Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-01 / 90. szám

1989. április 1., siombat Dunántúli napló 3 Április 8»án; KISZ megyei küldöttértekezlet Szükség van az ifjúság szakad politikai szervezkedésére Fodor Lászlótól, a KISZ Ba­ranya Megyei Bizottságának első titkárától a KISZ közelgő kongresszusa előtt először azt kérdeztem, hogyan alakult a log létszám megyénkben.- Legutóbbi adatfelmérés­kor, 1988 februárjában mint- e9Y 20 ezer KISZ-tag volt Ba­ranyában, jelenleg 10—11 ezer ° létszám. Ismeretes, hogy a legkülönbözőbb országos ré­tegszervezetek alakulása után nem feltétlenül tudunk pontos szamokat. Annyi bizonyos, hogy közvetlenül a 'megyei KISZ-bi- zottságokhoz mintegy hatezren jelentkeztek be. A két 'bara­nyai bányavállalat és a Hu­nor Kesztyűgyár a Magyar Dol­gozók Ifjúsági Szervezeténél (MADISZ), a MÁV KISZ -esei, a Vasutas Ifjúsági Szervezetnél jelentkeztek. A napokban volt az élelmiszergazdaságban dol- gozó és falun élő fiatalok szervezetének, az ÉFISZ-nek, az o okuló közgyűlése több mint ötszáz alapító taggal. Szerve- zes alatt van a Diákszövetség, e,Vnek egyik kezdeményezői ?, “aranya megyei középisko- Ezekről részletesebben . áprilisi kongresszus után erde"res szólni. £ - Köszönöm az adatokat. ven Sier,ní e9y óv alatt negy- i/jcy sz°zalékkal csökkent a * tagok száma Baranyában, titká ; rno9Y°'ázza ezt az első Iy|~ többféle okot is említek, .o^nekelő.t nagyon sajnó- Q ' hogy ennyien megváltak l'|SZ-től, ugyanakkor úgy g^?d°lom, ezek az emberek osorban nem a létrejövő al- natív és más szerveződések taf0** rc*11° tto k nekünk há- ■ sokkal inkább azért lép- .. "L mert nem kívánnak köz- f.et' dolgokkal foglalkozni. A 'u°talos politikától fordultak . es ezt így fejezték ki. Mós- reszt egyetértek azokkal, akik SZerint a korábbi létszám mes- erségesen magas volt. Sokan Nemcsak valós, hanem vélt ér­ékeik megvalósítása egyik lépcsőfokának tekintették az Ifjúsági szervezetet...- Közbe kell, hogy kérdez­tek! Mit ért valós és mit vélt érdekeknek? — Vélt érdekek voltok pél­dául a középiskolásoknál so­káig. Úgy gondolták, előny le­het a KISZ-tagság a felvételi­Besiélgetés Fodor Lászlóval, a KISZ megyei első titkárával rrél, az emberek megítélésénél. A valós érdekekről annyit, hogy minden ember természetes vá­gya, hogy beleszóljon az őt érintő döntésekbe, saját élete alakításába, hogy közösségben is dolgozhasson. A közösségi élmények minden politikai ten­denciától függetlenül is felejt­hetetlenek lehetnek. Szerintem a K!SZ-es tevékenység min­denképpen jó iskola a közéle­ti gyakorlat elsajátítására. — Mindenesetre én úgy gon­dolom, kényszerhelyzetbe ke­rült a KISZ: vagy változik vagy... — Ne felejtsük el, hogy a KISZ néhány éve mór jelentős lépéseket próbált tenni. Egy­részt a szervezeten belüli sok­színűség szervezeti kereteinek kialakításáért, másrészt a re­formpolitikáért. Gondoljunk csak a „Jövőnk a tét" vagy a „Miiven szocializmust épít­sünk?" akcióra.., Az ezekkel kapcsolatos vitákban, már évekkel ezelőtt megfogalmazó­dott jó néhány ilyen problé­ma, amely mintha manapság kezdene másutt is a figyelem középpontjába kerülni. Már ezekben a vitákban is előke­rült a fiatalok meqfelelő poli­tikai tagoltsáqa kifejeződésé­nek igénye. A KISZ az elsők között mondta ki, hogy igenis szükség von az ifjúság sza­bad, politikai szervezkedésére. Ugyanakkor azt kell tudomá­sul vennünk, hogy nagvon ne- Ihéz az az átmeneti korszak, amelyben bármely politikai erőnek Ip kell mondani mono­póliumáról.- Gondolom, itt az a pilla­nat, amikor a KISZ és az MSZMP viszonyáról beszélhe­tünk . . .- A közvetlen pártirányítós után úgy tűnik, nyílt politikai szövetség alakul ki stratégiai kérdésekben, ami lehetőséget ad a taktikai, napi politikai ügyekben az eltérő vélemé- nyekre, vitákra. Hozzáteszem, bogy nyilván ettől még önma­gában nem lesz jobb a KISZ. Hiszen e politikai szövetség konkrét tartalmát, minden szin­ten világosan ki kell munkál­ni. Közösen döntsük el, hogy mit akarunk tenni. És az is nyilvánvaló, hogy nincs jövője annak a pártnak, amelynek nincs erős ifjúsági szervezete. — Az eddigiekben országos szintű kérdések kerültek elő. Úgy gondolom, szót kellene váltanunk arról, mit is nyújt majd az „egyszerű" KlSZ-tag- nak az ifjúsági szervezet? — Mindenekelőtt saját kör­nyezetében a közös politikai cselekvés lehetőségét. Ezért fontos, hogy minden egység saját programot alakítson ki. A megyei program pedig úgy épüljön, hogy ezeknek a helyi kezdeményezésekhez adjon teret. — Nyilván itt arról is szó lehet, hogy a közelgő tanácsi választásokon, milyen szerepet játsszon vagy játszhat a KISZ? — Igen. Arra kell töreked­nünk, hogy ne feltétlenül csak fiatal jelölteket állítsunk, ne csak azokat támogassuk, a kö­zelgő választásokkor, akik a KISZ programját elfogadják, akik konkrét ifjúságpolitikai elképzelésekkel jönnek, ha­nem olyan embereket is, akik törődnek a fiatalok érdekeivel, akik kinyilvánítják, hogy ezen a területen tenni is akarnak. — A megelőző választásokon volt szerencsém részt venni néhány jelölő gyűlésen. Vala­mennyi alkalommal „kiszervez­ték" a fiatalokat. Mondván legyen előbb megfelelő ta­pasztalatuk, minden szinten. Kérdezem, ki kit fog megke­resni? — Remélem, ez kölcsönös lesz. Ha valamelyik jelölt meg­keres bennünket és programja elfogadható lesz számunkra, feltétlenül támogatjuk. Nekünk is lesz konkrét elképzelésünk, hogy kivel dolgozhatunk együtt a választási folyamatban. Nem feledhető ugyanis, hogy a me­gyében, az ifjúság körében a taglétszám alapján, még min­dig a legnagyobb létszámú politikai erő a KISZ. — Visszatérve az ifjúsági szö­vetség belső életéhez. Többen úgy vélik, parttalanná válhat ez a sokszínűség. Széteséshez vezethet a meghirdetett ,,szö­vetségek szövetsége" jelszó . . . — Ellenkező véleményen va­gyok. Visszatekintve úgy lá­tom, hogy a KISZ, megalaku­lása óta törekszik arra, hogy valósan, és szervezetileg is, „visszaadja" az ifjúság tago­lódását. Erre eddig (úgymond politikai megfontolások, miatt) nem volt lehetőség. Remélem, lesz jövője, ennek az alulról, az egyes KISZ-tagok beleszó­lásával is építkező megújuló szövetségnek. — Dr. Fodor László orvos, a Pécsi Orvostudományi Egye­temen végzett. Nyilván van­nak szakmai ambiciói is. — Természetesen. Eddigi, közéleti tapasztalataim ösz- szegzéseként elmondhatom: mindig azért fogok küzdeni, hogy a politikai pályán dol­gozók ne legyenek egziszten­ciális kiszolgáltatottságban. Azért, hogy senkinek se a „fel­felé" való megfelelés, a saját jövőjének alakulása befolyá­solja tevékenységét, inkább az, hogy politikai meggyőző­dése által vezérelve végezze munkáját, az élet minden te­rületén. A KISZ megyei küldöttérte­kezlete április 8-án lesz. A ta­nácskozáson értékelik az el­múlt időszak munkáját. A ter­vek szerint a KISZ XII. kong­resszusa után mielőbb újabb megyei KISZ-es összejövetelt tartanak, ahol döntenek a me­gyei programról, a tisztségvi­selőkről, az apparátus létszá- má ról. Bozsik László A friss(ebb) levegő ürügyén Ablaknyitás, reményekkel A Weimari Nemzeti Színház vendégjátéka Pécsett Csütörtökön este Pécsett vendégszerepeit a Weimori Nemzeti Színház. A város je­lentősége eléggé közismert a német kultúra történetében. Az is, hogy Weimar a német klasszicizmus virágzása idején szorosan összefonódott Goethe és Schiller nevével, s hogy kettejük barátsága, dramatur­giai együttműködése mennyire jótékonyan hatott az egyete­mes színházművészet fejlődé­sére, új művek születésére. Schiller több örökbecsű da­rabját, mint a Stuart Máriát s a Haramiákat is Weimar színházában, a Deutsahes No- tionaltheater elődjében mutat­ták be a múlt század elején. A társulat budapesti ven­dégszereplése után érkezett Pécsre: Christoph Hein Tiltott határátlépés c. színművével. A kamaraszínház örvendete­sen megtelt. A többség tol­mácskészülék nélkül figyelte az előadást, tehát minden­képp egy mai színházkultúra iránti érdeklődés vonzotta. Pedig a darabról vagy szer­zőjéről nem sokat tudhattunk, jóllehet Ch. Hein, aki egyéb­ként 1944-ben született, nyil­vánvalóan érti a szakmáját. Ez a nyolcadik darabja. Ber- no Besson asszisztenseként is működött, majd dramaturg a berlini Volksbühnében, és szá­mos művet fordított, színpadra adaptált. A Tiltott határátlépés is szer­kezetileg gondosan, precízen föl van építve. „Jól meg van csinálva." Csak azt nem tudja a néző miért? és miért épp ebben a témakörben? . . . Szinte az utolsó pillanatig így érezhetni. Ha egyáltalán . . . Kisvárosi fogadó a francia­spanyol határ mentén, a nem megszállt övezetben, háború elején, Párizs náci megszállá­sa után. Hat menekültet rej­teget itt a fogadósné. Néme­tek. Lenka kivételével, aki prá­gai. és a férjét várja ide. Van köztük sinológus, katonatiszt civilben, diák, stb., mindany­nyian eltérő politikai nézetek­kel. Hetek óta rejtőznek, a fa­lubeliek elöl is. Alkalmas pil­lanatban a spanyol határon szeretnének átkelni. Nyomuk­ba szegődik a Gestapo, vö­röskeresztes bizottság képé­ben. Helyzetük vigasztalan. Egyébként pontosan úgy vi­selkednek, mint bármelyik ha­sonló témájú (korabeli vagy háború utáni) film vagy szín­darab szereplő személyei. Csak talán itt kevesebb az izgalom, kisebb a feszültség. Minden pontosan azt jelenti, amit je­lent; nem kell bíbelődni filo­zofikus utalásokkal, szimbólu­mokkal, gondolati áttételekkel, miegyébbel. Magyarán: „sült­realista" darab, hagyomá­nyos rendezésben. (Hozzátéve azonban: kitűnő színészi já­tékkal.) Egyszer azután a vé­ge felé történik valami. Egyetlen éjszakájuk van még, az átjutás alig- reményével. S akkor megtud­ják, hogy 15 öreg kaftános ga­líciai zsidó elindult előttük a határ felé, telve bizakodással. Visszatér beléjük is a hit. Ki­nyitják az ablakot, besziv- ják a friss éjszakai levegőt. Hátuk mögött Vichy, Petőin, Foch generális meg a töb­biek. Ök pedig néznek, néz­nek a jövő, a határsorompók - Spanyolország - felé, amely nekik most a szabadság ígé­retét jelenti .. . Mit éreztem ki ebből? Azt, hogy abban az országban, ahol a sztálini terrort leleple­ző művek nem kaphatnak nyil­vánosságot, ahol az ilyen fo­lyóiratokat betiltják (pl. a Sputnik), ott hosszú időn át közhelyeket kell mondani és hallgatni a színpadon (is). S hogy ilyenkor ki kell nyitni az ablakot.. . Ha ez vállalom. „belemagyarázás" — W. E. | Kisa-diia. «onaceindh, ] Dr- Wcklcr Ferenc „Nem muszáj mindenbe beletörődni...” Debrecenben az országos központi március 21-i ünnep­ségen osztották ki az idei KISZ-díjakat. Baranya megyé­nek kettő is jutott, az egyiket egy fiatal tanácselnök, dr. Wekler Ferenc hozta haza. A dijat nagyjából a következő indoklással adták át: közéleti tevékenységéért és Mecsekná- dasd, valamint társközségei nemzetiségi jellegének meg­őrzéséért és erősítéséért tett munkálkodásáért. Dr. Wekler Ferenc 1985 óta tanácselnök. Előtte a pécsi JPTE Jogi Karának filozófiai tanszékén volt tanársegéd. Ar­ról faggattam, mi volt dön­tésének előzménye, hiszen rit­kán fordul elő, hogy egyete­mi tanársegéd fogja magát és elmegy tanácselnöknek.- Én Mecseknódasdon szü­lettem, ott is nőttem fel, a szüleim is ott élnek, a felesé­gem is nádasdi. Mindketten Budapesten jártunk egyetem­re, én az ELTE közművelődés­történelem szakán végeztem. Felajánlották, maradjak oz egyetemen tanítani. Nem fo­gadtam el. Olyan állást akar­tam, hogy közel lehessek az otthonomhoz, szüléimhez. így eljöttem Pécsre. Sokan nem értették meg miért, hiszen Bu­dapesten lakásom is volt. A tanácselnökség meg úgy kezdődött, hogy a falunkbéli fiatalok megkerestek. Mond­ták, jönnek a választások, sze­retnének a tanácsi testületbe olyan fiatalokat beválasztani, akik ismerik a falut, kötődnek hozzá, s akikről feltételezik, hogy ezt a langyos állóvizet, ami volt, meg tudják kicsit ke­verni. Tulajdonképpen elnök­jelöltjük sem volt, így aztán menet közben úgy alakult, hogy én lettem.- Tehát tanácselnök lett, akitől a község sokat várt. Nyilván tervekkel, elképzelé­sekkel indult.- Természetesen voltak el­képzeléseim, de nem monda­nék igazat, ha azt mondanám, konkrét tervek voltak ezek. Nem ismertem még a tanácsi munka mechanizmusát. Láttam mi az, ami hiányzik, de nem tudtam, hogy a problémákat hogyan lehet megoldani. Fon­tosnak tartottam például, hogy iskolát építsünk, hiszen ezt a község húsz év óta tervezi, mert borzasztó korszerűtlen kö­rülmények között tanultak a gyerekek. A társközségek. Óbánya, Ófalu is fontosak. Ófalun óvodát, Óbányán, ahol nagy gond az elöregedés, öregek otthonát hoztunk létre. De a legfontosabb az lesz, hogy itt helyben munkaalkal- mot biztosítsunk. Amikor 1985- ben tanácselnök lettem, még azt mondtam, teremtsünk szép, kellemes lakóhelyi környezetet, és akkor az emberek itt ma­radnak. Most más a helyzet. Mecseknádasd lakóinak 60-70 százaléka ingázik. Itt a mun­kahelyi leépítések ’réme, s ha erre sor kerül, feltehetően az ingázók lesznek az elsők. Mun­kahelyet kell tehát teremteni. Vannak már elképzelések, de még annyira csak elképzelés, hogy erről egyelőre nem sze­retnék beszélni.- Az ön neve az ólalui atomhulladék-temetö révén lett az egész megyében, sőt me­gyehatáron kívül is ismert.- Ennek az ügynek az ak­tái már ott voltak, amikor el­nöknek megválasztottak. Lezárt ügynek tartottam, nem akar­tam foglalkozni vele. Hiszen eldöntött tény volt, a beruhá­zók terület-felhasználási enge­déllyel rendelkeztek, bár az embereknek itt fogalmuk se volt róla, mi készül. Az elő­döm azt mondta - és én el is hiszem — azt tanácsolták ne­ki, tegye el az aktákat, fe­lejtse el, ne szellőztesse. Majd ha arra szükség lesz, az ille­tékesek tájékoztatják o lakos­ságot. Egy későbbi megyei ta­nácsi megbeszélésen váit szá­momra gyanússá a dolog, s akkor kezdtem utánajárni. Nem akarok részletekbe bo­csátkozni, hiszen a Dunántúli Napló is közölte sorrendben az eseményeket. Most várunk, mert március 31-re Ígérte az Akadémiai Bizottság, hogy meghozza a szakértői döntést. — Nekem ebben az egész­ben a tényen túl, az is fontos volt, hogy megpróbáltam ez­zel mintát adni az emberek­nek, hogy nem muszáj min­denbe beletörődni, elfogadni, ha felsőbb hatóságok rójuk akarnak erőltetni olyant, ami nem felel meg számukra. Az előbb a terveimről faggatott. Nagyon szeretnék kezdemé­nyezőkészséget kiprovokálni az emberekből. Érezzék sajátjuk­nak a környezetüket, érezzék, ha tesznek valamit, magukért teszik. Sokan vetik azonban ellen, hogy amiket városban ingyen megkapnak - például közműveket -, azt itt nekik kell megteremteni. Azt is el­határoztam, azon fogok mun­kálkodni, hogy azonos elbírá­lásban részesüljenek, egyenlő eséllyel rendelkezzenek a fa­lusiak a városiakkal. Tudom, sok mindent nem lehet falun, amit a városokban, de ... Miért kell magosabb áram-, víz- és csatornadijat fizetni? Pedig tulajdonképpen ők ma­guk építik, ök teremtik meg a víz-, a csatornahálózatot, s ha elkészül, átmegy állami tulaj­donba, s az állami mommut- vállalatok privilégiumuknál fog­va szedik be a használati di; jakat. Ez nem helyi, ez orszá­gos probléma. Mint ahogyan az is, hogy a falvak többsé­gében bizony rossz az ellátás.- Ügy hallottam, ön két ér­dekvédelmi szérvezet létreho­zását is kezdeményezte.- Igen. Pár hónappal ez­előtt vetettem fel, hogy hoz­zunk létre faluszövetséget, amely a falvak érdekvédelmét képviselné, segítene az előbb említett hátrányok leküzdésé­ben. Ügy hallottam, hogy ez a kezdeményezés országos visszhangra talált. A másik a választott tisztségviselők ér­dekvédelme. Ez utóbbi úgy néz ki, hogy szakszervezeten belül mégis meg fog oldódni.- Miért jó Mecseknódasdon élni?- Azért, mert máshol nem tudom elképzelni. Itt építettem házat, ez az otthonom. Sorok Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom