Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-29 / 117. szám

1989. április 29., szombat Dunántúlt napló 3 Van aki ságit?! Vegyesvállalat­alapítás útvesztőkkel Komplex szolgáltatások aJPTE gazdasági társaságától A részvénytársaságok, korlá­tolt felelősségű és betéti tár­saságok viszonylag nagy szám­ban történő létrehozása, a már működő vállalatok, vállal­kozások ezen formáikba törté­nő átalakulása jól mutatják, hogy a gazdálkodók igyekez­nek kihasználni a társasági törvény adta lehetőségeket. Közismert azonban, hogy e vállalkozások létrehozói nem egykönnyen igazodnak el a közgazdasági és jogi útvesztők rengetegében, a külföldi tőke bevonásával létesülő vegyes­vállalatok esetében pedig még hatványozottabban jelentkez­nek a nehézségek. Még jó, hogy a vállalkozá­sok ma már termékenyebb táptalaján olyan szervezetek is születnek, melyek tevékenysé­gének lényege: elősegíteni más vállalkozások működését, létrejöttének megkönnyítését, az említett útvesztők közötti eligazodást. Ilyen a pécsi székhelyű El- consult GT (Közgazdasági Szol­gáltató Fejlesztő Kereskedelmi Gazdasági Társaság) is, mely komoly szellemi háttérrel - maga mögött tudva a Janus Pannonius Tudományegyetem, különböző bankok, külkereske­delmi vállalatok, már működő vegyesvállalatok szakembereit — elsők között kezdte meg a vállalat (vegyesvállalat) alapí­tással kapcsolatos szolgáltatá­sait.- Konkrétan miben tudnak az önöket megkeresők számá­ra segítséget nyújtani? - kér­deztük Berkes Györgytől, a gazdasági társaság vezetőjé­től.- Komplex szolgáltatást nyújtunk a vállalkozóknak, melynek első lépése, hogy már o létrehozni kívánt gazdasági társaság tőkeösszetételére (kül­földi tőke — hazai tőke, pénz­tőke - bevitt állóeszközérték aránya) is tanácsot adunk. Se­gítünk megválasztani a maj­dan legeredményesebben mű­ködtethető társasági formát. Ezenkívül, lévén, hogy a kül­földi partnerek az esetek többségében igényt tartanak a magyar fél gazdasági érté­kelésére, mi ezt a munkát is elvégezzük.- E közgazdasági szolgálta­tásokon túl mit kérhetnek önöktől?- Elő- és elkészítjük a jogi procetúróhoz szükséges alap­dokumentációkat (társasági szerződés, részvénytársasági alapszabályzat, cégbejegyzési okmányok . . . ), biztosítjuk ezen okmányok idegen nyelvre való fordítását, hitelesítését, igény esetén a tárgyalásokon a tol­mácsolást. Mindezt a hazai vi­szonyokhoz képest a lehető' legnagyobb rugalmassággal és gyorsasággal tudjuk elvégezni. Kapcsolatuk e vállalkozások­kal a cégbejegyzésüket köve­tően véget ér?- Nem. Mindazon szolgál­tatásainkat igénybe vehetik, amelyeket más, már működő gazdálkodó szervezetek részé­re nyújtunk. így például vál­lalunk előzetes vizsgálatokat vállalati stratégiák kialakítá­sához, piackutatást, marketing- stratégia kidolgozást. Segítünk a belső információs rendsze- rek, az iratminták, jegyzőköny­vek és szerződésminták kiala­kításában, folyamatos könyv­viteli tanácsadást nyújtunk._- Csak a megyében dolgoz­nak?- Nem. Elsősorban Dél-Du- "ántúlon fejtjük ki tevékeny­ségünket. A partnerek felku­tatásában a Gazdasági Ka­mara területi szervezetétől, va­lamint GT-nk budapesti ala­pítójától, az önálló külkerjog- 9ol rendelkező Elcotechnik Kis- szövetkezettől kapunk Jelentős *agitséget. Balog N. A MÉV V-ös bányaüzeme Hz ember termeli ki - de mennyire válik az ember hasznára? Az uránkincs — 1989 A jövő(?) - egyelőre a jelen - Környezetszennyező vagy életteret nyújtó iparág? - A fa, a szél, a víz, a szén, az olaj külön-külön már rehabilitációt nyert mint energiahordozó, az urán megbélyegzett marad? Kérdőjelek a címekben - kérdőjelek az újságíróban. Varglo Mihály, a Mecseki Érc­bányászati Vállalat négy hó­napja kinevezett vezérigazga­tója azonban a mintegy nyolc- imilliárd forint eszközértékű - többezer embert foglalkoztató, több milliárd forint termelési értékel előállító vállalat irá­nyítója köteles a kérdésekre válaszolni is. Ezúttal is egy­szerű lenne kérdezz-felelek for^ mában a mecseki urán-kincs mostani értékéről, sorsáról be­szélgetni, félő azonban, hogy a kérdező és válaszoló fejé­ben levő azonosságok és el­lentétek a kérdésekben és vá­laszokban nem igazán hang­súlyozódnak. A szuperszonikus sebességgel változó élet, mű­faji változásokat követel. Egy uránbányász átlagos jö­vedelme évente 320 ezer fo­rint. Persze 30-40 százalékos különbségekkel igaz ez pozi­tív és negatív irányban egy­aránt. A már törvényerőre emelkedett bányajáradék sze­rint 15 esztendő, amit az urán­bányász végzetes egészségká­rosodás nélkül, föld alatti mun­kával képes eltölteni, az ér­vényben levő adórendeleteket figyelembe véve, tisztelt olva­sóink számítsák ki, mennyi készpénzt visznek haza az uránbányászok? Az urán stratégiai nyers, anyag, nemzeti kincs — állítot­tuk. Most: Csernobil. Életünk átka, Ófalu, politikai plat­form ... E lecke írója közgazr dász, emlékezete még nem csal: az urán, (a ,,bauxit") 30 ezres lakótelep Pécsett, anyagi, segítség Pécs mind ez ideig zavartalan ivóvízellátásá­ban, utak, telefonhálózat, kul­túra, sporttámogatós. Türel­metlen olvasóink is választ kapnak: a körülöttünk levő le­vegő, a föld, a növényzet, a vizeik tényleg sugórszennyezet- tek? Az ember a legfontosabb termelési tényező, az embertől el nem szakadva kezdjük te­hát a termeféssel:- Harminchárom eíztendeje kezdődött — mondja a vezér- igazgató - öt bányaüzem épült, ebből az l es és ll-es kimerült, a lll-as még öt-hat esztendeig él, környezetvédel­mi szempontokból azonban az ércet továbbra is az itt felszín­re vezető oltórórendszeren hoz­zuk ki a föld aíól. A IV-es üzem teljes kapacitással üze­mel, az V-ös bányaüzem ter­melése felfutás alatt áll. Ed­dig az ércvagyonunk 50 szá­zalékát műveltük le. Még több, mint három évtizedig képesek vagyunk kiszolgálni á mai pak­si erőműnél egyharmaddal na­gyobb automerőmű uránéhsé­gét. A termelékenység a hat­vanas évek közepe óta három­szorosára nőtt, a termelés leg­fontosabb, a döntő munkafo­lyamatai gépesítettek. A kérdés önmagától adó­dik: milyen áron? A válasz nem okoz hurrá hangulatot:- Az urántermelés a hetve­nes években kifizetődő volt, ez túltermeléshez vezetett. Ma le­lassultak az erőműépítések, a Szovjetunió csökkenti a dúsit- mánytermelést, a nukleáris le­szerelés (hála isten!) ugyan­csak csökkenti az urónterme- lést, a világpiaci árak tehát természetszerűleg csökkennek. A rubel-dollár-forint viszonylat, a szovjetek által meghatáro­zott árfolyamok újabb gondot Okoznak, így a mi vállalatunk állami támogatásra szorul. Az elmondottak természetesen o piac bizonytalanságát is jel­zik . . . Az ember a legfontosabb ter­melési tényező — milyen káro­kat szenved kérdezhetjük, ■munka közben, otthon?- Az új technológiáknak, gépeknek köszönhetően (pél­dául a gépi fúrás) a fúróko­csik használatbavétele után a vibrációs ártalom elenyésző, az új halláskárosultak száma mi­nimális. A korszerű porleköté­si módoknak köszönhetően az 1960-as 6—7 év expanziós idő több, mint 20 évre nőtt. Su­gárveszély? Tizenöt esztendő volt a kritikus határ. A 3000 műszakos rendelet az említett összes egészségkárosodást ösz- szegezve ‘született. -.. Persze otthon, az üzem­ben, . a bérelt kiskertben nem ugyanúgy lesefkedik-e a kör­nyezetszennyezés? Az újságíró a Csernobilt követő napokban is végignézte a mérési ered­ményeket, a kérdés tulajdon­képpen költői. Válaszolni most is kötelező — ma ez a módi.- A KÖJÁL és» a bányaha­tóság negyedszázada előírja a környezetvédelmi kötelessége­inket, az intézkedési tenniva­lóinkat — mondja a vezérigaz­gató. Mint megjegyzi, ugyan­erre a kérdésre szinte napon­ta kell válaszolnia az újság­íróknak.- A levegő, a talaj, a nö­vényzet és a víz szennyezett­ségét. vizsgáljuk rendszeresen — mondja a vezérigazgató, és a „négy hónap rutinjával” a dokumentumokat is felvezeti.. Közben mellékesen megemliti, hogy a vállalat évi 100 milliós nagyságrendű munkavédelmi költségében mintegy 10 milliós költséggel szerepel a környe­zetvédelem. Az egy négyzetkilométer te­rületre kihulló por (talán ez az egyik legegyszerűbb dimen­zió) az 5/1986-os Eü readfi.- let szerint 120 tonna/év lehet. Persze véleményem szerint ez is riasztóan sok. Az uránotok ennek harmadát sem mérik, o legszennyezettebb területeiken sem. A radontermék koncentráció (a dimenzió 1,3x10 a harma­dikon MEVOLT/liter levegő) megengedett értékének husza­dát, a rádióaktív anyagok el­viselhető értékének 0,4—0,7 százalékát regisztrálják. A ta­lajvizsgálatot tekintve azt fel­tételezik, hogy az év minden napján ugyanott tartózkodó ember egészségének károso­dása nélkül milyen sugárzást képes elviselni — nos ennek negyedét jelzik csupán. A nö­vényvizsgálatok (buja kiskertek a 6-os út mentén), a növé­nyek urántartalmát vizsgálva legtöbb helyen kisebb, mint például a Balaton-felvidéken. A víz! (Mint minden mérés eredményét, a környezetvédel­mi és vízgazdálkodási szerve­zetek is ellenőrző mérésekkel vizsgálják.) Tizede a megen­gedett mértéknek. Zárt vízrend­szert működtetnek, a bányából kikerülő vizek a bányába ke­rülnek vissza tisztítás után, ugyanez érvényes az ércdúsító zagytározójára is. Az ember, a munkaerő, o lakos,. mit kap, ha hazatér? Aktív munkásként, nyugdíjas­ként vagy bányajárulékos­ként ... — A szociális juttatásokat mind ez ideig képesek voltunk fenntartani. A vezérigazgató szavából ér­zem, hogy a jövőben ez is bi­zonytalanná válik, bár a vál la lat segítségével Patacson fel­épülő 450-500 lakás, a to­vábbra is meglevő előüdülés lehetőségek, az évi 43 millió forint szociális támogatás azért ma is nagyon jelentős összeg. A Ságvári Művelődési Ház mű­ködtetése, a PMSC támogatá­sa, a település, további fej­lesztése azonban csakúgy gon. dot okoz, mint a vállalat jö­vője. Mi is lehet ez? Tulaj­donképpen a legoptimálisabb válasz: a JELENE. S azok a törekvések, amelyek az élni- akarás kétségtelen bizonyíté­kai: az exportra is termelő, es bővülő műszergyártás, a robbanóanyagok gyártása, oz acéláru- és öntvénytermelés, a kis- és nagymélységű kutak fúrása, a gépgyártás, a rifka- ■ földfémek feldolgozása .... persze az urántermelés. A fa, a szél, a víz, az olaj külön- külön mindannyiszor ' rehabili­tációt nyert, az urán Hirosi- ma, Nagaszaki és Csernobil miatt • mindörökké megbélyeg­zett marad? Az urán hétpecsétes titok '(sőt bauxit) csuktuk be sze­münket, fogtuk be fülünket 1969-ig. Az urán kincs -r ólli- tottúk, reméltük két évtizedig. Az urán eszköz kctonapolitiku- sék, új politikusok és egy or­szág, megye, nevezetesen ha­zánk, Baranya megye kézé-- ben ... Az urán mégis kincs — 1989-bén is. lombosl Jenő Koszosak vagyunk Mit mondjak, szíven ütött, amikor rokonom, aki külföl­dön él, s több mint 10 év után látogatott ismét Ma­gyarországra, imigyen sza­badkozott: „Tudod, nem hoztam elegáns ruhákat ma­gammal, mert figyelmeztettek otthon azok, akik mostaná­ban jártak itt, hogy kénye­sebb holmit ne vigyek, mert itt minden olydh piszkos.” Büszkék vagyunk városunk­ra, örülünk, amikor idelá­togató külföldiek dicsérik, s emiatti önteltségüktől eset­megelégedettségünktől eset­leg meg sem halljuk, hogy lám van más vélemény is, mint az elragadtatás. Egy Pécsett tanuló külföldi diák­lánnyal beszélgettem nem­rég, s ő mondta: szép ez a Pécs, csak ne volna ilyen piszkos. Azt is elmondta, hogyha már hosszabb ideje van itt, megszokja, . csak akkor veszi észre megint, ha otthon, Amerikában töltött szünidő után visszaérkezik. Ki ne emlékezne azokra a megszégyenítő képsorokra, amit a tévében láthattunk, hogy a magyarok ausztriai bevásárlórohamánok útvona­lát micsoda szeméthalma­zok jelezték? Nemrég irt kolléganőm arról, hogy egy ■ közösség, a tizenhármas ta­nácskozási központhoz tarto­zó lakók összefogták, és a lakóhelyükhöz közel eső kis­erdőt megtisztították a sze­méttől. Munkájuk hiábavaló volt, egy hét múlva ugyan­olyan szemetes lett. Vadonatúj városrésze Pécs­nek a Rózsadomb néven is­mert lakóterület. Biztos va­gyok benne, hogy boldogok voltak, akik ott lakást kap­tak. Hogy. szépítgették, csi- nisítgottók otthonukat! - De csak ajtón belüli A szép, új, sétálóutcát rövid idő alatt ellepte a szemét, eldobott papírt, tejeszacskót, mű- anyagflakonokat, és- még ki tudja, mi mindent görget o szél az itt játszadozó gyere­kek között. Az igazán szép utcai szemétgyűjtők napo­kon át dugig tele, körülöt­te vastagon a már bele nem fért hulladék. Csinos, anyukát láttam ki­jönni ■ a Konzumból. Kislá­nya mellette jégkrémet bon­togatott, s a papírt a legna­gyobb természetességgel dobta le a földre úgy, ahogy lefejtette. Az anyuka végig­nézte ezt a műveletet, s esek arro figyelmeztette cse­metéjét, hogy le ne egye a ruháját. Miért lettünk ilyenek? Mi­ért nem szégyen nálunk, Magyarországon az utcai szemetelés, az, hogy az üz­letek kirakatai és előttük a járdák mocskosak, szemete­sek? Miért az lett szégyen, hogy rászóljunk a szemete- lőkre, a rongálókra, a má­sok által kemény munkával telepített pázsit kitaposóira, a virágok tolvajaira? Pedig nem volt ez mindig így. Anyám korosztálya még emlékszik a háború előtti „maszek" világra, amikor a kereskedő addig nem nyitot­ta ki üzletét, amíg föl nem söpörte a járdát, le nem ta­karította a bejáratot. Mert akkor az volt a szégyen, azért szólták meg, ha ezt nem tette. Emlékszem, nagy­anyám el nem mulasztotta volna, hogy mindennap kora reggel fel ne söpörje az utcát a háza előtt. „Ne­hogy megszóljanak a szom­szédok!" - mondta. • Hát igen, csak így lehetne igazán széppé, rendezetté térni szép városunkat, ha visszaforditanánk ezt az ér- s tékrendet, ha elérnénk, hogy ismét az szégyellje magát, aki eldobja a cigarettacsik­keket, a papírt, aki saját, portáját nem tartja rendben, aki közterületen köztulajdont rpngál. Mert hiába reklamá­lunk a város takarításával !• megbízott vállalatnál, soha nem lesz rendes és tiszta a város - ehhez Európa pénze sem lenne elég -, ha mi, , lakók nem teszünk meg min­dent, hogy az legyen. Ehhez kellene mozgalmat szervezni. Jó lenne, ha ezt is felka­rolnák az olternatív kör­nyezetvédők. Mert egy nép kulturáltságának megítélé­sében ez döntő szerepet ját- ■ szik I Május 3-án minden érdeklődőt várnak flriantülieta onuaeiilot aloliul Porcot» űr iciKdiioid eyyesuiei úiokui miocu Mit tudunk földünk legnépe­sebb, legdinamikusabbon vál­tozó, Európával kapcsolódó kontinenséről. Ázsiáról? Nem­csak jelenéről, hanem mindar­ról, amely a mai arcát kifor­málta és formálja, életszem­léletét az évezredek homályá­ba vesző tradíciói révén máig befolyásolják? Akár Várkonyi Nándor munkásságára, enciklopédikus tudássol felépített hipotézisé­re, a Szíriát oszlopaira, akár Pécs történelmére, vagy a ré­gió oly gazdagon és színesen rétegzett etnikumára gondo­lunk — számtalan a vonatko­zási pont és igen nagy a tu­dásbéli űr, amely az ázsiai kultúrákkal való ismerkedést indokolttá teszi, s ami a kí­váncsiságunknak ösztönzést ajf- hat. Általában nagyon keveset tudunk Kínáról, Japánról, In­diáról - arról, hogy Ázsiában milyen irodalom, milyen szá­munkra is tanulságos életfor­ma, művészet, mentalitás létez­het - mondja Bányai Sándor, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Kara ide- gennyelvi lektorátusának fia­tal oktatója, oki orosz és fran­cia nyelvet tanít ugyan, de a közelmúltban a Pekingi Ide­gennyelvi' Főiskolán is tíz hó­napot töltött, és jelenleg is az Eötvös Loránd. Tudomány- egyetem kínai szokos hallga­tója. — Szegeden órosz-francio általános nyelvészeti szakon végezteem 1983-ban, azokban az években kezdtem foglalkoz­ni kínai nyelvvel. Ez adott ösz­tönzést arra is, hogy a Körösi Csorna Társaság szegedi ta­gozatának példájára Pécsett is alapítani kellene egy ha­sonló - egyelőre és elsősor­ban baráti körként működő egyesületet - mondta tájé­koztatásul Bányai Sándor. - Szakmai hovatartozástól, felké­szültségtől függetlenül minden érdeklődő jelentkezésére szá­mítunk május 3-i,* szerdai 17 árakor kezdődő alakuló össze­jövetelünkön! A tizenévestől a nyugdíjasig minden kiváncsi, érdeklődő embert örömmel vá­runk, hiszen mindenfajta ‘meg­kötöttség nélkül, közösen ki­alakított programmal szeret­nénk népszerűsíteni mindazt, amit ezekről a távoli orszá­gokról tudni és hasznosítani érdemes.. A jelzett Időpontban, az Ifjúság utca 6-ban, a Ta­nárképző Kar A/119. termé­ben találkozunk, ahol kedvcsi­nálóként Somlai György tibe- tológus előadását is meghall­gathatjuk. B. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom