Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-11 / 70. szám
1989. március 11., szombat Dunántúlt nnnio 3 Március 22-én folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka fellendülést, demokráciát, szocializmust ! (Folytatás a 2. oldalról) személyek köthessenek üzletek üzemeltetésére magánszemély- lye'l szerződést. Ez a rendelkezés felel meg a verseny- semlegesség követelményeinek. Kiegészítő indítványt sem o bizottságok, sem a képviselők nem nyújtottak be, az előterjesztéshez senki sem kívánt hozzászólni. Határozathozatal következett: a benyújtott törvénymódosítási javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Ezután az Országgyűlés Idei váriható programjának tárgyalását tűzte napirendre a törvényhozó testület. A rövid bevezető után ennek a vitájában felszólalt Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), Kovács László, (Pest m., 20. vk.), Dr. Varga János (Pest m., Monor, 11. vk.), dr. Hellner Károly, {Budapest, 32. vk.), Juhász Ferenc (Bp., 62. vk.), Tóth Attiláné (Bp., 52. vk.1), dr. Velkey László (Borsod m„ 4. vk.), Szlrtesné dr. Tomsits Erika (Budaipest, 22. vk.), Boci/ János (Baranya m., 11. vk.), Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.). Az elnöklő Jakab Róbertné ezután megkérdezte az érintett tárcák jelenlévő vezetőit, hogy kívánnak-e reagálni a képviselői javaslatokra. Halmos Csaba államtitkár kijelentette: kész arra, hogy ez év második felében átfogóan megvitassa a törvényhozás, a bér- és munkaügy kérdéskörét. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter Szirtesné dr. Tomsits Erika felvetésére kifejtette: valószínűtlen, hogy december előtt a parlament elé kerülhetne a sajtótörvény tervezete, mivel ez '¡JífíÜi téma, amely társadalmi vitát igényel. Ugyanígy vélekedett a választójogi törvényről. Szirtesné dr. Tomsits Erika ekkor újból szót kért és kijelentette: a miniszter válasza nem győzte meg. Ezt követően a soros elnök összegezte a vitában elhangzottakat. Mindezek utón a soros elnök megállapította: nem látja biztosítottnak, hogy most eldönthető volna az Országgyűlés idei várható programja, indítványozta, hogy erről az éves programról csak március 22-én döntsenek. Indítványát a parlament elfogadta. Ezután képviselői bejelentések következtek. Kiss István (Bács-Kiskun m. 18. vk.), arról adott tájékoztatást, hogy 12 képviselőtársával együtt, február 22-én létrehozták az országgyűlési képviselők bányászati és energetikai csoportját. Az elnök kérte az Ország- gyűlést, hogy a bejelentést vegye tudomásul, majd Tóth Jánosnak (Bp. 37. vk.), adott szót. A képviselő bejelentette: hét képviselőtársával együtt, március 1-jén megalakították Országgyűlés műszaki és gazdasági modernizációs szekcióját. Az elnök bejelentette: megfakult az Országgyűlés tömegtájékoztatási csoportja is. Feladatának tekinti az új sajtó- es médiatörvény előkészítésé- nek és végrehajtásának szak- mai támogatását. A háromnapos tanácskozás utolsó napirendjeként parla- Pjjenti bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak felmentéből, illetve megválasztásáról, Megüresedett helyek betöltéséből döntöttek a képviselők, az érintett bizottságok javaslatai °jaPján. Elsőként felmentésekül szavaztak: dr. Antalffy Györgyöt (Csongrád m. 9. vk.) — e9észségi okok miatt, saját kéjesére, érdemei elismerése mel- ■ ¡ett a jogi, igazgatási és '90zságügyi bizottság elnöki észtéből: Nyers Rezsőt (Bács- l''skun m. 1. vk.), államminiszterré történt kinevezése miatt a kereskedelmi bizottság és a reformügyi ad. hoc bizottság elnökségéből; dr. Vida Miklóst (Bp. 23. vk.), az Országgyűlés alelnökévé való megválasztása miatt, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsági tagsága alól, továbbá dr. Puskás Sándort (Heves m. 2. vk.), a reformügyi ad hoc bizottság titkári tisztéből felmentették. Az elnök javaslatokat tett bizottsági tisztségek és tagság betöltésére. Ennek alapján a külügyi bizottság titkárává-Ré- ger Antalt (országos lista), tagjává Péter Jánost (országos lista), Viczián Jánost (országos lista), és Moravcsik Fe- rencnét (Bács-Kiskun m. 19. vk.), választotta. A kereskedelmi bizottság elnöke dr. Vida Kocsárd (Somogy m. 6. vk.), lett. A terv- és költségvetési bizottság elnökévé dr. Puskás Sándort, titkárává Fehérné Eke Katalint (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 10. vk.), tagjává pedig Farkas Lajost (Bp. 11. vk.), választották meg. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság új tagja Mo- vik Lászlóné (Pest m. 27. vk.), lett. A reformügyi ad hoc bizottság élére — elnökül —, Fekete Jánost (Békés m. 11. vk.), e testület titkárává pedig dr. Gágyor Pált (Bp. 13. vk.) választották meg. Az elnöklő Jakab Róbertne valamennyi új tisztségviselőnek és bizottsági tagnak eredményes munkát kívánt, s ezzel a háromnapos tanácskozást berekesztette. A márciusi ülésszak munkája a többi, most nem megvitatott napirendi pont előterjesztésével és vitájával, március 22-én délelőtt folytatódik. Szűrös Mátyás sajtótájékoztatója Az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón Szűrös Mátyás, az újonnan megválasztott házelnök, rövid bevezető nyilatkozatot tett. Ebben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Országgyűlés döntéseit csak a nép fellebbezheti meg. Kiállt a mostani parlament legitimitása mellett, hangsúlyozva: a választások az akkori körülmények között haladó szellemben zajlottak le. Az újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette: az ország- gyűlési irodát gyökeresen át kell alakítani, személyi változtatásokra is szükség van ezen a területen. A független képviselői funkciót a mai helyzetben kevesen vállalnák, mert a létbiztonságukat éreznék fe- nyegetettnek. A jövő évben, az országgyűlési választások előtt újra meg kell vizsgálni ezt a kérdést. Az Országgyűlés elnökének össznemzeti érdekeket kell szem előtt tartania, ezért nem kívánatos, hogy a jövőben az MSZMP parlamenti csoportjának vezetőségében tisztséget vállaljon. Természetesen KB- titkári funkciójától is megválik, /tekintettel házelnöki tisztére — mondta. A magyar Ország- gyűlésnek valóságos hatalmi centrummá kell válnia, s a többpártrendszer felé haladva is a parlamentnek kell a népfelség, a népszuverenitás legfőbb letéteményesének lennie. Szerepének erősítésén tovább kell munkálkodni, erre azért is szükség van, mert korábban nem minden hatalmi központ- így például a pártvezetés sem -, kezelte megfelelően az Országgyűlés szerepét. Az elkövetkezőkben az ország életét érintő minden fontos kérdésben /az Országgyűlésnek kell döntenie - hangsúlyozta Szűrös Mátyás. Nemzetközi kérdésekről szólva kiemelte: eltökélt szándékunk síkraszállni a katonai tömbök nélküli Európáért, * amennyiben ezt sikerül maja megvalósítani, a mostani sem- legesség-fogalom leértékelődik. A finn külpolitika jól példázza — mutatott rá —, hogyan működhet együtt egy kis ország egy világhatalommal, az eltérő társadalmi berendezkedés ellenére is. Újabb kérdésekre válaszolva szólt arról is, hogy tapasztalt képviselők javasolták a háznagyi funkció újbóli bevezetését a házelnök tevékenységének megkönnyítése érdekében. Ezt az indítványt célszerű megfontolni — vélekedett. A határainkon túl élő magyarság sorsáról soha nem feledkezik meg, hiszen a más országokban élő magyarok is a nemzet részét képezik — mondotta. Az Országgyűlésnek törvényt kell hozni arról, hogy mindenki szabadon elhagyhassa az országot, illetve szabad akaratából visszatérhessen oda. Ennek a jogszabálynak természetesen a világ bármely tájáról érkező magyarok befogadásáról is kell rendelkeznie. A jelölése körülményeivel kapcsolatos kérdésre felelve kiemelte: Nem lett volna szerencsés, ha Pozsgay Imre és Nyers Rezső nagyszabású feladataikat félbeszakítva elvállalták volna a jelölést. Ugyanakkor elismerte, hogy a házelnök mostani megválasztásának módja tulajdonképpen káder- politikánk egyfajta tükörképe, s annak a véleményének adott hangot: a parlamentben lett volna még alkalmas jelölt e tiszt betöltésére. Hozzátette azt is: az ő megválasztásában a magyar külpolitika elismerése is szerepet játszott. Eddigi szakmájától már csak azért sem kell teljesen megválnia - hangoztatta -, mert a jövőben arra fog törekedni, hogy az Országgyűlés minden fontos külpolitikai kérdésben állást foglaljon. Az ülésteremben MTI Telefotó Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet felemelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. A demokratikus megújulásra ma, az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is késztetőek a hazai és kedvezőek a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. Közvetlen célja: leküzdeni a válságot. A mai magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. Örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reform’korszakai, a polgári és népi progresszió, a murtkásmozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, a reformok jegyében munkálkodik. A gyökeres változtatás szükségességét felismerve, a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan, kritikusan szembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult politíkai-gaz- dasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikai tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elért maradandó értékekre, eredményekre. Mozgalmunk irányt mutató értékei: az alkotómunka1, a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az alkotómunka az értelmes emberi élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép sza'badsága az egyén szabadságára és a közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés jelenti. A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik összetartozása, kölcsönös megbecsülés és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a demokrácia, a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki. Az MSZMP a munkásmozgalom két meghatározó — kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült pártja, amely osztályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű reformpárt. Az MSZMP szervezett politikai erő, amelynek programja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel. Az MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országért felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek. Mit akarunk? O A NÉPAKARAT ÉRVÉNYESÍTÉSÉT — jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt; — képviseleti demokráciát; — a népszuverenitást megtestesítő törvényhozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot; — önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak ; — a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket. O A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK KORSZERŰ RENDSZERÉT — alkotmányos többpártrendszert; — szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban ; — független szakszervezeteket, önálló érdekképviseleteket ; — megújuló népfront-mozgalmat. O AZ EGYÉN ÉS A KÖZÖSSÉG BIZTONSAGÁT — alkotmányban szavatolt áillompolgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet; — a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét; — a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt; — haladó nemzetiségi törvényt ; — a törvényesen szerzett tulajdon védelmét; — közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet. O HATÁROZOTT KORMÁNYZÁSSAL KITÖRÉST A VÁLSÁGBÓL — a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását; — a gyenge teljesítmények visszaszorítását; — az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását; — a terhek igazságos megosztását. © A GAZDASÁGI RENDSZER «REFORMJÁT — következetes átmenetet a hiánygazdaságból a piacgazdaságiba; — tulajdon reformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét; — forgalmi értéket a földnek; — eredményes gazdaságon alapuló, fokozatosan megvalósuló konvertibilitást; — a KGST reformját. O MEGÚJULÓ MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKÁT — Európába és a világba beépülő gazdaságot; — a saját forrósok jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt; — a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését; __ a vállalkozások szabadságát, biztonságát; — teljesítményt ösztönző adópolitikát; — társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költség- vetést. O JOBB MEGÉLHETÉST — az infláció mértékének csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést; __ a teljesítmények és a bé rek összhangját biztosító bérreformot; — a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul; — az elmaradott térségek fejlesztését. O A LÉTBIZTONSÁGOT SZAVATOLÓ SZOCIÁLPOLITIKÁT — a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat; __ az első lakás megszerzésének állami támogatását; — a fiataloknak jobb, biztonságosabb feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra ; — támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek;- a közösségek egyént védő szerepének erősítését; — a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget. O AZ EGYÉNT VÉDŐ TÁR- SADALOMBIZTOSiTASI RENDSZERT — törvényben szabályozott, pénzügyileg független, egységes társadalombiztosítást; — az önkéntes társadalom- biztosítási formák qazdagi- tását; — az egészségügy reformját, szabad orvosválasztást; — igazságosabb, előbb az alacsony nyugdíjak, majd az átlagnyugdíjak értékállandóságát megőrző nyugdíjrendszer bevezetését. KÖRNYEZETVÉDELMET — környezetbarát magatartást és gondolkodást; — környezetkímélő technológiákat; — a környezet további romlásának megállítását. o © TISZTA KÖZÉLETET SZABAD SZELLEMI ALKOTÓMUNKÁT — a kutatás és a publikálás szabadságát; — a tehetségek' érvényesülési lelhető ség ét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben ; — az alkotói szabadság ki- teljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét. AZ OKTATÁS GYÖKERES MEGÚJÍTÁSÁT — a pedagógusok megbecsülését; —egyéni képességet fejlesztő, demokratikus iskolarendszert; — az önállóságot, tanszabadságot a felsőoktatásban; — szabadabb egyetemi felvételi rendszert. « % LELKIISMERETI SZABADIT SÁGOT ÉS A VALLÁS- GYAKORLÁS SZABADSÁGÁT © BÉKÉT, BIZTONSÁGOT, EGYÜTTMŰKÖDÉST — a független külpolitika folytatását; — katonai tömbök nélküli világot; — közös európai otthont; — baráti kapcsolatot a szomszéd népekkel; — a barátság és az együttműködés erősítését a reform útján haladó Szovjetunióval; — kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal. Hogyan akarjuk? Népben — nemzetben — a nemzetek közösségében gondolkodva. A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva. Politikai versengésben, a konfliktusok vállalásával és nemzeti összefogással. Mi szavatolja programunkat? A cselekvőképes párt. A haladó erők összefogása. A határozott kormányzás. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozó- készsége és érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős szabad sajtó. Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit progamjóval, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki; tagsága kezdeményezőkészségével, a választók bizalmával érjen el meghatározó politikai befolyást a társadalomban. Pártunk a reformpolitikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg. * Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a jövőben Is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló véleményét, javaslatait. Budapest, 1989. március 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága
