Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-17 / 76. szám
2 punontoit napló 1989. március 17., péntek Az MSZMP Pécs Városi Végrehajtó Bizottságának ülése Tagfelvétel és a pártból való kikerülés Tényszerűségében érdekes, tendenciájában figyelemreméltó adatokat közölhetünk az MSZMP Pécs Városi Végre- hatjó Bizottsága tegnapi ülésének egyik napirendi pontja alapján. A 13 tagú testület ülését dr. Varga lenő titkár vezette, dr. Koltai Dénes első titkár hivatalos úton az NDK- ban tartózkodik. ,,A tagfelvételi munka és a pártból kikerülés tapasztalatai" című tájékoztató rögtön megállapítja: ,,A tagfelvételek száma jelentősen csökkent, a pártból kikerülteké pedig többszörösére nőtt. . Nem érdektelen a pontos adatok említése sem: 1988- ban 161 ember került a pártba (kilencven százalékuk 40 éven aluli). Jelentősen visszaesett az egyetemi, főiskolai hallgatók és a tanulók aránya, tovább csökkent a munkásoké. 1988-ban ezerötvenkét ember került ki a pártból Pécsett. A párttagság kilenc százaléka. Többségük a tagkönyv- cseréhez kötődő beszélgetcsek után lépett ki az MSZMP-ből, de egy másik, 24 százalékos arány arra utalt, hogy ne.n értenek egyet a párt politikájával. Feltűnő, hogy a kilépők 24 százaléka betegségre hivatkozott, mikor visszaadta tagkönyvét. Szelestey György városi titkár szóbeli kiegészítésében további adatokat sorolt: Baranyában összesen 2556 ember lépett ki 1988-ban. Ez a lét- ’szám az össztagság 9,6 százaléka. Országos adatok szerint százezer ember vált meg az MSZMP-től tavaly. így jelenleg 785 000 tagja van a pártnak. Az előterjesztést követő vitában többen is szót kértek. Szorgalmazták, szüntessék meg véglegesen és deklaráltan a különböző szempontokhoz köthető tagfelvételt az egyes munkahelyéken és intézményekben. Többségük ugyanakkor elvetette azt a véleményt, hogy tagtoborzást szervezzen az MSZMP. Szorgalmazták, hogy a pécsi ügyekkel, gondokkal és örö- möjckel kapcsolatban az eddiginél is na_gyobb szerepet kapjon a helyi tagság és vezetése. Megállapodtak abban is, hogy a párttagság létszámának alakulása nem csupán szervezeti probléma, összefügg a tartalmi munkával is, ugyanakkor éles vita bontakozott ki arról, van-e az MSZMP különböző szárnyainak konkrét programja és hogy ezeket mennyire ismeri a tagság. Elhangzott az a kétségtelen tény is, hogy a hatalom bizalmat vesztett az utóbbi néhány évben. és a párt jelenlegi politikájának abból is táplálnia kell magát, hogy nincs egyetlen politikai erő sem hazánkban jelenleg, amelyhez a bizalomvesztés után egyértelműen csatlakoztak volna az emberek. Többen megfogalmazták továbbá, hogy ne az ideológiához csináljon programot a párt, hanem olyan programot adjon - minél előbb -, amely ideológiai elemeket is tartalmaz. Hozóik L. Idegen ideológiák? A nemzet- és hazaféltés számos szép szónoklatot csal a demokratizálódó közélet színpadára. Aki valamit is ad magára manapság, az népben és nemzetben gondolkodik,. szabadságot, függetlenséget követel, méltó fiaként a reformidőknek. A nemes igyekezetek őszinteségéhez aligha fér kétség, még okkor sem, ha naivitás, leegyszerűsítés keveredik a jobbító gondolatokkal. Az viszont már bosszantó, ha csúsztatások, ferdítések keverednek a jobbító szavak közé. Ma például a magyarságot óvni kell a „ránkkénysze- ritett idegen ideológiáktól”. Sokfélére gondolhatunk, mi is lehet az a ránkkényszerített idegen ideológia — kicsit ismerősen o magyar történelemben azonban nem kell sokat találgatnunk. Oly sokmindent megéltünk már itt, hogy igazán lenne miből tanulnunk. Hiszen egykor, a titkos és egyenlő választással szemben kitalálták már a hatalmukat féltők a különböző cenzusokhoz kötött és nyílt választást - mégpedig oly hivatkozással, hogy a titkosság távol áll a magyar nyíltságától. Lehet tehát még a demokrácia ellensége is, aki idegen találmányoktól félti a magyarságot: kétségkívül nem a Kárpát-medencében találták ki ezen demokratikus intézményeket. Nem lenne az ma jó magyar, aki támadná a demokratikus választások két alappillérét, csak azért, mert oz a német szociáldemokrácia hatására került bele a magyar közéletbe jóval azután, hogy - francia példára - annak idején Petőflék nem tudták tartóssá tenni. De hát nem erre gondolnak a demokráciát ma követelők. Nézzünk megint vissza a történelemben, hogy kitalálhassuk, mitől óvandó most a magyar nép! Igaz, ez sem éppen színtiszta magyar ideológia: az antikommunistók nemzetközisége régóta óvta saját érdekeit azzal, hogy a kommunizmus nem más, mint a zsidó kozmopolitizmus álarca — két vélt legyet egy csapásra: a „nemzetit” félteni a kommunistáktól és a zsidóktól - nem akármilyen találmány! Még szerencse, hogy tartósan nem vált be - így csak tízmilliókban volt mérhető az áldozatok száma. Kár, hogy ötven évvel ezelőtt nem féltették ennyire a magyarságot az idegen ideológiáktól, mert ha igen, talán nem vettünk volna tevékenyen is részt a fasizmus oldalán a zsidó-kommunista kozmopolitizmus elleni szent keresztesháborúban: feláldozva ezen idegen ideológia oltárán nemcsak a magyarzsidóság, cigányság jelentékeny részét a koncentrációs táborokban, de a „szinmagyarok" százezreit is a Don-kanyarban, vagy a végtelen orosz pusztákon. Jó lenne, ha a történelemre is vetnék vigyázó szemüket a „negyvenévi zsarnokság", a „monopolisztikus hatalomgyakorlás" elleni harc modern kereszteslovagjai. Különösképpen, ha szentist- váninak tudják gondolataikat, ha a magyar államiság ezer évére hivatkoznak, melybe idegen elemként ékelődik be a szocializmus, a kommunizmus eszméje, mint köröm alá a tövis. Merthát éppen a nagy király, Szent István volt az, aki a magyarságra rákényszerített egy addig tőle teljesen idegen ideológiát, hagyományaival szöges ellentétben álló életformát, soha nem gyakorolt társadalmi berendezkedést. S nemcsak szép szóval, de karddal. Aki ma szól, nem árt, ha legalább annak a népnek a történelmét ismeri egy kicsit, amelyre hivatkozva oly ékesen keveri az igaz szót a hamissal. Bodó László Grósz Károly beszéde (Folytatás az 1. oldalról) biütésünk és következetes elvi politikánk szerzett tekintélyt az országnak. Világosan látjuk: ma is tényleges teljesítményünktől függ, hogy a világ elfogad-e minket partnernek vagy sem. Hiszen, hogy saját értékeiben biztos, kezdeményezésekre kész, önbizalmában szilárd Magyarország megtalálja boldogulását a nemzetek közösségében. — Bízunk abban, hogy a nemzetközi élet kedvező változásai a jövőben is folytatódnak. üdvözöljük a szovjet— amerikai viszony javulását, a kelet-nyugati párbeszéd bővülését. A magyar külpolitika lehetőségeihez mérten azon lesz, hogy a folyamat a nemzetközi élet tartós és visszafordíthatatlan tendenciájává váljék. — Külpolitikánk hagyományos értékei és a világ új követelményei alapján fő törekvésünk: a teljes nyitottság a világ felé. Az államközi kapcsolatokban nem ideológiai megfontolásokból, hanem a kor realitásaiból és nemzetünk érdekeiből indulunk ki. Tiszta elveink, megbecsülendő eszményeink vannak, azokról nem mondunk le, mint ahogyan másoktól sem kívánjuk, hogy feladják saját értékeiket. — Ma legfontosabb stratégiai érdekünk a világ tudományos—műszaki "élvonalától való további leszakadásunk megállítása, a mielőbbi felzárkózás feltételeinek megteremtése.- Ehhez nem elveinket kell feladni, hanem azokat kell következetesen érvényesíteni. A társadalom által elismert és meqbecsült alkotómunka, az emberi kezdeményezés felszabadítása, a tudás gyarapítása és hasznosítása a szocializmus legnemesebb célja. Politikai és gazdasági intézményeink átalakítása nemcsak saját fejlődésünk feltétele, hanem eqyúttal a csatlakozás lehetőségét kínálja a demokratikus nemzetek nagy családjához. — Céljaink eléréséhez békére, biztonságra van szükségünk. Az új gondolkodás érvényesítésére törekszünk külés katonapolitikánkban is. A közelmúltban 9 százalékkal csökkeotfettük a hadseregünk létszámát. Bízunk benne, hogy a nemzetközi élet kedvező alakulása nyomán belátható időn belül lehetővé válik a hadsereg további csökkentése, védelmi jellegének erősítése. A bécsi tárgyalások teljes jogú résztvevőjeként szorgalmazzuk az európai feqyveres erők és fegyverzetek mindkét fél számára elfogadható egyensú- jának kialakítását a jelenleginél alacsonyabb szinten, az asszimetriák leépítését, a külföldi csapatok kivonását. — A szocialista országokkal az új alapokra helyezett együttműködés hívei vagyunk. Az új minőségű kapcsolatok első jelei már érzékelhetőek. Perspektívában csak e szilárd háttérre támaszkodva lehetünk az európai és nemzetközi folyamatok megbecsült részesei. Ehhez ma lehetőségeink jobbak, nem korlátoznak a háború utáni évek bizonytalanságai, mind kevesebb az ideológiai előítélet is. Együttműködésünk korszerűsítéséhez világos elveink vannak. Mindany- nyiunk számára kötelezőek az államközi kapcsolatok helsinki elvei. Elengedhetetlen egymás önállóságának, teljes eqyen- joaúságának, egymás érdekeinek tiszteletben tartása. Nemzeti döntéseinket annak a felelősségnek a tudatában kell meghoznunk, hogy bármit is teszünk, ez nemcsak saját, hanem más népek sorsára is befolyást gyakorol. Nagyra értékeljük a szocialista országok viszonyát a magyarországi folyamatokhoz, megértésüket köszönjük. Azon leszünk, hogy a s'ahil'tó' meaőrzésével, további feilődésünk alacriainak lerakásával mi is előseaítsük és ne akadályozzuk barátaink q'ondjainak meqoldását. Meggyőződésem, hogy a megújulás útját minden ország történelmi adottságai, sajátos nemzeti értékei ' alapján járja végig. A nemzeti önismeret és öntudat mai nagyszerű kibontakozása, a nemzeti sajátosságokra való építkezés a szocializimus megújulásának egyik legnagyobb tartaléka. Európai Parlament — Románia Az Európai Közösségek szemében a jelenlegi körülmények között szó sem lehet arról, hogy felújítsa a tárgyalásokat Romániával egy új kereskedelmi és együttműködési szerződés megkötéséről — közölte az Európai Parlament Romániáról rendezett csütörtöki sürgősségi vitájában Frans Andriessen, a közösségek bizottságának a külkapcsola- tokért és a kereskedelempolitikáért felelős tagja. A közösség „külügyminisztere" hozzáfűzte, hogy a tizenkettek ezzel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta Románia brüsszeli nagykövetét. Az Európai Parlament ezt követően 77 szavazattal, 20 ellenében,’ határozatot fogadott el, amely leszögezi, hogy a testületet „elborzasztják az emberi jogokat Romániában ért sérelmek, és felszólítja a közösség miniszteri tanácsát, illetve tagállamainak kormányait, lépjenek fel szilárdan annak érdekében, hogy ezeket a jogokat tiszteletben tartsák Romániában" — majd különböző lépéseket javasol ennek érdekében. A „Hatok” levele a legkeményebb kihívás Ceausescu ellen Thatcher asszony fogadta a magyar külügyminisztert Margaret Thatcher brit kormányfő csütörtökön délben fogadta Várkonyi Péter magyar külügyminisztert, aki Sir Geoff- rey Howe külügyminiszter meghívására tesz hivatalos látogatást az angol fővárosban. A miniszterelnök-asszony nagyon melegen, régi ismerősként üdvözölte a híres Dow- ning Street 10-be belépő magyar külügyminisztert. Félórás eszmecseréjüket követően Várkonyi Péter az MTI londoni tudósítójának elmondotta, hogy a brit kormányfő hallatlan érdeklődéssel viseltetik a magyarországi fejlemények és reformpolitikánk iránt. Thatcher asszony rendkívül nagyra értékelte mindazt, amit hazánkban a gazdasági és politikai re(,ormak területén tettünk. „Csak azt kívánom — hangsúlyozta a miniszterelnökasszony —, hogy ezek az elhatározások és változások sikeresek legyenek." Azt a reményét fejezte ki, hogy a magyarok vállalkozásának sikere elősegíti azt a reformfolyamatot, ami több más szocialista országban is kibontakozott. Nyomatékosan aláhúzta, hogy megítélése szerint a magyar reformfolyamat sikerének pozitív hatása lesz minden további szocialista reform sorsára is. A beszélgetés során Thatcher asszony igen nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy kormánya erősíteni szándékozik a ma-' gyár—brit kapcsolatokat. Nyomatékosan megerősítette: bátorítani kívánják a brit üzletembereket arra, hogy a továbbiakban még nagyobb érdeklődést tanúsítsanak magyarországi közös vállalkozások, kooperációk és tőkebefektetési lehetőségek iránt. Szóba került a nemzetközi Pető Alapítvány létrehozásában való szorosabb magyar —brit együttműködés lehetősége is. Várkonyi Péter utalt az eddigiekben kialakult együttműködésre és arra, hogy a jövőben még tevékenyebb brit részvételre számítunk a Pető Intézet gyógypedagógiai módszerének nagy-britanniai és világméretű meghonosításában. A miniszterelnök-asz- szony nagy elismeréssel szólt erről az intézményről és módszeréről, s nagyon fontosnak nevezte részvételüket a nemzetközi Pető Alapítványban. Margaret Thatcher kormányfőnél tett látogatását megelőzően Várkonyi Péter találkozott George Ropertsonnal, a munkáspárt külügyi szóvivőjével. Megállapították, hogy az MSZMP és a brit munkáspárt között jó kapcsolatok vannak. Ezt követően a magyar külügyminiszter William Waldeg- rave külügyi államminiszterrel folytatott megbeszélést. Áttekintették néhány, a kétoldalú kapcsolatok érdemi továbbfejlesztésére vonatkozó, a brit diplomácia vezetőjével, Sir Geoffrey Howe-val oz előző napon részleteiben nem érintett kérdést. Várkonyi Péter felvetette, hogy szeretnénk hazahozni a 48-as szabadság- harc Angliában nyugvó honvédelmi miniszterének, Mészáros Lázárnak a hamvait. Annak tudatában, hogy ez jogilag roppant bonyolult kérdés, megállapodtak, hogy brit részről is tovább vizsgálják ennek lehetőségeit. William Wal- degrave külügyi államminiszter a közeljövőben látogatást tesz hazánkban. A délelőtt folyamán Várkonyi Péter ellátogatott a Westminster palotába, ahol találkozott és beszélgetést folytatott a brit—magyar parlamenti csoport elnökével és tagjaival. A két ország kapcsolatainak ápolásán munkálkodó brit képviselők nagy érdeklődéssel hallgatták meg VárKo- nyi Péternek a magyarországi politikai-társadalmi folyamatokról feltett kérdéseikre adott válaszait. Várkonyi Péter külügyminiszter rendkívül sűrű kétnapos londoni tárgyalási programja csütörtökön este a magyar nagykövetségen zárult azon a fogadáson, amelyet Domokos Mátyás nagykövet adott a magyar diplomácia vezetője tiszteletére. A román Kommunista Párt Hat nyugalmazott vezető személyiségének Nicolae Ceausescu elnökhöz intézett nyílt levele az eddigi legjelentősebb politikai megbélyegzése a román államfő uralmának azóta, hogy Ceausescu 1965-ben hatalomra került — állapította meg a The Times csütörtöki hírmagyarázatában. A befolyásos londoni lap hangsúlyozza: „a nyilt levél a Ceausescu elnök elleni kollektív tiltakozás első példája, és barométerként jelzi az irányában megmutatkozó kiábrándultság magas szintjét magában a Kommunista Pártban is.” Hírmagyarázatához tördelt athéni jelentésében a The Times kiemeli, hogy az egyik tekintélyes aláíró Görögországban élő azonos nevű 44 éves fia, Gheorghe Apostol, nagyon nyugtalan apja sorsa miatt. Az ifjabb Gheorghe Apostol, aki családjával együtt hat hónappal ezelőtt kapott menedéket Görögországban, elmondta a The Times athéni tudósítójának: ismételten próbálta telefonon felhivni édesapja bukaresti lakását, de a szám M»'" - — U|. ¡ál hátion tetben tartják. A The Times elemtöje sterilt igát ugyan, hogy a „Hatok" töbt sége a régi vetető gárda Mostli vo-barát stárnyáhot tartónk egyebek kötött etért moiditotto c őket Ceausescu elnök —, de eb bal nem követkeiik, hogy feliépé síik mostkvai ihletésű lenne. - Úgy tűnik, Írja —, hogy a csopoi titkári sterepét Silviu Brucan pro fesstor, a Scinteia volt fösterkest tűje tölti be, amire a nyugatot és a Szovjetunióban egyaránt meg levő jó kapcsolatai kiváltkéoDe alkalmassá tesiik. Brucan profest stor most ¡gátolva éretheti maaól mivel 1»»T novemberében magónvo ion kötiétett első llltakotó níil levelében megjósolta, hogy OI nyomás politikája csakis teljes el stigelelődéshet vetethet". A The Times sierint könnyen hetséges, hogy o „Hatok" levelének ihletése magának a ponti Biiottságnak a siolgálá jai köréből, sőt, esetleg o tikai Bliottsógból is eredhet. lényül Körtagfoll-
