Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-24 / 83. szám

1989. március 24., péntek Dunántúli napló Ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei fi közrend es közbiztonság javítasa a megyében politikai faladat Végül is a javaslatot - amely elsőként szerepelt a napirendi pontok között az MSZMP Megyei Bizottsága tegnapi ülésén: a közrend és a közbiztonság helyzetének ja- vitására irányuló politikai fel­adatok - az előterjesztett for­mában nem fogadta el a pártbizottság, s ennek ma­gyarázata tulajdonképen egy­szerű. A lényeget dr. Szirtes Gábor, a pártbizottság titkára fogalmazta meg aki e na­pirendi pont tárgyalásakor el­nöke volt az ülésnek -, ami­kor azt javasolta vitazárójá­ban: a javaslatban szereplő mondat helyett („A megyei pártbizottság a közrend, köz- biztonság helyzetét elemezve megállapította, hogy az a romló tendencia ellenére alap­vetően kiegyensúlyozott.") a testület ezt a megfogalmazást fogadja el: ,,A megyei párt- bizottság a közrend, a köz- biztonság helyzetét elemezve megállapította, hogy az rom­ló tendenciát mutat." Igen nehéz megállapítani, hogy mit nevezünk közrendnek és közbiztonságnak. Minden­esetre a tegnapi ülésen az is elhangzott, hogy aligha vá­lasztható el ettől az állam- polgári gondolkodás, rendkívül szoros kölcsönhatás van a köz­rend és közbiztonság helyze­te, illetve a társadalom poli­tikai, gazdasági, morális álla­pota között. Mindez arra kész­tet, hogy a korábbi gyakorlat­tal szemben a közrendet, a közbiztonságot szélesebben ér­telmezzük. A javaslatot egy különbi­zottság - tagjai valamennyi­en e szakterületek művelői — készítette el. a pártbizottság! ülés megítélése szerint nagyon alapos, gondos munkával. Egyik tagja, dr. Bodnár Imre, a JPTE Állam- és Jogtudomá­nyi Karának oktatója, hozzá­szólásában külön is felhívta a testület figyelmét arra - s ez önmagában is jelzi a tár­sadalom e részterülete tisztán­látásának szükségességép -: ha a közrend, a közbiztonság helyzete nem javul, azzal kell számolni, hogy az állampol­gárok közömbössége tovább mélyül, az MSZMP politikájá­hoz való affinitásuk tovább csökken. A témához egyébként szá­mosán szóltak hozzá. Dr. Gyöngyösi János ezredesnek, a Baranya Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetőjének véle­ménye szerint a közrend, a lakosság nyugalmának bizto­sítása ,,alapellátási cikk"-nek tekintendő. Foglalkozott azzal is, mit tekinthetünk kiegyen­súlyozott helyzetnek: mert ha a közrend és közbiztonság ál­lapotát a 10 évvel ezelőttihez, illetve a bűnüldözés területén dolgozó szakembereknek saját magukkal szembeni elvárásai­hoz viszonyítjuk, akkor nem beszélhetünk kiegyensúlyozott­ságról. Ráadásul — s a fel­szólalók közül többen is — ilyen, vagy olyan oldalról — foglalkoztak prognózisokkal — oz előrejelzések szerint az ez­redfordulóra a bűnügyileg leg­fertőzöttebb réteg, a cigány­ság létszáma a lakosság egy- tizedére emelkedik, s a je­lenlegi bűnügyi statisztikák alapján ez komoly előrekészü- lést igényel. Pesti Józsel, a kátolyí mgtsz dolgozója éppen a megelő­zés szükségessége érdekében fejtette ki nézetét: a rendőr­ség tekintélye ugyancsak hiá­nyos. Dr. Jegesy Andrea, a POTE adjunktusa szerint nem bizonyult igaznak, hogy a szo­cialista társadalomban auto­matikusan csökkenni fog a bűncselekmények száma, s amikor ez már nyilvánvalóvá vált, mélyen hallgattunk róla. Most pedig azzal kell szem­benéznünk Magyarországon, hogy a* eddigieknél jóval szé­lesebb körben számolhatunk társadalmi beilleszkedési za­varokkal, s ennek természete­sen kihatásai vannak o köz­rend, a közbiztonság helyze­tére. Volt olyan hozzászólás is a vita során - Varjú László, a MÉV dolgozója -, amely sze­rint a helyzet rosszabb, mint ahogy azt a pártbizottság elé kerülő elemzésből következtet­ni lehet, s bár ezzel a szak­emberek tisztában vannak, de csak „saját körön" belüli be­szélgetések szintjéig. Ugyan­csak a rejtve maradó, ám nyugtalanítónak mondható je­lenségekkel foglalkozott dr. Szabó Józsel nyugdíjas, aki szerint - személyes informá­cióira támaszkodva — több olyan bűncselekmény volt a megyében, amelyek során fegyvert, lőszert, robbanószert tulajdonítottak el, mint ameny- nyiről a hivatalos tájékoztatás számot ad, s ebből csak ar­ra lehet következtetni, hogy lényegesen többen tartanak birtokukban illegálisan fegy­vert, mint gondolnánk. Hogy mi minden befolyásol­hatja a közrendről és a köz- biztonságról alkotott képet, azt statisztikák tömege jelzi. Ám ha a bűnözési helyzet olyan, amilyen, a bűnüldöző és igaz­ságszolgáltató szervek kapaci­tása olyan, amilyen, logikus a kérdés - s tette fel az elő­terjesztés szóbeli kiegészítése során dr. Kása Ferenc megyei főügyész -: mit tekintünk fontos bűncselekménynek? Mert ha valakitől ellopnak két tyúkot — ez neki fontos. De közben a rendőrség teljes ap­parátusa egy komoly bűnügy­ben nyomoz . .. Milyen bün- tetőpolitlkai gyakorlat jelenthet komolyabb prevenciót? E téren mindenesetre cél: a kisebb sú­lyú bűncselekmények miatt mi­nél gyakrabban alkalmazni a pénzbüntetést, illetve csökken­teni a rövid időtartamú és a felfüggesztett szabadságvesz­tés-büntetések számát. A vita során elhangzott ki­egészítésekkel a különbizott­ság a legközelebbi megyei pártbizottsági ülés elé terjeszti a közrend és a közbiztonság helyzetével összefüggő politi­kai feladatokról készített ja­vaslatát. Á jelölőbizottság javaslatai a munkamódszer javítására Dr. Vida József, a jelölőbi­zottság elnöke beszámolt ar­ról, hogy 1988. december 28. és 1989. január 10. között a jelölőbizottság elbeszélgetett a pártbizottság tagjaival, ki­kérve véleményeiket a végre­hajtó bizottság új tagjaira. Az elbeszélgetések alkalmávol számos olyan javaslat, észre­vétel, bírálat és értékelés hangzott el a testületek és tagjaik munkájával kapcsolat­ban, melyeket összegeztek és a korábbi elhatározásnak megfelelően tegnapi jelenté­sükben a megyei pártbizottság elé terjesztettek. A jelentés többek között foglalkozik a pártbizottság és a végrehajtó bizottság, a pártapparátus feladat- és munkamegosztásá­val, illetékességével kapcsola­tos véleményekkel, továbbítja azokat a nézeteket, melyek a megyei pártbizottság testüle­téről és munkájáról fogalma­zódtak meg, összegzi a vég­rehajtó bizottság tevékenysé­gével kapcsolatos észrevétele-, két. Mindezekre támaszkodva tett javaslatokat a jelölőbi­zottság a testületek és az ap­parátus munkamódszerének és stílusának további javítására. A vitában felszólaló dr. Dányl Pál első titkár, Czigler János, a villányi tsz elnökhelyettese, Czégény József, a megyei fe­A testület fontosnak tartja a bűncselekmények megelőzését, visszafogását - Jelentés a jelölő- bizottság munkájának tapasztalatairól - Vita a KB állásfoglalásairól - Az MSZMP és a megyében működő alternatív szervezetek, mozgalmak viszonyának időszerű kérdései gyelmi bizottság elnöke, dr. Koltai Dénes, a Pécs Városi PB első titkára, dr. Szabó Jó­zsel, Kiss György, a megyei pártbizottság osztályvezetője megfogalmazták, hogy a jelö­lőbizottság munkája, jelen­tése sok segítséget nyújt a testületek, az apparátus mun­kájának javításához. A végre­hajtó bizottság tagjai már korábban megismerkedtek ezekkel a tapasztalatokkal és azokat megvitatva vontak le megfelelő következtetéseket a testületre. A pártbizottság ülé­sének elnökletét e napirendtől átvevő dr. Geisz Mihály me­gyei titkár javaslatait elfogad­va a pártbizottság a jelen­tést hasznosnak tartotta és állást foglalt tartalmának to­vábbi figyelemmel kísérésére. Nézetek a KB vitaanyagairól A pártbizottság tagjai tájé­koztatásként megkapták az MSZMP Baranya Megyei Vég­rehajtó Bizottságának vélemé­nyeit összegző Írásos anyagot a munkahelyi és a lakóterü­leti pártala pszervezetek szere­péről, tevékenységéről, felada­tairól: a párt választási rend­szeréről. Dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára előterjesz­tése alapján vitatták meg a KB-nak a politikai rendszer reformjának időszerű kérdései­vel kapcsolatos állásfoglalását és a párton belüli platform­szabadságról szóló anyagot. A megyei titkár szóbeli beveze­tőjében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai rendszer mélyreha­tó változására azért van szük­ség, mert jelentős eredménye­ink, az ország fejlesztésében elért történelmi jelentőségű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fo­kozatosan gazdasági-politikai válság alakult ki hazánkban. Ez hozta felszínre a szocializ­mus eddigi társadalmi-politi­kai rendszere működésének elégtelenségeit. A fordulat el­kerülhetetlenné vált, s ez egy­szerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, szel­lemi és morális viszonyainak megújulását is. A tavalyi or­szágos pártértekezlet óta fel­ismerésre került, hogy a társa­dalomban igény van az el­térő gazdasági és politikai érdekek pártokban szervezett megjelenítésére is. Ezért kell foglalkozni a többpártrendszer kialakulásának folyamatával, megfogalmazni az MSZMP fel­adatait a többpártrendszer vi­szonyai között. Utalt orra, hogy a megyei pártbizottság kissé megkésett ennek a vita­anyagnak a véleményezésével, de azért az elhangzottakat a témát tárgyaló KB-ülés előtt felterjesztik. Ezt követően fog­lalkozott a KB megbízásából kiküldött munkabizottságnak a platformszabadság érvényesí­tésével kapcsolatos javaslatai­val. Felhívta a figyelmet arra, hogy a platformszabadság ed­digi felfogásunkhoz, gyakor­latunkhoz képest lényeges új­donság, ezért fogalmát, meg­valósításának szervezeti, eljá­rási eszközeit, módszereit, le­hetőségét és korlátáit alapos vitákban, vélemények cseréjé­ben kell tisztázni, pontosítani, és ehhez kér segítséget a kü­lönbizottság. Balassa Mihály, Pécs-bánya- üzem főmérnök-helyettese fel­szólalásában a párton belüli egység fontosságát hangsú­lyozta. Szerinte ez nem zár- ‘hatja ki a vitát, az önálló vé­lemények megfogalmazását, az egyéni nézetek kifejtését. Kü­lönösen azt tartotta szüksé­gesnek, hogy a pártalapszer- vezetek politizáló magatartásá­nak fejlesztése kapjon na­gyobb segítséget, mert szerin­te enélkül nem tud a pórt­élét aktívabbá, tartalmasabbá válni. A párt vezető testületéi­nek jobban kell javaslataikat, kritikai észrevételeiket figye. lembe venni. Kovács István, a MÉV pártbizottságának titkára kifejtette: nem tudja támogat­ni azt az elvet, mely a párt- demokráciának a platformsza- badsóggal történő kiterjeszté­sét javasolja. Véleménye sze­rint a párton belüli demokrati­kus centralizmus elve megfe­lelő lehetőséget biztosit a vi­tákra, a nézetek szabad kifej­tésére. Inkább azt javasolta, hogy az embereket nap mint nap közvetlenebbül foglalkoz­tató kérdésekről kellene a KB-nak vitákat kezdeményezni, megfelelő válaszokat adni. Tö­rök Józsel, a Pannon Volán autóbuszvezetője tájékoztatást adott azokról a vitákról, me­lyek a vállalat pártalapszerve- zeteiben a KB állásfoglalásai­ról lezajlottak. Utalt arra a tanulságra, hogy a párttagság az MSZMP-től aktívabb, kez­deményezőbb politikát vár. So­kak szerint az országos párt­értekezlet óta várt több intéz­kedés meghozatalára nem ke­rült sor. Ez a vélemények sze­rint gyengíti a párt tekinté­lyét, csökkenti iránta a bizal­mat. Ilyen körülmények között igen nehéz, hogy megőrizze a társadalomban vezető szere­pét, pedig erre a párttagok szerint a jövőben is nagy szükség van. Az alapszerveze­teikben lezajlott viták alapján tett javaslatot a dokumentu­mok megfelelő átdolgozására. Móricz Ottó szakmunkásinté- zeti igazgató kifejtette: tudo­másul kell venni, hogy plat­formok léteznek az MSZMP- ben, nagy hiba lenne erről megfeledkezni. Ezért ő a plat­formszabadságról kibocsátott vitaanyag elvi megállapításai­val egyetért. Véleménye sze­rint az MSZMP nem fog tud­ni továbbfejlődni, ha a piat- formszabodságot nem haqyia jóvá. Földes Andrásné nyugdí­jas fontosnak tartotta, hogy a KB dokumentumairól komoly vita legyen a testület ülésén, mert nagyjelentőséqű politikai kérdésekben kell állást foglal­ni. Azonban kevésnek találta erre a rendelkezésre álló időt, hogy szembesülhessenek eqymással az eltérő nézetek, vélemények. Ezért azt javasol­ta" hogy a pártbizottság egy későbbi időpontban ismételten tűzze napirendre a pártvitók megyei tapasztalatainak elem­zését. Dr. Román Lászlóné, a megyei könyvtár igazqatója úgy vélte, hogy a pártbizott- sóq még nincs abban a hely­zetben, hoqy végleges véle­ményt alakíthasson ki a plat­formszabadságról, mert nem rendelkeznek tagjai kellő is- meretekke! az ezzel kapcsola­tos alapszervezeti vitákról. Ezért ő is helyeselte, hogy o testület ismét tűzze napirend­re ezt a témát. Ugyanakkor kifejtette azt a véleményét, hogy a párton belüli demok­rácia fontos részének tartja a platformszabadságot, s szerin­te ez nem mondhat ellent a pártegységnek. E tekintetben az eszmei-politikai egység ala­kulását tartja fontosnak, mely kialakíthatja a cselekvési egy­séget, s e tekintetben a plat­formok nyílt vitája segítheti elő a helyes politikai magatartás kialakítását. A platformsza­badságot ő a pártdemokrócia fontos intézményének tartja. ,Dr. Szirtes Gábor arra hívta fel többek között a figyelmet, hogy a platformszabadság ném mond ellent a párton be­lüli demokráciának, a párt­egységnek. A platformszabad­ságnak komoly előnyei van­nak, érdemi vitákat eredmé­nyezhet a pártban. A párt is vélemény- és érdektagolt szer­vezet lehet, felszínre hozhatja, ütköztetheti a vitában levő nézetkülönbözőségeket. Helye­selhető, hogy nem igyekszik ezt elhallgatni, inkább bizto­sítja a különböző nézetek nyílt megismerésének lehetősé­geit. A platformszabadság fontos hozzájárulás lehet a he­lyes döntéselőkészítéshez, va­lamint valós ellenőrzője lehet a döntések végrehajtásának is. Véleménye szerint az MSZMP-nek egy dinamikus, formálódó pártegységre van szüksége és ezt a platform­szabadság jól segítheti. Dr. Jerszi István a vita összefog­lalójában egyetértett azzal, hogy a platformszabadsógról további véleménycserékre van szükség, újabb testületi vitát javasolt, melyet a jelenlevők támogattak. Állásfoglalás A pártbizottság végezetül el­fogadta azt az állásfoglalás­tervezetet, mely foglalkozik a megyében működő alternativ szervezetekhez, mozgalmakhoz való viszonya időszerű kérdé­seivel. Az állásfoglalás rámu­tat arra, hogy az MSZMP-nek kezdeményezni kell az alterna­tív szerveződésekkel való kü­lönböző minőségű politikai kapcsolatok - az alkalmi és rendszeres párbeszéd, a vita, a konzultáció és az együttmű­ködés - különböző formáinak kialakítását. A kapcsolatokban az MSZMP-t az a stratégiai cél vezeti, hogy megteremtőd­jenek a válságot leküzdő de­mokratikus összefogás feltéte­lei. Egyetértés volt abban, hogy az MSZMP megyei bizottsága ez év április végéig kialakít a megye komplex fejlesztésére vonatkozó, egy rövidebb idő­szakot felölelő, a legaktuáli­sabb problémák megoldását célzó politikai programot. Tá­mogatja a társadalmi célok megvalósítása érdekében tevé­kenykedő alternatív szerveze­tek működési, informóciószer- zési nehézségeinek megoldá­sát, olyan kapcsolatot létesít velük, hogy fenyegetettségi ér­zésük, bizalmatlanságuk oldód­jon. A feladatok megvalósítá­sa érdekében szükségesnek tartották egy állandó munka- csoport létrehozását a továb­bi megbeszélések előkészíté­sére és folytatására, illetve egy állandó jelleggel működő poli­tikai egyeztető fórum létreho­zását, melyben a felmerülő leg­lényegesebb országos és me­gyepolitikai problémák meg­oldásának lehetséges elveiről és módjairól tanácskoznak, igyekeznek megállapodni a szervezetek képviselői. Kívánatosnqjc ítélik meg, hogy a megye tömegkommuni­kációs eszközei a továbbiak­ban is tárgyilagos tájékozta­tást adjanak az alternatív szervezetek, pórtkezdeménye- zések programjairól, céljairól, tevékenységéről, valamint az MSZMP és a köztük kialakult viszony alakulásáról. A megyei pártbizottság ja­vasolja a városi pártbizottsá­goknak, hogy állásfoglalását figyelembe véve tisztázzák vi­szonyukat és alakítsák ki kap­csolataikat a területükön mű­ködő és létrejövő alternativ mozgalmakkal, pártokkal. A megyei bizottság figyelembe véve a megyében működő al­ternatív szervezetek tevékeny­ségét nem látja akadá­lyát, hogy az MSZMP tagjai e szerveződésekben részt ve­gyenek mindaddig, amig azok párttá nem alakulnak, illetve amennyiben azokban az MSZMP politikáját képviselik. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra, hogy a jövő­ben számítani kell az alter­natív szervezetek képviselői­nek a különböző szervek, szer­vezetek, vállalatok, üzemek és intézmények életében való megjelenésére. A pártszerve­zetek feladata, hogy politikai befolyásukat párttagjaikon és az MSZMP partnerszervezetei­ben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesítsék. Mészáros Attila Mitzki Ervin Felvételre keresünk középfokú iskolai végzettséggel és gyakorlattal rendelkező anyagügyintézőt. „ÉPÍTŐIPARI ANYAGISMERET SZÜKSÉGES" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. >0 Új, vagy újszerű jó műszaki állapotú MIKROBUSZT vásárolnánk. „Kereskedelmi vállalat” jeligére \ a Hunyadi úti M. jfl/ főtengely köszörülés SZEMÉLYGÉPKOCSIKRA Volga hengerfúrás Dácia főtengely csapágyazás. SÜMEGI KAROLY, Pécs, Tolbuhin út 85/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom