Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-03 / 62. szám

1989. március 3., péntek Dunántúlt napló 3 ra ci pl re ti a en kői. swstENBí*FCtp*E wmoi »■ m: • Konzultatív megbeszélés a bányavállalatok, az Ipari, Pénzügyminisztérium és az OTP között A tudósító akár opti­mista és szenzációs címe­ket is adhatna tudósításá­hoz, akár olyat is, hogy a Mitschubi-Ausztria aján­latot kért a Mecseki Szén­bányáktól , gépkocsi-ösz- szeszerelésre. Mitöbb: a vállalatnál fontolgatják is a lehetőséget, hiszen a munkaerő, a munkaeszkö­zök, műhelycsarnokok bő­ven rendelkezésre állanak a jövőben, a vállalat há­romesztendős úgyneve­zett „karcsúsító”, szerke-_ zetátalakitási programja biztosítja ezeket. A tudósító azonban, aki nemrégiben a világbanki hi­tellel épült pécsújhegyi flótáló mű avatásán olyan 'nagyszerű tervekről írt, hogy ezentúl na­gyobb mennyiséget, jobb mi­nőséget tudnak Dunaújváros számára közvetlenül a kam­rába tölthető kokszszén-kon­centrátuimból előállítani, s ez a vállalat, a nemzetgazdaság számára milyen óriási gazda­sági előnyt jelent, inkább a flótáló mű megszüntetését emeli ki címként. Ugyanis Du­naújváros a jövőben csak annyi kokszszén-koncentrátu- mot igényel a Mecseki Szén­bányáktól, amennyit a régi üzemben is gond nélkül elő lehet állítani. Tulajdonképpel a mecseki szénbányászat mos­tani gondjainak nagy hánya­dát a piaci helyzet ilyen mér­vű változása okozza, érzéke­nyebben érinti a ¡vállalatot, mint amikor a hatvanas évek közepén a MÁV és gyakorla­tilag a lakosság is megszűnt, 'mint szénfogyasztó. Az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának kezdemé­nyezésére tegnap konzultációs megbeszéléseket folytattak Pécsett: délelőtt a Mecseki Szénbányák, délután a Me­cseki Ércbányászati Vállalat jelene, jövőbeni működési le­hetőségei kerültek terítékre. Ezúttal a mecseki szénbányá­szattal kapcsolatos gondokról számolunk be, az uránbányá­szat gondjairól, jövőbeni mű­ködéséről egy későbbi idő­pontban részletesen tájékoz­tatjuk olvasóinkat. A konzul­tatív megbeszéléseken részt vett Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke, Berecz Fri­gyes ipari, Villányi Miklós pénzügyminiszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Nyers József, az MSZMP KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályvezető-helyettese, Dányi 'ól, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának első titká­ra, Deák László, az MSZMP „Hidegen tartják” István-aknát, leáll az István lll-as akna építése, üzemen kívül helyezik a világbanki hitellel épült pécsújhegyi flótáló üzemet KB tagja, a Mecseki Szénbá­nyák pártbizottságának titkára és természetesen az OT, a mi­nisztériumok, a megyei pártbi­zottság, a vállalat vezető mun­katársai is. Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezér- igazgatója a ;öbb órás meg­beszélést követően rendezett sajtótájékoztatón rövid ismer­tetést adott a vállalat elmúlt két évéről, amikor a szanálási átalakítási program ellensú­lyozhatja a vállalat eddigi ár­bevételének nagy mérvű ki­esését. Hogy boldogulunk ez­után? Mire tudják a jövőbei felhasználni azt a termelést, amelyre a hőerőmű és a la­kosság nem tart igényt? Miből lehetséges az állagmegóvási munkák költségét fedezni? Mi lesz a liászprogramban már megépült, de hasznosításra minőségű szenet a hazai bri­kettgyártásnál hasznosítják, így több első osztályú brikettet le­hetséges idehaza előálltíani, a nagymányoki brikettgyárban eddig használt, másutt vásá­rolt alapanyagot mecseki szén­re váltják ki. A hőerőmű 4-es kazánjának rekonstrukciója a jobb minőségű szén tüzelését helyezi előtérbe. A leállításra kerülő üzemekben az állag­Leszállás előtt a Vasas Bányaüzemben Fotó: Kóródi Gábor eljárásban előírt követelménye­ket a vállalat teljesíteni tud­ta, 1989-ben is erre reális le­hetőség mutatkozik. A vállalat hároméves programot dolgo­zott ki, amely a széntermelés csökkentését, üzemek szünetel­tetését, munkahelyek megszű­nését jelenti, ugyanakkor a vállalat szerkezetátalakítási programjában olyan új tevé­kenységek, formák nyernek lét- jogosultságot, amelyek meg­teremthetik a vállalat számára a túlélés lehetőségét. A kor­mányzati szervek jelen pilla­natban a hároméves program további pontosítását várják, tisztában vannak azzal, hogy a szerkezetátalakítás minden terhét nem képes a vállalat önmaga elviselni. A sajtótájékoztatón az új­ságírók a részletek iránt tanú­sítottak nagy kíváncsiságot. A legértékesebb és legdrágább kokszszénkoncentrátum előál­lításának megszűntével, a költ­ségek nagy hányada továbbra is terheli, a vállalatot, kétsé­ges, hogy bármilyen szerkezet­nem kerülő beruházások sor­sa? Milyen elhelyezkedési le­hetőségei lesznek a felszaba­duló munkaerőnek? Képes lesz-e a vállalat a jövőben is támogatást adni a térség kom­munális, szociális gondjainak enyhítésére? Van-e a kor­mányzatnak olyan energia- programja, amely tiszta hely­zetet teremt, amely mint Grósz Károly pécsi látogatásakor el­hangzott, nem arra alapszik, hogy süt-e a nap, vagy esik a hó . . .? Nos hát a választékból jó­magam sok bizonytalansági té­nyezőt véltem felfedezni (he­lyénvalónak érzem ezúttal az egyes szám első személy hang- súlyozását, kollégáimat nem szeretném kényelmetlen hely­zetbe hozni), a mecseki szén­bányászok számára vezérigaz­gatótól a csapatcsillésig na­gyon nehéz évek következnek. .Válaszok: Dunaújváros 1989- ben az elmúlt évi mennyisé­get, 1990-től 200 ezer tonna koszszén-koncentrátumot to­vábbra is fogad. A többi jó megóvás nagyságrendileg ki­sebb költséget emészt fel, mint a gazdaságtalan üzemeltetés. Minden feleslegessé váló épü­letet, gépet megpróbálnak el­adni, felhasználni, hasznosíta­ni. Az egész megyében, tehát mindkét vállalatnál felülvizs­gálják a rehabilitált bányá­szok és a bányászati járulé­kosok helyzetét, a foglalkoz­tatási gondok lényegesen ki­sebbek lesznek, mint az a kér­désekben megfogalmazódik. A kormány még az első félév­ben megtárgyalja az új ener­giapolitikai koncepciót, ame'y nem kizárólag termelési elkép­zeléseket, hanem energiataka­rékossági elemeket is magába foglal. A Mecseki Szénbányák már most számos olyan elkép­zeléssel rendelkezik, ame'y több lábon állva, új termelési szerkezettel, főként önmagára utalva is talpon maradhat. A tudósító az elmúlt két évtized során több megítélésben elfo­gult volt. Most nyugtalan . . . Lombosi Jenő A kisjövedelműek nehezen fizetnek Pécs-Meszesen újabb laká­sokat kapcsolnak be a gázel­látásba. Gáztársulások létesül­nek a PIK-házakban, az ingat­lankezelő vállalat minden szer­vezési teendőt magára vállal. Gondok mégis vannak. A vá­rosnak ezen a részén sok idős, kiskeresetű ember él, a leg­többnek nagy anyagi megter­helést jelent a gáz bevezetése.- Eddig a költségvetés alapján kellett az OTP-nek a 30 százalékot készpénzben ki­fizetni a bérlőknek - mondja Bruczká István, a PIK műszaki ellenőre. - Most minden ház­ban egy megbízott bonyolítja majd az ügyeket. Utcánként 9áztársulásokat hoznak létre. A Tolbuhin út keleti oldalán 5-6 ilyen lesz és lakásonként tízezer forintot kell befizetni. Itt azonban lehetőség van ar­ra, hogy 290 forintos havon­kénti részletekben törlesszék. A lakóbizottsági elnökök gyű]­Gázbekötések Meszesen tik össze a kereseti igazoláso­kat, aminek alapján eldől, hogy kiknek kell saját zsebből megelőlegezniük, és kiknek nem a gázbevezetés költségeit, amit az érvényben lévő ta­nácsrendelet alapján a PIK részletben visszafizet. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat a fővezetéktől egészen a mérőórákig megépíti a rend­szert. A lakóknak a lakáson belül szerelésért, berendezése­kért kell fizetni: belső vezeté­kek, fűtőberendezések, esetleg tűzhely, bojler. ' A Tolbuhin út nyugati olda­lán elkészült már a gázbeve­zetés, szerelés kétharmada. Nyárra átadják a rendszert. Áprilisban-mójusban kezdi meg az UNIBER a Fekete Gyé­mánt tér és a Frankéi'Leó ut­cánál a gázgerincvezeték át­vezetését a keleti oldalra. Jú­niusban már elkezdődhet a belső szerelés a házakban is. Ehhez azonban márciusra meg kell alakulniuk a gáztársulá­soknak. A tervezett költség 31- 32 millió forint. Az áremelke­dések miatt azonban ez vár­hatóan emelkedni fog.- Ha valaki mégsem tudja kifizetni a 30 százalékot, ak­kor lehetősége van arra, hogy ne vezettesse be a gázt - mondja dr. Kutas Éva, a PIK igazgatóhelyettese. - A későb­biekben a házkezelőségen ke­resztül kérheti a gáz beszere­lését, de azt már csak telje­sen egyénileg tudja megcsinál­tatni egyéni korszerűsítés cl­mén. Ebben az esetben azon­ban a költségek jelentősen megemelkednek, hiszen újra kell terveztetni, engedélyeztet­ni a lakásban megépülő rend­szert. Éppen ezért mindenkit arra igyekszünk rábeszélni, hogy próbálja meg összeszed­ni a pénzt. Ha ez végképp nem megy, akkor nyújtson be egy kérvényt a PIK-hez. Egyé­nileg elbíráljuk a kérése jo­gosságát vagy jogtalanságát. Már volt ' ilyen esetünk: az egyik bérlőnk egyik percről a másikra fizetés nélkül maradt, rokkant lett, de a gázbeszere­lésről a számla viszont megér­kezett. Még nem döntöttünk, de igyekszünk humánusan el­járni. Sz. K. A stílus maga a HIVATAL A lét és nem lét kérdésén töprengő Hamlet - akkor gúnycsapásai közé soroltatva - a hivatal packázásairól is megemlékezik. Persze a pac- kázás tudománytalan kifejezés, s nem az ok, hanem a tünet megjelölése. A HIVATAL be­tegségének feltárásához csak a 20. század közepén jutottunk el, s nevesíthettük felfedezőjé­ről Parkinson-kórnak. Ez úgy kezdődik, hogy a Hi­vatal fontosabbnak érzi ma­gát, mint amilyen. Létének, fontosságának igazolásául fel­adatot, munkát kreál magá­nak- Legtöbbször úgy, hogy túlbonyolítja az ügyeket. Fel- duzzasztja az adminisztrációt, amelyben csakhamar elsze­mélytelenedik az ügyintéző és oz ügyfél egyaránt. Mind ke­vesebb a személyes kontaktus, mind több a papíros. S akkor még nem is beszéltünk java­részt formanyomtatványként megjelenő határozat, értesítés, felszólítás, figyelmeztetés stí­lusáról. Ezen épületes olvas­mányok alapján kiegészíthet­jük a francia felvilágosodás jeles gondolkodójának szelle­mes megállapítását azzal, hogy a stílus maga a HIVA­TAL. Ha belelapozunk a hódolt­ság korabeli magyar és török végvárak parancsnokai egy­más közötti levelezésébe, azok­ban a megszólításnak, a tisz­teletet sugárzó udvariasságnak olyan példáit láthatjuk, ame­lyek ma már hihetetlenek nemcsak ellenségek, de bará­tok között is. Kivéve, ha pro­vokáló célzattal íródott a le­vél Ám alighanem fegyverhez és lóra kaptak volna mind a magyar, mind a török oldalon, ha a mai hivatalaink többsé­gének a címzett semmibe ve- vését sugalló stílusban megfo­galmazott levelét kapták vol­na kézhez. Ilyen stílusú hivatalos leve­leket gyakorta kézbesít a pos­ta nekünk, állampolgároknak. Elmúltak a daliás idők, nem kapunk fegyverhez olyan fel­kioltást hallatva, hogy a sér­tés vért kíván. (Többnyire nem is tudjuk kinek a vérét kí­vánná.) Rendszerint úgy tekin­tünk a hivatalos papírra, mint oz orrunkat megfricskázó is­meretlen csibész után a tö­meg fogságában: nincs lehe­tőség elégtételre. Annál ke­vésbé sincs, mert rendszerint a levélszöveg tartalmába nem le­het belekötni: szabályos, leg­alább a lényege megalapozott. Nincs konkrét sértés sem: csak a stílusból sejlik elő. A büntető jogtudománytól köl­csönözve a kifejezés: a sértés sem direkt szándékú, inkább eshetőleges, hanyagságból eredő- Legfőképpen a HIVA­TAL tárgyalási pozíciójából fakad. Vegyünk egy konkrét példát! A történet azzal indul, hogy egy kismama bejelenti a vál­lalata munkaügyi ügyintézőjé­nél, hogy nem kívánja igény­be venni a gyest, hanem mun­kába áll. Bár eredetileg is ez volt a szándéka, a Társada­lombiztosítási Igazgatósághoz félreértés folytán mégis olyan tájékoztatás került. hogy a gyest is igénybe veszi. A ren­delkezések félreértelmezésével a munkába állása tényét a vállalat ügyintézője nem közli a HIVATALLAL. A HIVATAL pedig automatikusan postázza a gyes tört hónapra eső ré­szét. A postás épp akkor kéz­besíti a járandóságot, amikor csak a nagymama tartózkodik otthon, akinek fogalma sincs, hogy a pénzösszeg miért jár, jár-e egyáltalán, csak átveszi. Mível a kismama tisztában van azzal, hogy a gyesre nem tarthat igényt, mór másnap délelőtt felkeresi a HIVATALT, hogy visszafizesse a pénzt. Ha­mar kiderül, hogy ez a csele­kedet naivitás részéről: az ügyrend az ilyen egyszerű megoldást nem teszi lehetővé. Hiába bizonyítaná személyazo­nosságát, pótolná személyesen a vállalata által elmulasztott nyilatkozatot: ezt csak a vál­lalata teheti meg hivatalosan, s miután ez megtörtént, ak­kor kap majd egy csekket a HIVATALTÓL a pénzösszeg visszafizetésére. Szabály az szabály, bár kellőképpen bü­rokratikus. Eltelik néhány hét amíg a vállalat munkaügyesének je­lentése befut a HIVATALHOZ, s az végre küldi a csekket. Csakhogy egy határozatot is mellékel hozzá. Az még csak hagyján, hogy formanyomtat­vány szerint ez a határozat kötelezés a jogalap nélkül fel­vett gyes visszafizetésére. A formanyomtatvány végül is nem képes tekintettel lenni ar­ra, hogy a jogalap hiányát maga az ügyfél jelentette be, s mindenféle kötelezés nélkül visszafizetni kívánta az össze­get, de erre nem volt lehető­ség. Ám a határozat indoklá­sát már külön gépelték oda, de az is épp olyan rideg, mint­ha formanyomtatvány volna: a sajátos körülményre még csak nem is utal- Sőt sértően gya­núsító. Kifejti, hogy a címzett a munkáltatói értesítés szerint akkor és ekkor munkába állt, ugyanakkor a gyermekgondo­zási segélyt és a jövedelem- pótlékot is felvette. Ki nem mondja, de a megfogalmazás sejteti: a HIVATAL éber volt, leleplezte a csalást. Tulajdon­képpen rágalmaz, de ennek tényét, valóságtartalmát bizo­nyítani nem lehet. Az ügyfél önkéntes bejelentéséről nem készült jegyzőkönyv, az eset a hivatal számára személytelen üggyé vált, amelynek lényeges mellékkörülményeivel nem kí­ván foglalkozni. Csak szabály- szerűen eljár. Az indoklásban van még egy kedves mondat, amely é?- dekes fényt vet erre az ügy­menetre. Ez a mondat pedig arra utal, hogy a címzett azért köteles a vonatkozó törvény szerint a jogalap nélkül fel­vett társadalombiztosítási ellá­tást visszafizetni, mivel annak felvételétől 30 napnál hosz- szabb idő nem telt el. Mi kö­vetkezik ebből logikusan? Ha az űgvfél nem jelenti be idő­ben a jogalap nélküli kiuta­lást, s nem jár utána maga. hog/ ezt a vállalata hivatalo­san is megtegye, a Társada­lombiztosítási Igazgatóság ki­futhatott volna ebből a 30 na­pos határidőből, s nem köte­lezhetett volna a visszafize­tésre. Mit tehet az ügyfél az alig burkolt sértéssel? Legfeljebb eltöpreng József Attila híres epigrammáján: ,,Miért legyek én tisztességes, kiterítenek úgy is. Mért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgy is." Legfeljebb emberi, állampolgári méltósá­gán esett sérelmet megtorlan- dó csekély bosszúval a fizetési kötelezettségének a határidő nyújtotta legutolsó napon tesz eleget. Ez ám a revans! Dunai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom