Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-25 / 84. szám

e Dunántúli napló 1989. március 25., szombat A Mecseki Szénbányák Vállalat új párttitkára Deák László Nincs könnyű helyzetben, ha valakit idegenből kérnek el egy testület vezetésére, isme­retlenül választanak meg egy feladatra. Ez a megállapítás csak félig illik Deák Lászlóra, a Mecseki Szénbányák Válla­lat pártbizottságának új titká­rára. A Mecseki Ércbányásza­ti Vállalatnál eltöltött 21 év után vállalta ugyan az új megbízatást, de hogy isme­retlenül, azt túlzás lenne állí­tani. A megye politizáló pol­gárai gyakran találkozhattak az uránbánya brigádvezetőjé­- A megbízatás elvállalása előtt volt már kapcsolata szénbányával?- Még egészen fiatalon, amikor 1964-67 között Miskol­con a vájáriskolába jártam, dolgoztam a Borsodi Szénbá­nyákban. Ha régen is volt, nem ismeretlen előttem a szenes szakma. Meg azután, mint bányász természetesen folyamatosan figyelemmel kí­sértem a Mecseki Szénbá­nyákban történteket is.- Hogyan került a mozga­lomba?- Az uránnál már rögtön az első időkben KISZ-tag let­tem, 1975-ben pedig felvettek az üzemi pártbizottság tagjai közé. Körülbelül erre az idő­re tehető, hogy észrevettem, odafigyelnek arra, amit mondok. Bár számomra a mozgalom hozta meg a köz­életiséget, legalább annyira tartom az abban az időben elért szakmai sikereket is. 1980-ban tagja lettem az MSZMP Központi Bizottságá­nak, ami' elég nagy változást jelentett életemben még ak­kor is, ha továbbra is brigád­vezetőként dolgoztam munka­helyemen.- 1984-ben beiratkoztam a politikai főiskola levelező ta­gozatára. Komolyan vettem. Úgy érzem, sokat adott szá­momra, és az elmúlt évben vörösdiplomával végeztem. Ebben az időszakban néhá­nyon olyan váddal illettek, hogy én már főállásban poli­tizálok. Valóban sokat voltam távol, de úgy véltem, a fel­merülő igényeket másképp nem lehetett kielégíteni. Az iskola végeztével pedig elha­tároztam - ahogy mondani szokás - csak értelmes mun­kát vállalok. Egyszerre két komoly felkérést is kaptam, az egyiket a szénbányától, a másikat pedig - ma már nem titok - a városi pártbi­zottságtól.- Nem volt nehéz a vá­lasztás?- Ismertem a Mecseki Szénbányák Vállalatot, gazda­sági helyzetét, hallottam belső feszültségeiről is. A gyors je­lölés után úgy láttam, hogy komoly az igény munkám iránt. Ügy gondoltam, ha se­gíteni tudok, akkor ez egy izgalmas feladat lehet. Ma már látom, nagyon kemény fába vágtam a fejszémet.- Hozott-e valamilyen programot magával?- A megbízás elvállalása után új kollégáim is ezt kér­dezték tőlem. Később nekem lehet egyéni programom a pártértekezleten elfogadott mellett, ma még azonban nem ismerem eléggé a közös­séget ehhez. Nekünk most igen komoly feladatot ad, hogy erőnkhöz mérten segít­sünk a nehéz helyzetben lévő vállalaton. Nagy volt és nagy a bizalmatlanság a vállalaton belül a gazdasági és politi­kai vezetők iránt. Ezt meg­szüntetni csak úgy lehet, ha tettekkel bizonyítjuk, másképp akarunk dolgozni.- Kikre számíthat?- Egy párttitkár természe­tesen elsősorban a pártta­gokra számit. De azon túlme­nően szerintem a vállalaton belül látható egy olyan erő, amit ha hagynak kibontakoz­ni, sokat tehet a fönnmara­dásért. A vállalat a közel­múltban dolgozta ki stratégi­áját, amelynek megvalósításá­tól léte, illetve nemléte függ. Ennek elfogadtatásában újra csak nagyon nagy szerepe van tagjaiknak.- Napirenden van a válla­lat átszervezése. Az elbocsá­tásoknál jelent-e majd vala­milyen előnyt, ha valaki párt­tag?- Leszögezhetem, hogy ilyen megkülönböztetés nincs és nem is lesz. A döntésben azonkívül, hogy a szociális körülményeket vizsgáljuk, egy dolog számít: a végzett tevé­kenység hasznos-e a vállalat számára vagy sem.- Korábban és ma is a vállalaton belül számos eset­ben vitatott téma a lelelős- ség kérdése. Kivánnak-e ezen a téren valamit változtatni?- A múlt örökségeivel saj­nos együtt kell élnünk. Egyet azonban már ma is garan­tálhatunk, tudtunkkal semmifé­le hiányosság, felelőtlenség pem következhet be. A válla­laton belül az üzemi önálló­ság kialakulásával tisztábban megjelenik majd, hogy ki mi­re képes. Kialakulnak majd a döntési szintek, tisztázódhat könnyebben a felelősség kér­dése is.- A párttagságon belül is?- Természetesen. Pontosan ennek érdekében határozott úgy a vállolati pártbizottság, hogy évenként részletesen ki­értékeli munkáját. Kaszás Endre Cigány népfőiskola A népfőiskolák divatját él­jük. Magától értetődik, hogy közülük nem hiányozhat a cigány népfőiskola sem, amely a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának keretén belül működő városi cigány­tanácsnak az ötlete volt. A kezdeményezés támogatásra talált, és aj Apáczai Nevelé­si Központ Művelődési Házá­nak - amely helyet ad az összejöveteleknek - valamint a Baranya Megyei Művelődési Központnak, a HNF Pécs Vá­rosi Bizottságának közreműkö­désével ez év januárjában megindult a cigány népfőis­kola. Célja az, hogy a cigánysá­got érintő legfontosabb kérdé­sekben hallgassanak előadá­sokat az érdekeltek, s hogy ne csak passzív hallgatói le­gyenek egy-egy témának, ha­nem valóban bekapcsolódja­nak a beszélgetésbe. A ci­gánytanács tagjai maguk ál­lítottak össze egy hatvan-het- ven fős névsort, s mindenki­nek személyre szólóan elküld­ték a meghívót. Igaz ugyan, hogy egy-egy alkalommal át­lag harminc-ötven fő jön össze ezeken az esteken — köztük sok az állandó látoga­tó —, de sajnos éppen azok maradnak távol, akiknek el­sősorban szervezték, illetve szerették volna szervezni ezt az előadássorozatot. Mert ezekre az estekre éppen azok mennek el, akik már beillesz­kedtek a társadalomba, ren­des körülmények között dol­goznak. A témák érdekesek: szó volt a magyarországi cigány­ság helyzetéről, a cigánylakos­ság társadalmi beilleszkedé­sének pécsi helyzetéről, a ci­gánybűnözésről és a társadal­mi bűnmegelőzésről, az idő­szerű , foglalkoztatáspolitikai kérdésekről, a munkanélküli segélyről, a baranyai mun­kalehetőségekről. További ér­dekes témák: cigányság a nagyvilágban, azután a nem­zetiséggé válás feltételei, az egészségügyi helyzet és az egészségvédelem. Tervezik, hogy levetítenek egy cigány­ságról szóló filmet, s a vetí­tésre meghívják a rendezőt is, szó lesz a cigányművészetről és áprilisban szerveznek egy cigánybált. Cigányok és nem cigányok tesznek erőfeszítése­ket azért, hogy a népfőiskola elérje a célját. Ezért is ajánl­juk minden érintett figyelmé­be ezeket az előadásokat, amelyekre minden második kedden 18.30-tól kerül sor az ANK Művelődési Házában. D. Cs. Önállósult és önfejlesztő civil társadalom (4.) Á szabadságjogokról A hatályos alkotmány oz alapjogokat az állami szervekre vonatkozó fe­jezetek után rögzíti. Az új al­kotmány eddigi előkészítő munkálatai ahhoz a következ­tetéshez vezettek, hogy az ál­lamhatalom elsődlegességét kifejező jelenlegi szerkezeti megoldástól eltérően az alap­jogokat megállapító előíráso­kat az állami szervekről szóló rendelkezések előtt, a társa­dalmi, gazdasági és politikai rendszer alapelveinek megha­tározása után kell az alkot­mányban elhelyezni. Ez a szerkezeti tagolás szemlélete­sen fejezné ki az alapjogok mégtermékenyítő szerepét a társadalmi, gazdasági és po­litikai életben, valamint kor­látokat és kötelezettségeket támasztó hatását az állami szervek működésével szemben. Széles körű egyetértéssel talál­kozott az az ajánlás is, hogy az alapjogokról szóló fejezet­ben először a személyi, az egyéni és a kollektiv szabad­ságjogokat, majd a politikai alapjogokat és végül a kul­turális, az egészségvédelmi, a szociális jogokat és a mun­kaviszonnyal összefüggő ki­emelkedő jogosultságokat kel­lene megállapítani. A vállal­kozási szabadság, a magán­tulajdon és az örökléshez va­ló jog keretei az alkotmány bevezető fejezetében nyerhet­nének rendezést. Az élethez való jog alkot­mányi biztosítósa a népirtás (genocídium) tilalmán és szankcionálásán kívül harma­dik személyeknek az emberi élet elleni cselekményei bün­tetéséhez nyújt alkotmányos- alapot és hatást gyakorol a halálbüntetés szabályozására is. Az emberi élethez és vé­delemhez való jog alapján ki' kellene zárni a halálbün­tetés lehetőségét vagy rend­kívül szűk körre kellene kor­látozni alkalmazhatóságát. Mindenképpen meg kellene tiltani a halálbüntetés kisza­bását a politikai bűncselek­mények elkövetőivel szemben és rendelkezni kellene a ha­lálbüntetés igénybevételének egyéb korlátáiról (pl. fiatal- korúság, nők terhes állapota), valamint a halálbüntetéshez kapcsolódó kegyelem iránti kérelmezési jogról is. Indokolt, hogy az alkot­mány oz emberi méltóságot bármely körülmények között sérthetetlen alapértéknek mi­nősítse. Ez a rendelkezés nemcsak a mellérendeltségi helyzetben lévők lekezelését, megbántását, megalázását zárná ki, hanem a hierarchi­kusan alárendeltekét is. Az emberi méltóság sérthetetlen­sége következtében senkit sem lehet kínvallatásnak vagy kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak alá­vetni sem büntető, sem más eljárásban. Alaptörvényi erő­vel kell megtiltani természete­sen a kegyetlen, embertelen, megalázó büntetés kiszabását vagy alkalmazását is. A sza­badságvesztésre Ítéltek nem tarthatók szolgaságban, mun­kájuk ugyanolyan elbírálás aló esik, mint bárki másé. A személyi szabadságjo­gok főbb alakzatai a következők: jog a sze­mélyi sérthetetlenségre és biztonságra, jog a háborítat­lan, zaklatástól mentes ma­gánéletre, a magánlakás sért­hetetlenségére, a személyi ti­tok védelmére, jog a szabad mozgásra, a lakóhely szabad megválasztására, beleértve az ország elhagyását, illetve a visszatérés jogát is. E jogok védelme érdekében bűncse­lekménnyé kell nyilvánítani az állami alkalmazottak és má­sok minden olyan magatartá­sát, amely sérti az alkotmány­ban biztosított személyi sza­badságjogokat. A személyi szabadságjogo­kat érintő jogalkotás és ható­sági eljárás alkotmányban rögzítendő korlátáit főleg a következőkben jelölhetjük meg. A személyi szabadságot csak törvény alapján, a tör­vényben meghatározott eljá­rási rendben és formák kö­zött lehet korlátozni. Minden hatósági kényszerintézkedésnek törvényen kell alapulnia. A rendőrség által alkalmazott őrizetbe vétellel összefüggés­ben több garanciális rendel­kezést kellene megfogalmazni. Meg kellene határozni a rendőrségi őrizetben tartás maximális (pl. 24 óra) idő­tartamát. Ezzel kapcsolatban egyik változatként ki lehetne nyilvánítani, hogy az őrizetbe vett vagy előzetes letartózta­tásba helyezett személynek joga van ahhoz, hogy az ille­tékes bírósághoz forduljon, és ügyében meghatározott határ­időn belül tárgyalást tartsa­nak. A másik változatként pedig elő lehetne írni, hogy a nem bírói intézkedésen alapuló szabadságkorlátozást haladéktalanul bírói döntés alá kell bocsátani. A vizsgá­lóbírói intézmény bevezetése megkönnyítené e rendelkezé­sek megvalósíthatóságát. A bírói igazságszolgáltatás alapelvei közé fel kellene venni a következő rendelkezé­seket is. Mindenkinek joga van független bíróság előtt, nyilvános tárgyalás során fe­lelni tetteiért. Büntetőügyek­ben igazságszolgáltatást csak bíróságok gyakorolhatnak, szabadságvesztés-büntetést csak a bíróság és csak a törvény alapján szabhat ki. Annak, akit ártatlanul tartóz­tattak le, tartottak lógva vagy ítéltek el, joga van a méltányos kártérítésre. Min­denkit megillet a védelem joga, anyanyelvét mindenki szabadon használhatja a bün­tetőeljárásban. A rászorultak­nak joguk van ingyenes jogi képviseletre. A bírósági ítéle­tekkel szemben biztosított fel­lebbezési, illetve perorvoslati jog. Az utóbbi jogok kiter­jesztését kívánja szolgálni az Ítélőtáblák létrehozása a me­gyei bíróságok felett, és eh­hez kapcsolódva a kétfokú jogorvoslat lehetővé tétele. A fenti rendelkezések következ­tében megszűnik a rendőrség­nek az a joga, hogy bizonyos szabálysértések elkövetőivel szemben elzárás-büntetést al­kalmazzon. Semmilyen körül­mények között sem lehet meg­engedni az internálást. Megalapozottnak tekinthet­jük azt az igényt, hogy a sajtószabadságot, vagy más megjelöléssel a tömegközlés- és terjesztés szabadságát a véleménynyilvánítás szabadsá­gával, valamint a tájékozódás­hoz és a tájékoztatáshoz való joggal összefüggésben rendezze az alkotmány. A sajtószabadságot összetett szabadságjogként kell meg­határozni, amely magában foglalja a polgárok és szer­vezetek lapalapítási szabadsá­gát, a nyomdaalapítás és nyomdai kapacitás igénybevé­telének jogát, a tömegközlés útján történő véleménynyilvá­nítás szabadságát a törvény­ben felsorolandó kariátokon belül, a cenzúra tilalmát, a sajtótermék terjesztésének sza­badságát és a helyreigazítás garanciális szabályait. A saj­tószabadság alapvető szabá­lyozási elvévé is a negatív rendezést kell tenni, vagyis azt az elvet, hogy minden sza­bad, amit törvény nem tilt. A lapalapítás tekintetében a szabályozásnak abból kell kiindulnia, hogy bárki alapít­hat időszaki lapot és ennek engedélyezésére nincs szük­ség. Az engedélyezési rend­szer eltörlése azonban nem jelentheti azt, hogy ne kel­lene előírni a periodika ala­pításának bejelentését és nyilvántartásba vételt az arra jogosult szerv azonban csak okkor tagadhatja meg, ha a lapalapításnak törvényben megállapított akadályai van­nak (pl. alkotmányellenes cél). Ezzel a negatív döntéssel szem­ben a lap alapítója számára bírói felülvizsgálati lehetőséget kell biztosítani. Meg kell szün­tetni a rádió és a televí­zió állami monopolizáltságát. El kell ismerni az önálló rá­dió- és televízióállomások alapításának jogát. Az álla­mi rádiót és televíziót, vala­mint az állami hírügynökséget a parlament ellenőrzése alá kell helyezni. Az információs szabadságról rendelkezve azt is ki kell nyilvánítani: minden­kinek joga van ahhoz, hogy az államigazgatási szervek rendelkezésére álló informá­ciókat - a törvényben megha­tározott kivételektől eltekintve — megismerje. A szabadságjogok között kell biztosítani az új alkotmányban a lelkiis­meret, a világnézet és a val­lás szabadságát, a vallásos vagy a nem vallásos világné­zet megválasztásának és ki- nyilvánításának, illetve a ki- nyilvánítás mellőzésének a jo­gát. Ki kell mondani, hogy a világnézeti hovatartozás az ál­lam nyilvántartásaiban nem szerepelhet. Elismerésre szorul a vallásos és a nem vallásos világnézet terjesztésének, il­letve tanításának joga, vala­mint a vallás egyéni, közös­ségi és egyházi szertartások keretében való gyakorlásának joga. Rögzíteni kell az alkot­mányban, hogy a polgárok új egyházat, illetve felekeze­ti alapíthatnak. Az új vallás és az egyház célkitűzései nem sérthetik az alkotmányos rendet, mások jogait és a közerkölcsöt. Az új egyház, illetve felekezet alapításának rendjét az egyházakra vonat­kozó alkotmányjogi törvény­ben kell megállapítani. Te­kintettel az egyházalapítási jog jelentőségére és ritka igénybevételére, az új egyház vagy felekezet nyilvántartás­ba vételének és az egyházak működésének alkotmányossága feletti felügyelet jogát az al­kotmánybíróság hatáskörébe kellene utalni. Az iskolák és az egyházak különválasztásáról az új al­kotmányban sem szükséges rendelkezni. Az egyházakra vonatkozó törvényben viszont meg kellene állapítani, hogy az egyházak létesíthetnek és fenntarthatnak az egyházi sze­mélyek képzését szolgáló in­tézeteket, valamint a vallásos világnézet terjesztését előmoz­dító kiadóvállalatokat. Ki kel­lene nyilvánítani azt is, hogy az állami oktatásban az egy­házak az állammal kötött megállapodások keretei között, az állami oktatásra vonatko­zó jogszabályok alapján mű­ködnek közre. Biztosítani kell az egyházaknak azt a jogát is, hogy vallásoktatást foly­tassanak a templomokban, valamint az arra igényt tartók számára az állami tanintéze­tekben és az egyházi közénis- kolákbnr Törvényi elismerés­re érdemes az egyházaknak az a joga is, hogv kórházak­ban, a katonai alakulatoknál és a szabadságvesztési inté­zetekben az azt igénylők szá­mára a törvényi keretek kö­zött lelkészi szolgáltatást nyújtsanak. Utalni kellene ar­ra, hogy az egyházak vezető- testületei és a kormányzati szervek az alkotmány keretei között kötött megállapodások­ban határozzák meg az álla­mi és az egyházi törekvések főbb kapcsolódó elemeit, va­lamint az együttműködés mó­dozatait. Az egyházak egyen- jogúsáqáról, alapvető köziogi, érdekképviseleti és polgári jogi jogosítványairól, valamint az alkotmány tiszteletben tar­tására irányuló kötelesséaéről az alaptörvény bevezető feje­zetében lenne indokolt ren­delkezni. K orszerű megfogalmazás­ra szorul a tudomány művelésének, a művé­szetek ápolásának, valamint a tanulásnak és tanításnak a szabadsága. Az egyesülési jog, a békés gyülekezési és tüntetési jog, valamint a sztrájk szabadságának alapve­tő összetevőit az e kérdések­ről alkotott törvények figye­lembevételével lehet megálla­pítani az wj alkotmányban. dr. Adóm Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom