Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-01 / 60. szám

Dunántúlt napló 3 1969. március 1., szerda ««■■■■■■■■■Ml Számok vagy tények? Tovább csökken a KISZ tag­létszáma ? Vajon hová jut a világ, ha maholnap már a számoknak sem hihetünk!? A múlt hét vé­gén ugyanis hiába jáirt le a KISZ-tag létszám regisztrálásó. nak első határideje, a városi KISZ-'bizottságoktól kapott in­formációink alapján mi ma­gunk sem tudjuk eldönteni, hogy hihetünk-e nekik. No nem az ifjúsági szövetség munka­társainak, hanem a számok­nak, amelyek első pillantásra a taglétszám jelentős csökke­nését mutatják. Igenám, csak- IhogV még javában zajlanak a taggyűlések és hétvégi ülésén a KISZ Központi Bizottsága is meghosszabbította a hónap vé­géig a iétszámjelentés határ­idejét. A kérdéses létszámjelzésnek egyébként az ad különös je­lentőséget, hogy az április vé­gére kitűzött KISZ-kongresszus előtt minden bizottság és min­den, a KISZ politikai platform­ján létrejövő új szerveződés a bejegyzett tagok számának megfelelően kap központi anyagi támogatást. Huszonöt forintot fejenként, A számok látszólag egyér­telműek, óm kérdéses, hogy konkrét tényeket jelentenek-e. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnál pillanatnyilag 1127 if- j'úkommunistát tartanak nyil­ván, míg a tavalyi létszám 1452 volt. Itt is és másutt is elmondták kérdésünkre, hogy még vámok némi létszámnö­vekedést. Komlón a KISZ tag­jainak száma 1988-ban 1650 volt, ám a február 10-i „nép- szálmlálás" mindössze 786 fia­talról tesz említést. Siklóson mintegy felére, 513-fa csök­kent a múlt évi létszám, míg Bzigétváron egyebek mellett szervezeti, hatásköri változások miatt is 612-re fogyott a ko­rábbi 1600 fős KISZ-tagság. Pécsett, ahol még hiányzik az összesítésből mindahány kö­zépiskola és felsőfokú oktatási intézmény, 2630-an vallják ma a KlSZ-'hez tartozónak magu­kat, mig a múlt esztendőben a megyeszékhelyen 8790 tag- könyvtulajdonos volt. Stabil lét­számot jelzett a Mecseki Szén­bányák KISZ-bizottsága, hisz ott tavaly is és most is majd frnásfél ezren fogadták el a KISZ programját. Mohácson, «i’hol a többi területhez ha­sonlóan főleg a hagyományos szerveződési formák keretében működik tovább a KISZ, jelen- jea 1538-an tag'jai a szervezet­nek a korábbi 3187 helyett. Megjegyzendő persze újfent, hogy a taggyűlésék zöme még hátravan. S hogy miért a kétkedés? Hogy miért nem lehetünk biz­tosak sem pro sem pedig kotnro ezekben a számokban? ¡Egyszerűen azért, mert infor­mációink szerint több helyen is közvetlenül a "KISZ KB-nál je­lentkeztek az új formájú szer­veződések tagjai a ,,fejpén­zért". Ezek, egyebek mellett az ÉFISZ vagy ¿ppen « UDSZ vélhetően a köve­tőén is a KlSZ-hez tartoznak inaid, de hát a jelenlegi nyil­vántartás ezt a lketíosséget egyelőre nem hidalja at. S ta­tón nem tűnik cinizmusnak Q2 m ha megjogyefzuk, hogy hTába az aktív közéleti szerep SS*, <•»»”"£ tfSTJÍTS: cs<? ’ kik9 tagságuk folY0TnQ. nak’- • nk megőrzésében vQqv Ferling József T ................................................ .........— —1 1 - - ..... ' Kl Sért önállösul mm 501-«s ? J Vállalkozó szakmunkásképző Cél az önfenntartás Visszakapta önálló gazdálkodási jogát a komlói 5<fl-es Szakmunkásképző Intézet -, erről döntött a városi tanács januári ülésén. Ez év még átmenetnek számit, a Gazdasá­gi-Műszaki Ellátó Szervezetből (a GAMESZ-ből) 1990. január 1-i hatállyal válhat ki az oktatási intézmény. Miért került sor az önállósulási indítványra? - ezt tudakolva kerestem fel dr. Iván Lászlót, az intézet igazgatóját. 02 iskola haszna a nyereség lesz. Az igazgató szerint öt—hat év múlva megvalósulhat a tel­jes gazdasági függetlenség, az önfenntartás. Sajnos — igen méltánytalanul — az oktatási intézmények által végzett mun­kát a vállalati munkavégzés­hez hasonlóan adóztatják! — Azt tapasztaltuk, hogy az üzemek a tanulók éves mun­kaidőkeretét hozzávetőlege­sen /kétharmadban tudják csak kitölteni, a maradék egyhar- madban szeretnénk vállalkoz­ni, azaz a vállalatok egyetér­tésével használni a műhelyeket egyéb gyártmányok előállítá­sára. A jobb munkások kép­zése közös érdekünk, ezért reméljük, hogy a velünk kap­csolatban álló cégek ho-zá- járulnak a műhely- és eszköz- használathoz.- önálló gazdálkodású ok­tatási intézményből egy-kettő van csak az ország'ban, az — Mór 1982-ben hadakoz­tunk az ellen, hogy a GAMESZ felszívja a karbantartó és ügy­viteli személyzetünk nagy ré­szét, tönkretéve egy jól szer­vezett keretet, amely gazda­sági, működési alapot bizto­sított — mondja dr. Iván László. — Viszont a GAMESZ-hoz tar­tozó többi intézmény ellátott­sága nem javult olyan mér­tékben, mint ahogy a mi hely­zetünk romlott az elmúlt fél évtizedben. Ide közel négyszáz gyerek jár iskolába, a kollé­giumban több mint másfél százan laknak. Tűrhetetlen, hogy két héten ót tátong egy kitört üvegű ablak, tarthatat­lan, hogy hullik a homlokzat­ról a vakolat, hogy az ablak­párkány töredezett, és hogy ha egy szög kiesik, nincs aki visszaverje. Saját erőből azért sok mindent megcsináltunk. Például az asztalostanulók az oktatók irányításával kijavítot­ták a padokat, az ahyagot a GAMESZ adta. De ezek a be­segítések csak arra voltak jók, hogy ne menjenek teljesen tönkre a berendezéseink. Mi ennél többet akarunk! Az 501-esben a pedagógiai és gazdasági önállóságot el- választhatatlanként kezelik. Vállalkozó szemléletű gazdál­kodó csoportot hoznak létre annak érdekében, hogy az in­novációs folyamat elinduljon. A pedagógusok megfelelő szintű anyagi ösztönzése, az oktatás technikai bázisának működtetése-fejlesztése nem megy kellő gazdasági alap nélkül. Az ebhez szükséges pénzalapra tanácsi keretből nem számíthatnak, egyetlen út a vállalkozás, a pénz előte­remtése. Mert valóban elké­pesztő. hogy egy több mint tíz szakmát okító intézmény éves szakmai vásárlási kerete százötvenezer forint. Ebből ti­zenhat tanterem, tornaterem, videostúdió berendezéseinek használatáról kell gondoskod­ni. De ez az összeg épphogy elég a kötelező karbantartá­sokra (például a feladatlapot, oktatási anyagot produkáló fénymásológép minden ötezer példány utón kétezer forintot emészt fel karbantartás ci- °’®n), egy-'két kisebb technikai eszközre és krétára! Tavaly- az év vége felé — elfogyott a keret, az írásvetítőégők viszont tekintet nélkül o pénzszűkére kiégték Szerencsére (?) kap­tak kölcsön tíz égőt, így a videolanc működhetett. Erről az ínséges helyzetről sem a tanács, sem a GAMESZ nem tehet, de az iskola erőt érez magaban abhoz, hogy vál­toztatni tudjon az oktatási fel­tételeken! Pénzhez jutni pedig munkából akarnak.- Mire vállalkozhat a szak­munkásképző? — Társadalmi munkában ed­dig is rengeteget dolgoztunk. Kűkönyös-kelet új orvosi ren­delőjét például mi alakítjuk ki, egy háromszobás lakásból. A kőművestanulók itt burkoló­munkát is végeznek, pedig nem ez a szakmájuk, de leg­alább megismerik. A lakatos szakoktatók szerelik a vizes dolgokat. Az ilyesféle, de pén­Komlón, az 501 -es Iparitanuló Intézet diákjai társadalmi mun­kában készítik az új körzeti orvosi rendelőt. Fotó: Xóródi Gábor zes feladatok bonyolításához, valamint a megbízatások meg­szerzéséhez kell a gazdasági szervezeti háttér, azaz nem kizárólag a mindennapos mű­ködés biztosításához. Nekünk pénzt kell szereznünk, hogy a megfelelő színtű oktatást tud­juk nyújtani! A tervek szerint betörnek a szolgáltatási szférába: lakos­sági építkezéseknél villanysze­relést vállalnak és bármilyen építőipari tevékenységet elvé­geznek. A leendő nőiruha- készítők pedig már a tanuló­évek alatt varrhatnak bútor­huzatot (megrendelésre), de lehet, hogy divatszalont nyit­nak, ahol a tizenévesek mun­káit árusítják — minden attól függ, hogy mire lesz kereslet. A tanulók és az oktatók, va­lamint a technikai dolgozók természetesen arányosan ré­szesülnek majd a bevételből, 501-es is az úttörők közé tar­tozik. Mint ahogy az úgyne­vezett adaptív kísérletbe kerü­lés esetében is. — Három iskolát, köztük a mi intézetünket szemelte ki az Országos Pedagógiai Intézet egy kísérlet lefolytatására. A Mecseki Szénbánya Vállalat személyzeti és oktatási osztá­lya működik közre abban.hogy ¡kidolgozzunk egy közös prog­ramot: adott üzemiben adott szakmához milyen képzési tartalom szükséges. A jegyze­tek a.kísérleti év közben ké­szülnek majd. A központi gép­üzem egyetértésével folyik a különleges képzés. Az ő hasz­nuk az, hogy a konkrét üzemi munkára készítjük fel a ta­nulókat. Idén ősszel mór a leendő esztergályosok a szá­mítógép-vezérlésű esztergák kezelését tanulmányozzák. L. Cs. K. Feljelentették a körzeti orvost 1988. október 14-én meg­halt egy pécsi asszony. Két hónappal később, december 14- i keltezéssel levelet ka­pott dr. Szilasi Anna. a Pécs Megyei Város Tanács Egye­sített Egészségügyi Intézmé­nyeinek igazgató-főorvosa. A levélben az elhunyt férje pa­naszt tett a pécsi 15-ös szá­mú orvosi körzet orvosa el­len- a doktornő telefonon történő kérése ellenére nem ment ki rosszul lévő felesé­géhez, az ügyeletes orvos értesítését nem intézte el. Véleménye szerint a korábbi orvosi beavatkozás megmen­tette volna felesége életét. December 17-én az igaz- gató-főorvosnő értesítette a panaszost, hogy az ügyben a fegyelmi eljárás lefolyta­tását megkezdte. A körzeti orvos elmondta, hogy azon o napon, tehát október 14-én néhány má­sodperccel 17 óra előtt — a rendelési idő 17 óráig tar­tott - telefonált a panaszos, aki csak annyit mondott, hogy fáj a felesége feje, egyéb sürgősségi okot nem jelzett. (Zárójelbe kívánkozik, hogy a panaszos és felesé­ge, bár a 15-ös orvosi kör­zetbe tartoznak, nem a dok­tornő kezelése alatt álltak, velük csupán néhány alka­lommal, összevont rendelé­sek során találkozott.) Mivel a doktornő délután mór két súlyos esethez kiment, s az­nap két körzetet látott el, a rendelőben sok beteg vára­kozott-. ezért megkérdezte a beteg férjét, hogy módjában van-e felhivni a 17 órakor kezdődő orvosi ügyeletet. A válasz igenlő volt, a doktor­nő megadta az ügyelet tele­fonszámát és az ügyelő or­vos nevét. A férj ezután felhívta az ügyelet számát, s az asz- szisztens szerint nyugodt han­gon kérte, hogy az ügyeletes orvos menjen ki a feleségé­hez. Miután az orvos elin­dult, még egyszer telefonált, s már azt mondta, hogy a felesége nagyon rosszul van. Az orvos ekkor már saját kocsijával útban volt és né­hány perc múlva megérke­zett, a beteget ellátta és ér­tesítette a mentőket. (A pa­naszos az ügyeletes orvost is feljelentette, mert szerinte nem szakszerűen kezelte a feleségét, ezt azonban ké­sőbb visszavonta.) A beteg asszonyt a mentők kórházba szállították, ahol néhány óra múlva elhunyt. A vizsgálat során a pana­szos öt, általa megjelölt, a 15- ös körzetbe tartozó em­ber meghallgatását kérte, bi­zonyítandó, hogy a doktornő nem jó orvos. Közülük ket- ten kijelentették, hogy nin­csenek megelégedve a mun­kájával, s más orvosi kör­zetbe kérik magukat, hárman igen jó véleménnyel voltak a doktornőről. Ezzel párhu­zamosan az Egyesített Egész­ségügyi Intézmények képvise­lői is megkerestek öt, a kör­zetbe tartozó embert - kar­tonok alapján választották ki őket -, akik kivétel nél­kül elégedettségüknek adtak hangot a doktornő munká­jával kapcsolatban. Február elején a doktor­nőt másik orvosi körzetbe he­lyezték: dr. Szilasi Anna sze­rint nem büntetésből, ha­nem azért, mert a Kertvá­rosban nagy az orvoshiány, tehát csak ideiglenes jelleg­gel. Miután a körzet bete­geinek tudomására jutott, hogy orvosukat más körzet­be irányították, több száz aláírással levelet Írtak oz igazgató-főorvosnak, „kör­zeti orvosunkkal, mint ember­rel, mint orvossal egyaránt elégedettek vagyunk, érthe­tetlen előttünk az áthelye­zése". S kérték visszahelye­zését a körzetbe! Február 6-án az intézeti etikai tanács rendkívüli ülést tartott, melyen értékelték a doktornő fegyelmi vizsgála­tának eredményét. A tanács álláspontja szerint az igaz­gatóhelyettes főorvos által javasolt „szigorú megrovás büntetés szigorú, a doktor­nő körzetből való elhelyezé­se pedig helytelen". Megál­lapították, hogy az orvos sem etikai, sem munkafegyel­mi vétséget nem követett el, eljárási hibát azonban igen: akadályoztatása miatt neki kellett volna intézkednie a beteg ellátásával kapcsolat­ban, azaz a doktornő lett volna köteles ügyeletes kol­légáját felhivni. De az egészségügyi törvény vonat-, kazó paragrafusa szerint az orvosnak minden hivás ese­tén a legrövidebb időn be­lül ki kell mennie, mert csak a helyszínen döntheti el, hogy a sürgős szükség esete fennóll-e vagy sem. Ez jog­hézag - mi a legrövidebb idő? ami alapján minden orvos bármikor támadható. A boncolási jegyzőkönyvek alapján azt is egyértelműen megállapították, hogy az el­hunyt beteg halálát nem szakszerűtlen és késedelmes orvosi beavatkozás okozta. Az etikai tanács javaslata alapján az igazgató-főorvos asszony a doktornőt írásbeli figyelmeztetésben részesítette azért, mert akadályoztatása miatt nem intézkedett a be­teg ellátásával kapcsolatban. Február 17-i keltezéssel dr. Szilasi Anna nyílt levelet írt a körzet lakóinak, mely­ben tájékoztatást ad a fe­gyelmi vizsgálat lezárásának eredményéről és közli, hogy orvosuk átirányítása o kert­városi körzetbe nem o fele- lősségrevonás következménye és nincs összefüggésben az­zal a panasszal, amit az el­hunyt hozzátartozója beje­lentett. A közeljövőben - ha a kertvárosi betegellátási gondok enyhülnek - vissza­kerül □ körzetbe. Roszprim Nándor Kevesebb autó a belvárosban Lesz-e éjszakai áruszállítás? dót okoz az is, hogy kevés a parkoló, ezért egy nagyobb parkoló kialakítását tervezik az alagút möcjött, a Vak Bottyán 'Utcában. Az Északi érintő út átadása után már könnyebb lesz az átmenő forgalmat el­terelni a 'belvárosból, azonban az is csak az Ady Endre ut­cáig készült el. Ebben az év- 'ben már nincs ró' több pénz. Ha megoldódna az éjszakai áruszállítás, akkor kevesebb 9épjármű járna napközben a belvárosban. Azonban akikor az üzletekhez külön rakodóteret kellene kialakítani. Ezen kívül utcáról, utcára, üzletről üzletre Ittteg kellene tervezni a rako­dás sorrendjét. A Kossuth La­jos utcában a tervek szerint a szállodák és a levéltár között úgynevezett gazdasági út épül­ne a Déryné utca felől -.ami- ^?Z. ° HungarHotels is hoz­zájárulna - és parkolót is ki­alakítanának 8-10 kocsi ré­szére. Az utca másik oldalán, a színháztól lefelé, sajnos ez nem oldható meg, mert a tömbbelsőből nem lehet az üz. leteket áruval ellátni. Itt to­vábbra is a Kossuth Lajos ut­cáról töltik fel a boltokat. 1990-re megváltozik a Bem, a Sallai, a Kossuth Lajos utcába való behajtás rendje is, este 6-tól délelőtt 10 óráig lehet az üzletekbe majd árut szállítani. Sokan szóvá tették azt is, ¡hogy a város egyre piszko­sabb. A Városgondnokságon elmondták, hogy az idei nagyta­karításra márciusban kerül sor, amikor elvégzik a lomtalaní­tást és alaposon felseprik és felmossák a járdákat, oz uta­kat. Nappal erre nincs lehe­tőség, mert a parkoló autók ¡miatt nem tudnak a gépekkel dolgozni. A városgondnokság állandó telefonügyeletet tart a 12-290 telefonszámon, ahol a ¡nap minden órájában be le­het jelenteni a város tisztasá­gával, az utakkal, a járdákkal, és a közterületekkel kapcsoló, tos gondokat. A városi tanács májusi ülé­sén napirendre tűzi Pécs kör­nyezeti állapotának átfogó elemzését, a környezetvédelem időszerű feladatait. Itt külön fejezetben foglalkoznak a lég- szennyezéssel. Áprilisban ezt az előterjesztést a tanácskozási .központokban társadalmi vitá­ra is bocsátják. Sí. K. A belvárosban csökkentbe tovább a gépjárművek forgal. imát? A kérdést feltettük Q vá. rosl tanácsnak es a város- g o ndnok só 9 A Széchenyi tér, a Sallai, a Landler >er,°‘ Aradi vérta- múk és a Hányad, ut áltál hQ. tárolt terület Pécs történelmi belvárosa, ¡« el­terelték o gépjármüveket. Az egész belváros területen azon. bán az üzemek « az üzletek áruszállítása rmatt nehezebb megoldani oz otmeno forgo- lom akár részleges korlátozá­sát is. Pécs belső területem o gépjárművek elterelesenek rendjét egy ^Ze,W,< kellene elkészítem*- Sok gon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom