Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-21 / 80. szám

1989. március 21., kedd Dunántúli napló 3 k­Pályázati felhívás Baranyában a növény­védőszerek felhasználása terén az elmúlt tíz évben jelentős fejlődésnek lehet­tünk tanúi. Ennek követ­keztében fokozatosan csök­kent az egy hektárra szá­mított peszticid-terhelés, ugyanakkor járványhelyzet nem alakult ki. A társa­dalom ellenzése a nö­vényvédőszerekkel szem­ben, a kemikáliák drágu­lása és a fokozott kör­nyezetvédelmi előírások megkövetelik a termelőtől, hogy feladatait minél ki­sebb peszticid-felhasználás szem előtt tartásával old­ja meg. Ennek szellemé­ben hirdet - A takarékos és környezetkímélő nö- vényvédőszer-fel használás és növénytáplálás üzemi, területi, megyei módszerei címmel - közös pályázatot a Magyar Agrártudományi Egyesület baranyai szerve­zete, valamint a Baranya Megyei Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állo­más. A pályázat meghirdetői oz egyéni, illetve csopor­tos pályázóktól annak ki­dolgozását várják, miként lehet még fokozottabban és biztonságosan a nem vegyszeres védekezési mó­dokat alkalmazni, milyen elméleti és gyakorlati módszereket és szervezési eljárásokat alkalmaznak a kártevők elleni védekezés­ben. Növeli a pályamunka értékét, ha a pályázó ajánlást tesz módszerének más területen történő adaptálhatósága, eredmé­nyeit gazdaságossági szá­mításokkal támasztja alá, melyből egyértelműen ki­tűnik a gazdasági haszon. A pályázatok terjedel­me ne legyen több 30 gépelt oldalnál - tábláza­tok nélkül. A pályázatot két példányban, jeligésen kérik beküldeni a Bara­nya Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezés- ügyi osztályára (7623 Pécs, Rákóczi út 34.). A pályá­zathoz zárt borítékban ké­rik csatolni a pályázó ne­vét és munkahelyét. Be­küldési határidő: 1989. ok­tóber 1. A pályázat díjai: I. díj 15 000 forint, II. díj 10 000 forint, III. dij 5000 forint. A bíráló bizottság fenntart­ja magának azt a jogot, hogy a kiemelkedően ma­gas színvonalú pályázato­kat - a szerzői jogvédel­met fenntartva — kiadja, illetve publikálja, vala­mint a beküldött pályáza­tok színvonala alapján döntsön arról, hogy egyes díjat vagy díjakat ne ad­jon ki. A pályázat ered­ményhirdetésére a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szerveze­te ez év végi vezetőségi ülésén kerül sor. Diákok a pult mögött Új, kétszintes üzlet nyílt feb­ruár végén Pécsett, a Hajas Imre 'utcában. A papír- és írószereket, sporteszközöket, játékokat és különféle nyom­tatványokat árusító Pátria üz­letház nemcsak azért érdemel figyelmet, mert a magánvá­sárlók mellett a közületeket is kiszolgálja, hanem azért is, mert ezt a munkát a felnőt­tek mellett diákeladók is végzik. Egyelőre tizennégy ta­nuló gyakorolja itt a szakmát. Szeptembertől változik a hely­zet, a tanbolt más vállalatok­tól is fogadja a fiatalokat. * Az üzletben a raktárak és az eladótér mellett egy kis tanterem is Található, tizen­nyolc székkel, tanári asztallal, padokkal, táblával és térkép­pel. A falon lévő felirat sze­rint a helyiséget a Pécs Vá­rosi Tanács, a Baranyakér és a Kereskedelmi Minisztérium segítségével létesítették. Új formák, vállalkozások jön­nek létre, szűnnek meg cé­gek, vagy alakulnak át, ami azt jelenti, hogy az iskolai ok­tatást segítő vállalati háttér is nagyon gyorsan átalakul - magyarázza dr. Pernyéi Ist­ván, a Kereskedelmi Minisz­térium oktatási osztályának vezetője. - Nagyon jónak tar­tom, hogy ilyen körülmények között Pécsett létrehozták ezt a tanboltot. Olyan technikai és személyi feltételek vannak itt biztosítva, ami lehetővé te­szi, hogy a diákok jól felké­szüljenek.- Sok hasonló üzlet van az országban?- A vendéglátás területén már több működik. Ilyen tan­egység a budapesti Úttörő Áruház, amihez hasonlóak vannak Sopronban, Szolno­kon és Szombathelyen is. A tanboltok zömmel ABC-áruhó- zakban vannak, de akod köz­tük olyan is, amelyik iparcikk­üzletben található. A Kereskedelmi Miniszté­rium anyagiakkal is támogat­ta a tanboltok, áruházak lé­tesítését. Az idén még létezik a szakmunkásképzési alap, amiből az érdekeltek pályá­zati úton szerezhettek támo­gatást. A következő évtől azonban más rendszer lesz és valószínűleg nehezebben lehet pénzhez jutni. A Baranyakér és a Pátria Nyomda közös boltját mindez már nem befolyásolja. A nyom­tatványok iránt ugyanis nem csökken, hanem egyre in­kább nő a kereslet. Nyilván nem véletlen, hogy az üzlet­ház felső szintjét teljes egé­szében ez az áruféleség uralja.- Úgy hiszem, van jövője ennek a tevékenységnek - mondja Kaposi Gábor, a Pát­ria Nyomda gazdasági igaz­gatója.- A nemzetközi tapasztala­tok szerint külföldön, például Ausztriában, vagy az NS2K- ban még nagyobb a papír­felhasználás, a nyomtatványok iránti igény, mint nálunk. Ép­pen ezért igyekszünk gyorsak és rugalmasak lenni. Ennek ellenére mégis előfordul sor­baállás, aminek az az oka, hogy arra nem vagyunk fel­készülve, hogy két év alatt 3—4 millió nyomtatványt for­galomba hozzunk. A Pátria Nyomda eredeti­leg csak a fővárosban akart üzletet működtetni, most vi­szont úgy látszik: vidéken is megéri! F. D. Gyors es pontos információk A TESZÖV számítógéptermében A TESZÖV számítógépes programja Mágneses adathordozón a tsz-ek mérlege A számítógép nem disz, ha­nem munkaeszköz. - A terme­lőszövetkezetekben többnyire ez a felfogás uralkodik. Ép­pen ezért a tsz-ek nemcsak egyenként keresik a számító­gépek alkalmazásának lehető­ségét, hanem együtt is. A Baranya Megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Szö­vetsége tavaly megállapította, hogy Baranyában igen sokszí­nű a géppark, a programok is sokfélék. A kis teljesítményű személyi számítógépek terjed­tek el és ezeket inkább bér- bruttósításra, traktorüzem-el- számolásra használják. Ritka példának számít a szigetvári és az újpetrei tsz, ahcrl üzem- gazdasági elemzéseket, gyom­irtási tanácsadást, az állatte­nyésztésben a takarmányopti­malizálást végzik el Commo- dore-ral. Még inkább eltér az átlagtól a sombereki tsz, ott öt IBM gépet és három Com- modore-t használnak.- Milyen hasznot hoznak a számítógépek? - kérdezem Gránicz Mihálytól, a sombere­ki tsz főkönyvelőjétől.- Számítógépek nélkül a tavalyi évet nem tudtuk volna a meglévő számviteli-közgaz­dasági apparátussal ilyen si­mán átvészelni - állítja Gró- nicz Mihály. - A számítógépek használatával a harminchét adminisztratív dolgozó elegen­dőnek bizonyult a rendkívül összetett termelésszerkezetből és a szabályozó-változásokból, bérbruttósításból, adózásból eredő többletfeladatok elvég­zésére is. Idén az állóeszköz­nyilvántartást is gépre visszük, így komplex lesz a számítógé­pes főkönyvi rendszerünk. Emellett közgazdasági elem­zést, értékelést, műtrágya-nö- vényvédőszer optimalizálást, takarmónyköltség minimalizá­lást végzünk számítógépekkel. Az információk gyorsak és pontosak, ezért a döntéshoza­tal stabil alapjai. A megyei szövetség számí­tástechnikai főmunkatársa, dr. Vékás Istvánná - arra törek­szik, hogy más tsz-ek is ilyen sokoldalúan használják a szá­mítógépeket. A fogadókészség erősítése érdekében tavaly több csoportban Commodore- és IBM-gépkezelői tanfolyamot szervezett, ezeken hatvanötén vettek részt. A fejlesztési szándékokat egyeztetve az az állásfoglalás született, hogy a számítógépes eszköz- és programellátottság egységes koncepcióban történ­jen, az ezt igénylő üzemekben ugyanazon, IBM-re alapozott Integrált vállalatirányítási rend­szert vezessék be. Egyházasko- zár, Mágocs, Gödre, Szajk, Rózsafa jelezte azt a szándé­kát, hogy 1989—90-től saját számítógépen kívánja ezt a feladatot megoldani. Programoldalról kiindulva a tsz-ek és a szövetség együtt keresték a megfelelő gépi hát­teret. Tapasztalatszerzés céljá­ból bejárták az egész orszá­got. Végül is öt programfej­lesztőt hívtak meg versenytár­gyalásra. A legkedvezőbb ajánlattal a Mezőgazdasági és Élelmezésipari Szervezési Vál­lalat nyert. A szerződéseket megkötötték a VIR bevezetésé­re, az előkészítési munkák a tsz-ekben megkezdődtek. 1989 januártól öt tsz-ben - Szajk, Dunaszekcső, Egyházaskozár, Mozsgó, Szabadszéntkirály — fokozatosan áttérnek az új rendszerre, kezdve a főkönyvi könyveléssel, majd folytatva a termelésirányítással. 1990-ben a bér- és munkaügy kerül gépre, befejeződik a termelés­irányítási rész, és 1991-ben a tervezési alrendszert vezetik be. A TESZÖV a programindí­tással egyidejűleg - amellett, hogy a programfejlesztést, gépbeszerzést, szakemberkép­zést bonyolítja és részt vesz a helyi előkészítési munkála­tokban — szintén üzembe állí­tott pécsi székházában két IBM kompatibilis számítógépet. Február elején már ezeken a gépeken végezték a mérleg­adatok ellenőrzését és átvéte­lét, a megyei összesítést. ATESZÖV-nél egyet nem ér­tenek: a MÉM-nek szolgálta­tott megyei adatok miért nem felelnek még a PM-nek is, mi­ért kell a tsz-eknek a SZÜV- höz is eljuttatniuk a mérleget? A párhuzamos feldolgozásnak semmi értelme! A TESZÖV mágneses adathordozón átad­ná mind az ötvennyolc tsz ba­ranyai mérlegét. L. Cs. K. Tyúkirtás A második világháború óta annyi „háborút" megértünk már, hogy nemigen beszél­hetünk vegytiszta békeévről kis hazánkban. Volt már WC- papír-, papírzsebkendő-, új­ságpapír-, krumpli-, • tojás-, bor- és ki tudja még milyen háború. Mindez édesgyermeke a hiánygazdálkodásnak. Hogy a tavalyi tojásháború ne ismétlődhessék meg, egy nagyüzem legfőbb tyúkásza a nagyüzemi tyúkirtás gondola­tával foglalkozik. Magyaráza­ta teljesen érthető és gazda­ságilag megalapozott: „Ko- rábban magunknak csináltunk konkurenciát, hogy elárasztot­tuk tojással a piacot. Aztán megemelkedett, mégpedig je­lentős mértékben a táp, a 9yógyszer, az energia ára, a munkabér, a tojásár meg az önköltség aló esik. Arra min­ket senki sem kényszeríthet, hogy ráfizessünk a tojáster­melésre." Ősrégi dilemma. Számomra csak egy megoldás marad: veszek tőlük néhány tojót, hogy a lakásban előállíthas­sam a családom számára nél­külözhetetlen tojásmennyisé­get. S ha kiderül, hogy drá­gábban tojnak, mint a piaci tojásár? Akkor legalább rán­tott csirkét eszünk a hétvé­gén. Takarmánypiac A szemesterményeknek ha­tósági áruk van, a kukorica alapára mázsánként 410 fo­rint. Lenne, ha nem lenne hi­ánycikk. Hatósági áron min­denképp hiánycikk. De a sza­badpiacon hozzá lehet jutni, igaz, a kukorica mázsájáért már 600 forintnál is többet kérnek. De legalább ennyiért beszerezhető. A nagyüzemek a végtermék­kalkulációnál viszont a ható­sági takarmányárral kénytele­nek számolni. így aztán vagy kigazdálkodják a két ár kö­zötti különbséget, vagy nem. Ha nem, hát nem. Ebben az esetben leépítik az állatállo­mányukat, mást nemigen te­hetnek. A tényleges takar­mányárat semmiképp sem tud­hatják be: a hatósági ár szent és sérthetetlen. Vagy inkább a hiánygazdálkodás és az inf­láció éltetője?! Demokrácia - vt? Hogy mennyiben demokrati­kusak és tulajdonosi szemléle­tűek a vállalati tanácsok? El­döntését az olvasóra bizom. Elég, ha egy igazgató csendes észrevételeit teszem közzé azoknak, akik naivul azt hi­szik, hogy a vt kidolgozza a vállalat stratégiáját, felelősen dönt és „tulajdonos". Hót nem! A gond az, hogy a vt-nek vannak megválasztott és kine­vezett tagjai. A megválasztot­takat maguk a dolgozó kollek­tívák delegálják, a kinevezet­teket pedig én. Engem a vt alkalmaz, meghatározza a fi­zetésemet, az esetleges pré­miumaimat stb. Viszont a vt tagjainak, mint a vállalat dol­gozóinak én vagyok az első­számú vezetője, ha akarom úgy is mondhatom: munkálta­tója. Ez Így már önmagában is visszás. Mert kérem, ha X., Y. vagy Z. vt-tag, de a válla­lati alaptevékenységét trehá- nyul végzi, hogyan alkalmaz­hatom vele szemben a mun­káltatói felelősségrevonási fi­zetéscsökkentő, prémiumelvonó vagy egyéb más jogomat, ami­kor tőle függök? Hiába mondjuk, hogy dön­tést csak az ahhoz értők hoz­zanak. Kérdem én, mondjuk a ímk-sok által megválasztott vt- tag mennyiben képes átlátni az egész vállalat helyzetét, ha annak stratégiájáról kell dön­tetnünk. Elmerül lényegtelen részletekben vogy egészen egyszerűen felteszi a kezét a szavazásnál anélkül, hogy min­den téren átlátná, miről is döntünk? De az is előfordul­hat, hogy a szakértők által ki­dolgozott és megalapozott döntést a hozzá nem értők megvétózzák. Hót így vagyok elsőszámú vezetőként deklarálva - kifelé. Valójában édeskevés a bele­szólásom sok lényeges kérdés­be és döntésbe, mert vagy a vt, vagy az üzemi négyszög, vagy a szabályozók kötik meg a kezemet a kifizethető bér­ben, a kialakítható árban és sok mindenben. Jó dolog a demokrácia, ar­ra valóban szüksége is van már a társadalomnak. De kö­nyörgöm, a munkahelyen ma­ga a munka, az értékteremtés legyen a kizárólagos követel­mény! Csak így juthatunk öt­ről a hatra! És az elsőszámú vezetőket csakis olyan esetben lehet számonkérni és megmé­retni, ha egyértelmű, hogy va­lóban ők a vezetők, ők tart­ják a hátukat mindenért, és nem kötik meg semmiben és senkik a kezét. Így a vt csak­is áldemokratikus és látszatin­tézmény, amiből úgy is van épp elég és fölösleges." Murányi László Szálkák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom