Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-22 / 110. szám
e Dunántúli napló 1989. április 22., szombat Uj egyetemi tanerők ~1 Önállósult és önfejlesztő civil társadalom (7.) Dr. Kovács Bálint- A klinika alapítója, if j. Imre József ma is elismert munkásságának szellemében kívánok dolgozni - mondja dr. Kovács Bálint, a Pécsi Orvostudományi Egyetem legfiatalabb egyetemi tanára, aki 1988. július 1-jétől a Szemészeti Klinika igazgatója.- Ez nagy felelősséget jelent. Azt, Hogy az intézet- tudományos, oktató és gyógyító munkáját szerves egységben, a lehető legmagasabb színvonalon kell tartani. Meg kell felelnünk a mindennapok és a jövő követelményeinek. Feladatunk, a látás megőrzése, o látószerv betegségeinek gyógyítása. Ez a munka már a születés előtt kezdődik és minden korosztályra kiterjed.- Melyek a klinika jellegzetes gyógyítási-kutatási területei?- Ma már ismert tény, hogy a koraszülöttek oxigénnel való kezelésének mellékhatásaként a csecsemők gyakran elvesztik látásukat. A retino- pátio prematurorum (ROP) megelőzése, illetve kezelése igen fontos feladatunk, melyet 1984 óta növekvő eredmé- rtyességgel végzünk. A jó eredményektez az is hozzájárult, hogy külső támogatásból, az elmúlt évben sikerült a Gyermekklinikán berendezni egy szemészeti vizsgáló-kezelő helyiséget, és így az inkubátorban lévő csecsemőket nem szükséges a Szemészeti Klinikára szállitani. A programot nemzetközileg kialakult rendszerben folytatjuk, s így lehetőség van arra, hogy országos szakmai centrum feladatait is ellássuk.- Foglalkoznak Önök az ideghártya és az üvegtest betegségeinek gyógyításával is . . .- Egyik- fő profilunk a szemfenéki betegségek vizsgálata és kezelése, a sebészeti kezelés eredményei alapján is magas színvonalú. A már meglévő lehetőségek topább bővültek. A múlt évben kialakítottunk egy olyan szemészeti elektrodiagnosztikai labpratóriumot, melynek segítségével pontosabbá, komplexebbé váltak vizsgálómódszereink. A laboratórium felszereltsége és vezetőjének szaktudása a legmagasabb szintű tudományos kutatómunkát biztosítja. A szemfenéki érbetegségek természetének, a kiváltó okok és új kezelési eljárások kutatására ad lehetőséget az új, korszerű hemoreo- lógiai laboratóriurrj. Bíztató kezdeti eredményeket értünk el a cukorbetegek korai szemfenéki érszövődményeinek gyógyszeres kezelésében. A zöldhályog okozta látóideg- főkárosodás egyik feltételezett kiváltója a vér viszkozitásának növekedése, ezért ezzel kapcsolatosan is nagy számú vizsgálatot folytatunk. A mikro- sebészet feltételei egy, a közelmúltban beállított, új mikroszkóppal jelentősen javultak. Az egyik leggyakoribb szembetegség, a szürkehályog műtéti kezelésében jelentős fejlődés történt az utóbbi években. 1984 óta az elszürkült szemlencse eltávolítása után, ónnak optikai pótlására, a legkorszerűbb mikrose- bészeti módszerekkel műlen- csebeültetést végzünk. Az elmúlt évben klinikánkon 800 szürkehályogműtét volt és 310 beteg szemébe műlencse- beültetés is történt. Ez az arány az országos átlag 8— 10-szerese. Az egészségügy vezetése a betegek részére a legjobb minőségű műlencséket térítésmentesen biztosítja, ami igen nagy haladás. Reméljük, hogy ez nemcsak átmeneti rendelkezés. A megnövekedett számú és különleges műlencsebeültetés miatt ma már halaszthatatlan egy ultrahangkészülék beszerzése. A pénzhiányról nem kell külön szólni, ezt mindenki- érzi.- Néhány évvel ezelőtt tudósítottam arról, hogy a Szemészeti Klinika kapott egy lézerkészüléket, Milyen célt szolgál ez a berendezés?- A cukorbetegségben szenvedők szemfenéki elváltozásainak és a szemfenéki érelzáródások következményeinek kezelésére igen bevált eszköz. Jó eredménnyel használjuk még ideghártya-elfajulások esetében is. Újabban zöldhá- lyogos betegeket is kezelünk lézerrel.- Említette, hoqy a klinikán belül kisebb átalakításokra lenne szükség.- Az ambulancia forgalma a szakambulanciák beállításánál nő, ezért a már jelenleg is tarthatatlan zsúfoltság csökkentésére, azonos alapterületen vizsgáló boxokat szeretnénk kialakítani. A műtőben a meglévő egy helyett legalább két elkülönített helyiségre lenne szükség. A nem túl költséges átalakításokkal a betegek sokat nyernének. Dr. Kovács Bálint szívesen beszél az alkalmazott kutatások mellett az orvostanhallgatók oktatásának fontosságáról, a fiatal orvosok továbbképzési lehetőségeinek biztosításáról és a területi ellátás színvonalának jelentőségéről. Fontosnak tartja és támogatja a külföldi tanulmányútokat, kongresszusi részvételt. 1973 óta tudományos kapcsolatot tart egy holland klinikával, s a közelmúltban újabb intézetekkel bővült a szakmai névsor. A professzor számos nemzetközi tudományos és szemorvostársaság tagja. S. A. Emelkedett a törvényességi kérelmek száma Tavoly - az előző évekhez viszonyítva - tovább emelkedett az ügyészségekhez érkezett törvényességi kérelmek száma, s több lett a Legfőbb Ügyészségen előterjesztett beadvány is. A leglátványosabb változás az adó- és pénzügyi tárgyú törvényességi kérelmeknél tapasztalható: míg 1987- ben 37, egy évvel később már 90 érkezett a Legfőbb Ügyészségre. Legtöbben azért terjesztettek elő kérelmet, mert úgy vélték, az APEFf helytelenül állapította meg ' az adó mértékét. Számolni kell azzal - állapítja meg az Általános Felügyeleti és Polgári Jogi Főosztály jelentése -, hogy a jövőben tovább emelkedik az adóügyi tárgyú beadványok száma. Mint ismeretes, az ügyészi általános törvényességi felügyelet egyik legfontosabb feladata az állampolgárok és a jogi személyek olyan beadványainak intézése, amelyek egyedi döntéseket kifogásolnak, vagy valamely hiányosságra hívják fel a figyelmet. E felmérés megállapítása szerint az előterjesztett törvényességi kérelmek tartalma alapvetően nem változott, de ozok hangvételéből érezhető, hogy az állampolgárok fokozódó kritikával figyelik a közélet tisztaságát sértő államhgtalmi, államigazgatási döntéseket. A megélhetési nehézségek. a romló életszínvonal és a fenyegető munkanélküliség miatt nagyobb következetességgel igyekeznek kimeríteni minden jogorvoslati lehetőséget. A lakásügyi tárgyú kérelmek jelentős része például az állami lakások ‘ értékesítésével kapcsolatos döntéseket, illetve az értékesítés helyi feltételeit vitatta. A társadalombiztosítási kérelmek zöme a nyugellátás összegét, késedelmes megállapítását kifogásolta. Építésügyi tárgyú kérelmeikben sokan sérelmezték a bontási kötelezettség elrendelését, az építésrendészeti bírság nagyságát. A rendőrhatósági felügyelet alatt állók közül néhányon arra hivatkoztak, hogy az intézkedés nehezíti elhelyezkedésüket, életük rendezését, az éjszakai ellenőrzés pedig zavarja a család nyugalmát. A kérelmek kivizsgálása során kétszeresére nőtt az ügyészi óvások- száma. Egy emlékezetes példa: A Hét című tv- műsorban elhangzottak alapján — a legfőbb ügyész indítvá-' nyára - az Alkotmányjogi Tanács alkotmányellenesnek minősítette azt a rendelkezést, amely alapján az érvényes útlevéllel külföldön tartózkodóknak csak 70 napig folyósítottak nyugdíjat. Az ügyek többségében azonban azt állapították meg, hogy a hatóságok törvényesen alkalmazták a jogszabályokat. Nem egyszerű az államosítással kapcsolatos intézkedéseket sérelmező panaszok elbírálása. Nem kielégítő válasz az 1963-ban hozott kormányhatározatra való hivatkozás, amely lezárta az ilyen ügyek felülvizsgálatának lehetőségét. Ugyancsak formálisnak tűnik az az indok, amely szerint a kártalanításról nem rendelkezik jogszabály. A jelentés végezetül megállapítja, hogy - amennyiben az ügyészségek szerepe, szervezete és jogköre a jövőben változatlan marad — az általános törvényességi felügyelet bővülni fog. Elsősorban a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos teendőkkel, mivel várható, hogy e szervezetek tagjai gyakran igénybe veszik majd a bírósági eljárást lényegében megelőző ügyészi felülvizsgálat lehetőségét. Az alapkötelességekről A z új alkotmány kidolgozásának egyik sokat vitatott kérdése, hogy rendelkezzék-e az emberi és állampolgári alapkötelességekről az alkotmány, és ha igen, milyen kötelezettségeket írjon elő. E kérdésekre adható válaszok kutatásakor széles körben elfogadottá vált az a következtetés, hogy az alapjogok túlnyomó többségének élvezete nem lehet függvénye a kötelezettségek teljesítésének. A személyi méltóság sérthetetlensége, a lelkiismereti és vallásszabadság pl. akkor is megilleti a polgárokat, ha nem teljesítik adófizetési kötelezettségüket. Bizonyos kötelességek teljesítésének elmulasztása vagy némely tilalmak megsértése azonban egyes jogok korlátozásával vagy jogvesztéssel járhat. A Büntető Törvénykönyv nagyrészt meghatározott kötelességek megszegőit, illetve tilalmak megsértőit rendeli büntetni. A büntetés a személyi szabadság korlátozásában és közügyektől eltiltásban is megnyilvánulhat. A szabadságvesztés büntetésüket töltők nem gyakorolhatják aktív és passzív választójogukat, a közügyektől eltiltottak pedig egyéb politikai jogaikat sem élvezhetik, nem tölthetnek be közhivatalt vagy politikai tisztséget. Azok, akik ellenzik a fontosabb kötelességek alkotmányba iktatását, azzal érvelnek, hogy a polgár és az állam közötti viszonyban a hatalommaf és a kényszerítő eszközökkel rendelkező ólammal szemben az egyén pozíciója gyenge és előnytelen, ezért az alkotmányban csak az embert és a polgárt az állammal szemben is védő alapjogokat kéll meghatározni, a kötelességek megállapítását pedig az alapjogok figyelembevételével a törvényekre és más jogszabályokra kell hárítani. Azt el kell ismernünk, hogy az államilag szervezett viszonyok között a társadalom taqjait oly sok és nem ritkán változó kötelesség terheli, hogy azoknak még összefoglaló felsorolásával sem lenne célszerű terhelni az alkotmányt. Azt is megállapíthatjuk. hogy egy-két kivételtől eltekintve alapkötelességeket csak az állampolgárok számára állapíthat meg az alkotmány. A hazánkban tartózkodó nem magyar állampolgárok kötelességeinek rögzítése - néhány kivételtől eltekintve - nem az alaptörvény feladata. A korszerű alkotmányozás számára az állampolgári kötelességek ügye mégsem lehet közömbös. Kiegyensúlyozott társadalmi, politikai, gazdasági és állami élet csak. akkor lehetséges, ha a jogrendszer a jogalanyok — tehát a személyek és a ’ szervezetek - jogainak és kötelességeinek kereteit korszerű tartalmi követelményeknek megfelelően, hosszú távra előreláthatóan és kiszámíthatóan határozza meg. A keretek normatív megállapításának azért van nagy jelentősége, mert konkrét jogokat és kötelességeket, hatáskörüket gyakorolva a hatóságok, valamint alapjogaikkal — köztük a vállalkozási szabadsággal, a tulajdonosi jogokkal - élve szerződéssel, megállapodással a személyek, a közösségek és a szervezetek is keletkeztethetnek. A jogtudomány ismert alaptétele szerint konkrét jogviszonyban a jogok és kötelességek mindig korrelativ összefüggésben állanak. Ez azt jelenti, hogy az egyik jogalany jogosultságainak a másik személy vagy más jogalanyok kötelességei felelnek meg. Ennek az összefüggésnek ismeretében fogalmazhatjuk meg azt az alapkötelességet, amelyet megítélésem szerint feltétlenül alkotmányos erővel kellene megállapítani. Ennek a kötelességnek pedig az a lényege, hogy alapjogát mindenki csak mások hdsonló jogának tiszteletben tartásával, mások jogainak megsértése nélkül gyakorolhatja. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy az alapjogok bármelyik jogosítottja egyben mások hasonló jogainak a kötelezettje is. Minden személynek, közösségnek és az egész társadalomnak alapvető érdeke fűződik az alapjogok kölcsönös respektálásához. Mások alapjogainak sérelme csak úgy kerülhető el, ha a polgárok saját jogaikkal, közöttük a szabadságjogokkal nem élnek vissza, vagyis ha jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják. Az alapjogok kölcsönös tiszteletben tartásának kötelezettsége több jogon kívüli feltétellel és követelménnyel is összefüggésben áll. A tartalmas és kellemes emberi kapcsolatok, a színvonalas társadalmi érintkezés, a hatékony közösségi, közéleti, politikai aktivitás nem valósulhatnak meg olyan elemi személyiségi értékek nélkül, mint a figyelmesség, előzékenység, korrektség, türelem, segítőkészség, az ígéret, a megállapodás teljesítése. Ezért hangsúlyozzuk napjainkban oly gyakran, hogy az alapjogok legteljesebb katalógusának alaptörvényi biztosítása, a jogállamiság valamennyi összetevőjének intézményesítése is csak akkor hozhatja meg a kívánt előnyöket, ha velük párhuzamosan és általuk gazdagszik és nemesedik az egyének és közösségek erkölcsi és kulturális színvonala, lényegesen továbbfejlődik a társadalmi környezet politikai kulturáltsága. A bizonytalanság elkerülése érdekében célszerű az alaptörvényben azt az általános kötelességet is megállapítani, hogy aZ alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása az ország területén tartózkodó minden ember, illetve tartózkodási helyétől függetlenül minden állampolgár, továbbá valamennyi hazai társadalmi és állami szervezet kötelessége. A jog- államiság fontos követelménye azonban, hogy az állami szervek bizonyos, az alkotmányban megengedett kivételektől és korlátoktól eltekjntve nem írhatnak elő az alapjogokat korlátozó kötelezettségeket. Az államhatalomnak ezen túlmenően is nagy gondot kell fordítania arra, hogy ne sértse meg a civil társadalom, a társadalmi közösségek és az egyének autonómiáját és ne terhelje őket nem teljesíthető kötelességekkel. Garanciális annak előírása is, hogy meghatározott általános - pl. adófizetési, honvédelmi - kötelezettségek tartalmát és teljesítésének rendjét csak törvény határozhatja meg. T ovábbra is alkotmányi rögzítésre szorul a magyar állampolgárok honvédelmi kötelezettségeinek, e. kötelesség főbb összetevőinek és megvalósulási formáinak a megállapítása. E tekintetben lényeges fejlődést eredményezett az alkotmány ez év januárjában elfogadott egyik módosítása, amely szerint az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot, illetve törvényben meghatározott feltételek szerint azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítenek. E rendelkezés érvényesüléséhez a honvédelemről szóló törvény módosítása is szükséges. Az idézett újszerű alkotmányi rendelkezést a módosítandó honvédelmi törvény lépteti majd hatályba. Alapkötelességként indokolt előírni az alkotmányba/! a közterhekhez való hozzájárulást. Azt is ki kellene mondani, hogy a közterhekhez való hozzájárulás formáit és arányait csak törvény, illetve önkormányzati keretben csak tanácsrendelet írhatja elő. Alaptörvényi * megállapítást érdemel az állampolgárok általános vagyonvédelmi kötelessége, valamint az ország természeti és kulturális értékei oltalmazásának feladata. A vagyonvédelmi kötelesség a közösségi, az egyéni és a saját tulajdonban levő vagyonra egyaránt kiterjesztendő. Az emberhez méltó, illetve az emberi élet minőségéhez illő környezethez való jogot a környezetvédelem általános emberi kötelességével is erősíteni kellene. Az emberi élet mi- mőségéhez illő környezet védelmének kötelességét természetesen ki kellene terjeszteni valamennyi állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetre is. A közegészségügy, az emberi egészségvédelem kiemelkedő jelentőségére tekintettel meg kellene határozni a polgárok közreműködési kötelességének tartalmát és formáit az egyéni és közösségi egészségvédelemben. Továbbra is szükségesnek tűnik a tankötelezettség kereteinek és megvalósulási formáinak megállapítása az alkotmányban. Az emberi együttélésben kiemelkedő szerepe van a szolidaritásnak, a rászorultak támogatásának. A jogszabályok számos ilyen természetű kötelességet írnak elő az állampolgárok, illetve az érintettek számára. Ezeket abból a szempontból is érdemes összegyűjteni és értékelni, hogy közülük melyeket kellene az alkot; monyban megerősített alapkötelességgé minősíteni. J ogrendszerünkben jelenleg is jogi kötelezettségnek minősül a balesetet szenvedett vagy más ok miatt segítésre szoruló személyek támogatása. Cserbenhagyás vétsége miatt büntetendő a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője akkor, ha a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződik arról, hogy valaki megsérült-e, vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségre szorul-e . Kötelezettség hárul az állampolgárokra tűzeset alkalmával is. Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak, akadály esetén a legközelebbi rendőri vagy tanácsi szervnek késedelem nélkül jelezni. Általános állampolgári kötelesség a tanúzás is. A tanúként megidézett személy köteles kihallgatása végzett megjelenni és - ha a törvény kivételt nem tesz - vallomást tenni. A bűncselekmény feljelentése pedig kötelező mindazokban az esetekben, amelyekben a felielentés elmulasztása bűn- cselekmény. Az alkotmányban természetesen nemcsak az állampolgárok alapvető kötelességeit indokolt körültekintően meghatározni, hanem a társadalmi közösségek, a társadalmi szervezetek és az állami szervek lényeges kötelességeit is. Kötelességet támasztanak a polgárokkal és a szervezetekkel szemben a közösséaet, a társadalmat, az emberiséqet védeni hivatott tilalmak is. Gondoljunk pl. a háborús úszítás, a vallási, faji, nemzetiségi gyűlölködésre izgatás, a fasiszta propaganda, a hazaárulás tilalmának alaptörvényi megállapítására. A vázoltakból kitűnik, hogy az alkotmányban vagy törvényben rögzítendő alapkötelességek többsége nem az állammal szemben, hanem egymás javára készteti a polgárokat. Okkal állíthatjuk ezért, hogy a személyiség sokoldalú kibontakozásához és biztonságához, az önfejlesztő és önvédő civil társadalom funkcionálásához mind a tartalmas alapjogok, mind pedig a korszerű alapkötelességek előírása, megismerése és gyakorlása elengedhetetleh. Dr. Adóm Antal
