Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-16 / 75. szám

2 Dunántúli napló 1989. március 16., csütörtök Március 15-i ünnepségek a Koszorúzás Pécsett, a Kossuth-szobornál Szigetvár megyében Nagygyűlés a Múzeum-kertben A szirénázó mentőautó ak­kor rohant végig a város fő­utcáján egy betegért, amikor •még csak gyülekeztek az em­berek. Már javában tartott az ünnepi beszéd, amikor vissza­felé, a kórház irányába tartott. Az ünnepi szónok elhallgatott, a tömeg szétvált, a rövidebb utat megnyitva az előtt, aki­nek tegnap ez volt a legfon­tosabb ... Szigetváron, a Kossuth Lajos téren, az 1848-as emlékmű körül tegnap délelőtt fél tíz­től csoportokba verődve hall­gatták az ünneplők a zene­iskolások térzenéjét. Tíz óra előtt néhány perccel, a Zrínyi térről szabályos sorokba ren­deződve együtt érkeztek mind­azok, akik később koszorúztak. A március 15-i ünnepséget a 'Himnusszal nyitotta a Tinó­di kórus, majd Szabó Szilvia, a gimnázium tanulója mondta el Petőfi Sándor Nemzeti Dal című költeményét. Emlékbeszé- det Kasó József, országgyűlési képviselő mondott, aki a rész­letes történeti eseményidézést követően többek között azt hangsúlyozta, hogy 1848 ta­vasza példát, tanulságot és okulást szolgáltat a mának hazaszeretetből, összefogásból, egymás megbecsüléséből. Az ünnepi megemlékezést követően, abban a sorrend­ben, ahogy Erős Antónia gimnáziumi tanuló bejelentet­te, koszorút helyeztek el az emlékműnél a Hazafias Nép­front Szigetvár Városi Bizott­ságának képviselői, a város országgyűlési képviselője és pótképviselője, a városi ta­nács, az MSZMP Városi Bizott­sága, a Zrínyi Miklós Gimná­zium, az Egészségügyi, a Ci­pőipari Szakközépiskola, az 509-es Számú Szakmunkáskép­ző Iskola, a Münnich Ferenc Társaság, a város egészség­ügyi dolgozói, a Független Kisgazdapárt, a Szigetvári Ál­lami Gazdaság, a MEFAG 'bútorüzeme, a Mezőgép, az általános iskolák, a KISZ Vá­rosi Bizottsága és az úttörő- elnökség képviselői. A meg­emlékezés a Szózat hangjai­val ért véget. Ezt követően a Zrínyi téren lévő, az I. világháborúban el­esett szigetváriak nevét meg­örökítő emlékműhöz sétáltak át sokan, ahol a Független Kisgazdapárt rendezett meg­emlékezést, megkoszorúzva az emlékművet. Komló A megye legnagyobb bá­nyászvárosában, Komlón az es­ti órák bensőséges hangulata gyűjtötte össze a város lakóit — a vállalatok," Intézmények dolgozóit és a legifjabbakat is, hogy a hála, a kegyelet virágait a Március 15. téren a Petőfi szobornál elhelyez­zék: A város életében mind ez idáig leglátványosabb ün­nepségen 5000-en vonultak fel, a halmozódó koszorúkat rövi­desen gyertyák sokasága vi­lágította meg. Elsőként a Ha­zafias Népfront városi elnöke, Huszka Gábor és Fóris István, a Honismereti és Városszépítő Egyesület helyi elnöke, majd többek közt Morber János ta­nácselnök, ezután Somssich Lászlóné, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára, az MHSZ, a Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgaz­dapárt helyi szervezetének képviselői járultak a szobor­hoz koszorúikkal. Az esti ün­nepi műspr a 48-as téren a komlói Színl\pz- és Hangver­senyteremben folytatódott. A Kun Béla Gimnázium nagy ér­deklődéssel várt színes ünnepi műsorát a helyi pedagógus­kórus fellépése vezette be. A keretműsorban dzsesszbalett és irodalmi összeállítás szerepelt. Siklós Siklóson tegnap délelőtt a Magyar Demokrata Fórum he­lyi csoportja szervezte a meg­emlékezést az 1848-as emlék­műnél. Az ünnepi alkalomból az MDF mellett a városi ta­nács és a Hazafias Népfront is koszorút helyezett el a mű talapzatán. Délután a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör tartott tör­ténelmi emlékülést. Az ünnepi program keretében nyílt meg a várban este hat órakor Solt­ra Elemér festőművész kiállí­tása. Este hét órakor a vár udvarán került sor a városi rendezvényre, ahol a rövid irodalmi műsor után a párt, a tanács és a népfront kép­viselői a várkápolnában ko­szorút helyeztek el Batthyány Kázmér sírján. * A megye városaiban és köz­ségeiben is megemlékeztek március 15-ről. Több telepü­lésen nemcsak tegnap, hanem március 14-én is tartottak ün­nepséget. Beremenden 14-én este 'a Magyar Demokrata Fórum szervezésében fáklyás felvonulás volt; az ünnepség a Szabadság téren koszorú­zással fejeződött be. Tegnap délelőtt a párt- és állami szervek, valamint a BCM KISZ Bizottságának képviselői he­lyezték el a Szabadság téren a megemlékezés koszorúit. Sellyén március 15-én tar­tották a községi közös ün­nepséget, amelyre a szakmun­kásképzőben, a kastély udva­rán került sor. Bolyban is kö­zös községi ünnepséget tar­tottak, mégpedig 14-én dél­után az iskolában. Sásdon 14-én délután ünnepelték a 48-as forradalom évfordulóját; a községi ünnepségre a szo­borparkban került sor. Ezután az ünnepség résztvevői átmen­tek Oroszlóra, ahol megkoszo­rúzták a 48-as emlékhelyet, az úgynevezett rajtaütési emlék­táblát. Erre az eseményre idén került először sor, s ebből szeretnének hagyományt te­remteni. Vajszlón tegnap délelőtt ün­nepelt a község lakossága, szokás szerint a 48-as emlék­szobornál. Szentlőrincen 14-én délelőtt tartották meg a ha­gyomány szerint az óvodások­nak az ünnepséget, majd a közös községi megemlékezés­re tegnap délelőtt került sor az emlékműnél. Pécsváradon tegnap reggel az ünnep a Kossuth téren kezdődött, majd ezt követően a régi városhá­za előtt megkoszorúzták He­gedűs Imre emléktábláját, aki a település képviselője volt 1848-ban. Pákozdon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első nagy győztes csatájának •színhelyén álló honvéd em­lékműnél még soha nem gyűl­tek össze annyian, mint az idén. A bevezető kulturális műsor után a fegyveres erők, az MSZMP, valamint a társa­dalmi és a tömegszervezetek, a Katolikus Békebizottság és a Vörösmarty Társaság képvi­selői helyezték el koszorúikat az obeliszk talapzatára. De még az ünnepség befejezését követően is hosszú ideig va­lóságos zarándokhely volt az emlékmű: családok, kirándu­lók, rótták le néma kegyele­tüket egy-egy csokor virág­gal a szabadság hőseinek emléke előtt. (Folytatás az 1. oldalról) tartják, amelyen együtt kell ünnepelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szociálde­mokrácia együtt menetelne a Magyar Szocialista Munkás­párttal. A Független Kisgazdapárt képviseletében Vörös Vince társelnök szólt a jelenlévőkhöz. — Ma nagy napot ünnepiünk, tekintet nélkül pártokra, tár­sadalmi szervezetekre, vallás­felekezetekre - mondta beve­zetőben. Kiemelte: 1848. március 15-ének üzenete egyaránt szól a hatalom birtokosainak, szól a szerveződő pártoknak és a létező független szervezetek­nek. Történelmi feladatunk mindnyájunknak az igazi de­mokrácia megvalósítása. Ezt követően Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, ál'lamminiszter mondott ünnepi beszédet.- Honfitársaim, Barátaim! Egybegyűltünk, hogy tiszte­legjünk 1848. március 15-ének évfordulóján, hogy hitet te­gyünk: a márciusi eszmék él­nek és élni fognak a holnapi Magyarországon. A dicső pót most új fény, a megújulás fénye világítja meg, hozza közelebb nemzetünk egészéhez, annak minden ré­széhez. Mostantól kezdve azon leszünk, hogy március 15-e ne elkülönítő, hanem közmeg­egyezést formáló erőként mun­káljon, olyan szimbólumként, amit azonos hőfokon, közös felelősséggel ünnepelhetnek a szocializmus, a demokrácia, a vallás, a felvilágosult nem­zeti gondolkodás hívei. A márciusi eszmékből nem kevés feladatot a ma élő nem­zedék örökölt, mi valameny- nyien. Hazánkban a néphatal­mat új módon, jobban és tel­jesebben kell érvényre juttatni az eddiginél, a márciusi esz­mék iránymutatóan segítenek ebben. Felismertük, megtanul­tuk, hogy népjogokat nem elég az élcsapat közvetítésével gya­korolni, meit az élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a ha­talom tekintélyuralommá me­revedhet. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a kormány együtt­működésre, szövetségre hivja a magyar haladás minden hívét és támogatóját. Együttműködésre a válság elhárításáért! Együttműködésre a távlatos reformok sikerre viteléért! Együttműködésre a gazdasá­gi és társadalmi fellendülé­sért! Együttműködésre a nemzeti sajátosságoknak megfelelő de­mokratikus szocializmusért! Vállaljuk tiszta szívvel a márciusi örökséget! Éltesse azt a szív, a gondolat és a tet­tek sokasága - zárta ünnepi beszédét Nyers Rezső. A nagygyűlést követően az érdeklődők sokasága átvonult a Petőfi-szoborhoz. Tizenkét órára, a déli ha­rangszóra a Március 15-e tér, az Erzsébet-híd pesti hídfője és a Duna-korzó zsúfolásig megtelt az ünneplőkkel, akik a 31 független szervezet meg­emlékezésére jöttek a Petőfi- szoborhoZ^ A harangszót követően a tö­meg elénekelte a Himnuszt. A /nagyar reformkor és a sza­badságharc nagy alakjainak, köztük Petőfi Sándornak, Szé­chenyi Istvánnak a szavait idézte az ünnepi beszédben Filó Sarolta színművész. Vigh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnö­ke a társaság névadóját idézte többek között. Mécs Imre a Történelmi Igazságté­tel Bizottság képviseletében szólt. A beszédeket követően az ünneplő tömeg nemzetiszinű zászlók alatt a Szabadság térre vonult. A Magyar Televízió épüle­tének jelképes elfoglalására több tízezren érkeztek a Sza­badság térre. A zsúfolásig megtelt téren a résztvevőknek először Cser­halmi György színművész ol­vasta fel a 31 független szer­vezet által aláírt 12 pontot. Mit kíván a magyar nem­zet? Szabad, független de­mokratikus Magyarországot!- olvasható a felhívás elején. Megfogalmazzák a követelmé­nyek között a valódi népkép­viseletet és többpártrendszert, a választások szabadságát és tisztaságát; az emberi jogok érvényesülését. Ezután Csenge y Dénes, a Magyar Demokrata Fórum el­nökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Bejelentette: a független politikai szerveződé­sek, pártok ki akarják nyilvá­nítani, hogy a Magyar Televí­zió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövőben is ér­vényesíteni kívánják, önálló műsorokat követelnek a füg­getlen pártoknak, mozgalmak­nak és szakszervezeteknek. Az MTV bejárata előtt gye­rekek és fiatalok Szabad ma­gyar televízió! föliratú transz­parenst feszítettek ki, ezzel je­lezve a televízió jelképes el­foglalását. eséshez vonultak, ahol nemze- tisrínű, Kossuth-címeres zász­lók díszsorfala között elhelyez­ték az emlékezés, a kegyelet virágait. A különböző szervezetek ne­vét és jelszavait hirdető transzparenseket magasra emelve, folyamatosan érkeztek! a Kossuth térre az ünneplő csoportok. Elénekelték a Him­nuszt, majd félperces néma­sággal, meghajtott zászlókkal emlékeztek meg azokról, akik 1956. október 25-én vesztették életüket a Kossuth téren. Ezután Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségé­nek képviselője tartott beszé­det. A másik Kossuth téri szónok Kis János, a Szabad . Demok­raták Szövetségének képviselő­je volt. „Békés átmenetet aka­runk, nem újabb nemzeti ka­tasztrófát. Félmegoldásokkal azonban nem érhetjük be" - hangoztatta. A Bem szobornál a Függet­len Kisgazdapárt képviselői felolvasták a március 15-ét, illetve a forradalomra emlé­kező magyarságot üdvözlő kül­földi szervezetek táviratait. A Független Kisgazdapórt nevében Bába Iván üdvözölte az egybegyűlteket. A megemlékezés a Bem szo­bornál a Himnusz és a szé­kely himnusz eléneklésével zá­rult. Ezt követően a felvonu­lók lerótták tiszteletüket a Batthyány téri Kölcsey szobor­nál, elhelyezve az emlékezés virágait és koszorúit. A független szervezetek március 15-i ünnepsége Bu­dán a várban a Magyar De­mokrata Fórum budai szerve­zeteinek fáklyás felvonulásá­val folytatódott. A résztvevők megkoszorúzták az egykori börtönépületben Kossuth La­jos és Táncsics Mihály emlék­tábláját, ahol Pálmány Béla, az MDF országos választmá­nyának tagja emlékezett meg Kossuthról és Táncsicsról, va­lamint a politikai foglyokról. A Magyar Demokrata Fó­rum budai szervezetei a Tán­csics szobortól a Dísz térre vonultak, ahol ünnepi műsor köszöntöte a jelenlévőket.. Az ünnepi szónok Kulin Ferenc, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja volt. Az SZDSZ és a FIDESZ fák­lyás felvonulóinak gyülekező helyén, az Eötvös szobornál Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvivő testületének taqjp' mondott beszédet. Egye­bek között hangsúlyozta: az új szervezeteknek ideje lenne felhagyniuk az ellenségeske­désekkel, hogy felkészüljenek az építésre. Kiemelte: a füg­getlen szervezetek célja az alkotmányos demokrácia és a nemzeti függetlenség. Magyarország március 15- én, a 141 évvel ezelőtti nap történelmi örökségéhez méltó­an, békésen ünnepelt. Zászlók és színek... A mohácsi március 15-i ünnepség kezdetben úgy tűnt, hogy meglehetősen ha­gyományosra sikeredik, ©ly- annyira, hogy a Petőfi dom­bormű mellé tűzött két nem­zeti lobogón kívül jóformán csak piros zászlót lehetett látni. Egyik általános isko­lából ugyanis - valószínű­leg a nemzeti lobogók hiá­nya miatt - ezzel vonultak ki a diákok. Zúgolódtak is többen a tömegben: Hol vannak a piros-fehér-zöld zászlók? Erre nem gondol­tak a szervezők. Aztán — amikor Csizmadia Sándor és Volt Attila Magyarországot köszöntő dalukat énekelték - a háttérben mégis fel­tűntek a nemzetiszínű lo­bogók is - középiskolások­nál.- Fiúk?! Nem merik ki­bontani a zászlót? Szégyel­lik? Nem támaszkodni kell erre! — lépett hozzájuk egy idősébb úr. - Adjanak egyet, tartom én! Nem is kellett több. Egy percen belül már ott sora­koztak a fiúk és az idősebb úr a kör közepén, megadva a zászlónak a tisztességet, ahogy illik. „Jó estét, Ma­gyarország!... Ébredj fris­sen, dolgosán álmodból I"- énekelte közben a Csizma- dia-Volf duó. Balog N. A szigetvári ünnepségen a Tinódi kórus előadásában csendült fel a Himnusz és a Szózat A Szabadság térről a tö­meg egy része közvetlenül a na- Kossuth térre ment. Mások politikai, előbb a Batthyány-örökmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom