Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-25 / 84. szám
e Dunántúli napló 1989. március 25., szombat A Mecseki Szénbányák Vállalat új párttitkára Deák László Nincs könnyű helyzetben, ha valakit idegenből kérnek el egy testület vezetésére, ismeretlenül választanak meg egy feladatra. Ez a megállapítás csak félig illik Deák Lászlóra, a Mecseki Szénbányák Vállalat pártbizottságának új titkárára. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál eltöltött 21 év után vállalta ugyan az új megbízatást, de hogy ismeretlenül, azt túlzás lenne állítani. A megye politizáló polgárai gyakran találkozhattak az uránbánya brigádvezetőjé- A megbízatás elvállalása előtt volt már kapcsolata szénbányával?- Még egészen fiatalon, amikor 1964-67 között Miskolcon a vájáriskolába jártam, dolgoztam a Borsodi Szénbányákban. Ha régen is volt, nem ismeretlen előttem a szenes szakma. Meg azután, mint bányász természetesen folyamatosan figyelemmel kísértem a Mecseki Szénbányákban történteket is.- Hogyan került a mozgalomba?- Az uránnál már rögtön az első időkben KISZ-tag lettem, 1975-ben pedig felvettek az üzemi pártbizottság tagjai közé. Körülbelül erre az időre tehető, hogy észrevettem, odafigyelnek arra, amit mondok. Bár számomra a mozgalom hozta meg a közéletiséget, legalább annyira tartom az abban az időben elért szakmai sikereket is. 1980-ban tagja lettem az MSZMP Központi Bizottságának, ami' elég nagy változást jelentett életemben még akkor is, ha továbbra is brigádvezetőként dolgoztam munkahelyemen.- 1984-ben beiratkoztam a politikai főiskola levelező tagozatára. Komolyan vettem. Úgy érzem, sokat adott számomra, és az elmúlt évben vörösdiplomával végeztem. Ebben az időszakban néhányon olyan váddal illettek, hogy én már főállásban politizálok. Valóban sokat voltam távol, de úgy véltem, a felmerülő igényeket másképp nem lehetett kielégíteni. Az iskola végeztével pedig elhatároztam - ahogy mondani szokás - csak értelmes munkát vállalok. Egyszerre két komoly felkérést is kaptam, az egyiket a szénbányától, a másikat pedig - ma már nem titok - a városi pártbizottságtól.- Nem volt nehéz a választás?- Ismertem a Mecseki Szénbányák Vállalatot, gazdasági helyzetét, hallottam belső feszültségeiről is. A gyors jelölés után úgy láttam, hogy komoly az igény munkám iránt. Ügy gondoltam, ha segíteni tudok, akkor ez egy izgalmas feladat lehet. Ma már látom, nagyon kemény fába vágtam a fejszémet.- Hozott-e valamilyen programot magával?- A megbízás elvállalása után új kollégáim is ezt kérdezték tőlem. Később nekem lehet egyéni programom a pártértekezleten elfogadott mellett, ma még azonban nem ismerem eléggé a közösséget ehhez. Nekünk most igen komoly feladatot ad, hogy erőnkhöz mérten segítsünk a nehéz helyzetben lévő vállalaton. Nagy volt és nagy a bizalmatlanság a vállalaton belül a gazdasági és politikai vezetők iránt. Ezt megszüntetni csak úgy lehet, ha tettekkel bizonyítjuk, másképp akarunk dolgozni.- Kikre számíthat?- Egy párttitkár természetesen elsősorban a párttagokra számit. De azon túlmenően szerintem a vállalaton belül látható egy olyan erő, amit ha hagynak kibontakozni, sokat tehet a fönnmaradásért. A vállalat a közelmúltban dolgozta ki stratégiáját, amelynek megvalósításától léte, illetve nemléte függ. Ennek elfogadtatásában újra csak nagyon nagy szerepe van tagjaiknak.- Napirenden van a vállalat átszervezése. Az elbocsátásoknál jelent-e majd valamilyen előnyt, ha valaki párttag?- Leszögezhetem, hogy ilyen megkülönböztetés nincs és nem is lesz. A döntésben azonkívül, hogy a szociális körülményeket vizsgáljuk, egy dolog számít: a végzett tevékenység hasznos-e a vállalat számára vagy sem.- Korábban és ma is a vállalaton belül számos esetben vitatott téma a lelelős- ség kérdése. Kivánnak-e ezen a téren valamit változtatni?- A múlt örökségeivel sajnos együtt kell élnünk. Egyet azonban már ma is garantálhatunk, tudtunkkal semmiféle hiányosság, felelőtlenség pem következhet be. A vállalaton belül az üzemi önállóság kialakulásával tisztábban megjelenik majd, hogy ki mire képes. Kialakulnak majd a döntési szintek, tisztázódhat könnyebben a felelősség kérdése is.- A párttagságon belül is?- Természetesen. Pontosan ennek érdekében határozott úgy a vállolati pártbizottság, hogy évenként részletesen kiértékeli munkáját. Kaszás Endre Cigány népfőiskola A népfőiskolák divatját éljük. Magától értetődik, hogy közülük nem hiányozhat a cigány népfőiskola sem, amely a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának keretén belül működő városi cigánytanácsnak az ötlete volt. A kezdeményezés támogatásra talált, és aj Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házának - amely helyet ad az összejöveteleknek - valamint a Baranya Megyei Művelődési Központnak, a HNF Pécs Városi Bizottságának közreműködésével ez év januárjában megindult a cigány népfőiskola. Célja az, hogy a cigányságot érintő legfontosabb kérdésekben hallgassanak előadásokat az érdekeltek, s hogy ne csak passzív hallgatói legyenek egy-egy témának, hanem valóban bekapcsolódjanak a beszélgetésbe. A cigánytanács tagjai maguk állítottak össze egy hatvan-het- ven fős névsort, s mindenkinek személyre szólóan elküldték a meghívót. Igaz ugyan, hogy egy-egy alkalommal átlag harminc-ötven fő jön össze ezeken az esteken — köztük sok az állandó látogató —, de sajnos éppen azok maradnak távol, akiknek elsősorban szervezték, illetve szerették volna szervezni ezt az előadássorozatot. Mert ezekre az estekre éppen azok mennek el, akik már beilleszkedtek a társadalomba, rendes körülmények között dolgoznak. A témák érdekesek: szó volt a magyarországi cigányság helyzetéről, a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének pécsi helyzetéről, a cigánybűnözésről és a társadalmi bűnmegelőzésről, az időszerű , foglalkoztatáspolitikai kérdésekről, a munkanélküli segélyről, a baranyai munkalehetőségekről. További érdekes témák: cigányság a nagyvilágban, azután a nemzetiséggé válás feltételei, az egészségügyi helyzet és az egészségvédelem. Tervezik, hogy levetítenek egy cigányságról szóló filmet, s a vetítésre meghívják a rendezőt is, szó lesz a cigányművészetről és áprilisban szerveznek egy cigánybált. Cigányok és nem cigányok tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a népfőiskola elérje a célját. Ezért is ajánljuk minden érintett figyelmébe ezeket az előadásokat, amelyekre minden második kedden 18.30-tól kerül sor az ANK Művelődési Házában. D. Cs. Önállósult és önfejlesztő civil társadalom (4.) Á szabadságjogokról A hatályos alkotmány oz alapjogokat az állami szervekre vonatkozó fejezetek után rögzíti. Az új alkotmány eddigi előkészítő munkálatai ahhoz a következtetéshez vezettek, hogy az államhatalom elsődlegességét kifejező jelenlegi szerkezeti megoldástól eltérően az alapjogokat megállapító előírásokat az állami szervekről szóló rendelkezések előtt, a társadalmi, gazdasági és politikai rendszer alapelveinek meghatározása után kell az alkotmányban elhelyezni. Ez a szerkezeti tagolás szemléletesen fejezné ki az alapjogok mégtermékenyítő szerepét a társadalmi, gazdasági és politikai életben, valamint korlátokat és kötelezettségeket támasztó hatását az állami szervek működésével szemben. Széles körű egyetértéssel találkozott az az ajánlás is, hogy az alapjogokról szóló fejezetben először a személyi, az egyéni és a kollektiv szabadságjogokat, majd a politikai alapjogokat és végül a kulturális, az egészségvédelmi, a szociális jogokat és a munkaviszonnyal összefüggő kiemelkedő jogosultságokat kellene megállapítani. A vállalkozási szabadság, a magántulajdon és az örökléshez való jog keretei az alkotmány bevezető fejezetében nyerhetnének rendezést. Az élethez való jog alkotmányi biztosítósa a népirtás (genocídium) tilalmán és szankcionálásán kívül harmadik személyeknek az emberi élet elleni cselekményei büntetéséhez nyújt alkotmányos- alapot és hatást gyakorol a halálbüntetés szabályozására is. Az emberi élethez és védelemhez való jog alapján ki' kellene zárni a halálbüntetés lehetőségét vagy rendkívül szűk körre kellene korlátozni alkalmazhatóságát. Mindenképpen meg kellene tiltani a halálbüntetés kiszabását a politikai bűncselekmények elkövetőivel szemben és rendelkezni kellene a halálbüntetés igénybevételének egyéb korlátáiról (pl. fiatal- korúság, nők terhes állapota), valamint a halálbüntetéshez kapcsolódó kegyelem iránti kérelmezési jogról is. Indokolt, hogy az alkotmány oz emberi méltóságot bármely körülmények között sérthetetlen alapértéknek minősítse. Ez a rendelkezés nemcsak a mellérendeltségi helyzetben lévők lekezelését, megbántását, megalázását zárná ki, hanem a hierarchikusan alárendeltekét is. Az emberi méltóság sérthetetlensége következtében senkit sem lehet kínvallatásnak vagy kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak alávetni sem büntető, sem más eljárásban. Alaptörvényi erővel kell megtiltani természetesen a kegyetlen, embertelen, megalázó büntetés kiszabását vagy alkalmazását is. A szabadságvesztésre Ítéltek nem tarthatók szolgaságban, munkájuk ugyanolyan elbírálás aló esik, mint bárki másé. A személyi szabadságjogok főbb alakzatai a következők: jog a személyi sérthetetlenségre és biztonságra, jog a háborítatlan, zaklatástól mentes magánéletre, a magánlakás sérthetetlenségére, a személyi titok védelmére, jog a szabad mozgásra, a lakóhely szabad megválasztására, beleértve az ország elhagyását, illetve a visszatérés jogát is. E jogok védelme érdekében bűncselekménnyé kell nyilvánítani az állami alkalmazottak és mások minden olyan magatartását, amely sérti az alkotmányban biztosított személyi szabadságjogokat. A személyi szabadságjogokat érintő jogalkotás és hatósági eljárás alkotmányban rögzítendő korlátáit főleg a következőkben jelölhetjük meg. A személyi szabadságot csak törvény alapján, a törvényben meghatározott eljárási rendben és formák között lehet korlátozni. Minden hatósági kényszerintézkedésnek törvényen kell alapulnia. A rendőrség által alkalmazott őrizetbe vétellel összefüggésben több garanciális rendelkezést kellene megfogalmazni. Meg kellene határozni a rendőrségi őrizetben tartás maximális (pl. 24 óra) időtartamát. Ezzel kapcsolatban egyik változatként ki lehetne nyilvánítani, hogy az őrizetbe vett vagy előzetes letartóztatásba helyezett személynek joga van ahhoz, hogy az illetékes bírósághoz forduljon, és ügyében meghatározott határidőn belül tárgyalást tartsanak. A másik változatként pedig elő lehetne írni, hogy a nem bírói intézkedésen alapuló szabadságkorlátozást haladéktalanul bírói döntés alá kell bocsátani. A vizsgálóbírói intézmény bevezetése megkönnyítené e rendelkezések megvalósíthatóságát. A bírói igazságszolgáltatás alapelvei közé fel kellene venni a következő rendelkezéseket is. Mindenkinek joga van független bíróság előtt, nyilvános tárgyalás során felelni tetteiért. Büntetőügyekben igazságszolgáltatást csak bíróságok gyakorolhatnak, szabadságvesztés-büntetést csak a bíróság és csak a törvény alapján szabhat ki. Annak, akit ártatlanul tartóztattak le, tartottak lógva vagy ítéltek el, joga van a méltányos kártérítésre. Mindenkit megillet a védelem joga, anyanyelvét mindenki szabadon használhatja a büntetőeljárásban. A rászorultaknak joguk van ingyenes jogi képviseletre. A bírósági ítéletekkel szemben biztosított fellebbezési, illetve perorvoslati jog. Az utóbbi jogok kiterjesztését kívánja szolgálni az Ítélőtáblák létrehozása a megyei bíróságok felett, és ehhez kapcsolódva a kétfokú jogorvoslat lehetővé tétele. A fenti rendelkezések következtében megszűnik a rendőrségnek az a joga, hogy bizonyos szabálysértések elkövetőivel szemben elzárás-büntetést alkalmazzon. Semmilyen körülmények között sem lehet megengedni az internálást. Megalapozottnak tekinthetjük azt az igényt, hogy a sajtószabadságot, vagy más megjelöléssel a tömegközlés- és terjesztés szabadságát a véleménynyilvánítás szabadságával, valamint a tájékozódáshoz és a tájékoztatáshoz való joggal összefüggésben rendezze az alkotmány. A sajtószabadságot összetett szabadságjogként kell meghatározni, amely magában foglalja a polgárok és szervezetek lapalapítási szabadságát, a nyomdaalapítás és nyomdai kapacitás igénybevételének jogát, a tömegközlés útján történő véleménynyilvánítás szabadságát a törvényben felsorolandó kariátokon belül, a cenzúra tilalmát, a sajtótermék terjesztésének szabadságát és a helyreigazítás garanciális szabályait. A sajtószabadság alapvető szabályozási elvévé is a negatív rendezést kell tenni, vagyis azt az elvet, hogy minden szabad, amit törvény nem tilt. A lapalapítás tekintetében a szabályozásnak abból kell kiindulnia, hogy bárki alapíthat időszaki lapot és ennek engedélyezésére nincs szükség. Az engedélyezési rendszer eltörlése azonban nem jelentheti azt, hogy ne kellene előírni a periodika alapításának bejelentését és nyilvántartásba vételt az arra jogosult szerv azonban csak okkor tagadhatja meg, ha a lapalapításnak törvényben megállapított akadályai vannak (pl. alkotmányellenes cél). Ezzel a negatív döntéssel szemben a lap alapítója számára bírói felülvizsgálati lehetőséget kell biztosítani. Meg kell szüntetni a rádió és a televízió állami monopolizáltságát. El kell ismerni az önálló rádió- és televízióállomások alapításának jogát. Az állami rádiót és televíziót, valamint az állami hírügynökséget a parlament ellenőrzése alá kell helyezni. Az információs szabadságról rendelkezve azt is ki kell nyilvánítani: mindenkinek joga van ahhoz, hogy az államigazgatási szervek rendelkezésére álló információkat - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve — megismerje. A szabadságjogok között kell biztosítani az új alkotmányban a lelkiismeret, a világnézet és a vallás szabadságát, a vallásos vagy a nem vallásos világnézet megválasztásának és ki- nyilvánításának, illetve a ki- nyilvánítás mellőzésének a jogát. Ki kell mondani, hogy a világnézeti hovatartozás az állam nyilvántartásaiban nem szerepelhet. Elismerésre szorul a vallásos és a nem vallásos világnézet terjesztésének, illetve tanításának joga, valamint a vallás egyéni, közösségi és egyházi szertartások keretében való gyakorlásának joga. Rögzíteni kell az alkotmányban, hogy a polgárok új egyházat, illetve felekezeti alapíthatnak. Az új vallás és az egyház célkitűzései nem sérthetik az alkotmányos rendet, mások jogait és a közerkölcsöt. Az új egyház, illetve felekezet alapításának rendjét az egyházakra vonatkozó alkotmányjogi törvényben kell megállapítani. Tekintettel az egyházalapítási jog jelentőségére és ritka igénybevételére, az új egyház vagy felekezet nyilvántartásba vételének és az egyházak működésének alkotmányossága feletti felügyelet jogát az alkotmánybíróság hatáskörébe kellene utalni. Az iskolák és az egyházak különválasztásáról az új alkotmányban sem szükséges rendelkezni. Az egyházakra vonatkozó törvényben viszont meg kellene állapítani, hogy az egyházak létesíthetnek és fenntarthatnak az egyházi személyek képzését szolgáló intézeteket, valamint a vallásos világnézet terjesztését előmozdító kiadóvállalatokat. Ki kellene nyilvánítani azt is, hogy az állami oktatásban az egyházak az állammal kötött megállapodások keretei között, az állami oktatásra vonatkozó jogszabályok alapján működnek közre. Biztosítani kell az egyházaknak azt a jogát is, hogy vallásoktatást folytassanak a templomokban, valamint az arra igényt tartók számára az állami tanintézetekben és az egyházi közénis- kolákbnr Törvényi elismerésre érdemes az egyházaknak az a joga is, hogv kórházakban, a katonai alakulatoknál és a szabadságvesztési intézetekben az azt igénylők számára a törvényi keretek között lelkészi szolgáltatást nyújtsanak. Utalni kellene arra, hogy az egyházak vezető- testületei és a kormányzati szervek az alkotmány keretei között kötött megállapodásokban határozzák meg az állami és az egyházi törekvések főbb kapcsolódó elemeit, valamint az együttműködés módozatait. Az egyházak egyen- jogúsáqáról, alapvető köziogi, érdekképviseleti és polgári jogi jogosítványairól, valamint az alkotmány tiszteletben tartására irányuló kötelesséaéről az alaptörvény bevezető fejezetében lenne indokolt rendelkezni. K orszerű megfogalmazásra szorul a tudomány művelésének, a művészetek ápolásának, valamint a tanulásnak és tanításnak a szabadsága. Az egyesülési jog, a békés gyülekezési és tüntetési jog, valamint a sztrájk szabadságának alapvető összetevőit az e kérdésekről alkotott törvények figyelembevételével lehet megállapítani az wj alkotmányban. dr. Adóm Antal
