Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-03 / 92. szám
ny. —- —————- — ^ . ■ ~ ~~—~~ , — ...... ■——i Interjú Borisz luoitoiiics Sztukolinnol Szerkesztő és diplomata Pénteki látogatásának zárófejezeteként Pécsett járt Borisz Ivanovics Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a pécsi Értelmiségi Klub vendége volt, egy kötetlen, fórumjellegű beszélgetésen. A találkozón a kérdezők, a szovjetunióbeli változásokról, a peresztrojka esélyeiről, a reform helyzetéről érdeklődtek. Ugyancsak jelentős volt az érdeklődés az ún. „kényes témák” iránt, mint pl. az Afganisztán után kialakult belső helyzet, vagy a szocializmus meghatározásának kérdése, a 68-as prágai kezdeményezések és a gorbacsovi politika viszonya, a politikai és gazdasági reformok elsődlegességének eldöntése. A beszélgetés utón, a késő esti órákban kértem fel egy rövid interjúra a nagykövetet. Érthető módon csak „könnyebb" kérdésekről beszélgettünk.- Nagykövet úr! A közelmúltban történt főtitkári találkozó értékeléseinek ismeretében hogyan látja a szovjetmagyar kapcsolatok jövőjét? — Először is hangsúlyozom, hogy fontosnak tartom azt a megállapítást, mely szerint teljes nézetazonosság volt a fő kérdések megítélésében. Természetesen a konkrét megvalósításban, a gyakorlatban lehetnek eltérő álláspontok, ezeket a különböző történelmi hagyományok is alátámasztják, megerősítik. A jövőben, biztos vagyok benne, hogy a kapcsolatok alapját az öná1- lóság, a kölcsönösen előnyös érdekek tiszteletben tartása kell, hogy képezze.- A nemrég véget ért beszélgetésen is szó esett a népi küldöttek választásáról. A választásokat a világsajtó egy része forradalminak nevezi, még vannak akik attól tartanak, hogy a reformpárti erők előretörése a második fordulóban, amikor a Legfelsőbb Tanács küldötteit választják majd meg, kisebb mértékű lesz. ön hogyan vélekedik erről? — Ezt a véleményt nem lehet komolyan venni. Mint azt már korábban is elmondtam, a választásokon egyértelművé vált, hogy az egész nép a peresztrojkát választotta. — Említette, hogy könyvkiadással is foglalkozott, Így ismerkedett meg a magyar kultúrával, melyet igen nagyra becsül. Elmondaná, kik lettek különösen kedvesek, tetszőek önnek? — Egy 10 kötetes antológia szerkesztésében vettem részt korábban, melyben a magyar irodalomról szerettünk volna átfogó képet festeni. Ebben a válogatásban célunk volt még, hogy a XX. századi magyar irodalom értékeit reprezentáljuk, közte természetesen az emigráns írókét is, gondolok itt Zalka Mátéra, Illés Bélára és a kevésbé ismert szerzőket is behatóan tanulmányoztuk, az ő műveik közül szintén többet beválogattunk. Az ontológia a XIX. századdal kezdődik, sok-sok Petőfi-művel, akit a szovjet olvasók ma is kimagasló értékűnek tekintenek. Én magam sem ismerek más ilyen írót* aki a nép hagyományait és szabadságvágyát hasonló szinten örökítette volna meg.- Mai napját Pécsen töltötte, kérem mondja el, milyen benyomásokat, élményeket szerzett, s azt is, milyennek érezte a zárásként tartott fórumot? — 'Már másodszor vágyók Pécsett, ezt a várost eredetinek, különlegesnek, sajátos arculatúnak tartom. Építészete híven és példaadóan tükrözi kultúráját, történelmi múltját. Talán ezért is volt legnagyobb hatással rám a belváros, de meg kell jegyeznem, hogy vannak szép, új lakónegyedek is, melyek szervesen illeszkednek a városképbe. Nagyon érdekes volt a találkozás a MÉV és a bőrgyár vezetőivel, dolgozóival, a pártbizottságon hasznos beszélgetést folytattunk. Ugyancsak tartalmas volt az eszmecsere a város választott vezetőivel. A klubban a fórum lehetőséget adott a lakosság megismerésére, mondhatom jó benyomásokkal térek vissza Budapestre. A kérdésekből mindenekelőtt nagyfokú érdeklődést éreztem a Szovjetunió, az ott zajló politikai folyamatok, a szovjet népek kultúrája és mindennapi életük iránt. Czégény József Szélsőségektől mentes irányvonal Szociáldemokraták a Dél-Dunántúlon Olcsó, tartós, környezetkímélő Hódító útra indul a Róna fékbetét? Gyártására magyar-svéd-luxemburgi vegyes kft. alakult „. .. Parlamentáris demokráciát akarunk, többpártrendszerrel, szólásszabadsággal, szabad szervezkedéssel és teljes sajtónyilvánossággal.” — részlet az MSZDP pécs—baranyai szervezetének alakulóülésén készült jegyzőkönyvből. Mint, ismeretes, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt vezetősége ez év január 9-én jelegtette be az MSZDP jogfolytonosság alapján történő működését. Ez tette lehetővé, hogy a párt vidéki titkárságának irányításával megkezdődjön a Szociáldemokrata Párt területi csoportjainak szerveződése. A Hazafias Népfront megyei és városi bizottságai közvetítésével azt kívántuk megtudni, hogy miként áll a szocdem csoportok újjászerveződése a Dél-Dunántúlon. Baranyában Kövesi Béla nyugdíjas pedagógus (1945-től 1948-ig az SZDP pécs-bara- myai szervezetének végrehajtó bizottsági tagja) egyedül kezdte meg a régi tagok felkutatását, ám rövidesen fiatal segítője is akadt dr. Angyal Ottó (a Pécsi Postaigazgatóság csoportvezetője) személyében. A pécs—baranyai szervezet megalakulását március 7-én már ki is mondhatták. Az ala- ’kulóülés 15 résztvevője Kövesii Bélát a helyi szervezet elnökévé, dr. Angyal Ottót ügyvetető elnökké választotta. Mint leszögezték: „...a magyar nemzeti viszonyoknak a szociáldemokrácia szélsőségek, tői mentes irányzata felel meg ° legjobban.” Beszélgetésünk dr. Angyal Ottóval meggyőzött arról, hogy a pécs^baranyai szervezetnél mindezt nem hangzatos szólamnak tekintik. Baranyában egyébként a pécs—baranyai szervezet keretén belül hamarosan megalakul a pórt komlói csoportja is. Komló már a múltban is erős „szocdemfészeknek” számított. Zala megyében dr. Schein Istvánnal, a zalaegerszegi 82- es Számú Jogtanácsosi Munkaközösség tagjával teremtettünk kapcsolatot. Mint elmondta, Tűbőly Jánossal, a Noviki menedzserével fogtak hozzá az MSZDP zalaegerszegi szervezetének megalakításához. Ök sem nélkülözik gz idősebb generáció tapasztalatát a munkában. lukács Pál nyugdíjas nyomdásszal, volt Végrehajtó bizottsági taggal szervezték a tagokat a március 28-i alakulóülésre. — Reá l politikát szeretnénk folytatni, mely során elsősorban a megyei és várospolitika kidolgozására fektetnénk a hangsúlyt. Korrekt kapcsolatot kívánunk kialakítani mind az alternatív szervezetekkel, mind az MSZMP-vel - mondotta beszélgetésünk során dr. Schein István. A Tolna megyei és Somogy megyei népfrontbizottságon is érdeklődtünk. Kérdésünkre elmondták, hogy nincs tudomások az MSZDP helyi szervezeteinek megalakítására irányuló konkrét törékVésékről. Folyik viszont a szerveződés Bóján, ahol Pestuka Dezső vállalta a tagtoborzás feladatát. Balog N. ,,A fék- és tengelykapcsolóbetétek legtöbbje a szilikátok csoportjába tartozó ásványt, azbesztet tartalmaz, amely használat közben kb. 3 ezred- mm átmérőjű tűkre esik szét. Ez a finom por az ember tüdejébe kerülve ún. azbesztózist idéz elő, melynek rákkeltő hatása ma már közismert.” Róna Tamás autószerelő- és műszerészmester jó néhány évvel ezelőtt feltette magának a kérdést: Ha az azbeszttartalmú fékbetétek ennyi káros hatást okoznak, miért nem gyárt az ipar azbeszt nélküli betéteket? Majd az „egyszemélyes kisiparos" több mint húszéves kísérletezésbe kezdett. Olyan eredménnyel, hogy ma már kaphatóak néhány üzletben a környezetkímélő Róna fékbetétek, a termék nagyobb tömegben történő előállítására pedig a közelmúltban nyugati tőkerésszel vegyes kft. alakult. A kft. 8 000 000 forintos törzstőkéjének 35 százalékát adta a svéd és a luxemburgi partner, magyar részről a feltaláló, Róna Tamás fektetett az üzletbe. Hogy milyen piaci sikerekre számíthat a kft., arra leginkább talán a Róna fékbetétek árából következtethetünk. Mivel hulladékanyagból készülnek, áruk csupán egynegyede a nyugat-európai áraknak. A kft. kezdetben évi 50 millió forintos árbevétellel számol, ám, mint a megalakulásukról hírt adó sajtótájékoztatón elmondták, a műszakszámok növelésével ez már akár most megtöbbszörözhető. Milyenek az új termék külpiaci értékesítési lehetőségei? — firtatták többen a sajtótájékoztatón. Iák György ügyvezető igazgató és Paul G. Hog- lund, a svéd SIBCO cég elnöke egyaránt optimista válaszokat adtak.- Ez a kft. a társasági törvény megálmodott gyermeke - mondotta az ügyvezető igazgató. Egyesíti a hazai magántőkét a külföldi tőkével, környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő ipari tevékenységet folytat, s mindezt importanyag felhasználása nélkül.- Volták-e munkája során ellenlábasai, most hogy a Róna fékbetét úgymond „befutott". mennyire érzi magát elégedettnek? - kérdeztük a VDN . nevében Róna Tamás feltalálót.- Igaz, hogy mindig csak a jogszabályok adta, sokszor bizony eléggé szűkre szabott lehetőségekig tudtam elmenni, azt azonban nem mondhatom, hogy valaki is betartott volna nekem. Egyébként nem vagyok feltaláló típus. Erre az egy dologra koncentráltam a figyelmemet, s most, hogy beindulhatott a fékbetétek tömeg- gyártása, elégedett vagyok.- Mire a legbüszkébb?- Móczár Péter autóversenyző nagy teljesítményű BMW- jében tesztelte fékbetéteinket. A teszt jó eredménye azt bizonyította, hogy egy igen magas színvonalon előállított autóhoz hozzá tudunk járulni egy pici, de igen fontos alkatrésszel. Mégpedig azonos színvonalon. Balog N. Európában 1972-ben Jugoszláviában bukkant fel utoljára ■ Annyira döbbenetes és hihetetlen tartalmú volt a pletyka szintű híresztelés, hogy akár április 1-jei igencsak rossz tréfának is felfoghattuk volna, ha eredetük nem vaja- m'vel korábbi időre nyúlna vissza. Több, éppen katonai szolgálatát teljesitő, vagy mostanában leszerelt fiatalember állította családi és baráti körben, hogy az egyik délmagyarországi laktanyában fekete himlős megbetegedések fordultak elő. Ha csak a belegondolás erejéig hitelt adunk a híresztelésnek, az elmúlt századok emberének rettenetét érezhetjük újra. A himlő, az igazi, omit fekete jelzővel említetek leggyakrabban, az emberiség utóbbi közel másfél évezredének legpusztítóbb fertőző virusbetegsége volt. Több áldozatot szedett, mint a peso's és a kolera. Amerika őslakosságának túlnyomó mértékű kipusztulásában nagyobb Kipusztult a pusztító fekete himlő szerepet játszott, mint a vírust oda behurcoló spanyol katonák népirtó hadműveletei. A fertőzés közvetlen kontaktus, de tárgyak és ruhaneműk közvetítésével, sőt por és léghuzat által is terjed. Átlagos halálozási aránya 20 százalék volt. A himlő atipikus, hyper- toxikus formáinál viszont a halálozási arány 100 százalék. Veszedelmességére tekintettel aligha lehet véletlen, ho^jy a járványos betegségek közül a himlőnek fedezték fel elsőként a védőoltását, mégpedig népi gyógymódok nyomón közel kétszáz évvel ezelőtt. A védőoltás akkor vált eredményessé, amikor kötelezővé is tették. Ebben nagy szerepet játszottak a katonai tapasztalatok. Az 1870-es poroszfrancia háborúban a franciáknak nagy veszteségei voltak a himlő miatt, a poroszoknak viszont nem: minden katonájukat beoltották ellene. Magyarországon 1876-ban tették kötelezővé a himlő elleni védőoltást. Ennek ellenére korlátozottabb méretű járványkényt az 1920-as években is felütötte a fejét. Azóta viszont csak a hetvenes- évek elején egyik budapesti szállodánk vendégei között akadt himlős beteg. Hozzánk legközelebb Jugoszláviában fordultak elő legutóbb 1972-ben himlős megbetegedések igencsak korlátozott járvány formájában. Az egész világra kiterjedő védőoltás hatására a himlő eltűnt a Földről: meghatározott hosszú várakozási idő után az Egészségügyi Világszervezet 1977-ben himlőmentessé nyilvánította a világot. Azóta himlőoltás sincs. Ehhez képest igen szomorú, s a legkevésbé sem kívánatos világszenzáció lett volna, ha a Magyar Néphadseregben bukkan fel újra először. A hihetetlensége ellenére az ördög nem alszik alapon mégis utána jártunk: lehet-e valami alapja ennek a híresztelésnek? Dr. Makiári György orvos ezredes, a Katonai KÖJÁL országos parancsnoka határozottan cáfolta a híresztelést a lehető legfrissebb információk alapján is, hiszen telefonon érdeklődött a hírbe került laktanya egészségügyi szolgálatánál : — Valódi himlőt szerencsére még a járványos betegségekkel foglalkozó orvosok közül sem sokan láttak Magyar- országon. Az utóbbi közel másfél évtizedben behurcolni sem lehet, mert nincs honnan. A világon néhány helyen páncélszekrényben őriznek himlőtörzseket. Mint ismert, kanyarójárvány volt a néphadseregben, de ez gyakorlatilag már lefutott. A kanyarót azonban nem lehet összetéveszteni a himlővel. Bárányhimlő mint későn elkapott gyermekbetegség elő-elő szokott fordulni a sorkatonák között, de ha már kettőnél több eset van egy helyen, azt azonnal jelentik nekünk az alakulatok. S ilyenről sincs információnk. Elképzelhető, s talán legvalószínűbb, hogy gyógyszerkiütés produkált laikusokat megtévesztő tünetekét. D. I. Éles vita a vállalkozói fórumon Magánvállalkozók- valutaügyletek A devizabevételeket továbbra is kötelesek forintra átváltani Miért kell a magánvállalkozóknak valutabevételeiket forintra átváltani? Miért nem fogadhatnak el valutát a fizetővendég látók a nyugati turistáiktól? Miért nem bonyolíthatja le az exportjogú magánvállalkozó egyből az import éllenüzletet is. A múlt hét közepén Keszthelyen megrendezett Országos Vállalkozói Fórumon többek között ezeket a kérdéseket is feltették Török Miklósnak, az MNB Deviza Főosztálya helyettes vezetőjének. A vállalkozásokat érintő valutakezelésről , export- impo rt engedélyezésről, valuta-visszaigénylésről szóló előadás helyett forró hangulatú konzultációnak, vitának lehettünk tanúi. — A jelenlegi devizatörvény alapszabályai több mint ötven évesek — kezdte egy, a kérdések jelentős részét érintő válaszát Török Miklós. Az alaptétel, a devizák állam részére történő félajánlási kötelezettsége mégis úqy tűrtük, hogy jó ideig fenn kell hogy maradion. A mai helyzetben ugyanis csak így tudja az állam devizagazdálkodási feladatait- így például az adósságme- •nedzselést — megoldani. — Könnyítések persze már vannak. Ezt a célt szolgálta az OTP-devizaszám!la és a BC- számla bevezetése is. A vállalkozók azonban továbbra is kötelesek devizabevételeiket forintra átváltani. Az exportjukhoz, az exporttermékek előállításához szükséges importdevizát viszont megkapják az MNB-től. Hogy műért nem fogadhatnak el valutát a turistáktól a fizetővendéqláták, azzal kapcsolatban Török Miklós kifejtette : — A külföldiek is jól tudják, 'hogy minden ország a saját fizetőeszközét fogadja el a szolgáltatásák és áruk belföldi eladásánál. A jelenlegi valutabeváltó hálózat elegendő a váltási igények kielégítéséhez. Ugyanakkor az MNB képviselője utalt a kettős valuta kialakulásának veszélyére is. Elmondta, hogy az MNB egyik legfontosabb feladatának te-' kinti a forint védelmét. — Minél több valutás üzlet, szolgáltatás jelenik meg, az emberek annál inkább törekszenek a valutaszerzésre, akár meg nem engedett módon is. Már most is megfigyelhető, hogy a növekvő beutazó forgalom ellenére csökken a valutabeváltás mennyisége. Az előadó ugyanakkor a vállalkozókra nézve kedvező fejleményekre is felhívta a figyelmet. így például arra, hogy a liberalizált import lehetősége kiterjed a jogi személyiségű kisvállalkozókra is. A saját .termelésű exportárukhoz szükséges importot a kisvállalkozók bonyolíthatják le, melyhez az MNB-től igényelhetnek valutát. B. N. vasamapi 3
