Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)
1989-04-15 / 103. szám
1989. április 15., szombat Dunantmi napló 3 Beszélgetés dr. Cserháti József pécsi püspökkel a marxisták és hívők párbeszédéről, az elveszett értékekről, az egyház tennivalóiról és a pápa látogatásáról Aki figyelemmel kisérte az elmúlt évek folyóiratvitáit, annak feltűnhetett, hogy egyházi személyiségek közül is sokan vesznek részt ezekben a filozófiai, ideológiai, szociológiai kérdéseket tisztázni akaró, tennivalókat megfogalmazó vitában. Közéjük tartozik dr. Cserháti József pécsi püspök is. 15. hét Magyarázkodás és remény Az állam tarisznyája lyukas. Nagyon lyukas, s a befelé csordogáló forintok úgy folynak ki belőle, mint tékozló fiú kezéből a pénz. No már most, ahhoz, hogy mindig legyen benne valami, bele is kell tölteni. Manapság ez csak úgy látszik megvalósíthatónak, hogy egyre szélesebb és mind bővebb az elvonás. Ennek legújabb, néhány napja bejelentett változata, a nagy vihart kavart autópálya használati dij. Gyanítom, nem azért há- borog mindenki, állampolgárok és szervezetek, autósok és nem autósok, mert nem látják be, hogy kevés a pénz —, az a pénz is, melyet utakra fordíthat a tárca —, s valamilyen módot kellett találni, hogy az építések folytatódhassanak. Az a bosszantó, hogy évekig tartó előkészítés után, végül is előkészítetlen, s mint a rengeteg hazai és nemzetközi tiltakozásból, magyarázatkérésből tűnik, nem átgondolt döntés született. Nézzük a tényeket! A magyarországi autópályák és autóutak hossza alig haladja meg a 300 kilométert. A közleményből és az ezt követő magyarázkodásokból kiderült,, hogy az autópálya használati díjból évente 1,8 milliárd forint bevételt remélnek, ami arra elegendő — ha az ígéretet betartják és ezt az összeget valóban pályaépítésekre fordítják -, hogy ebből a pénzből 9 kilométer hosszúságú autópálya készülhet el. A minisztérium vezetője azt is elmondta, jövőre útalap létrehozását tervezik, mely 12 milliárd forinttal indulna, s ennek lenne része az autópálya használati díjból befolyt összeg. Azt is megtudhattuk, hogy a tárca javaslata elsősorban a benzin órának emelése volt, de a kormány inkább az autópálya használati díj bevezetése mellett foglalt állást. Jó lenne megtudni azt is, hogy a tavalyi 2 forintos üzemanyagáremelésből származó többletbevételnek -, melyet eredetileg és az ígéretek szerint az utakra kellett volna fordítani —, mi. lett a sorsa! Nem felesleges megjegyezni azt sem, hogy a fejlett motorizációjú országokban az üzemanyagárusí- tósbó! befolyt adó felét autópálya- és útépítésre,-fenntartásra fordítják. Vitathatatlan, létkérdés a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ehhez az akarat kevés. De az aligha fogadható el, hogy ,,a költségvetési hiány pótlása miatt, volt szükség valamilyen megoldásra". A választott megoldás már a bevezetése előtt kárral járt. Egyelőre erkölcsivel. Mert a tiltakozásokból kiderült, hogy ez ügyben olyan fontos szervezetek, mint a Magyar Autóklub, vagy az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács véleményét nem kérték ki! Pedig lehet, hogy szolgálhattak ' volna hasznos javaslattal. Az ellenlépés: a Magyar Autóklub főtitkára kilátásba helyezte, hogy a döntés ellen demonstrációt szerveznek. Újabb feszültség született tehát, mely kellő mérlegeléssel elmaradhatott volna. Most maradt nekünk a magyarázkodás — és a remény. Átmeneti lakásokat is kapnak a menekültek Háromszázan Erdélyből- Püspök úr, sokat publikál o Vigíliában, a Világosságban, a Kritikában. Mint magas rangú egyházi vezetőnek más lehetősége is van nézetei kilejtésére, mégis gyakran választja,r a nyilvános megszólalásnak ezt a módját. Miért?- A kérdést magamnak is mindig fel kell tennem. Most, amikor azt merném mondani, befejeztem életpályámat, mintha belülről még sokminden izgatna: úgy érzem, még többet kell mondanom, még jobban elmondani azt, amit eddig. Egyszerű magyarázata ennek az én belső meggyőződésem, hogy a mai élet konfliktusainak tisztázását segítsem. A magyar élet megviselt, széttépett élet, o segítés szándéka késztet arra, hogy megszólaljak folyóiratokban i-s, amelyek úgy látom, az élet ütőerén tartják a kezüket. A Szent István Társulat-ki fogja adni most az 'írásaimnak egy gyűjteményét Dialógus - Párbeszéd és újrakezdés címmel. Meggyőződésem, hogy a párbeszédet tovább kell folytatni c keresztények és a marxisták között.- 1986-ban arra biztatott: „beszéljünk, tárgyaljunk az országos közmegegyezés, a nemzeti egység és a mindennapi válságjelenségek elhárításának égető leiadatairól." Azóta itt a válság. Miben látja ennek okát?- Már akkor lehetett érzékelni, hogy ellentmondásos törekvések vannak a magyar társadalomban. Láttuk, hogy a kommunista párt a maga hegemóniájával nem tudja megoldani a társadalmi nehézségeket. Az egyik oldalon egy teljhatalomban, sőt diktatúrában élő párt, a másik oldalon- olyan tömegek, amelyek nem élvezik ennek a hatalomnak az előnyeit. Ebből feszültség keletkezett, szinte rianás állt be, A veszély már korábban érezhető volt, de nem mentek elébe. Nem tudott a vezetés kijönni a sztálinista örökségből.- A dialógus, amit marxisták és hivők egymással folytatnak, most már nemcsak ideológiai, hanem gyakorlati kérdésekben is folyik. Melyek az alapvető tennivalók? Először is fel kell ismerni a pluralizmus alaptételét. Nem lehet az embereket uniformizálni, ugyanis különbözőek vagyunk. Ezt a többféleséget csak párbeszéddel lehet fenntartani és működtetni. Egymás felé kell menetelnünk. Át kell egymást ölelnünk, hogy , így mondjam, a vélemények különbözősége ellenére is. A jobb kommunisták reformot okarnak. Mindennél előbb. De van egy társaság ezek a se-se emberek, akik se ide, se oda nem akarnak tartozni, akik csak kihasználják a pártot. Ezek az új kizsákmányolok. Fedezékben vannak és le'srk, mi történik.- Hallottam egy interjúban, hogy Lukács lózsei lilozótusra azt mondta: tisztalelkű marxista. Mi a jellemzője ön szerint egy tisztalelkű marxistának?- Erkölcsös - her" nem is evangéliumi értelemben. A másik ember érdekét a magáé mellé vagy elé állítja. Az ilyen ember a közösségért él. Haladó gondolkodású, építő tevékenység jellemzi. Nemzeti egységre való törekvés, nemzeti öntudat, magyar jövő - ezek ° vezéreszméi. Ilyenek sokan vannak hála Isten, sok a ba- látom köztük. Velük lehet valamit csinálni. , - Akiktől, mai magyar politikusoktól oly szívesen idéz, azokat ide sorolja?- Hogyne. Az első volt, akit idesoroltam, Kádár János. Kádárnak lehetnek hibái, egyszer ezeket majd előveszik, de én nem törődöm vele, mert a Kádár egy becsületes államvezető. A Pozsgay is mindig idetartozott, és sokan mások, akiket ismerek és kapcsolatban vagyok velük: a Szűrös Mátyás például vagy az Egyházügyi Hivatal vezetői.- ,,A magyar jelen sajátos igyekezete - Írja egyhelyütt -, ■ . . hogy ... lel akarja fedezni az útszélen hagyott vagy tudatosan lemaradásra vagy elporladásra Ítélt értékeket, amelyeket semmivel sem lehetett időközben pótolni... és hiányuk oly ürességet vagy értékvesztést idézett elő." Milyen értékekre gondol? Milyen értékek támogatására lehetne leisorakoztatni együtt a hívőket és a nem hívőket?- Az elveszett értékek: a hazaszeretet, a természetszeretet, barátság, testvériség, otthonteremtés. Két dolgot kell csinálni. Jólétet, jóléti társadalmat teremteni. Másodszor: meg kell menteni a .családot. A kettő összefügg. Ma a világon az USA után nálunk van a legtöbb válás. Évente 90 ezer házasság jön létre, ebből még abban az évben szétmegy 25 ezer. A család szétesett, újra fel kell építeni és megvédeni azt, ami még megmaradt belőle. A nőt vissza kell hozni a családba, nem használ sem neki, sem a nemzetnek, hogy oly sokat kell dolgoznia: a család lelke az asszony. A hagyományos magyar családszeretet a hazában való gondolkodásnak is alapja. 'v- Mit tud tenni a kibontakozásért az egyház?- Az egyháznak nem szabod elveszítenie ennek a negyven évnek a tanulságait. Kényszerszocializmusbon éltünk. Ezt önkéntes, testvéri, felebaráti társadalomépítő közösséggé kell átalakítani, erre képessé kell .tenni magunkat. Az egyház gondoskodik öregekről, betegekről, deviánsokról, alkoholistákról. Minden nagyobb plébánián kijelöltünk egy szobát, afféle napközit vagy betegszobát, ahol önként jelentkezhetnek a segítségre szorulók, a falu nyomorultjai. Az egyház szolgáljon, ne akarjon soha többet gazdag lenni! Az egyház érezze azt. hogy a közösségért felelős. Én mondom, árulók lennénk, a szocializmus nagy eszméjének árulói, ha ezt a negyven évet kitörölnénk az emlékezetünkből, és azt mondanánk, hogy nem történt semmi jó. A kommunisták sok pozitív tettet hajtottak végre, ha néha balkezes módon is. Ami történt, meg kell becsülni.- Vannak már pontos tervek arról, milyen intézményeket működtet újra az egyház?- Nem tudjuk visszavenni az összes intézményt. Képtelenség visszavenni pl. a ciszterciták gimnáziumait, de megvan a lehetőség, hogy a cisz- terek kapjanak egy iskolát. Pécsi tervemet már megtárgyaltam az állammal és Rómává!. A pálos rendet vrssza- telepítjük Pécsre. Ők hoznak néhány lengyel pálost, jönnek régiek is és három-négy új ember. Megegyeztünk, hogy a régi pálos rendházban levő női kollégium felét megkapjuk, ez elég lesz, berendezkedünk. Megteremtődik a lehetőség a női karmelita rend visszaállítására is, van kilenc új jelöltünk. Tárgyaltunk a várossal, a volt karmelita rendház egy részét megkapjuk, nem kell több. Nagy örömömre Pécsett járt a magyar jezsuita tartományfőnök, visszajönnek. Nem is akarnak máshová menni. Pécs egyetemi város, nagy hagyományuk van itt.- Beszéljünk a pápa látogatásáról: a hir úgy szól, hogy Pécsre is eljön.- Ez nagy szenzáció. Miért tartom nagy eseménynek? Mert a nagyobb vidéki városok közül csak Pécsre jön. Tehát: Budapest, aztán Máriapócs, a görögök szent helye, Körmend, ahol boldoggá avatja Stratt- mann herceget. Pécsre azért, mert a legrégibb magyar kulturális helyek egyike. Mert a régi, a szlávokból álló kereszténység emlékei megtalálhatók itt. 'A pápának — maga is szláv lévén - tetszett ez a javaslat. És a pápának elmeséltem azt is, hogy a Pécs szó honnan jön. Á „pet”-ből, amely ötöt jelent. Itt öt vértanú volt az Ókeresztény időkben. Pécs híressé vált a zöld márványáról, s amikor Diocle- tianus építeni kezdte palotáját, öt kőfaragót elvittek a mai Splitbe. Ott kiderült, hogy keresztények — a vértanúk sorsa várt rójuk. A „pet" tehát az öt vértanú egyházát jelentette, így szerepelt a dokumentumokban a nyolcadik . században.- Ha a pápa jön, ez azt jelenti, hogy nekünk nagyon fel kell készülnünk. Egyeten) van, arra biztosan kíváncsi lesz és a régi szerzetesrendekre is. Szeretnénk addigra- a pálosokat működésben bemutatni, a jezsuitákat fölsorakoztatni és főleg a karmelita kolostort működtetni. A második ok a pápa pécsi látogatására az, hogy ezen a vidéken nemzetiségek élnek magyarokkal együtt: horvátok, németek, szerbék. Erre is nagy súlyt helyez a pápa. A horvátok tízezrével fognak átjönni. Ez előkészíti a pápa útját Horvátországba. Tehát: 1991. szeptember. Egynapos látogatás lesz, a pontos napot még nem tudjuk.- Püspök úr! ön a következő napokban tölti be a 75. életévét. Honnan indult el, hogyan jutott ebbe a magds egyházi méltóságba?- Én egy kis faluból indultam, Lengyel köziégből, Tolnából, Német ajkúak voltak a szüleim, öt évesen súlyosan megbetegedtem, - csak 12 éves 'koromban kerültem a gimnáziumba, Bonyhádon jártam, ahová Illyés Gyula is, ő eszményképem volt nekem. Pécsre kerüítem a ciszterekhez, szeminarista lettem. 1934-ben ■Rómába mentem, nyolc évig tanultam ott. Amit láttam, determinálta az életemet. Az egész világ megjelent a város horizontján. Kitört a háború, hazajöttem és a 'püspök kine-' vezett Újpetrére. Sváb község volt, tele nácikkal, meggyűlt a bajom velük, mert sokat beszéltem a nemzetszocialisták ellen. Onnan berendeltek a piécsi szemináriumra, elöljáró lettem és teológiai tanár. Itt voltam addig, míg ki nem neveztek Pécsre. 1956-ban részt vettem a zsinaton, aztán a pápa kinevezett püspöknek, íme, huszonötödik éve vagyok mint püspök az eayházmegye élén. ötven éve vagyok pap — tehát most hármas jubileumot ülök. A zsinatnak van törvénye: a 75. életévében a megyéspüspöik nyújtsa be lemondását. Az én levelem is elment már. Ha a pápa látni akar engem 1991-ben, akkor maradok. Ha nem, megyek, s ez nem jelent gondot, mert van segédpüspököm.- Ez az én életem rövid története. Nagyon sokat tudtam dolgozni, az Istennek hála. És hálára kötelezett vagyok szüleim, tanáraim iránt, Köszönettel tartozom mindazoknak, akikkel életemben a munkában találkoztam. Valahogy mindenki mellém állt. Én tudtam alkotni. Talán érezték bennem az emberek az erőt. A legfontosabb munkám egyike az Országos Műemlékfelügyelőséggel való együttdolgozás volt. Országos megbízottja vpgyok a püspöki karnak. Pécsnek különösen hálás lehetek, mert mind d városi, mind a megyei tanácselnökök jó társak voltak, és ma is azok.- Hogy zajlik le egy napja?- Koránkelő ember vagyok. Hatkor kelek, komoly szobatornával kezdek, van bordásfalam, szobabiciklim. Minden nap fürdők — ez az Ízületeimnek fontos. Héttől már itt vagyok a stúdióban, vagyis a dolgozószobámban, fél nyolckor a kápolnában, reggeli, aztán fél 9-től kezdődik a forgalom: jönnek az emberek ügyes-bajos dolgaikkal. A délután az enyém, először alvás', szieszta. Másfél órás séta, dlztán olvasok. Három éve még a vacsora után is tudtam olvasni, de most már el- fárddok. Folyóiratokkal töltéke- zem. Minden héten kirándulás: a mecseki sétát nem engedem el. |- A születésnap alkalmából kiket hivott meg a püspöki palotába?- Meghívtam a két megye és megyeszékhely tanácselnökét — az egyházmegye magában foglatja a teljes Baranyát, Tolnát —, az Egyházügyi Hivatal vezetőit, Paskai bíborost a két érsekkel együtt. Eljön magától König bíboros Ausztriából. Ojságíró is jön egy-kettő.- A bizonyára elhangzó sok jókívánsághoz hadd csatlakozzon olvasói nevében a Dunántúli Napló is! Gárdonyi Tamás Heten laknak a kétszobás lakásban Pécsett, a Fazekas Mihály utca 4-ben. Az egykori gondnoki irodát alakította át a PIK erre a célra. Hetek alatt elkészültek, a falakat kellett újrafesteni és egy új bejárati ajtót felszerelni. A három gyerek és a két asz- szony van otthon.- A lakás kétszobás. Konyha és fürdőszoba is van. A férjem a bányánál dolgozik — mondja az idősebb asszony. Nehezen értjük meg egymást, még tanulnia kell a magyar nyelvet. A lányával is inkább románul beszélget. — Tetszik, jól érzem itt magam. A bútort már itt vásároltuk, én nemrég jöttem ót a többiek után a gyerekekkel. A szépen berendezett nagyszoba falót faliposzter díszíti. Az előszobán és a konyhán még látszanak a költözködés nyomai. A gyerekek vidámak. Hol magyarul, hol románul beszélgetnek. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat a Fazekas Mihály, a Fü- lep Lajos és a Varsányi utcában alakított ki átmeneti lakásokat az Erdélyből áttelepültek részére. A Fülep utcában a régi szükséglakáshoz kapcsolták a klubot, amiről a lakók lemondtak. A Varsány utcában, a 11. emeleten, a szárítóhelyiséget alakították ót. A tanács felkérésére az elmúlt év őszén a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat összeállította azoknak a lakásoknak a címjegyzékét, amelyeket rövid átalakítás után lakhatóvá lehetne tenni. A helyreállítási munkákat a letelepedési alapból fizetné ki a tanács a PIK-nek. Ma több, mint háromszáz erdélyi menekült él a városban. A letelepedési alapból kapják a szociális segélyeket, szükség esetén a gyerekek térítési díját a bölcsődében, óvodában és az iskolában, amig nem találnak maguknak megfelelő munkát. A tanácson és a PIK-en kívül segít nekik a Vöröskereszt, a HNF, a KISZ, a munkahelyek, az Ifjúsági Információs és Szolgáltató Iroda.- Az erdélyi menekülteknek az erre a célra létrehozott keretből utalunk ki lakásokat, a lakásra várók emiatt nem kerülnek hátrányba —, tájékoztat dr. Somogyi Béla, a Pécs’Városi Tanács V. B. Hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási osztályának a vezetője : — A PIK a Kertvárosban is olyan helyiségeket alakított ót, amelyek addig tárolók, vagy gondnoksági irodák voltak - mondja Hajdú László, a PIK főmérnöke. — A tanács felkérésére összeállítottunk egy csaknem harminc lakásból álló címlistát, az évek óta üresen állókból, amelyeket hiába hirdettünk meg, senki sem fogadott el. Ebből hatot helyrehozunk a letelepedési alapból, a Zrínyi, a Geisler, a Garay utcában és a Tolbuhin úton. Ezek komfort nélküli lakások lesznek. Sz. K. Országos közmegegyezés, nemzeti egység
