Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-22 / 81. szám

1989. március 22., szerda Dunflntmi napló 3 új technológia Betonszendvicsbe ágyazzák a régi fagerendás födémet A régi fagerendás fö­dém ezúttal nem jutott a hulladékok közé: Pécsett első Ízben erősítette meg a csapos gerendafödémet az Ingatlankezelő Vállalat rábetonozásos ■feljárással a Kossuth Lajos utéa 38- ban. Az új technológia kidol­gozója Kövesdi Endre épí­tészmérnök. A találmány gyors, s. ezáltal olcsóbb kivitelezést tesz lehetővé, hiszen nem szükséges alá­zsaluzni a régi mennye­zetet. Emellett megmarad a jó hőszigetelő tulajdon­ságokkal rendelkező fa­gerenda is, amelynek éle­tét évtizedekkel meghosz- szabbítja. A kialakított szendvicsszerkezet alul-fe- lül sik felületet képez és j teherbírása egy azonos méretű vasbeton lemezé­vel vetekszik. A födém megerősítésé­nek szakmunkáit a buda­pesti Építőmester Kisszö­vetkezet végezte két hét alatt. Először a megtisz­tított gerendákat konzer­válták, a fúrt lyukakba műanyaggyanta, majd acéltüskék kerültek, ame­lyek a szerkezet együttélé­sét biztosítják. A további rétegeket egy fólia, s raj­ta egy hálós vasalás ké­pezte. A mindezek tetejé­re öntött 10-15 centimé­teres betonréteget már a generálkivitelező, a Pé­csi Építőipari Szövetkezet vitte fel. Kövesdi Endre szabadal­máról 1985-ben tudósitott a Dunántúli Napló, s Varga János azzal zárta cikkét, hogy az eljárás után a Pécsi Ingatlanke­zelő Vállalat még nem érdeklődött. Azóta eltelt egy két év, s a belváros­ban is megújult néhány régi ház. Miért csak most használják először a fö­démmegerősítésnek ezt a ] módját? A kérdésre Újvári | István, a PIK műszaki ősz- i tályvezetője válaszolt.- Az eljárás elsősorban S a fővárosban alkalmaz­ható széles körben, Pé­csett ritkább a csapos ge- I rendafödémes épület, ; ezért várnunk kellett, amíg egy alkalmas házat talál- ! tünk. Pécsett inkább a borított gerendafödém (gerenda-deszka) terjedt i el,, s az említett technoló- ] gia alkalmazása erre a ! szerkezetre nem lenne ol- : cső, mert lényegesen több helyszíni élőmunkát igé­nyel. A szabadalom tulajdo­nosa, Kövesdi Endre né­hány adattal illusztrálta az eljárás hasznosságát. Ma egy régi födém meg- ' erősítése a különböző el­járásokat figyelembe vé­ve is legalább 8000 fo­rintba kerül négyzetméte­renként, míg a szendvics­eljárás költségei 3400 fo­rintba. A referencia épü­letet 1984-ben újították fel Budapesten, s azóta közel 21 ezer négyzetmé­ter födém korszerűsítésé­nél alkalmazták ezt a technológiát, amely idő­közben tovább tökéletese­dett. Kövesdi Endre ma már a borított gerenda­födém felújítására, is egy 1 új eljárást dolgozott ki. A mérnök szabadalmát a Kossuth Lajos utca 38- ban közel 500 négyzet- I méter födém megerősíté­sére használták fel. A fel­újítás a jövő évben feje­ződik be. P. E. Üzemvásárlás Majsort és Magyarbólyban Nemzetiségiek véleménye Magyarbólyban, a leendő KFT keretében működő varrodában bekötik az új varrógépeket. Fotó: Kóródi Gábor Moriko Kft Moriko Kft. néven új cég jött létre Mohácson. Az alapítók: a Mohácsi Ruházati Ipari Szövetke­zet, a Hungarocoop Kül­kereskedelmi Vállalat, az Ungar—Commerz G. m. b. H. München, az OKISZ, a Boly és Vidéke Afész. A cégbejegyzési eljárás még tart, de a sportru­házati cikkek gyártására az előkészületek március 1-jével megkezdődtek a mintegy száz főt foglal­koztató Morikónál. __ Évente több, mint negy­venezer igen munkaigényes terméket készít nyugati meg­rendelésre a szövetkezetünk, de a partnereinktől az igénye ennek a mennyiségnek a több­szöröse — válaszolja Nagy Jenő, a Moriko Kft. ügyvezető igazgatója, a Mohácsi Ruhá­zati Ipari Szövetkezeti elnöke. — A hímesházi varrodát is a kapacitásbővítés érdekében szorgalmaztuk, ott már jó két éve termelnek. De ez a nö­vekedés még kevés volt. Most viszont lehetőség nyílt arra, hogy a Szekszárdi Szabó Kis­szövetkezet két telephelyét, a majsit és a magyarbólyit meg­vegyük. Ehhez, mivel szabad pénzünk nincs, társakat keres­tünk. Tőkés exportunk dön­tően a Hungarocoopon ke­resztül megy. A külkereskedel­mi cég megbízhatóságunkról, a minőségi munkavégzésről és a pontos szállításokról meg­győződött már a több éves kapcsolatunk során, erre ala­A létszámot növelik már ez évbeh A nyugati tőkéstárs gépeket ad pózva a kft létrehozásában is partnerünk lett. s A kft alaptőkéje tizenöt- millió forint. Ennek kétharma­da az üzemvásárlásra, átala­kításra megy el, ötmillió fo­rint pedig a gépek és beren­dezések értéke. Ez utóbbi tő­kerésszel, vagyis gépi apport­tal száll be a nyugatnémet vegyesvállalat az üzletbe. A Mohácsi Ruházati Ipari Szö­vetkezetnek a kft alakításhoz az Ipari Szövetkezetek Bara­nya Megyei Szövetségének el­nöksége a közös fejlesztési alapból négymillió forint hi­telt szavazott meg. A tervezett induló árbevé­tel húszmillió forint. A bevitt alaptőkére számított nyereség várhatóan húsz százalékos lesz. A telephelyek átalakítása március elejétől tart, a ter­melés áprilisban kezdődik. A dolgozókat egyhónapos sza­badságra küldték. — Mondott-e fel valaki? — Nem. Sőt ahogy Majson, Magyarbólyban és a környé­kükön elterjedt a hír az ót- olakitásokról, igen sokan je­lentkeztek felvételre. Az in­dulólétszám megvan, de ez év végéig ötven fős állomány­növelést tervezünk. A Szekszárdi Szabó Kisszö­vetkezet volt dolgozói egé­szen más környezetbe kerül­nek a Moriko Kft. alkalma­zottjaiként: új öltözők, közös helyiségek, átépített üzemek, korszerű gépek várják őket. — De tudnak-e olyan minő­séget produkálni, mint ami­lyent az önök partnerei, a belgák, franciák, nyugatnéme­tek, svájciak elvárnak? — Mielőtt döntöttünk, meg­néztük, mire képesek a majsi és magyarbólyi üzem dolgo­zói, akik korábban is nagy­részt exportra varrtak. Megál­lapítottuk, hogy az ott lévő fizikaiak és irányítók tudás­ban megfelelnek az EDDY, a CRISTAL, az ELCHO, a Claus- Hübner, a Königsmühle cégek gyártási igényeinek. — Milyen előnyöket jelent a mohácsi szövetkezetnek a kft? — A szövetkezet mostani kapacitását száz fővel terme­lő kft tulajdonképpen meg­duplázza. Az áprilisban érke­ző nyugatnémet üzemszerve­zők nemcsak a kft üzemei­ben, hanem a szövetkezetnél is tevékenykednek. Nyugat­európai színvonalhoz, a leg­korszerűbb gépparkhoz jutunk o nyugatnémet tőkéstárs köz­reműködésével, ráadásul a ma­gas színvonalú termelés érde­kében szükség esetén speciál- gépeket is küld a nyugati partner, s azt is vállalta, hogy a szövetkezet és a kft NSZK piacát biztosítja. S nem utol­sósorban a kft adózása ked­vező, mivel nyugati cég is benne van. Az alaptőke ará­nyában kapott nyereségből módunk lesz a szövetkezetnél egyéb fejlesztésekre, így a bé­rek növelésére is. L. Cs. K. Munkaköri pótlék Az új nemzetiségi törvény kidolgozásáról szóló parlamen­ti döntést megelőzte a Bara­nya Megyei Tanács tavaly májusban kiadott rendelete a nemzetiségi jogok érvényesü­lésének előmozdításáról. Az ennek szellemében szü­letett vb-határozat alapján idén kétszer egymillió forintos alapot képez a megye a köz- igazgatásban, az oktatásban és a művelődési intézmények­ben dolqozó szakemberek szá­mára, akik nyelvtudásukkal se­gítik elő az anyanyelv hasz­nálatát. A nemzetiségi mun­kaköri pótlékról szóló határo­zat 34 tanácsot és 67 telepü­lést érint. A külön juttatást pályázat útján lehet elnyerni. A főként német nemzetisé­gűek lakta Bolyban is hatá­rozat született nemzetiségi nyelvhasználat megerősítéséről. A különböző rendezvényeken, névadón, esküvőn - már rég­óta németül hangzik fel vers és ének. Az óvodában magyar és német anyanyelvű gyerekek egyaránt hallják a német szót, s az általános iskolában már hét éve folyik a kétnyelvű ok­tatás. A pedagógusok munka­köri pótlékával kapcsolatban Puskás Bálint iskolaigazgató következőket mondta: . — Az évfolyamonként há­rom osztály közül az egyik­ben nem tanulnak németül, a másikban idegennyelvként sajátítják el, s a harmadik­ban magyarul és németül ok­tatunk .bizonyos tantárgyakat. A harmadik csoportot tanító pedagógusnak a magyar tan­anyaghoz kell kiválasztania azt a német szókincset, amelyet meg akar tanítani. Nem szak­szavakat tanítunk tehát egy- egy tárgyból, hanem azokat, amelyek a művelt beszéd-nyel­véhez tartoznak, végül is a beszédkészséget fejlesztjük. Kreatív munkáról von szó, így a „C" osztályban dolgozó 10 -12 tanár kérése indokolt. Igaz, nyelvpótlék eddig is járt, de 1987-ben beépült az alapbérbe, s ha a kolléga el­ment, utódjának nem tudtam már adni, ha csak nem farag­tam le a néhány százalékos évi béremelésből a kollektíva rovására. A bevezetésre kerü­lő pótlék viszont csak egy meghatározott munkáért jár. A bólyi tanács 13 tagú ap­parátusának több mint fele német származású, s közülük öten valamilyen szinten be­szélnek is németül. Az első pillanatban úgy tűnik, a nem­zetiségi nyelvű közigazgatás alkalmazása nem ütközik na­gyobb nehézségbe. A munka­köri pótlék bevezetéséről a nemzetiségi családban szüle­tett Tárnoki Lajosné igazga­tási előadó így vélekedik: Mi egy kis közösség va­gyunk, s a kollégákkal nem akarunk konfliktusba kerülni, ezért nem vagyok híve a kü­lön díjazásnak. Nem beszé­lünk mi olyan sokat ezen á nyelven. Néha bejön egy-egy idős ember, akin látom, köny- nyebben érteti meg magát né­metül, én is németre fordítom a szót. Megértjük egymást. Tavaly nyáron azonban mór hivatalból is beszéltem néme­tül, mert a nyugati állampol­gárok bejelentkezéseit már a nagyközségi tanácsok is elfo­gadhatják, és nem szükséges a mohácsi rendőrségre men­niük, ha 48 óránál több időt szeretnének a községben töl­teni A beszélgetés közben kide­rült, sem lánya, sem fia nem tanult németül: A miértre egy villanásnyi kelet-európai törté­net ad választ. Ö az ötvenes években járt iskolába, ahol akkoriban nem hangzott el német szó. Bélyeget jelentett a német anyanyelv, s nem akarta, hogy gyerekei is átél­jék ezt. — Ha ma lennék fiatal, már biztosan járatnám őket német- órá ra. Bachesi Istvánná titkársági főelőadó egyetért kolléganő­jével : — Nem tudunk mi olyan jól beszélni. A tanfolyamot ter­mészetesen vállaljuk, de ezért nem akarunk külön pótlékot. Ha segíthettünk azzal, hogy egy kicsit németül beszéltünk, eddig is megtettük.- Tulajdonképpen az le’nne jó, ha az ügyintézők kezde­ményeznék a „német társal­gást" - mondta a tanácsel­nök, Bősz József, aki 59 éves fejjel felsőfokú német nyelv­vizsgára készül. A megyei ren­delet kihirdetése óta magya­rul és németül is megnyitja a tanács üléseit.- Először sok értetlen arc nézett rám, amikor németül szólaltam meg a testület előtt. Miért használom a németet, amikor mindenki ért magya* rut - kérdezték többen is. — Tulajdonképpen az anyanyelv használatára szeretnénk báto­rítani, hiszen a német és hor- vát nyelvű ügyintézésnek ha­gyományai vannak Baranyá­ban. Országunk kicsi és nyitott. A nyelvek tanulásánál jó len­ne kihasználni a nemzetiségek nyelvismeretét, mert ez kama­tozni fog. A nyelvtudós jól jön az országnak. Porth E. T udunk-e együttélni? Nem látni a megoldást? Kívülálló nehezen tudja el­képzelni, mit jelent az, ha a szomszéd lakásban szemetet gyűjtenek, és állandósul a bűz, a félelem, mikor lepik el a házat a patkányok, egerek és a bogarak. Vagy, hogy a ka­pu alatt halomban áll és er­jed a szemét. Ha tanácsi la­kásban él az ilyen ember, a PIK felmond neki, s ha a la­kóknak szerencséjük van, egy éven belül minden gond meg­oldódik. Ha a lakás magán- tulajdon, a helyzet sokkal rosszabb, mert onnan még nehezebb elköltöztetni valakit összeférhetetlensége miatt. Dr. Kállai Zsuzsa tizenhét éve foglalkozik ilyen ügyekkel a Pécsi Ingatlankezelő Válla­latnál. — Csak abban az esetben veszek fel jegyzőkönyvet, ha a lakóközösségből többen is panaszkodnak, szinte egyidő­ben az egyik lakóra. Nyolc napon belül levelet küldök a bérlőnek, amelyben felszólítom, változtasson az életvitelén. Er­ről természetesen tájékoztatom a többieket, és kérem segítsé­güket is egyben. Ha a bérlő továbbra is zavarja a töboi- ek életét, az ismételt bejelen­tést követően, néhány napon belül elküldöm a felmondást. Ez csak a hónap utolsó nap­jára szólhat, és 15 napnál nem lehet rövidebb. A leg­több esetben ezt nem fogad­ják el, ezért harminc napon belül a PIK a bírósághoz for­dul és pert indít a rosszhisze­mű jogcím nélküli lakó ellen. Két-három' tárgyalást követő­en megszületik az ítélet. Amint ez jogerőre emelkedik, a bí­róság elrendeli a kilakoltatást. Ezt addig nem lehet végre­hajtani, amíg a tanács nem ad lakást. Évente az Ingatlankezelő Vállalat négy-öt ilyen üggyel fordul a bírósághoz. A leg­többször az éjszakai hangos­kodás, italozó életmód, ordi- bálás, trágár beszéd, a közös helyiségek, a folyosó rongálá­sa, az elviselhetetlen bűz mi­att emelnek panaszt. A beje­lentések száma jóval több. ám sokszor kiderül, hogy egy­szerűen csak haragszanak egy­másra a szomszédok. Az is előfordul, hogy az első felszó­lítás után ezek az emberek változtatnak az életvitelükön. De megesik, hogy máshova költöznek. — A tanácsnak ilyen esetek­ben nem kell ozonos komfort- fokozatú lakást adni - foly­tatja dr. Kállai Zsuzsa. — Most is a Kertvárosból a há­rom szoba összkomfortból e9Y egyszoba-konyhába költöz­tettünk egy családot, mert tönkretették a lakást, és rend­szeresen zavarták a szomszé­dokat. A legnehezebb azokat elhe­lyezni, akiknek a tudata vala­milyen betegség miatt beszű­kült, és emiatt nem felelnek meg az együttélés szabályai­nak. Lakásukban rendszeresen kárt tesznek, veszélyeztetik a többi lakó életét, nyugalmát. Ilyen esetekben mindaddig tehetetlen mindenki, amíg be nem bizonyosodik, hogy a be­teg tetteiért egyáltolón nem felelős, intézményi ellátásra, vagy gondnokra, gyámra van szüksége. De az is elfogad­hatatlan, hogy olyan helye­ken éljenek, mint a belváros­ban, a Vak Bottyán utca, vagy Uránvárosban, a Hajnóczy ut­ca többszintes házai . . . Ezekkel a gondokkal ismé­telten megkerestük valamennyi érdekelt osztályt a tanácson is. Megnyugtató megoldást se­hol sem tudtak mondani. Hiá­ba van meg a bírósági ítélet, amíg nincs lakás, nem tudják kiköltöztetni a többiek nyu­galmát zavaró lakót. A lelki­leg sérült, idegbeteg embe­rekkel még nehezebb a hely­zet. A lakásukban mindenféle hulladékot gyűjtőket nincs hol elhelyezni. Ezeknek az általá­ban idős, betegesen guberáló embereknek a tudata leg­többször csak ezen a terüle­ten beszűkült. Nem lehet el­me szociális otthonba elhelyez­ni őket, mert csak korlátozot­tan beszámithatatlanok és az aláírásuk szükséges a beuta­láshoz, Az elmeosztólyok és pszichiátriák nem alkalmasak erre, ott a súlyosan beteg embereket kezelik. Talán meg­oldás lenne egy, a palánk­hoz - Szekszórd mellett - ha­sonló rehabilitációs foglalkoz­tató, ahol szakemberek irányí­tásával töltenék el napjaikat, rendszeres felügyelet alott, mégis viszonylag szabadon. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom