Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-30 / 118. szám

fi kutatás visszafordult a természetes 9yégyanyagokhoz Lehet-e gyógyszer a Cél ládám? Kivonatok mellékhatások nélkül Ami az egészséges bőrre használható az kozmetikum, ami pedig valamilyen beteg­ségre jó, az már gyógytermék. Látszólag ilyen egyszerű és könnyű az elkülönítés, de va­lóban csak látszólag, mert rengeteg a határeset. Ezért nem véletlen, hogy a XXI. Or­szágos Gyógyszeranalitikai To­vábbképző Kollokviumon -, amelyet a napokban rendez­tek Pécsett - olyan intézetek is képviseltették magukat, ame­lyek kozmetikumok előállításá­val foglalkoznak. A kozmetiku­mokból ugyanis gyógytermék, a gyógytermékből pedig gyógy­szer lehet. Különösen az utób­bi időben nőtt meg ennek a láncolatnak a realitása, ami­óta a kutatás visszafordult a természet felé. Ázsiában és Kelet-Európá- ban erős a hagyománya a kü­lönböző gyógynövények fel- használásának. Nyugat-Euró­pában - a fejlett technikának köszönhetően - felgyorsult az a munka, amely a gyógynövé­nyek gyógytermékké, gyógy­szerré fejlesztését célozza. Hogy hol tartunk mi, magya­rok, arról két szakemberrel, dr. Pál Tamás professzorral, az Országos Gyógyszerészeti Inté­zet főigazgatójával és dr. Sze­pesi Gábor professzorral, a Gyógyszerkutató Intézet főosz­tályvezetőjével beszélgettünk. Mindkét szaktekintély kiin­dulópontja, hogy a magyar gyógyszerkutatás, gyógyszer- gyártás és gyógyszeranalitika ma világszínvonalú. Ahhoz, hogy itt is maradjon, nem sza­bad lemaradni sem az új irányt vett kutatásban, sem a műszerezettség fejlesztésé­ben. Ezért szenteltek egy tel­jes napot az országos tanács­kozáson is a gyógytermék- analitikának. Hazánkban két évvel ezelőtt rendezték a gyógynövény eredetű szerek jogi útját. Annak, aki gyógy- hatást ígér a készítményéről, be kell adnia a szert törzs­könyvezésre. Az eddig eltelt idő alatt mór 100-felé jár azoknak a készítményeknek a száma, amelyeket törzsköny­veztek, s amelyek hatásáért és minőségéért garanciát vállal­nak. így lett többek között a roboráló hatású Béres-csepp- ből, az először kozmetikum­ként megjelent Irix-ből ma már Naksol néven ismert gyógy­termék. A természetes gyógyanya- gokhoz visszafordulás nagy ki­hívás a gyógyszeranalitikának. A sokféle komponensből álló gyógynövényekből ugyanis na­gyon nehéz kiválasztani azt, amelyik a kívánt hatást szol­gálja, illetve azokat, amelyek ezt a hatást felerősíthetik. Az elkülönítés már csak azért is gondot okoz, mert a gyógy­növények milyenségét sok min­den, többek között a földrajzi KúlönböiS grógykaverékek a pécsi környezet is befolyásolja. Ugyanaz a gyógynövény más komponensű lehet a Dunántú­lon, mint az Alföldön. A gyógytermék-analitika azonban nagyon sokat ígér. A szakemberek szerint előjáté­ka lehet sok új természetes alapú gyógyszer kifejlesztésé­nek. S mivel Pál professzor ne­Harbária bolt kínálatából vét úgy őrzi a köztudat, mint akinek közreműködésével sike­rült addig eljutni, hogy a Cel- ladamból gyógytermék legyen, megkérdeztük tőle: elképzel­hető-e, hogy a Celladamból egyszer gyógyszer lesz? Igen­nel válaszolt. Az már biztos, hogy a szervezet ellenállóké­pességét javítja. Hozzátette, hogy épp a gyógytermékkuta- tás hozta ki: ha ugyanazt a szert a szájon át be lehet jut­tatni a szervezetbe - ilyenek például a szívgyógyszerek kö­zül a nitroglicerin készítmé­nyek - akkor szükségtelen az intravénás beadáshoz ragasz­kodni. T. É. I cél: az európai színvonal! I 6SZtäH féleségek Bácskából A Bajától délre fekvő Hercegszántó községet a közvélemény eddig a nem­zetiségi kultúrájáról, a határátkelőjéről ismerte jóformán, s legfeljebb a sportkedvelők tudják, hogy itt született, nevelkedett Albert Flórián, az egykor foci „Császár”. Egy nagy­szabású gazdasági vállal­kozás eredményeképpen hamarosan az élelmiszer- ipar is új nevet tanulhat - várhatóan már szep­tembertől ... Az alig 2,5 ezer lakosú bácskai községben mindig is gondot jelentett télen a „Lenin” termelőszövet­kezetben a nők foglalkoz­tatása, márcsak azért, hisz' 96 százalékban alap- tevékenységgel foglal­koznak. Ugyanakkor 100 dolgozó kivételével Her­cegszántó lakossága mind a tsz tagja, nyugdíjasa vagy járadékosa. A meg­oldást az élelmiszeripar­ban látták a helyi szak­emberek, mivel itt folya­matos munka biztosítható egész évben. A cél: egy európai színvonalú sütő- és édesipari üzem beindí­tása, melynek építését ta­valy augusztusban kezdték el és ősztől tervezik a pró­bagyártás megkezdését. Ehhez 60-70 millió fo­rint tőkére volt szükség. Az Állami Fejlesztési Inté­zet adott 13,3 milliót alap­juttatásként, a többit a Csemege Nagykereske­delmi Vállalat és a terme­lőszövetkezet fele-fele arányban biztosította. Magyarországon jelen­leg mindössze 4-5 na­gyobb cégnél gyártanak késztésztát (levesbe, pör­költhöz, makaróniként, stb.), így a kínálati skála is szegényes: a hazai bol­tokban alig nyolc—tíz tész­taféleség kapható. Ám az országhatáron túl (persze csupán egy irányban!) nem ritka a 60—80 kü­lönböző nagyságú, szí­nű (I), ízű és persze árú késztészta. Ha a herceg- szóntóiak gazdasági el­képzelése beválik, okkor ősztől folujukban készül­het) o honi késztészta - féleségek fele! Kovács Zoltán Komoly termeléskiesés a Mühímzönél — Integetés nélkül nincs bevétel A zászló haszna Amerikába viszik a Kossuth-címert Kiaknázni a Balaton adta lehetőségeket Új Mahart-Tours alakul? Vonzó programok, csalogató ajánlatok A hajópark minél jobb ki­használása és a forgalom fel­lendítése érdekében a Ma- hart Balatoni Hajózási Le­ányvállalat Siófokon saját uta­zási iroda megnyitásának gon­dolatával foglalkozik. Az el­képzelésről többet tudhatunk meg Deák Istvántól, akit az új profil kialakításával bízott meg vállalata. — Az .ötlet maga nem tel­jesen új, hiszen a mi buda­pesti központunkban a dunai hajók hasonló hasznosítására már megalakult egy. utazási iroda. Mi is valami hasonlót szeretnénk, ezért érre a sze­zonra már el is készítettük programajánlatunkat. Igyekez­tünk elszakadni az eddigi ha­gyományoktól és megpróbál­tunk mi is valami újdonság­gal előrukkolni. így nemcsak a Balaton-környéki nevezete­sebb heiyekre visszük el ven­dégeinket, de hajót indítunk az esti Bálaton, az itteni nap­lemente, a halászat, különbö­ző vitorlásversenyek megtekin­tésére, sőt külön programot biztosítunk naturista érdeklő­dőinknek is. Magát a látványt és az élményt különféle szol­gáltatásokkal kívánjuk teljes­sé tenni, erre az Utasellátó Vállalattal, illetve magánvál­lalkozókkal szerződtünk. önmagában jó programot készíteni azonban az kevés, azt valahogy el is kell juttatni a közönséghez. — Gondoltunk erre is — folytatta az előbbi gondolat- ímenetet Deák István. — Elké­szített programfüzetünket csak­nem 60 nyugat-európai és több mint száz hazai utazási irodának küldtük el, most vár­juk a visszajelzéseket. Elsősor­ban csoportok jelentkezését várjuk, legyen a vendég ha­zai, vagy külföldi. Ez a felállás azonban nem a legkedvezőbb, hiszen a ha­szon egy részét, mint közvetí­tők, más irodák viszik el. — Ezt, az első évet tanuló­évnek szántuk. Kitapasztaljuk, hogy mi az, amit feltétlen el kell hagyni, vagy mi az, ami­vel bővíthetnérvk repertoárun­kat. Csák ezután folyamod­nánk az önálló idegenforgalmi jogosítványokért, és igyekszünk a mi kereteinken belül téljessé tenni az iroda szolgáltatásait. Ennek személyi feltételén már most gondolkodunk. Természe­tesen nem hagyjuk veszendő­be menni az időközben kiala­kult jó kapcsolatokat sem. Több utazási irodával azon munkálkodunk, hogy közösen komplex, vonzó magyarországi programokat állítsunk össze. Tehát azon túl, hogy természe­tesen a hazai igényeket igyek­szünk kielégíteni, elsősorban a külföldi turisták idecsalogatá- sán törjük a fejünket. A kezdet mindenesetre re­ményteljes, idén elsőnek egy osztrák csoport jelentkezett. Legyen a folytatás is hasonló­an jó! Kaszás E. Gertner Mihályné, a buda­pesti Műhímző és Zászlókészí­tő Ipari Kisszövetkezet nyugal­mazott elnöke azt hiszi, először arról érdeklődöm majd, hogy mit jelent az itt dolgozók szá­mára, amikor május elsején zászlódíszbe öltözik a város?. Fel nem tett kérdésemre lel­kesen válaszol: — A töménte­len zászlóerdő láttán öröm és büszkeség tölti meg szívünket. Tudjuk, ezek mind a mi lá­nyaink, asszonyaink keze alól kerültek ki. Veszem a lapot, és belekér­dezek: — Hogy érzik, ezek a nemzetiszínű és vörös zászlók mit demonstrálnak?- Szerintem a magyar nép felszabadult, jó érzését és ho­vatartozását fejezik ki. $zabó Gyuláné, az új elnök árjegyzéket szorongat, magya­rázat kíséretében elém teszi.-Egy szabványméretű 65x120 cm-es simo nemzetiszínű zászló elkészítése - nyél nélkül - 165 forint. (A hozzávaló seprűnyél háztartási boltokban szerezhe­tő be.) A vörös zászló darabja ugyanebben a méretben csak 150 forint. A 40x60 cm-es integető zászló 80 forintba kerül. (Az ár szintén nyél nélkül érten­dő!) 1989 az első év, amikor nem fogunk integetni, mert nem lesz tribün. Így ezekből a zászlókból egyet sem rendel­tek és ez szövetkezetünk szá­mára komoly termelési vissza­esést jelent. Nálunk ötéven­ként ugrik meg a bevétel, mert ilyenkor kiemelten emlékeznek meg április 4-ről és több zászló fogy. Például 1985-ben, felszabadulásunk 40. évfordu­lóján 33, mig 1988-ban 23 mil­lió forint nyereséget könyvel­tünk el. Sokáig nem hímezhettünk Kossuth-címert, de ma már nincs megtiltva. Viszik is mint a cukrot, főleg Amerikába. Ott állítólag ebbe temetik az el­hunyt magyarokat. Egy 65x120 cm-es, selyemből készült és mindkét oldalán hímzett Kos- suth-cimeres zászló 3200 fo­rint, ugyanezért koronás válto­zatban 3600-ot kérünk. Kár, hogy nálunk a házakat még nem szabad ezekkel fellobo­gózni. Dönthetne már az Or­szággyűlés, hogy melyik le­gyen országunk címere, mert a vállalatok tanácstalanok, nem mernek belőlük rendelni. Hímzőasszonyainknak a ma érvényes címerünkön hosszú időbe telik a sok búzaszem „feltöltése". A Kossuth-címert egyszerűbb lenné elkészíteni, a „koronás” aprólékos munkát jelentene. Ennek ellenére mi az utóbbira szavazunk, mert ez gazdaságosabb lenne szá­munkra. Egyébként új bevételi forrás is várható. Miután új nevet kapott a KISZ, reméljük, ez zószlócserével is jár.- Mennyi egy zászló „teher­bíró" képessége?- A selyemből készültek bír­ják legkevésbé az időjárás vi­szontagságait. Nem elég sziri- tartóok, ha esik az eső, a pi­ros belefolyik a fehérbe. Ugyanakkor a selyem esése elegánsabb, mint a molinóé. Kitalálhatja - üzleti érdekből - fellobogózott ünnepeinken örülünk a rossz időnek. A tönkrement zászlókat követke­ző évben újra megrendelik. Végül megtudom, hogy 1978- ban elnyerték a Kiváló Szövet­kezet címet és a Könnyűipari Szövetség vándorzászlajót. Sen­ki sem varrta meg helyettük. Stausz Csaba Francois Mitterrand kiegyensúlyozott elnök A Frankofon Főtanács főtitkára Párizsból Fantasztikus a humorérzéke Mitterrandnak és a legszíve­sebben olyanokkal beszélget, akik szintén szeretik a^ jó hu­mort — jelenti ki Stélio Fa- randjis, s ő csak tudja, hi­szen a Frankofon Főtanács fő­titkáraként közvetlen „beosz­tottja” Francois Mitterrandnak, aki elvállalta a köztestület el. nöki tisztségét. Farandjis úr, a Pécsett megrendezett Franko­fon kulturális kollokviumra ér­kezett és elismeréssel szólt az elhangzott előadásokról, az élénk vitákról és a JPTE Ta­nárképző Kar francia tanszéké­ről, melynek tantervi célkitűzé­se a frankofon (a francia nyel­ven beszélő, de Franciaorszá­gon kívüli) népek országos ci­vilizációjának oktatása. Afrap­kofonia a 60-as, 70-es évek­ben nyert szélesebb teret a vi­lágban, az azonosság és a kü­lönbözőségtudat erőteljessé vá­lásával. Stélio Farandjis azt mondja, jelszavuk: egyenlőség - különbözőség — egyesültség: vagyis a francia nyelvű orszá­gok sajátosságainak tisztelet­ben tartásával ápolni a .közös szálakat az országok között. A Frankofon Főtanácsnak har­minckét tagja van, közülük nyolc francia. Minden évben összejönnek és megvitatják az éppen legfontosabb kérdése­ket, teendőket, a rendezendő konferenciákat és csúcstalálko­zókat. Farandjis úr a Sorbonne történelemtanári állásától vált meg a Frankofon Főtanács kedvéért. A főtanács tevékenységének részletezésekor megint vissza­kanyarodunk Mitterrand elnök úrhoz. Stélio Farandjis nyu­godt, kiegyensúlyozott vezető­nek ismerte meg, akinek szá­mos elfoglaltsága mellett is van ideje a másak problémái­val való törődésre. És van még egy értékelendő tulajdonsága - fűzi az elmondottakhoz széles mosollyal a főtitkár: Mitterrand elnök sosem vesz be semmilyen orvosságot sem. Az autóbusz fékez, megér­keztünk a Művészetek Házá­hoz, ugyanis a röpke beszél­getésre csak így tudtunk időt találni - menetközben a kol­lokvium két helyszíne, a PAB és a Művészetek Háza között. Búcsúzáskor elkalandozik a te­kintete a Széchenyi téren: na­gyon szimpatikusak a magyar nők,' mondja, és komolyra vált­va teszi hozzá: kilométerben messze vagyunk Mogyarország- tól, de nagy érdeklődéssel fi­gyeljük az önöknél zajló vál­tozásokat. B. A. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom