Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-19 / 107. szám
1989. április 19., szerda Dunantűit napló 3 ST-BL JSL m JF n ÍL • ^ÉBPÉÉRMBIWI““ S * 4EPH9É« 4EB 9B * CB|Ri||^ A történelem az élet tanítómestere — mondták a régiek. De — képletesen szólva - lehet-e tanító- mester az, aki oly sűrűn változtatja a véleményét? Vagyis mit csináljon a történelemtanár ma, 1989-ben, amikor évtizedes állítások, dogmák dőlnek meg, napról napra új tények kerülnek elő és új megvilágításba kerülnek egyszer már — egy bizonyos módon — megtanult események? A tankönyvek használhatatlanokká válnak hónapok alatt, s át kell értékelnie a történelemtanárnak is saját tudását, ha nem akar lemaradni frissen tájékozódó és előítéletektől mentes tanítványaitól. Milyen gondjai vannak ma a történelemtanároknak; hogy lehet felkészülniük és akarnak, tudnak-e felkészülni a felső-, közép- és alapfokon tanítók. Erről szól háromrészes sorozatunk.- Kezdjük a tényéknél! ön 20. századi történelmet tanít leendő tanároknak. Mi a véleménye Vonyó Józsefnek, a IPTE Tanárképző Kara adjunktusának a mostanában napvilágra kerülő új dokumentumokról, a nyíltabb ítélkezésről?- Beszélgetésünk alapproblémáját az teremtette meg, Hogy az 50-es években a történetírás nem objektív tényeket közlő és azokat sokoldalúan elemző tudományág volt, sokkal inkább politikai érdekeket szolgáié, ideológiai indíttatású, ha úgy tetszik, „átideologizólt” diszciplína.- Úgy tudom, ön a 60-as évek végén végzett. Akkoriban?- Éppen akkoriban indult el ismét a tárgyszerű kutatómunka egyes történeti korok és problémák hiteles bemutatása, ilyen munkák megjelentetése. És ezzel együtt különböző álláspontokat ütköztető, valóban tudományos viták is voltok. Köztük talán az első igazán jelentős a 16-18. szarodig függetlenségi küzdelmek Megítéléséről, jellegéről folyt. 1945 utáni történelmünkkel kapcsolatban később indult ez a munka, és még ma ls nagyok az adósságaink - o jelentős eredmények ellenére is. ~ Mire gondol?- Jó néhány fontos — ma Már történelminek tekintendő ~ kérdésben annak idején politikai döntések és értékelések születtek — hatalmi érdekből. Gondoljunk csak az SZKP-n belüli hatalmi harcra, és en- eek kapcsán például Buharin koncepciójának megítélésére, nálunk az 1956-os válság értékelésére. Objektív, a té- nvek összességére épülő minősítésük a legutóbbi időig nem történt meg. így a politikai értékelés 'helyettesíti a történetit. Emögött egy korábbi rossz mechanizmus munkál. Nem is. oly rég a pali- t'ka csupán aktuális törekvéshez keresett igazolást a Múltban, ezért a maga állottá merev ideológia révén behatárolta a történeti kutatás táhetőséaeit: mind a vizsgálható dokumentumok, mind a öoblilkálható értékelések tekintetében.- Ma is ez a helyzet? ** Szerencsére nem. Egyre több a kutatható probléma és több a forrás is. Évtizednyi 'deig íróasztalban levő történeti munkák, „elhallgatott" Politikusok eddig ki nem °dott memoárjai jelenhetnek fneg. A történész mindinkább korlátozás nélkül mutathatja Ugyanazt másként, vagy mást ugyanúgy? Történelemtanítás a felsőoktatásban be a múlt történéseit, folyamatait. A politikusok pedig erre támaszkodva alakítják a párt ideológiáját és a politikai gyakorlatot.- Ezek szerint a történészek okosabbak, mint a politikusok?- Ez nem okosság kérdése. Érdekéken múlik. A történész lételeme a múlt hiteles feltárása. A politikusé: a hatalom megragadása vagy megtartása. Ha a politikus rövid távon gondolkodik, ráadásul saját hatalmára gondol, abban érdekelt, hogy a valóságot a maga módján értelmezze — és vannak eszközei ahhoz, |hogy másokkal is úgy értel- meztesse.- Rátérve az oktatásra, gondolom, hallgatói nyomás is egyre inkább nehezedik Önökre, különösen az utóbbi időben . ..- Szerencsére hallgatóink jelentős hányada sokat és sokfélét olvas. Elsősorban a tájékozottak fogalmaznak nagyon keményen. A 20. századi magyar történelemmel kapcsolatban sok kérdést vetnek fel. íme kettő: az 1945. utáni koalíciós időszakban mennyiben külső nyomásra, és menynyiben a belső erők jóvoltából kerülhetett hegemén szerepbe a kommunista párt? A másik 1956-tal kapcsolatos. Mindezekhez tudni kell, hogy nem merev tanterv, hanem önállóan kialakított tematika alapján dolgozunk. Lehetőségünk van egyrészről arra, hogy az őket érdeklő kérdésekre több időt fordítsunk, másrészről pedig .olyan szak- irodalmat, olyan dokumentumokat is elemezhetünk, amelyek néhezen hozzáférhetők.- Tanulmányozva a tematikát, 1956-tal befejeződik az oktatás . . .- Igen, a szemináriumok anyaga most eddig tart, az előadásoké 1962-ig.- Furcsállom. Ma 1989-et írunk . . .- A tematika módosítható, de az 1962 óta eltelt időszakot nehezen lehetne történelemnek értékelni, az inkább politika. Lezáratlannak tűnik az egész. Mit mondjak például a májusi pártértekezlet szerint is átértékelendő 1975- ös pártprogramról?- Például azt, hogy elavult! Ön húsz év múlva nyugdíjban lesz. Mit gondol, mit fognak tanulni az akkori egyetemisták 1989-ről? — Nem tudom, hogy az akkori hatalmi viszonyok között mit lehet tanítani. Remélem és bízom abban, hogy az örvendetesen gyarapodó, manapság kiadott dokumentumok hozzáférhetők lesznek, és a jövőben még tovább bővül az 1944 utáni magyar történelem feltárt tényeinék köre. Sokan ,ma is úgy látják, hogy a történelemkutatás nem fontos, csupán néhány ember improduktív passziója. Véleményem szerint az alapos történelmi ismeretek, a reális történelemszemlélet és a politikai tájékozódó képesség a politikai kultúra kulcso. Ezért is fontosak a történelemkutatásban és oktatásban érzékelhető változások. Ebből a szempontból arra is szükség van, hogy megszűnjön o politikatörténet túlsúlya, és kapjon nagyább figyelmet a termelőmunka, a kisebb közösségek élete, a mentalitás, a hétköznapi élet satöbbi. Mai politikai gyakorlatunk is igazolja: fel kell hagynunk a forradalmi megoldások egyoldalú felmogasztolásával. Ha többet tudunk majd a különböző múltbéli közösségek (falvak, üzemek, egyesületek stb.), önszervező, önigazgató szerepéről, nagyobb szerepet fogunk tulajdonítani az értéket termelő, struktúrákat alakító munkának, az érdekérvényesítő közösségek tevékenységének, mint a - mindenkit veszélyeztető - radikális megoldásoknak (sztrájk, tüntetés satöbbi). Ez az interjú is jelzi: egyre több ..ellenvélemény” láthat napvilágot minden kérdésben anélkül, hogv - mint még néhánv éve is — jönne a politikai dorong. Ezért is bizakodó vágyóik. — Érdekelne, mi a véleménye az általános iskolákban és a középfokú tanintézményekben folyó történelemoktatásról? — Régóta gondolkozom ezen a problémán. Eddig felsőoktatási pályámon, főként az utóbbi években gyakran kérdezik hallgatóink: miért van az, hogy az általános iskolában, a középiskolában és az egyetemen másként tanuljuk ugyanazt a történelm'i korszakot? Egyetértek velük. Úgy gondolom — az életkori sajátosságokat mindenkor figyelembe véve —, nem más-más minősítéssel kellene tanítani az adott időszakokat, hanem ugyanazon alaptények felhasználásával, hasonló értékeléssel, de más mélységben. Persze. ebhez megfelelő szellemű tanárok is kellenek. Oktatásuk, nevelésük pedig a mi feladatunk. Bozsik László lain Patterson (Edinburgh—Scotland) grafikáiból látható kiállítás április 30-ig a pécsi Ifjúsági Házban önként cselekedni a jót Mit akarnak a cserkészek? Cserkész fogadalomtétel színhelye lesz április 23-án, vasárnap 18.30-kor a pécsi Nagy Lajos Gimnázium udvara, ahol a pécsi cserkészkerület most próbát tett fiataljai tesznek fogadalmat dr. Surján László országos elnök előtt. Az öreg cserkészek — mert ebből a mozgalomból nem lehet kiöregedni - megújítják fogadalmukat. Az érdeklődőknek a kerület vezetői adnak tájékoztatást az ünnepség előtt, 16.30-kor, a gimnázium első emeleti, 80. tantermében. Mi a cserkészet? Mi az a mozgalom, amelynek 26 millió tagja van szerte a világán? Amelynek köszönetét mondott dr. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, mert a cserkész mozgalom sokat tett azért, hogy a magyar fiatalok magyarok maradjanak a szétszóratás idején is. Mi az a mozgalom, omit a háború előtt antiszemita támadások értek, amit a jobboldal mindig gyanakvással nézett, amit nem szüntettek meg 1948-ban, vezetőinek lakásán azonban 1961-ben is tartottak házkutatást, és az érintetteket 3—12 év börtönbüntetéssel sújtották . . . Az elmúlt év őszén újjáéledt a Magyar Cserkészszövetség, februárban Pécsett is megalakult a cserkészkerület. Vasárnap az a mintegy 110 fiatal tesz fogadalmat, aki az elmúlt hetekben ismerkedett a cserkészet elméletével és gyakorlatával Céljaikat a tíz cserkésztörvény így összegezi: a cserkész egyeneslelkű, és feltétlenül iaazat mond. Híven teliesíti kötelességét, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. Ahol tud, segít. Minden cserkész testvér. Másakkal szerbben avönaéd, manóval szemben szigorú. Szereti a ; természetet ió az állatokhoz és kíméli a növényeket. Feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. Vidám és meggondolt. Takarékos. A cserkész testben és lélekben tiszta. - A mozgalom jelvénye a liliom, jelképezvén, hogy minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs.- Mi az a hiány, amit ez a mozgalom pótolhat az ifjúság életében? — A kérdésre olyan öreg cserkészek válaszoltak, akiknek negyven év távolából is melengető szép emlék ez a mozgalom. — Vissza akarja adni a gyerekeknek a gyerekkorukat, a közösség, a természet élményét, amit nem pótolhat semmiféle videó vagy drága játék. A cserkészetben nem valamely központ, nem is a felnőttek vagy a tanárok mondják meg, hogy mit kellene csinálniuk a fiataloknak, hanem a tulajdon soraikból kiválasztott, 2—3 évvel idősebb fiúk és lányok — fogalmaz dr. Páva István kerületi vezetőtiszt helyettes. Siptár László, aki ma 75 éves, és 65 évvel ezelőtt tett fogadalmat, így beszél: - Mi öreg cserkészek nem szeretnénk kisajátítani a mozgalmat, mi a szellemét szeretnénk átadni a fiataloknak, ahogyan azt sir Baden Powell 1909-ben megálmodta. A cserkészet nem tömeg- mozgalom, nem kötelező. Tanár, vezető semmiféle óra- kedvezményben vagy díjazásban nem részesül. — Ez a legnemesebb elkötelezettséget jelenti — vallja Ivasivka Mátyás tanár, kerületi vezetőtiszthelyettes.- Hogyan kapcsolódik a cserkészmozgalom a mai iskolák életéhez? - tettük fel a kérdést dr. Bárdi László főtanácsosnak, o Baranya Me- ovei Tanács művelődési osztóivá középiskolai csoportvezetőjének. — Természetes, hogy a fiaDr. Entz Béla emléktáblája Pécsváradon Dr. Entz Béla, a kórbonc- tan magyar iskoláját megteremtő professzor emléktábláját leplezte le hétfőn este Pécsváradon egykori tanítványa, dr. Kádas István, a Baranya Megyei Kórház patho- lógiai osztályának vezető főorvosa. Az emléktábla a Szent Istvánról elnevezett új gyógyszertár falára került, oda, ahol egykor Entz professzor lakóháza állt. Entz Béla, aki Kolozsváron születeti, 1877-ben, Budapesten szerezte orvosi diplomáját, majd a pesti évek utón Pozsonyban lett egyetemi tanár. A pozsonyi magyar egyetem felszámolása után érkezik Pécsre 1924-ben, Pékár Mihállyal egyetemet teremtenek, s itt tanít nyugdíjazásáig kórbonctant, továbbá törvényszéki orvostant. Entz Béla 1931-32-ben, 1945-46-ban volt a pécsi egyetem rektora, több éven át az orvos- tudományi kar dékánja és prodékánja. Életének utolsó évtizedét, a megpihenés, az összegezés éveit töltötte Pécsváradon, régi kedves kirándulóhelyén, ahol 1949-ben vett házat. Itt halt meg 1959. január 14-én. Messze sugárzó egyénisége most. harminc év után is elevenen hat. Ezt tanúsítja o Pécsváradi Várbaráti Kör avatóünnepségén megjelentek sokasága. Eljöttek ez alkalomra az Entz-család tagjai, ott voltak tanítványai nemcsak a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a pécsi orvostársadalom jeles képviselői közül, hanem távolabbról, Budapestről, Veszprémből is. És ott voltak nagy számban a pécsvó- radiak. okik a tudós Entz Bétát tisztelték, az embert pedig szerették, és ma is híven emlékeznek rá. Az emléktábla felavatása után e kör még együtt maradt, s az egykori tanítványok felidézték e nagyszerű emberről őrzött emlékeiket. A professzorról, oki mindig kiállt az üldözöttek, a mellőzöttek mellett, aki a Rotary Club dél-európai kormányzójaként a vajdasági magyarokért emelte fel a szavát, aki ha kellett, a saját zsebéből fizette ki a tandijat, hogy tanítványa -, ma nemzetközi hírű kardiológus - az egyetemen maradhasson. A legendás hírű pécsi orvosi kar legendás hírű alakjára emlékeztet a pécsváradi emléktábla. G. O. talok számára is új mozgalmak jelentkeznek, vagy régiek élednek újjá, mint a cserkészet. Ez úgy vélem, igen erős és jó hatást gyakorolhat a fiatalság nevelésében. Magasrendű erkölcsi szellemisége, törvényei magas emberi igényeket fogalmaznak meg. Ez nem baj, nem kell folyton lefelé nivellálni. Az önkéntesség, az őszinteség, a becsület, a tisztaság, a kötelesség olyan eszmények, amelyeket rehabilitálniuk kell — a fiataloknak is. Az ifjúsági mozgalom eddig túl távoli; túl általános célokat fogalmazott meg, amelyekkel nem tudott min- deriki azonosulni. Eddig tömegmozgalmakban gondolkodtunk, most e téren is színesebb lesz az összkép. Nem volna jó, ha versenyfutás indulna meg az ifjúsági szervezetek között - mert valameny- nyinek megvan a létjogosultsága. A cserkészet magasra állított követelményeivel azonban kiemelkedő helyet foglal majd el. Elitről beszélgetünk a pécsi öreg cserkészekkel, pqdig — tőlük hallom — Pécsett a munkás cserkészcsapatok voltok a legnagyobb számbon. És máris a mozgalom demokratizmusát dicsérik:- E pécsi őrsökben, csapatokban az eayetemi tanár fia, a bányászgyerek és az ipari tanonc egyként lehetett őrsvezető, ha érdemes volt erre — mondja dr. Mohay András orvostanár, kerületi vezetőtiszt.- Táborozásokon qróf Teleki Pál miniszterelnök, a magyar főcserkész mindenkinek csak Pali ibó’ volt, o „minden cserkész testvér" szellemében — veszi át a szót Ivasivka Mátyás. - Teleki, a korábbi kultuszminiszter, o világhírű földraiztudós, aki 1920-ban lett főcserkész, óriási tekintélyt adott a mozgalomnak. Ö és a hírneve óvta meg a moz- aalmot a feloszlatástól és attól is. hogv Szálasiék beolvasszák a Hungarista őrszem mozgalmába. Köztudomású, a cserkészet valláserkölcsi alapon áll — bár nem egyházi, nem hitbuzgal- mi mozgalom. A felekezeti hovatartozás nem szempont, a mozgalom rendkívül erős például az arab államokban és Japánban. Mindenkit szívesen fogadnak soraikba — ateista azonban nem lehet cserkész. Napi politikától mentes ez a mozgalom, eszményképeit a magyar nemzeti múltból veszi. Pécsett 10. sorszámmal az első vidéki cserkészcsapat alakult meg 1915-ben, és volt cserkészélet - ha egyenruha nélkül is — 1965-ig. A vasárnapi fogadalomtétellel újraéled egy ifjúsági mozgalom. Figyeljük türelemmel és ér-^ deklődéssel! Gállos Orsolya
