, „tapogatózásokról" o gt ügy­vezető igazgatója, Berkes György a következőket nyilat­kozta :- Az első hónapokban ket­ten dolgoztunk főállásban, ma már hárman és von még három mellékfoglalkozású munkatársunk is. Mi elsősor­ban a szervezéssel foglalko­zunk, a megrendelt munkákat az egyetem oktatói és hallga­tói vállalják. Ha szigorúan a pénzügyi elszámolást vesszük alapul, tavaly gyokorlotilog nullára futottunk, de ho nem feledkezünk meg arról, hogy e rövid idő alatt sok vállalot- tal megismerkedtünk,' és ezzel megteremtettük későbbi vál­lalkozásaink alapját, hogy oj egyetemen belül is fokozato­san fejlődtek kapcsolataink, Orosz nyelvet tanító taná­roktól hallom, bizonytalannak érzik helyzetüket, hisz az van o levegőben, hogy az orosz megszűnik kötelező tantárgy lenni. 1989. február 8-i kelte­téssel a megyei tanácsok, a baranyait is beleértve, kéz­hez kapták a Művelődési Mi­nisztériumnak az idegen nyel- vek szabad választásáról szóló _ körlevelét, amely így fogolmaz: Az utóbbi időben több kö­zépiskola igazgatója jelzi azt ? szándékát, hogy szeretné 'skolájában az idegen nyelvek tanítását a tanulók szabad választása alapján megszer­vezni, és erre egyedi enge­délyt kér. Mivel a miniszté- num a kérdést „generálisan szeretné rendezni", kéri a me- 9yei tanácsok véleményét, ja- vosalatait és a területükön működő középiskolák e témá- VQI kapcsolatos néhány felté­telét. A körlevél hangsúlyozza, hogy az „idegen nyelvek sza­bad választását csak akkor és °tt szabad bevezetni, ahol ez egzisztenciálisan egyetlen pe­dagógust sem hoz hátrányos helyzetbe". * Vagyis egyelőre a közép­iskolában lesz lehetséges a szabad nyelvválasztás - és ezzel az orosz nyelv háttérbe szorulása. Az általános isko­lákban ez később várható, és ott is felmérés fogja meg­előzni. Az orosz nyelvet an- ook idején máról holnapra vezették be, és eleinte a ko­rábban más nyelvet tanító te­nor nemegyszer csak néhány eekével járt tanítványai előtt. Ma tartózkodik attól az ok­tatási irányítás, hogy egyetlen tollvonással törölje a kötelező tantárgyak sorából az oroszt, szem előtt tartva azt, hogy ez spk ezer tanár számára eg- l|sztenciális kérdés. Van, aki politikai kérdés­ként kezeli a dolgot, holott ? ^szabad nyelvválasztás le­hetősége nem múló divatot taván követni, hanem a 9azdasági, a tudományos, a műszaki élet realitásaihoz alkalmazkodva nyit tógabb te- ret. „a nyelvek békés egymás mellett élése" szellemében. Egyébként is rég elmúlt az az |ao. amikor bizonyos nyelv 'smerete egyben politikai mi­nősítést is maga után vont — hazánkban legalábbis így VQn. Eleve képtelenség telje- sen lemondani olyan nagy nyelv oktatásáról, mint az °r°sz, annál kevésbé, mivel azánkat túlnyomórészt szláv ny-L Veí?et beszélő népek ve- ?zí* körül. Továbbá működnek |° bevált tagozatok, speciá- !'.* . osztályok, és vannak •váló nyelvtanárok, akik meg­mérettették és elsajátíttatták ezt a nyelvet. Köztudomású u9.y°nakkor, hogy tömeges peretekben hihetetlenül ho­ntalan és eredménytelen az °r°sz nyelv oktatása. Világ­hetekben napjainkra az an- S . hódított teret, s vált a P?' kor „eszperantójává”. Ez ont nyilvánul meg a legna­gyobb érdeklődés hazánk­on is. |-5J°ször tehát a középisko- id °af1 *ebet majd szabadon ,„«*•« nyelvet választani — n?i oz iskola nyújtotta kí- otból lehetséges majd a Qr asztás. Baranyában 69 szakos tanár tanít ko­ptokon, közülük 25 peda- 90s csak orosz, 44 ma- orI~0rosz szakos, és 34 o^°knak a száma, akik az n °?z mellett más idegen ^ e vböl szereztek diplomát. 50 tehát mintegy 40— hét ^°z®P'skolai tanárt érint- s,. ~ általános iskolában h"Jk jóval nagyobb. * zö~ ^hogy pár éve a kötele- Sja nyelvoktatást, úgy most a ke- nyelvválasztást is fo- hah osan tesszük lehetővé - tQn?ttuk dr. Bárdi László fő- Tc,flQ.cs°stól, Baranya Megye acsa középiskolai csoport­Kötelező helyett szabadon választható Orosz nyelvtanítás, orosz nyelvtanárok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom