Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-10 / 69. szám
2 Dunántúli napló 1989. március 10., péntek Egyhangúlag elfogadták az alkotmány szabályozási elveit (Folytatás az 1■ oldaltól) képes kreatív személyiséghez és a valóságosan működő önkormányzó szervezetekhez: s meg kell valósítanunk a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzését! Ilyen értelemben is éles vonalat kell húznunk magunk és a múltunk közé anélkül, hogy történelmi utunk értékeit megtagadnánk. A lényeg az, hogy a demokratikus elvek szervesen összekapcsolják a szocialista eszméktől vezérelt hatalmat és a társadalmat, és hogy a demokratikus elvek alapján nyugvó politikai rendszer egyben működőképes is legyen. Sokan kérdezik: tényleg az új alkotmány megalkotása, valóban a jogi garanciák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, mikor a gazdaság beteg, az életszínvonal csökken, a nép egészségi állapota romlik, az oktatás, a művelődés, a kultúra pedig leértékelődik?! Ennek ellenére az én válaszom határozott igen! Mert tapasztalhattuk: jogi garanciák nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül nincs alkotmányosság, s alkotmányos jogrend nélkül nincs biztos alapja a gazdasági fejlődésnek. S ha a gazdaság nem fejlődik, nincs alapja, forrása a társadalom anyagi, szellemi, kulturális és erkölcsi felemelkedésének. Hazánkat Európához akarjuk felemelni. Tudjuk: nagy a szintkülönbség, es ez csak fokozatosan történhet. A sikeres átmenethez minden lépésnél szilárd támaszt kell találnunk, nehogy visszazuhanjunk. A haladás ütemét úgy kell meghatároznunk, hogy követni tudjanak bennünket azok, akikért előrehaladni egyáltalán érdemes. Mert támaszunk csak követőinkben van, szélsőségeket csak kevesen követnek! Erő csak a centrumban van, £ a centrumot a reform köré kell megszervezni! A kormány ezt akarja, s ez az, amit én reformcentrümnak nevezek. Tisztelt Ház! A magyar szocializmus új modelljének sorsa, az ahhoz vezető konszolidált átmenet esélye — mint ezeréves történelmünk minden jelentős lépése -, a nemzetközi feltételek alakulásától is függ. Úgy kell haladnunk a reformok útján, hogy a hatalom és társadalom viszonyában ne bénító szembenállás, honem az együttműködés legyen meghatározó. Ne feledkezzünk el róla: az ezeréves magyar történelemben mindig csak akkor volt eredményes a gazdaság- és tór- sodalomépítés, amikor reformok útját jártuk, amikor a reformokat erős, a tásadalom támogatását élvező komány- zat vezérelte. Bízom benne, hogy az átmenet karakterében és az új modell tartalmában egyetértés alakítható ki a társadalomban és a politikai élet lényeges szereplői között. A társadalmi konszenzus megteremtéséhez az új alkotmánynak feltétlenül tartalmaznia kell: — az emberi és állampolgári jogok, valamint az állam- polgári kötelességek részletes szabályozását és az alapvető emberi, állompolgári jogokról szóló nemzetközi egyezmények beéoítését a hazai jogrendszerbe : — az önkormányzat és az önigazgatás széles körű kiépítését és megerősítését nemcsak területi elv szerint, hanem a szakmai, hivatásbeli önkormányzatoknál is; — az önszerveződések, közösségek, társulások, vállalkozások széles hálózatának kiépítését, amelyek a település-' fejlesztésben, az építészeti és környezeti értékek ápolásában, a szociális gondok megoldásában, a kulturális értékek gazdagításában működnek közre; — az állom ne legyen a társadalom qvámja, de éjjeli őrként szemlélődő mellékszereplője sem! Legyen központi szervezőerő — vagy ha úgy tetszik, menedzser —, amelynek feladatai: — egyrészt: olyan gazdálkodási feltételek kialakítása, amelyben a tőke hasznot eredményez és abból a bővített újratermelés. a humán szféra és az államapparátus költséqei fedezhetők. Az állami költségvetés a nyereséget csak olyan mértékben ossza újra, hoqy a társadalmi esélyegyenlőtlenséget mérsékelje és az államszervezetet fenntartsa; — másrészt: annak megszervezése, hogy a társadalom döntően saiót maga elégítse ki igényeit és szükségleteit. Az állom nyisson tág teret a különböző tulajdonformák (társaságok, önkormányzatok, egyesületek, alapítványok) működése számára: __ harmadrészt: a legfontosabb állomi döntéseket az Orszóaqyűlésben alkotott törvények tartalmazzák. S a törvények nemcsak az állampolgárokra, hanem az államra, annak szerveire is kötelezőek legyenek! Ti sztelt Képviselők! A oórtok és a különböző politikai szerveződések közötti párbeszéd, vita, a politikai harcok közegében a kormány kötelessége a kormányzati alapfunkciók rendezett működtetése központi szinten és a közigazgatás különböző szintjein is. Ide tartozik, hogy a kormány a hadsereget és a belügyi szervek működését függetleníteni kívánja a napi politikai hullámzásoktól. Arra törekszik, hogy ezek tartós, stabil intézmények, a nemzetbiztonság és az állami integráció erői legyenek az alkotmányosság és a törvény talaján. Az alkotmányozási folyamat csak az alkotmányosság, a törvényesség érvényesülésének közegében lehet eredményes. Az emberek most két dolgot ignyelnek: demokratikus társadalmat, valamint külső és belső békét. A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében támogatom a Magyarország alkotmányának szabályozási elveire vonatkozó javaslatot — mondotta végezetül a kormány elnöke. A miniszterelnök felszólalása után Barcs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója. Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a XXI. kerületi tanács elnöke, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. Sarlós István (országos lista), az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Gorbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.), a dunaújvárosi kórház gyermekgyógyász főorvosa, Korom Mihály, (BócsAz Országgyűlés második napja: Németh Miklós miniszterelnök beszél. MTI FOTÓ: Soós Lajos MTI-TELEFOTÓ A kormány feladatának tekinti az alkotmányozási folyamot nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeinek biztosítását. Ha a politikai pártok jelszóversenye uralja a politikai közéletet, akkor az alkotmányozási folyamot könnyen vakvágányra kerülhet. Ez könnyen bekövetkezhet, ha a többpártrendszer művi úton jön létre és a hatalmi pozíciókat o nép háta mögött osztják el, nem pedig fokozatosan, hitelesen, a tényleges érdekérvényesítési törekvések bázisán épül az ki! Bízom abban, hogy országgyűlésünk társadalmunk, országos és helyi szervezeteink, politikusaink és közembereink a társadalmi viták és politikai küzdelmek során összeadják garasaikból azt a politikai tőkét, amiből ez a jegy megváltható lesz! Kiskun m., 8. vk.), o házszabályt előkészítő bizottság elnöke ismertette azt a javaslatot, amelyet az Országgyűlés ügyrendjének módosítására dolgozott ki o testület. Az Országgyűlés a házszabály 46. paragrafusának 2. bekezdésére vonatkozó módosítást öt ellenszavazattal és kél tartózkodással elfogadta. A határozathozatal után, soron kívül szót kért Biac s Péter (Budapest, 30. vk.): ő továbbra sem ért egyet oz ügyrend megváltoztatásával - jelentette ki. Mint mondotta, kétsége támadt e szavazás eredményét illetően is, ezért kérte a szavazatok megszámlálását. Ez megtörtént: az Országgyűlés 279 igenlő és 5 nemleges szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a házszabály-módosítást. Országgyűlési mozaik (Munkatársunk telelonjelen- lése) Tévedni emberi dolog, és bakizni is. Bár csak az lenne a legsúlyosabb baki, amit Horváth Lajos alelnök, ideiglenes hózelnöki tisztében elkövetett a parlamenti ülésszak első napjának délelőttjén, s amelyeket a Magyar Nemzet és a Népszava tudósítói a csütörtöki számukban közöltek. Magyar Nemzet: „Mi tagadás, az első nap délelőttjén, a házelnöki tisztet ellátó Horváth Lajos alelnök, nfehezen birkózott a feladattal.” Egyetértünk mi is, de megjegyzem, nehéz is volt a feladata, vizsgázott az új házszabályzat! A Magyar Nemzet további idézete Horváth Lajos kifakadásáról: „Elnézést kérek, de engem is eligazítottak, arról, hogy miről kell szavaztatni . . „Ugyan kik? És főleg: hol?" - tette fel a kérdést a tudósító. Erre a kérdésre tegnap délelőtt válaszolt nekem Horváth Lajos:- A Tisztelt Ház forgató- könyve és az ügyrend - mondta. Hozzáteszem, hogy kifaka- dásom azok után történt, amikor egy képviselő önálló’indítványt tett, s mielőtt szavazhattunk volna, egy önálló ügyrendi indítvánnyal jött valaki, s ezek után vissza kellett térni a szavaztatásra. A Népszava a „Parlamenti pillanatokban" Horváth Lajosnak Németh Miklós miniszter- elnökkel folytatott különös párbeszédéről számol be: „Amikor arról kellett dönteni, hogy májusban, vagy júniusban tűzzék-e újra napirendre a bős- nagymarosi vízlépcső építését, a parlamenti elnök tisztelettel megkérdezte a kormányfőt, hogy vállalhatja-e a parlament a májusi határidőt?" (Merthogy a kormány a parlamenté és nem fordítva, ezt a szabályt az Országgyűlés elnökének úgy tűnik, még tanulnia kell - így fejezte be a Népszava tudósítója.) Horváth Lajos:- Én egyértelműnek tartottam, ha a kormány igent mond, a Parlament csak akkor tudja felvállalni. A kormány és parlament viszonyával pedig tisztában vagyok, még ha ebben az esetben kétségbe is vonták. Sajnos, egyre szembetűnőbb, hogy nem viseltetnek szimpátiával a képviselők iránt, ez nemcsak nehezíti a munkánkat, de el is keserít. Ha egy apró hibát elkövetünk, nagyító alá veszik. Nincs jó hangulat a tisztségviselők között. Én szívesen átadnám bármelyik kritikusomnak az Országgyűlés levezetését az új házszabályzattal . . . Mielőtt a parlament tárgyalná a sztrájktörvény tervezetét, két kérdés Nagy Sándorhoz, a SZOT főtitkárához. — Figyelembe vették-e a sztrájktörvény tervezetének a SZOT által javasolt módosításait?- Az információk és a képviselőknek kiosztott anyagok alapján igen - mondta Nagy Sándor. - Ezek a módosítások a következők: 1. A gazdasági és szociális érdekek védelmében lehessen sztrájkot kezdeményezni. 2. A munkavállalók és a szakszervezetek is kezdeményezhessék. 3. Mi a szolidaritási sztrájk mellett vagyunk. 4. A munkabeszüntetés idejére munkadíj, munkabér, ha meg tudnak állapodni járjon, de ez munkaügyi vita tárgyává nem tehető. Az 5. és a 6. változást az Indoklás szövegében kértük. — Mi a véleménye a törvény- tervezet előkészítéséről?- Vannak szépséghibái, tartok tőle, hogy a klasszikus értelemben vett társadalmi vita kritériumait nem merítette ki. Sok a bizonytalanság a közvéleményben, a sokszori változást nem tudták nyomon követni, és a SZOT, a kormány és az alternatív szervezetek közötti álláspont-eltérés is zavaró volt. Hogy most lesz-e ebből törvény, nem tudom, de nem is tartom harci kérdésnek. Egyébként is, az önálló sztrájktörvény a kormány és ta SZOT kompromisszuma. (Mi szakszervezeti törvény részeként akartuk, a kormá ny pe- dig a munka törvénykönyvén belül szabályozni.) Egyébként is. a társadalom érdekelt, hogy a sztrájk ne spontán és anarchikus legyen, hanem a gazdasági érdekek érvényesítésének eszköze. Mi nem szorgalmazzuk, hogy -azonnal legyen törvény. Nem fogom megrázkódtatásként megélni, ha esetleg a parlament nem fogadja el. Marton Gyöngyi Ezután Pásztohy András (Somogy m., 4, vk.) a szen-t- góloskéri Béke Mgtsz elnöke, Kereszti Csaba (Hajdú- Bihar m., 4. vk.), a Hajdú- Bihar Megyei Főügyészség megyei főügyésze, Szabó Kálmán, (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanóra, Szirtesné dr. Tomsits Erika (Bp„ 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekkli. nikájának tanársegédje, Varga János, (Tolna m„ 6. vk.), az ¡regszemcséi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, Sebők János vezérőrnagy (Veszprém m., 12. vk.), Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.), a Salgótarjáni öblösüveggyár igazgatóhelyettese, dr. Horváth Jenő (Bp., 1. vk.), az Országos ügyvédi Tanács elnöke, Hámori Csaba (országos lista), a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Földy Ferenc (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 18. vk.), a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója, Solymosi Józsel, (Tolna m„ 4. vk.), a bonyhádi Pannónia Mg tsz elnöke, Bak István (Bács- Kiskun m., 7. vk.), a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke, Várhelyi Józsel (Zala m„ 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezér- igazgatója, Hankó Mihály (Békés m., 2. vk.), nyugalmazott tsz-elnök, Hellner Károly (Bp., 32. vk.), a Merkúr vezérigaz- gatá/a, dr. Balogh Károly (Győr-Sapron m., 11. Vk.), rá- bapordónyi körzeti orvos, Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombinát pártbizottságának titkára, Peják Emil, (Buda. pest, 56. vk.), a Hazafias Népfront budapesti bizottságának vezető titkára. Méhes Lajos (Budapest, 44. vk.), a Szak- szervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkára, Radnai Gábor (Budapest, 48. vk.), a MÁV vezérigazgatóság üzemmérnöke, Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.), a KISZ vásárosnaményi bizottságának titkára, Sasvári Józsel (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák gépészeti szakosztályvezetője, Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m„ 9. vk.), a Kohászati Gyárépítő Vállalat diósgyőri főépítésvezetőségének csoportvezetője, Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanóra, Bddőné Rózsa Edit (Csongród m„ 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa szólalt fel. Kulcsár Kálmán vitazárója A kétnapos vita lezárásaként Kulcsár Kálmán igazság- ügyminiszter összegezte az elhangzottakat. örömmel állapította meg, hogy az alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető logikája a képviselők számára elfogadható volt, találkozott a tisztelt ház egyetértésével. Ennek értelmében hozzáláthatnak a további munkához. A vita alapján szerkezetileg kialakultnak tekinthető az alaptörvény. A bevezető után az állampolgárok alapjogainak és kötelességeinek felsorolása és garantálása szerepelhet; majd megjelenhetne egy fejezet, amely az általános elvekre és rendelkezésekre terjedne ki. Mellőzhető a társadalmi, gazdasági, politikai rend címet viselő fejezet, minthogy általánosan elfogadottá vált. hogy az alkotmány alapelveket rögzítsen. Ezután az államszervezetre, oz önkormányzatokra és az állami szimbólumokra vonatkozó részek következhetnének. Egyetértés alakuft ki abban is, hogy néhány intézmény, amelyet újonnan kívántok a magyar alkotmányos gyakorlatba bevezetni, illetve egy esetben megújítani, szerepelhet a szövegben. Ez utóbbi a köztársasági elnöki intézmény, amelynek tartalmát többé-kevésbé egy közepesen erős pozícióban határozta meg a vita. Nézetkülönbség nélkül elfogadták az alkotmánybíróság intézményét, és egyértelmű megerősítést nyert a Legfőbb Állami Számvevőszék bevezetésének gondolata. Végül elfogadottá vált az is, hogy az alkotmány tartalmában, szabályozási elveiben fejezze ki társadalmunk jellegét, politikai irányultságát. A vitapontok közül elsőként az országgyűlés szerepét emelte ki. A miniszter azt kérte, hogy az országgyűlés járuljon hozzá: a kétkamarás megoldást is szerepeltethessék a vitára bocsátandó koncepcióban. A következőkben szólt azokról a változásokról, amelyek az alkotmány, a közigazgatási bíráskodás, az önkormányzati tevékenység átalakulásában öltenek testet, egy új bírósági eljárási törvényben fejeződnek ki, majd megmutatják, hogy milyen feladatok tarthatók fenn az ügyészség számára, s annak milyen legyen a szervezeti felépítése. Az igazságügy-miniszter szólt az önkormányzatok szerepéről is. Az alkotmánybíráskodás témájára térve Kulcsár Kálmán leszögezte: az új intézmény nem tartozhat beszámolási kötelezettséggel az országgyűlésnek, szuverén szerv, saját döntései alapján kell hogy eljárjon. A fegyveres testületekkel kapcsolatban elhangzott észrevételekre reagálva jogosnak tartotta azt az igényt, hogy e testületeket az alkotmány „helyezze el” az államszervezetben, határozza meg funkciói- köt. Kulcsár Kálmán végezetül hangsúlyozta: az alkotmányozási folyamatban az egész tár. Sadalomna'k részt kell vennie. * A vita lezárását és Kulcsár Kálmán válaszát követően, a soros elnök ismertette a határozati javaslatot: „az országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit az előterjesztésnek megfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott javaslatok alapján - különös figyelemmel az állampolgárok —, a különböző társadalmi szervezetek és csopor. tok véleményére, készítse el az alkotmány szöveqtervezetét. A szövegtervezetet az Ország- gyűlés alkotmányelőkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa társadalmi vitára". Az Országgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött a csütörtöki ülés: a testület pénteken folytatja munkáját. Ünnepi ülés március 14-én Az Országgyűlés szerdán hozott határozata értelmében március 14-én ünnepi ülésen emlékezik meg az 1848—49-es forradalomról és szabadság- harcról és a képviselők koszorút helyeznek el Kossuth Lajos szobránál. Tegnapi lapunkban az ünnepi ülés hónapját tévesen közöltük. Olvasóink elnézését kérjük.
