Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-04 / 63. szám
1989. március 4., szombat Dunántúli napló 3 Másképpen gondolkodva a másképpen gondolkodókról 9. he« Mint az öreg királynak Elek apó meséiben; az egyik szemünk sír. a másik nevet. Társadalmi méretű szomorúságunk oka, az a mély, elég régóta tartó és perspektivikusan nézve még hosszan elnyúló válság, mely hazánk arculatát alapvetően meghatározza. Az öröm - remélve, hogy még nem korai öröm -, fórrasd az ö szintén társadalmi méretű igyekezet, amely nyomón minden eddiginél radikálisabb, az élet minden területére kiterjedő reform ki- bontqkozásának lehetünk tanúi. A politológusok egyértelműen fogalmaznak. Szerintük a mai magyar társadalom a sztálinista diktatúra és a demokratikus intézményrendszer kiépülése közötti idejét éli. átmeneti jellegű. A gazdasági, társadalmi, politikai válságjelek sokasodása és mélyülése, a politikai vezetés koncepciótlansága, s ennek nyomán o vezetés radikális személyi változása iránti igény, és az ún. alternatív szerveződések csírái együttesen eredményezték, hogy a magyar társadalom a 80-as évek végére dljutott az önálló — nem hatalmi központból kiinduló, és nem a hatalmi központ céljait valló -, társadalomszervezés igényének felismeréséhez. Ez utóbbi gondolatot majdnem szó szerint idéztem. Megfogalmazója dr. Petrétei József, a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának tanársegéde, az államtudományi tanszék oktatója. Beszélgetésünk apropója: az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága a megyénkben működő különböző társadalmi és politikai szerveződések — más néven alternatív szervezetek —, megismerése érdekében ad-hoc bizottságot hozott létre. E bizottság - melynek tagjai között ott van az apparátus néhány munkatársa, a bizottság néhány tagja, valamint „behi- vott” szakértők - rövidesen az asztalra teszi a munka tapasztalatait. Több, mint valószínű, hogy a „megismerés" szó nem fedi tökéletesen a megyei pártvezetés célját; sokkal többről van szó. Éppen e több kibontása érdekében kértünk véleményeket dr. Le- hoczky Judittól, a JPTE Köz- gazdasági Karának docensétől, a megyei pártbizottság tagjától és megkérdeztük az ad-hoc bizottság apparátusi teamjének vezetőjét, . Kocsi Lászlót, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának politikai munkatársát. Kocsi László — Ügy gondolom, hogy nemcsak a megyében élő mintegy 27 000 párttag számára fon- toí’ h°9y tájékozódjanak a különféle politikai-társadalmi indíttatás nyomán fölállt és fólálló mozgalmak és újonnan bejegyzendő pártok céljairól, elképzeléseiről, hanem mindenki számára jogos igény az eligazodás. Bizonyítják ezt ozok a beszélgetések, amélyeéppen a munkavégzés so- |a.n, a pártalapszervezetekben olytattunk, s bizonyítja az a elmérés, amelyet a Baranyo e9yei Közvéleménykutató Cso- W állított össze. Az emberek obbsége nem ismeri ezeket a mozgalmakat. A felületes - va9y esetleg alapos -, imp- tessziók is végleges következte- leseket szülnek. Vannak, akik ve9yes érzelmekkel, félelemmel, vagy éppen ellenszenvvel viseltetnek irányukban, mások tealisabb talajon, a társada- om progresszív erőit látják bennük.- Önök a munkamódszer te- kintetében a legkézenlekvőbválasztották: felkeresték az alternatív szervezeteket, be- Jze/ge((e/c vezetőikkel. Milyen vo" o logadtatás? • • k B.izony°s gyanakvás tetten. etö. Mégis azt mondhatom: miután céljainkat megismer- ek egyfajta kölcsönös biza- orn fémjelezte beszélgetésein- et’ s egyértelműen kiderült, ? közeledést ők is igényük. Si- e,űlt tisztázni, hogy sok kérAz alternatívok Baranyában désben azonosak a törekvéseink. Ma már nem vitás: e mozgalmakkal együtt kell működnie a pártnak éppen annak érdekében, hogy jelenlegi válságunk megoldásának békés útja valósulhasson meg. Törekednünk kell a vázolt-vá- zolható alternatívák közelítésére; cél, hogy a válságból „előrefelé" jussunk ki, azaz egy valós demokrácia felé tartva.- Amikor az alternatív szervezetekről beszélünk, óhatatlanul a pártról, az MSZMP- ről is beszélünk ...- Ez természetes. Hiszen bennünket is bírálnak, létük, tevékenységük hatással van ránk. Következtetéseik jó részét el kell fogadni. Egyre égetőbb igényként jelentkezik egy átfogó társadalmi-gazdasági program kimunkálásának szükségessége, s ezt a monolit hatalmi pozícióból — a társadalmi érdekek sokféleségét reprezentáló alternatív szervezetek nélkül —, nem lehet elkészíteni.- Mutatkozik-e. hajlandóság az együttműködésre, együttgondolkodásra?- Alighanem igennel válaszolhatok. Bizonytalanságom oka; az alternatív szervezetek többsége a múlt tapasztalataiból kiindulva, nem hisz a párt megújulásában, tart a visszarendeződéstől. Ez jogos. Erre a párt, politikájának őszinteségével, tartósságával kell, hogy válaszoljon. A pártbizottság ülése elé kerülő anyagban megfogalmazzuk szükséges-e mozgalmak támogatása — tiszteletben tartva e mozgalmak autonómiáját -, s szeretnénk meggyőzni a párttagságot arról, hogy a velük való párbeszéd szükséges. Szóvá fogjuk tenni, hogy a tömegkommunikáció — és ezen belül is a Dunántúli Napló, mint megyei pártlap -, adjon bővebb és tórgyilagosabb információkat a jövőben az alternatív szervezetekről - éppen törekvéseik, szándékaik jobb megismerése, megismertetése érdekében. Dr. Lehoczky Judit- Az alternatív szervezetek megjelenésükben és szerveződésükben sokszínűek, miközben társadalmi, politikai irányultságuk sok közös vonást mutat. Tartalmi azonosságnak tekinthető a politikai-hatalmi pluralizmusért, . valamint a gazdasági demokráciáért való kiállásuk. A kérdést úgy tenném föl: miért jó számunkra e szervezetek léte? Talán azért, mert e szervezetek tükrözik azt a társadalmi heterogenitást — sokszínűséget amelyre az elmúlt 40 évben nem volt mód. Legalizálásukkal lehetőség adódik az eltérő érdekek nyílt megfogalmazására, ütköztetésére és majdan harmonizálására is. Vélem: ezt a pluszt lehet éppen a társadalmi modernizáció szolgálatába állítani.- ön közgazdász ...- Ne is folytassa. Legnagyobb gondom — gondunk —, hogy e hatalmi pluralizációs törekvésre éppen akkor kerül sor, amikor igen mély, sokak által még fel sem fogott, igazában meg sem értett gazdasági válságban van az ország. Most őszinte, nyílt szóra és összefogásra van szüksége mindenkinek, akinek programja van, aki tenni tud a politika, a gazdaság frontján.- Az ad-hoc bizottságban végzett munka során lelmerült kérdések milyen emóciókat váltottak ki önből?- Előrebocsátom; úgy érzem, hogy még mindig keveset tudok az alternativ szervezetekről. Abban a körben, ahol informálódtam, megfogalmazódott: sok kérdésben szinkronban vagyunk. Úgy gondoltam, hogy meg kell vizsgálni, melyek azok a területek, ahol szövetségeseknek tekinthetők az MSZMP reform-szárnyával? S ez, a hatalmi, politikai és gazdasági pluralizáció területei. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy következtetéseink egy része zavart okoz a párttagság körében, de annak a meggyőződésnek jegyében alkottam véleményt, hogy egy sor kérdésben végre-valahára tiszta vizet kell önteni a pohárba.- ön egy beszélgetés során kifejtette: a monopolizált hatalmat kell megszüntetni. Hogyan?- Ennek bizonyára egy sor feltétele van, s nem itt ülnék, ha erre kapásból adnám a válaszokat. De - gondolom —, a polgári demokrácia ismert és az ’idők próbáit derekasan kiálló intézményrendszerének bizonyos elemeit kellene újraéleszteni, működésbe hozni. Jussunk el végre-valahára oda, hogy kimondjuk: senki sem vindikálhatja magának azt a jogot, hogy amit ő mond, az az-egyetlen helyes, jó és követendő. Érveket, érdekeket és értékeket, homogén hatalmi struktúrában lehetetlen tetten- érni.- Nem tűnt lel önnek, hogy e társadalmi-politikai mozgalmak lőleg az értelmiséget tömörítik?- De — mindenesetre nem lepődtem meg. Ez természetesnek tűnik egy olyan társadalomban, ahol sikerült a tudást leértékelni, ahol sikerült az oktatást,, tudományos és kutató munkát erodálni. Ez a társadalom az átlagembert fogadta el. Igaz, aki mélyebben volt, azt Igyekezett felfelé ösztökélni, de aki kiemelkedett, azt visszanyomta. Az emberközpontúságot meghirdetve kötötte gúzsba a szellemet. Dr. Petrétei József- Fölfoghatjuk ezt a munkát az MSZMP és az alternativ mozgalmak közötti közeledésnek, ha a megbízói oldalról nézzük. Sokakban fölmerült: késésben vagyunk-e, avagy nem túl korai ez az érdeklődés. Nehéz megválaszolni: a párt is fokozatosan változtatja politikáját, a mozgalmak Is most élik kibontakozásuk-kite- rebélyesedésük időszakát. Ninc: markáns politikai arculatuk, platformjuk, de vannak gon- dolataik-elképzeléseik a jelenről. jövőről. Ami számomra jólesett a bizottságban végzett munka során: úgy láttam, a többség az alternativ szervezetek megítélését illetően velem azonosan gondolkozik.- ön hogy látja: mi hozhatta felszínre ezeket a mozgalmakat ma, és nem mondjuk, 10 évvel ezelőtt?- Egyértelmű összefüggés van az ország jelenlegi helyzete és a társadalmi-politikai csoportosulások létrejötte között. Azaz fontos ok: a korábbi vezetés az országot gaz- dasági-politikai-morális válságba sodorta. Úgy tűnhet; az MSZMP a felelős mindenért. De hát, ön is, és a párttagok széles tömege is emlékezhet, a döntések előkészítésébe, megalkotásának- folyamatába, vajmi keveset szólhattunk bele. Kézenfekvő a következtetés: én a párt egyes vezetőit hibáztatom a jelenlegi helyzetért. S ha a párttagság nem igen hallathatta hangját, akkor a párton kívüliek még úgysem. Ráadásul a szűk vezetői réteg által hozott döntések nem alapozódtak a társadalomban meglévő érdekrendszerre - hogy is alapozódhattak volna (?) -, hiszen éppen az a mechanizmus hiányzott a társadalomból, amely e valós érdekeket tükröztethette volna. S vallom: amíg ez a mechanizmus hiányzik, igazán jó döntés nem születhet!- Ezek szerint, az alternatív szervezkedések e - korábban hiányzott -, mechanizmusok .. .- Igen. És egyre többek számára adnak érdekkifejezési lehetőséget. Persze, még korántsem kiforrottak. Az új szerveződések első megjelenési formái azok az ifjúsági - főleg egyetemi és főiskolai -, rétegnél jelentkező alakzatok voltak, amelyek független békemozgalmi, környezetvédelmi, társadalompolitikai klubok, körök és szakkollégiumok formáit öltötték, amelyek a radikális reformok iránt elkötelezett társadalomtudósok, politikusok és a közélet iránt fogékony fiatalok vitafórumaivá váltak. A szamizdat-kiadványokkal egyre rendszeresebben jelentkező, a 70-es évek végétől különböző szerveződési alakzatokat öltő, a hivatalos felfogással ellentétes nézeteket valló, demokratikus ellenzéknek nevezett csoportok teremtették meg az új szerveződések alapjait. Főleg azzal, hogy az egyre feszítőbb problémák megoldására új elképzeléseket fogalmaztak meg.- Mire vállalkozhatott a csak Baranyát áttekinteni illetékes ad-hoc bizottság?- A megyénkben élő-működő alternatív mozgalmakról tükröt készíteni. Nyilvánvaló, hogy az MSZMP és az alternatív szervezetek kapcsolatát, annak jövőjét illetően helyben nem lehet, a központi vezetéstől független döntést hozni. De az országos helyzetet sem lehet megérteni e megyei szervezetek nélkül. Mi úgy látjuk, hogy a párt számára elvként lehet megfogalmazni az együttműködést, a velük és kevésbé integrálható nézeteikkel szembeni toleranciát. Nézze: a beszélgetések során egyértelműen kiderült, hogy az alternativok által felvetett kérdések jó részét maga a párttagság mór korábban is megfogalmazta. 7 A kész anyag elolvasása után, a pártbizottságí ülésen biztosan megkérdik: lehetnek-e párttagok az alternatív szerve- ze,te^.. ta9ia'< ajánlatos-e részvételük a szervezetek rendezvényein?- Ezt nagyon sokan és sokszor megkérdezik. Válaszom hiszem, hogy azt a kérdést a régi beidegződések hozzák a felszínre. Vallom: pusztán etikai kérdés. Mindenkinek magának kell benne döntenie, szerencsétlen dolog lenne erre „érvényes határozatot” hozni, s erre az engedélyezésre várni, hogy levegyék rólam a felelősséget. Kvázi, ha én úgy ér- zem, hogy a Demokrata Fó- rVm,.oz ®n törekvéseimet kép- viseh, akkor ott vagyok! Ma a válságból való kilábalás nem sok alternatívát nyújt, s annak a programnak a megfogalma- zasaban, amely erre garanciát od — s ilyen program még nincs a társadalmat reprezentáló minden politikai mozgalomnak, csoportnak részt kell vennie. Ehhez nemzeti ösz- szefogás szükséges, melynek előfeltétele az MSZMP és a társadalmi szervezetek közötti kiegyezés. S ebben az MSZMP felelőssége óriási, hiszen elő- sf?^.a italomnak kell koali- CIOj P,es nemzeti programmal rendelkeznie, másrészt a pártveretesnek a párttagok és a páron kívüliek bizalmát együttesen megszerezve kell tárgyalóasztalhoz ülnie. • Kozma Ferenc Elég! Fütyürészett az ürge - tillárom-tillárom, haj, ma szép napunk van: a főnök vidéken, meló egy szál se, a raktárból kettőt kapott, amiből csak egyet kért, reggel a portánál sikerült be- sétóltatni a táskában a kisüstit, elkészült a fusiban megrendelésre gyártott alkatrész -, nagyokat slukkolt a cigiből, jó nap ez, na! Hüvelyk- és mutatóujja közé csippentette a csikket, a cigaretta parázsló vége bukdácsoló fényspirált rajzolt a levegőbe, de ezt az ürge már nem látta, mert majdnem össszeszaladt a szűk udvari úton egy targoncával. Jól lehülyézték egymást, ennél többet nem ér az egész, a viszontlátásra I A csikk pedig széles ívű röpte után, egy ki tudja honnan ott maradt fűrészporha- lomra esett, közvetlenül az egyik ajtó mellé. Izzó felén a hőmérséklet 600-700 fok körül van. Kell ezt tudni valakinek? Pláne egy ilyen szép, nyugodtnak ígérkező napon? Affenét! Különben is: ki hiszi el, hogy abban a kis parázsbogyóban, ami ott izzik — amíg el nem dobják —, az epiber orra alatt, ilyen meleg van . . . A többiek bent beszélgettek a műhelyekben. A targoncás is csak azért ordi- ,tott rá vissza, mert azt hitte, neki szánta a csikket, még szólt is neki: vakmadár, előbb tanulj meg célozni! Az udvar üres volt. Senki sem vette észre a hízni kezdő füstcsikot, majd az elsőként fellobbanó — és mindjárt az ajtófélfát nyalni kezdő -, apró lángot. Előbb a festék hólyagosodon meg egy kicsit, aztán- belekapott a szúette fába a láng, s mintha csak sürgetnék, rohant végig a függőleges részen, de már az ajtótáblót is kikezdte, felül a keresztgerendát. A bejárat mellett, a vegyszerraktárnak használt helyiség falánál különböző vegyianyagokat tároltak. Ballonokban, dobozokban, tubusokban, műanyag zsákokban. Már ropogva égett az egész ajtó, a tűz marta nyíláson a huzat bedobta a lángot, nekiszögezte a műanyag zsákoknak, azok olvadni kezdtek, hamarosan izzó-maró füsttel telt meg a helyiség - mire végre valaki kinézett az udvarra: mi az isten ez?! Rohantak a poroltóért, nem akart működni. Rohantak a víztározóhoz, alig volt benne viz. Rohantak az irodaépülethez, nagy nehezen végre kaptak vonalat. Az ürge, aki eldobta a csikket, ott ugrabugrált a többivel, mentsük meg, mentsük meg, ordította, meg' hogy, mi a csudától lett ez? Már az egész épület égett, közelében ott a fűtőolaj-raktár, a közben megérkezett tűzoltók először ezt próbálták lokalizálni, oltani az égő épületet, ketten közülük már kifeküdtek a maró gózoktól- füsttől, egy fiatalembert elvittek a mentők, mert eldugott HILTI-fúrójáért megpróbált beugrani a raktárba .. . Három óra múlva üszkös romok maradtak az épületből. Hogy nem igaz a történet? Nem hát! Csak az: a megyében keletkezett tüzek 90 százalékának okozója a gondatlanság. Pénzre fordítva: a múlt évi 43 millióból, 40 milliós kárt ennek köszönhetünk. Mégis csak igaz ez a töri ' ___i l Nehéz felkutatni a régi tagokat Megalakult Pécsett az SZOP „Az 1989. január 9-én megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezőbizottsága megbízza a párt országos szervezésében való részvétellel, felhatalmazzuk a területi szervezetek felállításában való közreműködéssel” — olvashatjuk abban a levélben, amelyet Kövesi Béla, pécsi nyugdíjas pedagógus kapott Révész Andrástól, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt elnökétől. Majd mintegy kiegészítésképpen: „Jelenlegi pártunk olyan demokratikus néppártként kíván működni, melyben a munkástól a tudósig helye van minden magyar állampolgárnak. A nyugat-európai szociáldemokrata pártokhoz mért parlamentális demokráciát akarunk, többpártrendszerrel, természetesen a magyar nemzeti viszonyokat figyelembe véve.” — Ezek szerint, kezdetét vette a Szociáldemokrata Párt pécs-baranyai szervezetének létrehozása. A fővárosban élő vezetők miért éppen önre, a már 81. életévében járó Kövesi Bélára gondoltak szervezőként? — Bizonyára azért, mert 1945-től a pécs-baranyai szervezet végrehajtó bizottságának tagja voltam, majd elnökségi tagként is dolgoztam. Később, 1956 októberében szerveztem a Szocdem. Párt helyi szervezetének újjáalakítását, mely meg is történt a párt Déryné utcai épületében. — Nyolcvanegy évesen nem túl megerőltető munka az újjászervezéssel kapcsolatos teendőket végezni? — Az az igazság, hogy az ezzel járó lótás-futqS már nem nekem való. De, mert a negyvennyolc előtti vezetők közül talán már csak én élek, így ha a teljes szervezőmunkát nem is, de az abban való részvételt elvállaltam. Mivel 1934- től 1976-íg tanárként és igazgatóhelyettesként egyfolytában a pécsi Kereskedelmi Szakközépiskolában dolgoztam, elég széles ismeretségi körre sikerült szert tennem. Mindez most jól jön, a .régi társak és az újonnan belépni szándékozók fel kutató sá bán. Miközben erről beszélgetünk, egy fiókból előkerülnek a régi dokumentumok: a végrehajtó bizottsági igazolvány, az ellenőrző bizottsági tagságot igazoló papír és egy 1948-as irat Kövesi Bélának az SZDP- ből való kizárásáról.- Miért kellett visszaadnia okkor a tagkönyvét?- Én következetesen az SZDP és a Magyar Kommunista Párt egyesülése ellen foglaltam állást. Megjegyzem, komolyabb zaklatásnak nem voltam kitéve sem negyven- nyolctól ötvenhatig, sem az 56- os eseményeket követően.- Térjünk vissza a mábal Véleménye szerint, milyen eredményt hozhat az SZDP helyi szervezetének újjáélesztése?- Szerintem egy, vagy két hónapon belül kimondhatjuk megalakulásunkat, ugyanis Pécs és Komló már ónnak idején is erős „szoedem-fészek- nek" számított. Erős szervezeteink működtek például a Sopianaban, a Zsolnay-gyár- ban és a bányákban is. Kicsit elbizonytalanít, hogy a fiatalok jó részénél nem tapasztalok elég politikai érdeklődést. Balog Nándor
