Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-16 / 104. szám

„Olaj a kukoricaföld alatt" Eladó az Óbudai-sziget Dr. Angyal Ádám vezetósfudományi tanszékei- alaptana Pécsed Dr. Angyal Adóm, p Gam-Danubius vezérigazgatója, n Marz Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense, a budapesti, XIII. kerületi párt­bizottság első titkára (társadalmi megbizatás) nagysikerű előadást tar- lőtt az elmúlt héten Pécsett, a Személyzeti akadémia ’89 elnevezésű or- tzágos tanácskozáson. Két előadás közti szünetben váltottunk szót. '— Az előadásában azt mondta, ?°sr o túlzott hierarchia megbénit- I« o szervezetet, ezért önöknél egy- •tintü a vezetés. _■— Igen. Én vagyok a veze­tő, van két helyettesem és mindenki munkatárs, összesen negyvenen vagyunk és a ke­künkben tartunk négymillióid lohnt értékű vagyont, főleg részvényeket. Ez a vagyon ti­zenhét társaságnál, kft-nél, rt- nél működik. Mi nem vagyunk 0 főnökeik a különböző tár­saságoknak, nem is okarunk azok lenni, hiszen voltunk ele­get. , —- Az Óbudai Hajógyárral vita- .f1 állnak. Mi a nézeteltérés alap­ié? K — A hajógyárnak mi va- 9yunk a fő részvényesei. A dolgozókkal azért vitázunk, [tart nem értik, hogy hogyan le-het, hogy az Óbudai-szige­ten szállodát fognak építeni, ^iért kellene a gyár helyén e9y idegenforgalmi központ? kérdezik. Mi eddig idejár­tunk dolgozni, az Angyal meg esinál itt egy kasrinót, ahoi Külföldiek mulatnak, s mi ma- r°d nekünk? .— Mi az eladási szándék oka? * 9?ár nem megy jól? —- Nem ez az indok. Kép- zelje el, hogy van egy ragyo- 9ó kukoricaföldje, gyönyörű terméssel. Jól él belőle, nincs semmi baj. Egyszer csak ki­derül, hogy a kukoricaföldje ólait olaj van. Mi lesz magá­dé1: kukoricatermelő vagy olaj­bányász? Persze, hogy olajbányász, ha 10 « olaj ára... Hát mi megleltük az ola- |°t. Vevőket keresek, és ha találok olyanokat, akik a be­ruházást végrehajtják, akkor Hadom a szigetet. ■* Honnan jött az eladási ötlet? J— Inkább összeállt a kép, 'finisem kipattant. Részben Hmértem a telek értékét, rész­en ismerem a Fővárosi Ta- n.acs idegenforgalmi terveit, '^SK’ben a kényszer rávisz ben­őnket, mert kell a pénz, rész- en a világkiállítás is motivál, *9 mindig is ostromoltak . Inket a szállodavállalatok, °9y szeretnének ott valamit Cs,nálni. ^ A legnagyobb akadály, r^9y még nincs meg a pénz. a lenne, már sokkal előrébb Qrtanánk. De a külföldieket ®héz becsalni, nagy a bizal- otjanság. Nem is csoda, mert tévéből sztrájkról, tiltakozás- ° * balhéról értesülnek. — Mi lesz majd az Óbudai-szi­geten? — Egy idegenforgalmi köz­pont. Érdékességként elmon­dom, hogy Hadrianus római császár palotájának a romja ott rejtőzködik a gyárunk alatt. Feltárás után ez igazi látvá­nyosság lesz.- Szép hely lehet a sziget.- Hadrianus is így gondol­ta! Aztán van itt még egy el­fojtott melegvízforrás, ez is hasznosítható.- Mikor lesz az idegenforgalmi szigetből valami? — Amint pénz lesz! Tökét kell találnunk. Harminomilliárd forintot. Ennyit kell összeka­parni külföldről, mert Magyar- országon ennyi pénz nincs.- A két ellenlábas tehát: a ne­hezen jövő külföldi tőke és az Óbudai Hajógyár tiltakozó dolgozói. A hajógyáriak létszáma mekkora, s mi a jövőjük? — Ezerháromszáz emberről van szó. Budapesten elhelyez­ni ekkora létszámot nem gond. Személy szerint mindenki prob­lémáját megoldjuk, de kide­rült, hogy nem ez érdekli a dolgozókat. Ök tudják, hogy Budapesten lesz munkahelyük. Ök a gyárat szeretik. De a te­lek értékét nem lehet egybe­vetni a hajógyár jövedelmező­ségével.- On többször járt Pécsett, nép­szerű megyeszerte. Több nagysikerű előadást tartott. Az emberek kiván­csiak a személyére. — Én is a kapcsolat erősí­tésére törekszem. A pécsi egyetemet megkerestem pár hónapja és javaslatot tettem az egyetem rektorának és a közgazdaságtudományi kar dé­kánjának, hogy én itt alapíta­nék egy vezetéstudományi tan­széket. A közeledésemet jóin­dulattal fogadták; de választ még nem kaptam.- Térjünk vissza az ön szakmai indulásához. — Én úgyszólván pályakez­dő maradtam, ez az első mun­kahelyem ugyanis. 1966-ban, a közgazdaságtudományi egye­tem elvégzése után kerültem jelenlegi cégemhez, s kettesé­vel ugrálva a lépcsőfokokon lettem gyakornokból vezér- igazgató 1984-ben, az akkori nagyvállalatnál. Akadtak ne­héz napok is. Kaptam én fe­gyelmit, meg kirúgtak egy vi­déki gyárból, ahol tanácsadó­ként dolgoztam egy igazgató mellett. Kicsit gorombán mond­tam meg az igazgatónak, hogy tök hülye ... L. Cs. K. Fizess, és vidd! Két megye éléskamrája Négy év utón is legfontósabb: a só, a cukor, a liszt­Négy évtizede történt: 1949 áprilisában létrehozták a Fűszerértékesítő Nemzeti Vál­lalatot. A krónikák szerint a szervezés nem tartott sokáig. A budapesti központtal egy- időben beindultak a vidéki fiókok is. Ám akkoriban nyo­ma sem volt a mai gépeknek, berendezéseknek, az árut kézi erővel húztók-vonták és az sem volt ritkaság, ha valame­lyik raktárban egy-egy ü'es láda szolgált székként, asztal­ként. A só, a. cukor, a liszt már az első években fontos cikk volt. Tulajdonképpen ma is az, hiszen ez alkotja például a Mecsek Fűszért forgalmának is 20-30 százalékát. Az öt- milliárdos nagykereskedelmi vállalat manapság évente 20- 22 ezer vagon árut mozgat, igaz, most már gépekkel, tar­goncákkal, autókkal. Aí alap­vető áruféleségek köre azon­ban lényegében nem változott 40 év alatt. A gyufától a fa­gyasztószekrényig ugyan min­den megtalálható a vállalat kínálatában, a legfontosabb persze ugyanaz, ami az első időszakban is volt: a só, a cukor, a liszt. . .- Az áru 80—85 százaléka hazai termék - mondja Arató Márton, a Mecsek Fűszért igaz­gatója. - A beszerzés nem mindig könnyű, hiszen egyes élelmiszerekből bőség van, mig mások előállítására nincs ele­gendő gyártó kapacitás. Az 50-es években alig lehetett például cukorkát kapni, sőt a kristálycukrot is jegyre adták, ma ebből egyértelműen túlkí­nálat van. Néhány más áruféleségből viszont időnként hiányod van­nak. Mit tehet ilyenkor egy vállalat? Importál. A Fűszért például kínai papírzsebkendőt, WC-papírt, sportcipőt, osztrák zoknit, jugoszláv kozmetikumo­kat és sósrudat, vagy éppen csehszlovák sört hoz be. Ám a vállalat munkájának csak egyik része a beszerzés, ami mellett ott van a tárolás és a kiszálítás is. Az utóbbi idő­ben a raktárkészletek finan­szírozása sok gondot okoz, hi­szen ehhez pénz kell, márpe­dig a bankok egyre magasabb kamatra hajlandók csak köl­csönt adni. A változások egyre újabb és újabb lépésre kényszerítik a mai fűszérteseket. Nyilván en­nek következménye, hogy lét­rehozták az önkiszogáló rak­tárok egész sorát, ahol a jel­szó: fizess és vidd! Tolna és Baranya területén már hat ilyen üzletük működik, ahol a magánkereskedőket épp úgy kiszolgálják, mint a szövetke­zeti vagy az állami boltok megrendelőit. A változtatásokra rugalmasabb üzletpolitikára szükség van, állítják a nagykereskedelmi vállalatnál, hiszen az egyre szaporodó kis- és nagyvállal­kozók miatt mindinkább éle­ződik a verseny. A szövetkeze­tek, a kft-k és a különféle tár­sulások többnyire ugyanazokat az áruféleségeket kínálják, de az olyan ráfizetéses termékek­kel, mint például az élesztő - ami gyorsan romlik és kevés rajta a haszon - a Fűszérten kívül más nemigen foglalkozik. Az eltérő feltételekkel és kö­rülmények között folyó ver­senyben valószínűleg a lele­ményesebb kereskedők boldo­gulnak jobban. Nyilván erre gondoltak ennél a nagyválla­latnál is, amikor bevezették a számítógépes rendszert. Már jó ideje a komputer figyeli az árukészletek alakulását. Emel­lett a fejlesztésekre is különös gondot fordítanak. A dombó­vári telep korszerűsítése már elkészült, a szekszárdi Fűszért- fióknál idén fejeződnek be a munkálatok, a pécsi és a mo­hácsi raktárház korszerűsítése pedig ezután kerül sorra. F. D. mmmsí Garancia.. ~~t. . Wm bjp M *€jialla$a a atl Ilii ...Jlfli ■MitMéMiiMtÉtMMtÉMÉM Volkswagen Passat GL A Volkswagen-gyár is mindent megtesz, hogy ne maradjon le a piaci ver­senyben, s megőrizze a világ személygépkocsi előállítói között kivívott előkelő helyét. E folyama­tos megújulási készség egyre jobb és szebb autó­kat eredményez, így pél­dául a Passat 1988-as mo­delljét. A Pécsi Garancia Szövetke­zet jóvoltából lehetőségem volt majd kétezer kilométert lehaj­tani a VW Passat 1,8 literes GL változatával, s most utó­lag nem kis nosztalgiával gon­dolok vissza erre a pompás járműre. Ha egy mondatban kellene összefoglalni benyo­másaimat, azt mondhatnám, ez az autó mindent túd, amit egy ilyen kocsinak tudnia kell, sőt talán egy kicsit többet, is . . . Az úgynevezett családi autók kategóriájában a VW olyan autót állított elő, mely komoly vetélytársa a Fiat Cro- mónak, a Ford Scorpiónak, a Lanca Themanak, s bízvást jó­solható, nem ’ marad el az üz­leti sikere sem. A VW Passat GL le sem tagadhatná, hogy közeli ro­konságban van az Audikkal, amely elsősorban küllemében mutatkozik meg. A szélcsator­nákban végzett kísérletek eredményeként a vízcseppre emlékeztető karosszériának igen kicsi a légellenállási té­nyezője. Ezt főleg akkor ta­pasztalják az autóban ülők, amikor a kocsi nagy sebes­séggel száguld: az utastérben szinte semmilyen zaj nincsen, csupán nagyon halk, monoton suhogás hallatszik. A Passat gusztusos külseje — lefelé bu­kó orr-rész, befelé ívelt oldal­ajtók, kissé megemelt csomag­tartó - esztétikus belsővel pá­rosul. A tágas utastérben öt embernek sem kell szoronga- ni, az ülések és az ajtók kár. pitozása szövetből készült, a GL-típusnál négy fejtámlát is felszereltek. Ennél az autónál már né-, hány, a komfortot tovább fo­kozó megoldást is találunk. Ezek közé sorolható, hogy a tetőszellőző-ablak és a vezető felőli visszapillantó tükör! működtetését automatizálták, azaz gombok benyomásával szabályozhatóak. Ugyancsak az elektronika jelenlétét bizo­nyítja, hogy a kocsi csukását és nyitását — az ajtókat, O csomagtartót és a tankolófület - a vezető melletti ajtózárral lehet működtetni. A műszerfal áttekinthető, az esetleges rendellenességeket kontroli- lámpák jelzik, a kapcsolóié kéznél vannak, használatuk nem vonja el a figyelmet a vezetéstől. A Passat GL 1780 köbcenti­méteres Gtto-motorja 5250-es fordulaton 66 KW (90 LE) tel­jesítményre képes, gyári ada­tok szerint az üzemanyag-fo­gyasztása 90 kilométeres órán­kénti sebességnél 6,2 liter, városban 100 kilométeren 10,5. Nálam az autó 7,6 liter ólom­mentes benzint evett átlag­ban, de az igazsághoz tarto­zik, hogy az út nagy részét városon kívül hajtottam le, s ahol csak lehetett, az ötödik sebességben. Ezt a kocsit kis és nagy se­bességgel egyaránt élmény vezetni: a McPherson-rend­szer hallatlanul jó rugózást és pompás stabilitást biztosít az autónak. összegezve: a Volkswagen Passat GL ideális családi autó, s csak sóhajtozni lehet, hogy nálunk sajnos nem egy­hamar tudjuk megvásárolni tömegméretekben. Egyvalaki azonban biztos, hogy május végétől ezzel az autóval iár; az a szerencsés, aki a Ga­rancia Szövetkezet 10 márkás sorsjegyével megnyeri. Roszprim Nándor ü zarándokfönöknö neve: Kismadár Indul a szentföldi turizmus Egy szépasszony a Tel-Aviv-i Ben Yehuda utcából. Tzippi Shlomonak hívjálk, s ő vezeti az izraeli Ontana utazási iro­dát. Legfőbb üzletfelei római katolikus papok, többnyire ép­pen az NSZK-ból. Főképpen Gerolzhof énből indulnak a zarándokcsoportok, kettős kí­sérettel; idegenvezető is, lel­kész is utazik velük. Most fél­úton Tel-Aviv és az NSZK kö- zöett, leszállt Ferihegyen.- A magyar Pegazus Tours utazási iroda izraeli üzletfele vagyok - mondta egy kóvényi idő alatt -, ez a magyar uta­zási szervezet elsősorban a mezőgazdasági turizmus cél­jaira alakult, de olyan rugal­mas az üzletpolitikája, hogy már kézbe vette a síturizmus és újabban a zarándokturiz­mus irányítását is. Tavalyelőtt Rómába, nemrég pedig Párizs­ba vitt nyolcszáz, illetve ezer zarándokot. Az Ontarával, vagyis az én cégemmel közö­sen az idén 15 csoportot szer­vez Izraelbe. Természetesen perfek( magyar tolmácsunk van, a kispesti származású Ra­mi Schacham. Ez az úgyne­vezett szentföldi turizmus. Miközben elegáns csuk'ó- mozdulatokkal kavargatjuk a kávét, elfojtok magamban egy kacajt, a történelem forgan- dósága felett. Mert eszembe jut, hogy a 60-as évek ele­jén kevesen vonultak fel Bécs­iben május elsején. Ennek előzetes hírére dörzsölt magyar idegenforgalmi szakemberek sörözni hívtak néhány vállalko­zó szellemű plébánost és csak úgy oldalvást megkérdezték; nem akarnának-e zarándok­csoportot vinni a Bécshez kö­zeli Mariazellbe? Akartak. így aztán az osztrák fővárosban szolid magyar asszonyok gya­rapították a munkások sorait, jobb kézben a táblán Engels Frigyessel, bal zsebben meg rózsafüzérrel, mert másnap az autóbusz elkanyarodott velük Mariazellbe búcsút járni, hisz kis nép a magyar, de rugal­mas, Persze Tzippi-t sem kell félteni, aki mint mondottam volt, az izraeli Tel-Aviv-ből való. N - Ne higgye, hogy csak za­rándokturizmusból élünk. Akad ugyanis, aki kizárólag zarán­doklatnak tekinti az izraeli utat, de sokon másféle cél­lal is érkeznek, például ke­reskedők, iparművészek kíván­csiak a gyémántiparunkra vagy orvosok az izraeli egészségügy­re. Legélénkebb a mezőgazda- sági turizmus. A magyar ag­rárszakemberek, a Pegazus Tours-szal jönnek rendszeresen tanulmányútra. Kíváncsiak a mi állattenyésztésünkre, tej­termelésünkre. Legjobban azonban az izraeli öntözéses kertészetre, és általában az öntözéses mezőgazdaságunkra. Nálunk ez nemcsak az éghoj- la miatt sajátos, hanem rend­kívül szervezett, és az agrár­gépesítésünk is igen modern. Szóval a vegyes turizmusra rendezkedtünk be.,- Mindenki jó ízzel becézi a keresztnevén: Tzippi! Mit je­lent ez a zsidó név magyarul?- Kismadár! Földessy Dénes Fotó: Barcza r vasämapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom