Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-14 / 102. szám

punontülí napló 1989. április 14., péntek Közlemény a Minisztertanács sáron kívüli üléséről (Folytatás az 1. oldalról) restriktiv hitelpolitika nyomán romlott a vállalatok fizetési fegyelme is. A költségvetési hiány - kiegészítő intézkedé­sek nélkül — 15 milliárd fo­rinttal is nagyobb lehet a tervezettnél, s a fizetési mér­leg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első három hónap­jában a rubelelszámolású ke­reskedelmi forgalomban im­portunk tovább mérséklődött. Ugyanakkor - részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizál­tabb' importgazdálkodás nyo­mán — a dollárelszámolású forgalomban az import rend­kívül nagy mértékben, március­ban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A forint árfolyamának mostani változtatása mérsé­kelni fogja az importigénye­ket, ösztönzi az exportot, s ily módon javítja devizamérle­günket. A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított deviza­felhasználása az első negyed­évben szintén dinamikusan nőtt - összefüggésben a vi­lágútlevél bevezetésével és az utasforgalomra vonatkozó ked­vező vámszabályokkal. Alap­vető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, mind pedig a forint árfolya­mának kiigazításával - s ter­mészetesen a belső áruellátás egyidejű javításával - vissza­fogjuk az áruvásárlásra fordí­tott deviza-felhasználóst. A tényleges turizmussal kapcso­latos devizaigényeket azonban a kormánynak szándékában áll továbbra is biztosítani; az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a le­értékeléssel arányoson emel­kedik. A kormány a közeljö­vőben áttekinti a lakossági de­vizaszámlák rendszerét és in­tézkedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első ne­gyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5—2 százalékkal csök­kent. A szocialista exportpia­ci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehe­tőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvénye­sített szigorú vásárlóerő-sza­bályozás erősíti a termelők ex­portkényszerét. A termelés szerkezeti változásai csak fo­kozatosan, a szükségesnél las­sabban igazodnak a piaci igé­nyekhez. Az élelmiszertermelésben a növénytermelés és állatte­nyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot je­lent azonban a hazai és im­port-eredetű termékek drágu­lása, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben egyaránt rontja a termelők jö­vedelmi helyzetét és érdekelt­ségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos fi-- nanszírozási zavarok is. Az élelmiszerellátáshoz és ex­porthoz fűződő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamvál­tozásai kedvezőtlen hatásai­nak kivédésére a szükséges in­tézkedéseket megteszi. Míg a termelés, a népgaz­daság jövedelme stagnál, il­letve csökkent, addig a jöve­delmek több területen gyorsan növekedtek. Az elmúlt év hasonló idő­szakához képest a változások jellemzői: a népgazdasági és a vállalati beruházások növe­kedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 szá­zalékkal nőttek, munkaviszony­ból származó jövedelmei rész­ben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alap­ján több mint 12 százalékkal, társadalombiztosításból szár­mazó jövedelmei kb. 15 szá­zalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14—15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13- 14 százalékkal emelkedtek. A forint leértékelése követ­keztében az árszínvonal gyor­sabban fog nőni az eddigi kormányzati várakozásoknál. Ugyanakkor a kormány a ha­tósági árak további emelkedé­sét minimalizálja. Ezért az idén nem nő az energiák ter­melői ára és nem változnak a legfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszírozási költségeinek mérséklésére, el­sősorban az exportcélú terme­lés és forgalmazás feltételei­nek javítására. A termelés biz­tonságának fenntartása érde­kében az élelmiszergazdaság­ban - sem a leértékelések következtében, sem a deviza­árak emelkedésének hatása­ként — nem változik a műtrá­gyák és a fehérjék ára, ez te­hát az ágazatban nem jelent árfeszitő hatást. A termelésben azonban a leértékelések miatt az árszín­vonal nő, egyrészt az import költségeinek növekedése, más­részt a külpiaci árakkal együtt változó alapanyagárak emelke­dése miatt. E drágulás a fo­gyasztói árakban is megjele­nik. Az importtermékek ára a leértékelés hatásaként - a kereslettől függően — már a második negyedévtől kezdő­dően emelkedik, míg a terme­lői árak emelkedése miatt a drágulás a fogyasztói árakban elsősorban az év második fe­létől érezteti majd hatását. Az év elején meghirdetett hatósá­gi árintézkedések - például a víz- és csatornadíjak, háztar­tási energia áremelésének — halasztására azonban nem kerül sor. Az életkörülmények alakuló­sárál rendelkezésre álló ada­tok azt jelzik, hogy szélesedik a nehéz körülmények között élők köre. A Minisztertanács az inflációs hatások kompen­zálására, a legégetőbb szociá­lis gondok enyhítésére, a leg­nehezebb helyzetben élők kö­rülményeinek javítására hala­déktalanul kezdeményezi a SZOT-tal kötött megállapodás felülvizsgálatát. Az ár- és jö­vedelmi folyamatok átfogó át­tekintése alapján, az új meg­állapodásnak megfelelően hoz­za meg a szükséges intézkedé­seket. A kialakult helyzet előrevetí­ti annak veszélyét, hogy a gaz­daság stabilizálását célzó gazdaságpolitika, az ezt szol­gáló erőfeszítések eredményte­lenek lehetnek. Ez közvetlen veszélybe sodorhatja az or­szág fizetőképességét, mert megszakíthatná azokat a nem­zetközi hitelkapcsolatokat, me­lyek a külső forrásokat a sta­bilizálást célzó politika konk­rét eredményei, függvényében bocsátják csak rendelkezésre. A nemzetközi pénzügyi intéz­ményekkel fennálló megálla­podásokban a magyar kor­mány kötelezettséget vállalt meghatározott célok teljesíté­sére; illetve arra, hogy "azok elérése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik többek között a költségvetési hiány elfogadható mértéke, a belső hitelpolitika egyensúlyi céljai, s az oktív árfolyampolitika, azaz a forint árfolyamának a külső pénzügyi egyensúlyi kö­vetelményekkel összhangban történő módosítása. Mivel a fizetési mérleg egyenlege az áruforgalmi és az idegenfor­galmi folyomatok eddigi, és még inkább várható alakulása miatt kedvezőtlenül alakul, a nemzetközi gyakorlatnak meg­felelően a nemzeti valuta le­értékelése elkerülhetetlenné vált. Ez csak a szükséges lé­pések egyike. A kormány a helyzet átfogó értékelését és a szükséges teendőket a közel­jövőben a parlament elé ter­jeszti. Ezzel összefüggésben áttekinti eddig hozott, illetve előkészítés alatt álló intézke­déseit is. A Miniszter- tanács tanácsadó testületi ülése (Folytatás az 1. oldalról) san lezárulhatna, s sor kerül­hetne más, az adott időszak­kal összefüggésben elítéltek peranyagának áttekintése után megnyugtató általános megol­dásra is. A testület nagyon pozitívan ítélne meg egy olyan döntést, amelynek alapján a Büntető Törvénykönyv az ál­lamellenes bűncselekmények tekintetében sürgősen felül­vizsgálatra kerülne, s minden­képpen javasolja ennek során az ilyen bűncselekmények ese­tében a halálbüntetés eltör­lését. A temetéssel kapcsola­tos további kormányzati teen­dőkre részletes javaslatot adott, s javasolja az esetle­ges intézkedések előtt az érin­tett hozzátartozókkal, a per­ben elítélt és még élő szemé­lyekkel, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal való tanácskozást, ahogyan ez ed­dig is történt. ­GONDOLJA MEG! Nálunk pénze duplán kamatozik, meri — betétéért magas kamatot fizetünk, — forrásainkkal az ipar fejlesztését finanszírozzuk. BETÉTI KAMATAINK: Látra szóló célbetét 6—30 napra 1 hónapfti 2 hónapra 3 hónapra 6 hónapra 9 hónapra 12 hónapra 1 éven túlra évi 4,0% évi 8,0% évi 16,0% évi 16,5% évi 17,0% évi 18,0% évi 18,5% évi 19,0% évi 20,0% Bank, amely nemcsak önmagát fejleszti IPARI FEJLESZTÉSI BANK Rt. 1054 Budapest, Rosenberg hp. u. 25. Telefon: 320-320 Telex: 22-7351 PÉCSI TERÜLETI IGAZGATÓSÁG 7625 Pécs, István u. 2—4. Telefon: (72) 25-535 KlOSZ-hírek SZERVEZETI RENDEZVÉNYEK. Me­gyei választmányi ülés, Pécs, Ipa­rosház, 19-én 10 órakor. KÜLDÖTT TAGGYŰLÉSEK: Boly, iparosház, 17-én, 16 órakor, Szent- lörinc, KlOSZ-székház, 20-án 17 óra­kor, Szigetvár, szervezeti épület, 28-án 16 órakor. TANFOLYAMOK PÉCSETT: Láb­ápoló, 22-én, 29-én 8 órakor, ipa­rosház. Filmnyomó, 19-én, 21-én, 26-án, 28-án 16 órakor, iparosház. Teztilipari varró, 24-én 15 órakor, 500-as sz. Szakmunkásképző. Gumi- javító, 25-én 15 órakor, 500-as sz. Szakmunkásképző. TANFOLYAMOK VIDÉKEN: Szent­lőrinc, tűzvédelmi, 17-én 13 órakor, KlOSZ-székház. VIZSGÁK: Szentlőrinc, tűzvédelmi, 18-án 9 órakor, KlOSZ-székház. EGYÉB SZERVEZETI RENDEZVÉ­NYEK: Iparos Színkör, Nóty-est 14- én 20 órakor, Pécs, Iparosház, II. kisiparos kocogónap, 16-án 10 óra­kor, Pécs-Mandulás. Kisiparosok ki­tüntetési ünnepsége 28-án 13 óra­kor, Pécs,, Iparosház. INFORMÁCIÓK. A KIOSZ pécsi, siklósi, mohácsi alapszervezetei számitógépes köny­velést és rezsióradij-számitást vál­lalnak. Jelentkezni lehet a KIOSZ- alapszervezeteknél. A KIOSZ Megyei Titkárság köny­velőirodája kézi könyvelést vállal kisiparosok számára. Kisiparosok és magánvállalkozók részére anyag-, gép-, alkatrész-be­szerzést vállal a KIOSZ Megyei Tit­kárság Szolgáltató Irodája. Az 1988. évben bevezetett adó- jogszabályokkal kapcsolatos orszá­gos vezetőségi állásfoglalás megje­lent a Kisiparos Újság 6-os számá­ban. Ezzel kapcsolatosan kérjük iparosaink észrevételeit, javaslatait, amelyeket szóban vagy írásban a KIOSZ Megyei Titkárságára juttas­sanak el. Az észrevételeket, javaslatokat a kormány a PM és az országgyűlési képviselők számára kívánjuk eljut­tatni. Az Adófelügyelöséggel folyta­tandó tárgyalásainkhoz szüksé­günk van kisiparosaink véleményé­re az 1988. évi adóbevallásokkal kapcsolatban. Kérjük véleményüket, észrevételeiket, tapasztalataikat juttassák el a KIOSZ Megyei Tit­kárságára. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK KI­VONATOSAN. 17/1989. (IV. 1.) PM-KeM. rende­let. - A vámjog részletes szabá­lyainak megállapításáról és a vám­eljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet módosításáról. A módosító jogszabály 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján a ke­reskedelmi vámtarifa szabályai sze­rint mennyiségi korlátozás nélkül vámkezelhető a * kisipari, illetve a más gazdasági tevékenység folyta­tásához szükséges gép, készülék, szerszám, műszer, alkatrészek, stb. . . . A kereskedelmi vámtarifa szabályai szerint vámkezelhető áru­fajták köre kibővül a külföldről be­hozandó azon anyagokkal, félkész- és késztermékekkel, amelyek a gaz­dasági tevékenység gyakorlásához szükségesek. A vámeljárás során a kisiparos a gazdasági tevékenység folytatását az iparjogositványával, a gazdasági társaság (gmk, betéti társaság . . .) cégbírósági bejegy­zést tanúsító okirattal igazolja. Az ^ úgynevezett magánforgalmi vámtarifát és annak végrehajtási szabályait a 17/1989-es rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A most ismertetett jogszabállyal mó­dosított alaprendelet, vagyis a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együt­tes rendelet 1. számú melléklete hatályát veszíti, így a kisiparoso­kat, gazdasági munkaközösségeket eddig megillető 200 ezer forintos vámmentes keret megszűnt. A mó­dosító vám jogszabály megjelent a Magyar Közlöny ez évi 20-as szá­mában. A rendelet április 8-án lé­pett hatályba. « Részletesebb tájékoztotást a KIOSZ Megyei Titkárság jogi főelőadója nyújt. Nemzetközi sajtótájékoztató az MSZMP KB üléséről (Folytatás az J. oldalról) tóan operatívabb munkát tud végezni a testület. A KB-ba történt kooptáláshoz kapcsoló­dóan utalt arra, hogy kulturál­tabb munkastílusra van szük­ség a párton belül is: véle­ménye szerint jót tett az MSZMP-nek, hogy vidéken fia­tal vezetők kerültek a megyei. A rádió esti magazinja rö­vid interjút készített Berecz Jánossal és Lukács Jánossal, a Központi Bizottság titkáraival, akiket a szerdai KB-ülésen nem választottak be ismét a Politi­kai Bizottságba. Berecz János elmondta, hogy őt a jelölőbizottság nem je­lölte a Politikai Bizottságba. Közölte: a központi bizottsági titkári megbízatásától is meg kíván válni, a továbbiakban nem szeretne azzal a területtel az egyetemi pártbizottságok, pártszervezetek élére. Ez az erős fiatalítás remélhetően ha­tékonyan egészíti ki a szerdai KB-ülésen bekövetkezett válto­zásokat. Major László megerősítette: a Központi Bizottság ülésén nem szerepelt napirenden a kormány átalakítása. foglalkozni, amellyel eddig- Hozzátette: jövőjével kapcso­latban van elképzelése, s ha ez találkozik a kollektív veze­tő szerv döntésével,, akkor azt jó szívvel fogja majd csinálni. Lukács János arról szólt: a KB ülése egyetértett azzal, hogy öt a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének jelöljék. Ha a testület jövő heti ülésén megválasztják, akkor hamaro­san megválik KB-titkári funk­ciójától és KB-tagságától is Vállalatvezetőket fogadtak a közgazdászhallgatók Vállalatvezetők és közgaz­dászhallgatók találkozójának adott otthont csütörtökön dél­után a pécsi Palatínus Szállo­da. Az apropó: idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját o közgazdászhallgatók nem­zetközi szervezete, az AIESEC. A tegnapi találkozó céljából Szabó Dénes, a Magyar Köz­gazdászhallgatók Egyesülete pécsi helyi bizottságának el­nöke szólt megnyitójában: — Az AIESEC célja a köz­gazdászképzés gyakorlati ta­pasztalatokkal történő kiegé­szítése, amelyre nagyszerű le­hetőséget nyújt a vállalatok­kal való kapcsolattartás. A diákok közelebb kerülnek a vállalati gyakorlathoz, javul tárgyalóképességük, és aktuá­lis információkat szerezhetnek a napi problémákról. Ezzel le­rövidül a végzett diákok be­illeszkedési időszaka. Az AIESEC működéséhez szükséges anyagi alapot első­sorban a vállalati támogató­sok biztosítják. Ezért is te­kinthető tisztességes vállalko­zásnak a közgazdászhallgatók részéről, hogy a tegnapi ta­lálkozóval megteremtették a közvetlen eszmecsere, kötetlen beszélgetés lehetőségét. Kö­telességüknek érzik ugyanis, hogy elszámoljanak arról a pénzről, melyet támogatóiktól kapnak, másrészt pedig az ilyen jellegű találkozók a vál­lalatok számára sem érdek­telenek. Az AIESEC a nemzet­közi szakmai gyakorlatcserék szervezésével a fogadó vál­lalatok nemzetközi kitekinté­sét, kapcsolatépítését is meg­könnyítheti, ugyanakkor kiter­jedt kapcsolatainak köszönhe­tően partnerei számára reklá­mozási lehetőséget biztosit magyar és angol nyelvű kiad­ványaiban. A vállalatvezetők fogadá­sán dr. Zeller Gyula, a JPTE Közgazdaságtudományi Karó­nak dékánja méltatta az AIESEC eddigi tevékenységét, Puskás Sándor, az OKHB ve­zérigazgatója pedig a két­szintű bankrendszerről tartott kritikus hangú előadást. Balog N. A Pénzügyminisztérium közleménye A külföldre utazás pénzügyi fel­tételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló 84/1987. (XII. 27.) PM számú rendelet 17. §-a alapján a konvertibilis elszámolá­sú országokba történd utazáshoz 1989. április 14-töl igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret összegét — a forint konvertibilis valutákkal szemben történő 6 százalékos, kormányzati döntésen alapuló leértékelése miatt — az alábbiakban tesszük közzé: O A turistaellátmány összege három naptári évi időszakra 22 500 forint. 0 A 14. életévüket be nem töl­tött kiutazók részére naptári éven­ként egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. O A közlekedési költségkeret ösz- szege három naptári évi időszak­ra 15 400 forint, amelynek terhére gépjármű üzemanyagköltségre 7100 forint összegű konvertibilis elszá­molású fizetőeszköz vásárolható. o Azok az utazók, akik a turis­taellátmányt utoljára 1987-ben vet­ték igénybe, tehát folyó évben <* turistaellátmány igénybevételére nem jogosultak, 1989-ben egy ol' kálómmal 3000 forint összegű kon­vertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. 0 A Jugoszlávián keresztül Bul­gáriába kiutazók részére — éven­te egy alkalommal — a turista* ellátmányuk terhelése nélkül 600 forint összegű konvertibilis el­számolású fizetőeszköz szolgáltat­ható ki. O a magyar—jugoszláv kishatár- forgalomban érvényes határátlépé­si engedély alapján kiutazók "" utazásonként, a turistaellátmányuk terhelése nélkül — 300 forint ősz- szegű konvertibilis elszámolású fi­zetőeszközt vásárolhatnak. A leértékeléssel arányosan vál­toznak a valutalapokon lévő ma­radványösszegek is. Túszdráma Vorosilovgrádban Szerencsés véget ért egy túszsze­dő terrorakció a vorosilovgrádi te­rület egyik büntetésvégrehajtó inté­zetében. Mint a TASZSZ hírügy­nökség beszámolt róla, szerdán a délelőtti órákban két elitéit a szi­gorított fegyintézethez tartozó ter­melőüzemben túszul ejtett nyolc nőt. A barkácsolt lőfegyverrel és kések­kel felfegyverkezett fegyencek elba- rikádozták magukat a bérosztályon, s a szabad eltávozáshoz elfüggö­nyözött ablakú, tele tankolt autó­buszt követeltek. A hatóságokkal folytatott tárgya­lások során a 28 éves Vlagyimir Makszimovics - aki 15 évet kapott gyilkosságért és lopásért - és a 21 éves, rablásért és garázdaságért nyolc évre ítélt Oleg Korzs elen­gedett két asszonyt, de több en­gedményre már nem voltak hajlan­dók. A válságstáb — amelyben a rendőri szervek mellett az ügyész­ség, a büntetésvégrehajtás és a KGB, az állambiztonsági bizottság képviselői kaptak helyet - ekkor úgy döntött, hogy teljesíti a terro­risták követeléseit, de ezzel pár­huzamosan megkezdődött a fegyve­res akció előkészítése is a túszok életének megmentéséért. Makszimov és Korzs a túszokkal együtt autóbuszba szállhatott, s 0 jármű elhagyta a fegyintézet terü­letét. A Harkov—Rosztov autópá­lyán a hatóságok újból tárgyalni próbáltak a terroristákkal, de nem jutottak egyezségre, sőt az elítéltek újabb követeléssel álltak elő: bo­csássák szabadon egy harmadik társukat. Ennek elutasítása esetén azzal fenyegetőztek, hogy végeznek az egyik tússzal. A válságstáb ek­kor a beavatkozás mellett döntött. A KGB egyik őrnagya és egy zász­lós gyors akciójának eredményeként a túszok sértetlenül kiszabadultak* Korzsot agyonlőtték, Makszimov pe­dig megsebesült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom