Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-04 / 63. szám

1989. március 4., szombat Dunántúli napló 3 Másképpen gondolkodva a másképpen gondolkodókról 9. he« Mint az öreg királynak Elek apó meséiben; az egyik szemünk sír. a másik nevet. Társadalmi méretű szomorúsá­gunk oka, az a mély, elég régóta tartó és perspektiviku­san nézve még hosszan el­nyúló válság, mely hazánk ar­culatát alapvetően meghatá­rozza. Az öröm - remélve, hogy még nem korai öröm -, fórrasd az ö szintén társadal­mi méretű igyekezet, amely nyomón minden eddiginél ra­dikálisabb, az élet minden te­rületére kiterjedő reform ki- bontqkozásának lehetünk tanúi. A politológusok egyértelmű­en fogalmaznak. Szerintük a mai magyar társadalom a sztálinista diktatúra és a de­mokratikus intézményrendszer kiépülése közötti idejét éli. átmeneti jellegű. A gazdasági, társadalmi, politikai válság­jelek sokasodása és mélyülé­se, a politikai vezetés koncep­ciótlansága, s ennek nyomán o vezetés radikális személyi változása iránti igény, és az ún. alternatív szerveződések csírái együttesen eredményez­ték, hogy a magyar társada­lom a 80-as évek végére dl­jutott az önálló — nem hatal­mi központból kiinduló, és nem a hatalmi központ cél­jait valló -, társadalomszerve­zés igényének felismeréséhez. Ez utóbbi gondolatot majdnem szó szerint idéztem. Megfogal­mazója dr. Petrétei József, a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának tanársegéde, az ál­lamtudományi tanszék oktató­ja. Beszélgetésünk apropója: az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága a megyénkben mű­ködő különböző társadalmi és politikai szerveződések — más néven alternatív szervezetek —, megismerése érdekében ad-hoc bizottságot hozott létre. E bi­zottság - melynek tagjai között ott van az apparátus néhány munkatársa, a bizottság né­hány tagja, valamint „behi- vott” szakértők - rövidesen az asztalra teszi a munka ta­pasztalatait. Több, mint való­színű, hogy a „megismerés" szó nem fedi tökéletesen a megyei pártvezetés célját; sok­kal többről van szó. Éppen e több kibontása érdekében kér­tünk véleményeket dr. Le- hoczky Judittól, a JPTE Köz- gazdasági Karának docensé­től, a megyei pártbizottság tagjától és megkérdeztük az ad-hoc bizottság apparátusi teamjének vezetőjét, . Kocsi Lászlót, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának politi­kai munkatársát. Kocsi László — Ügy gondolom, hogy nem­csak a megyében élő mintegy 27 000 párttag számára fon- toí’ h°9y tájékozódjanak a különféle politikai-társadalmi indíttatás nyomán fölállt és fólálló mozgalmak és újonnan bejegyzendő pártok céljairól, elképzeléseiről, hanem min­denki számára jogos igény az eligazodás. Bizonyítják ezt ozok a beszélgetések, amélye­éppen a munkavégzés so- |a.n, a pártalapszervezetekben olytattunk, s bizonyítja az a elmérés, amelyet a Baranyo e9yei Közvéleménykutató Cso- W állított össze. Az emberek obbsége nem ismeri ezeket a mozgalmakat. A felületes - va9y esetleg alapos -, imp- tessziók is végleges következte- leseket szülnek. Vannak, akik ve9yes érzelmekkel, félelem­mel, vagy éppen ellenszenvvel viseltetnek irányukban, mások tealisabb talajon, a társada- om progresszív erőit látják bennük.- Önök a munkamódszer te- kintetében a legkézenlekvőb­választották: felkeresték az alternatív szervezeteket, be- Jze/ge((e/c vezetőikkel. Milyen vo" o logadtatás? • • k B.izony°s gyanakvás tetten­. etö. Mégis azt mondhatom: miután céljainkat megismer- ek egyfajta kölcsönös biza- orn fémjelezte beszélgetésein- et’ s egyértelműen kiderült, ? közeledést ők is igényük. Si- e,űlt tisztázni, hogy sok kér­Az alternatívok Baranyában désben azonosak a törekvése­ink. Ma már nem vitás: e mozgalmakkal együtt kell mű­ködnie a pártnak éppen an­nak érdekében, hogy jelenle­gi válságunk megoldásának békés útja valósulhasson meg. Törekednünk kell a vázolt-vá- zolható alternatívák közelítésé­re; cél, hogy a válságból „előrefelé" jussunk ki, azaz egy valós demokrácia felé tartva.- Amikor az alternatív szer­vezetekről beszélünk, óhatat­lanul a pártról, az MSZMP- ről is beszélünk ...- Ez természetes. Hiszen bennünket is bírálnak, létük, tevékenységük hatással van ránk. Következtetéseik jó ré­szét el kell fogadni. Egyre égetőbb igényként jelentkezik egy átfogó társadalmi-gazda­sági program kimunkálásának szükségessége, s ezt a monolit hatalmi pozícióból — a társa­dalmi érdekek sokféleségét reprezentáló alternatív szerve­zetek nélkül —, nem lehet el­készíteni.- Mutatkozik-e. hajlandóság az együttműködésre, együtt­gondolkodásra?- Alighanem igennel vála­szolhatok. Bizonytalanságom oka; az alternatív szervezetek többsége a múlt tapasztalatai­ból kiindulva, nem hisz a párt megújulásában, tart a vissza­rendeződéstől. Ez jogos. Erre a párt, politikájának őszintesé­gével, tartósságával kell, hogy válaszoljon. A pártbizottság ülése elé kerülő anyagban megfogalmazzuk szükséges-e mozgalmak támogatása — tisz­teletben tartva e mozgalmak autonómiáját -, s szeretnénk meggyőzni a párttagságot ar­ról, hogy a velük való párbe­széd szükséges. Szóvá fogjuk tenni, hogy a tömegkommuni­káció — és ezen belül is a Dunántúli Napló, mint megyei pártlap -, adjon bővebb és tórgyilagosabb információkat a jövőben az alternatív szer­vezetekről - éppen törekvé­seik, szándékaik jobb megis­merése, megismertetése érde­kében. Dr. Lehoczky Judit- Az alternatív szervezetek megjelenésükben és szervező­désükben sokszínűek, miköz­ben társadalmi, politikai irá­nyultságuk sok közös vonást mutat. Tartalmi azonosságnak tekinthető a politikai-hatalmi pluralizmusért, . valamint a gazdasági demokráciáért való kiállásuk. A kérdést úgy ten­ném föl: miért jó számunkra e szervezetek léte? Talán azért, mert e szervezetek tükrözik azt a társadalmi heterogenitást — sokszínűséget amelyre az elmúlt 40 évben nem volt mód. Legalizálásukkal lehető­ség adódik az eltérő érdekek nyílt megfogalmazására, ütköz­tetésére és majdan harmonizá­lására is. Vélem: ezt a pluszt lehet éppen a társadalmi mo­dernizáció szolgálatába állí­tani.- ön közgazdász ...- Ne is folytassa. Legna­gyobb gondom — gondunk —, hogy e hatalmi pluralizációs törekvésre éppen akkor kerül sor, amikor igen mély, sokak által még fel sem fogott, iga­zában meg sem értett gazda­sági válságban van az ország. Most őszinte, nyílt szóra és összefogásra van szüksége mindenkinek, akinek program­ja van, aki tenni tud a poli­tika, a gazdaság frontján.- Az ad-hoc bizottságban végzett munka során lelmerült kérdések milyen emóciókat váltottak ki önből?- Előrebocsátom; úgy ér­zem, hogy még mindig keve­set tudok az alternativ szerve­zetekről. Abban a körben, ahol informálódtam, megfogalmazó­dott: sok kérdésben szinkron­ban vagyunk. Úgy gondoltam, hogy meg kell vizsgálni, me­lyek azok a területek, ahol szövetségeseknek tekinthetők az MSZMP reform-szárnyával? S ez, a hatalmi, politikai és gazdasági pluralizáció terüle­tei. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy következtetéseink egy része zavart okoz a párttag­ság körében, de annak a meggyőződésnek jegyében al­kottam véleményt, hogy egy sor kérdésben végre-valahára tiszta vizet kell önteni a po­hárba.- ön egy beszélgetés során kifejtette: a monopolizált ha­talmat kell megszüntetni. Ho­gyan?- Ennek bizonyára egy sor feltétele van, s nem itt ülnék, ha erre kapásból adnám a válaszokat. De - gondolom —, a polgári demokrácia ismert és az ’idők próbáit derekasan kiálló intézményrendszerének bi­zonyos elemeit kellene újra­éleszteni, működésbe hozni. Jussunk el végre-valahára oda, hogy kimondjuk: senki sem vindikálhatja magának azt a jogot, hogy amit ő mond, az az-egyetlen helyes, jó és köve­tendő. Érveket, érdekeket és értékeket, homogén hatalmi struktúrában lehetetlen tetten- érni.- Nem tűnt lel önnek, hogy e társadalmi-politikai mozgal­mak lőleg az értelmiséget tö­mörítik?- De — mindenesetre nem lepődtem meg. Ez természetes­nek tűnik egy olyan társada­lomban, ahol sikerült a tudást leértékelni, ahol sikerült az oktatást,, tudományos és kuta­tó munkát erodálni. Ez a társadalom az átlagembert fo­gadta el. Igaz, aki mélyebben volt, azt Igyekezett felfelé ösz­tökélni, de aki kiemelkedett, azt visszanyomta. Az emberköz­pontúságot meghirdetve kötöt­te gúzsba a szellemet. Dr. Petrétei József- Fölfoghatjuk ezt a mun­kát az MSZMP és az alterna­tiv mozgalmak közötti közele­désnek, ha a megbízói oldal­ról nézzük. Sokakban fölmerült: késésben vagyunk-e, avagy nem túl korai ez az érdeklő­dés. Nehéz megválaszolni: a párt is fokozatosan változtatja politikáját, a mozgalmak Is most élik kibontakozásuk-kite- rebélyesedésük időszakát. Ninc: markáns politikai arculatuk, platformjuk, de vannak gon- dolataik-elképzeléseik a jelen­ről. jövőről. Ami számomra jól­esett a bizottságban végzett munka során: úgy láttam, a többség az alternativ szerve­zetek megítélését illetően ve­lem azonosan gondolkozik.- ön hogy látja: mi hozhat­ta felszínre ezeket a mozgal­makat ma, és nem mondjuk, 10 évvel ezelőtt?- Egyértelmű összefüggés van az ország jelenlegi hely­zete és a társadalmi-politikai csoportosulások létrejötte kö­zött. Azaz fontos ok: a ko­rábbi vezetés az országot gaz- dasági-politikai-morális válság­ba sodorta. Úgy tűnhet; az MSZMP a felelős mindenért. De hát, ön is, és a párttagok széles tömege is emlékezhet, a döntések előkészítésébe, megalkotásának- folyamatába, vajmi keveset szólhattunk be­le. Kézenfekvő a következte­tés: én a párt egyes vezetőit hibáztatom a jelenlegi hely­zetért. S ha a párttagság nem igen hallathatta hangját, ak­kor a párton kívüliek még úgy­sem. Ráadásul a szűk vezetői réteg által hozott döntések nem alapozódtak a társada­lomban meglévő érdekrend­szerre - hogy is alapozódhat­tak volna (?) -, hiszen éppen az a mechanizmus hiányzott a társadalomból, amely e va­lós érdekeket tükröztethette volna. S vallom: amíg ez a mechanizmus hiányzik, igazán jó döntés nem születhet!- Ezek szerint, az alternatív szervezkedések e - korábban hiányzott -, mechanizmusok .. .- Igen. És egyre többek szá­mára adnak érdekkifejezési le­hetőséget. Persze, még koránt­sem kiforrottak. Az új szerve­ződések első megjelenési for­mái azok az ifjúsági - főleg egyetemi és főiskolai -, réteg­nél jelentkező alakzatok vol­tak, amelyek független béke­mozgalmi, környezetvédelmi, társadalompolitikai klubok, kö­rök és szakkollégiumok formá­it öltötték, amelyek a radiká­lis reformok iránt elkötelezett társadalomtudósok, politikusok és a közélet iránt fogékony fia­talok vitafórumaivá váltak. A szamizdat-kiadványokkal egyre rendszeresebben jelentkező, a 70-es évek végétől különböző szerveződési alakzatokat öltő, a hivatalos felfogással ellenté­tes nézeteket valló, demokra­tikus ellenzéknek nevezett cso­portok teremtették meg az új szerveződések alapjait. Főleg azzal, hogy az egyre feszí­tőbb problémák megoldására új elképzeléseket fogalmaztak meg.- Mire vállalkozhatott a csak Baranyát áttekinteni illetékes ad-hoc bizottság?- A megyénkben élő-műkö­dő alternatív mozgalmakról tükröt készíteni. Nyilvánvaló, hogy az MSZMP és az alter­natív szervezetek kapcsolatát, annak jövőjét illetően helyben nem lehet, a központi vezetés­től független döntést hozni. De az országos helyzetet sem lehet megérteni e megyei szer­vezetek nélkül. Mi úgy látjuk, hogy a párt számára elvként lehet megfogalmazni az együtt­működést, a velük és kevésbé integrálható nézeteikkel szem­beni toleranciát. Nézze: a beszélgetések során egyértel­műen kiderült, hogy az alter­nativok által felvetett kérdések jó részét maga a párttagság mór korábban is megfogalmaz­ta. 7 A kész anyag elolvasása után, a pártbizottságí ülésen biztosan megkérdik: lehetnek-e párttagok az alternatív szerve- ze,te^.. ta9ia'< ajánlatos-e rész­vételük a szervezetek rendez­vényein?- Ezt nagyon sokan és sokszor megkérdezik. Válaszom hiszem, hogy azt a kérdést a ré­gi beidegződések hozzák a fel­színre. Vallom: pusztán etikai kérdés. Mindenkinek magának kell benne döntenie, szeren­csétlen dolog lenne erre „ér­vényes határozatot” hozni, s erre az engedélyezésre várni, hogy levegyék rólam a fele­lősséget. Kvázi, ha én úgy ér- zem, hogy a Demokrata Fó- rVm,.oz ®n törekvéseimet kép- viseh, akkor ott vagyok! Ma a válságból való kilábalás nem sok alternatívát nyújt, s annak a programnak a megfogalma- zasaban, amely erre garanciát od — s ilyen program még nincs a társadalmat repre­zentáló minden politikai moz­galomnak, csoportnak részt kell vennie. Ehhez nemzeti ösz- szefogás szükséges, melynek előfeltétele az MSZMP és a társadalmi szervezetek közötti kiegyezés. S ebben az MSZMP felelőssége óriási, hiszen elő- sf?^.a italomnak kell koali- CIOj P,es nemzeti programmal rendelkeznie, másrészt a párt­veretesnek a párttagok és a páron kívüliek bizalmát együt­tesen megszerezve kell tárgya­lóasztalhoz ülnie. • Kozma Ferenc Elég! Fütyürészett az ürge - tillárom-tillárom, haj, ma szép napunk van: a főnök vidéken, meló egy szál se, a raktárból kettőt kapott, amiből csak egyet kért, reg­gel a portánál sikerült be- sétóltatni a táskában a kis­üstit, elkészült a fusiban megrendelésre gyártott alkat­rész -, nagyokat slukkolt a cigiből, jó nap ez, na! Hü­velyk- és mutatóujja közé csippentette a csikket, a ci­garetta parázsló vége buk­dácsoló fényspirált rajzolt a levegőbe, de ezt az ürge már nem látta, mert majd­nem össszeszaladt a szűk udvari úton egy targoncával. Jól lehülyézték egymást, en­nél többet nem ér az egész, a viszontlátásra I A csikk pedig széles ívű röpte után, egy ki tudja hon­nan ott maradt fűrészporha- lomra esett, közvetlenül az egyik ajtó mellé. Izzó felén a hőmérséklet 600-700 fok körül van. Kell ezt tudni va­lakinek? Pláne egy ilyen szép, nyugodtnak ígérkező napon? Affenét! Különben is: ki hiszi el, hogy abban a kis parázsbogyóban, ami ott izzik — amíg el nem dobják —, az epiber orra alatt, ilyen meleg van . . . A többiek bent beszélget­tek a műhelyekben. A tar­goncás is csak azért ordi- ,tott rá vissza, mert azt hit­te, neki szánta a csikket, még szólt is neki: vakmadár, előbb tanulj meg célozni! Az udvar üres volt. Senki sem vette észre a hízni kezdő füstcsikot, majd az elsőként fellobbanó — és mindjárt az ajtófélfát nyalni kezdő -, apró lángot. Előbb a festék hólyagosodon meg egy ki­csit, aztán- belekapott a szú­ette fába a láng, s mintha csak sürgetnék, rohant vé­gig a függőleges részen, de már az ajtótáblót is kikezd­te, felül a keresztgerendát. A bejárat mellett, a vegy­szerraktárnak használt he­lyiség falánál különböző ve­gyianyagokat tároltak. Bal­lonokban, dobozokban, tu­busokban, műanyag zsákok­ban. Már ropogva égett az egész ajtó, a tűz marta nyí­láson a huzat bedobta a lángot, nekiszögezte a mű­anyag zsákoknak, azok ol­vadni kezdtek, hamarosan izzó-maró füsttel telt meg a helyiség - mire végre vala­ki kinézett az udvarra: mi az isten ez?! Rohantak a poroltóért, nem akart működni. Rohan­tak a víztározóhoz, alig volt benne viz. Rohantak az iro­daépülethez, nagy nehezen végre kaptak vonalat. Az ürge, aki eldobta a csikket, ott ugrabugrált a többivel, mentsük meg, mentsük meg, ordította, meg' hogy, mi a csudától lett ez? Már az egész épület égett, közelé­ben ott a fűtőolaj-raktár, a közben megérkezett tűzoltók először ezt próbálták lokali­zálni, oltani az égő épüle­tet, ketten közülük már kifeküdtek a maró gózoktól- füsttől, egy fiatalembert el­vittek a mentők, mert eldu­gott HILTI-fúrójáért megpró­bált beugrani a raktár­ba .. . Három óra múlva üsz­kös romok maradtak az épü­letből. Hogy nem igaz a törté­net? Nem hát! Csak az: a megyében keletkezett tüzek 90 százalékának okozója a gondatlanság. Pénzre fordít­va: a múlt évi 43 millióból, 40 milliós kárt ennek köszön­hetünk. Mégis csak igaz ez a tör­i ' ___i l Nehéz felkutatni a régi tagokat Megalakult Pécsett az SZOP „Az 1989. január 9-én meg­alakult Magyarországi Szociál­demokrata Párt szervezőbizott­sága megbízza a párt orszá­gos szervezésében való részvé­tellel, felhatalmazzuk a terüle­ti szervezetek felállításában való közreműködéssel” — ol­vashatjuk abban a levélben, amelyet Kövesi Béla, pécsi nyugdíjas pedagógus kapott Révész Andrástól, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt elnökétől. Majd mintegy kiegészítés­képpen: „Jelenlegi pártunk olyan demokratikus néppárt­ként kíván működni, melyben a munkástól a tudósig helye van minden magyar állampol­gárnak. A nyugat-európai szo­ciáldemokrata pártokhoz mért parlamentális demokráciát aka­runk, többpártrendszerrel, ter­mészetesen a magyar nemze­ti viszonyokat figyelembe vé­ve.” — Ezek szerint, kezdetét vet­te a Szociáldemokrata Párt pécs-baranyai szervezetének létrehozása. A fővárosban élő vezetők miért éppen önre, a már 81. életévében járó Köve­si Bélára gondoltak szervező­ként? — Bizonyára azért, mert 1945-től a pécs-baranyai szer­vezet végrehajtó bizottságának tagja voltam, majd elnökségi tagként is dolgoztam. Később, 1956 októberében szerveztem a Szocdem. Párt helyi szerve­zetének újjáalakítását, mely meg is történt a párt Déryné utcai épületében. — Nyolcvanegy évesen nem túl megerőltető munka az újjá­szervezéssel kapcsolatos teen­dőket végezni? — Az az igazság, hogy az ezzel járó lótás-futqS már nem nekem való. De, mert a negy­vennyolc előtti vezetők közül talán már csak én élek, így ha a teljes szervezőmunkát nem is, de az abban való rész­vételt elvállaltam. Mivel 1934- től 1976-íg tanárként és igaz­gatóhelyettesként egyfolytában a pécsi Kereskedelmi Szakkö­zépiskolában dolgoztam, elég széles ismeretségi körre sike­rült szert tennem. Mindez most jól jön, a .régi társak és az újonnan belépni szándékozók fel kutató sá bán. Miközben erről beszélgetünk, egy fiókból előkerülnek a ré­gi dokumentumok: a végre­hajtó bizottsági igazolvány, az ellenőrző bizottsági tagságot igazoló papír és egy 1948-as irat Kövesi Bélának az SZDP- ből való kizárásáról.- Miért kellett visszaadnia okkor a tagkönyvét?- Én következetesen az SZDP és a Magyar Kommu­nista Párt egyesülése ellen foglaltam állást. Megjegyzem, komolyabb zaklatásnak nem voltam kitéve sem negyven- nyolctól ötvenhatig, sem az 56- os eseményeket követően.- Térjünk vissza a mábal Véleménye szerint, milyen ered­ményt hozhat az SZDP helyi szervezetének újjáélesztése?- Szerintem egy, vagy két hónapon belül kimondhatjuk megalakulásunkat, ugyanis Pécs és Komló már ónnak ide­jén is erős „szoedem-fészek- nek" számított. Erős szerveze­teink működtek például a Sopianaban, a Zsolnay-gyár- ban és a bányákban is. Kicsit elbizonytalanít, hogy a fiatalok jó részénél nem tapasztalok elég politikai érdeklődést. Balog Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom