Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)
1989-03-15 / 74. szám
1989. március 15., szerda Dunántúli napló 7 Március 15. emlékei Így ünnepeltek a múltban Pécsett és Baranyában (1888-1958) bán 120 000 néző jelenlétében avatták föl a Kossuth-szobrot, a pécsinél pedig 5000 résztvevő tisztelgett, és hallgatta meg Oberhommer Antal országgyűlési képviselő köszön, tőjét. Ö már Ismét március 15-ét emelt ki április 11-e helyett, Kossuth és Deák példáját hangsúlyozta, majd így szólt: „.. . nem lesz addig béke és nem lesz addig nyugalom Európában, míg a magyar kérdés, Kossuth szavai szerint: jog és igazság szerint meg nem oldatik ...” Az egyetemi ifjúság a színnemben írt a másik nagy napilap, a Dunántúl is. A lapok kúlön kiemelték az iparosok és a honvédség ünneplését. Az ipartestületnél Márovits (Marsay) Andor elnök volt a szónok, Szilléry Péter kormányfőtanácsos pedig az ifjúság számára példaadó szentlstvánl gondolatot emelte ki. A ,,Béla király" nevet viselő 8. Honvéd Gyalogezred a Ferenc József-laktanyában ünnepelt. A műsorban történelmi indulók, énekszámok szerepeltek, de nem maradt el a Kossuth-nóta megszólaltatása sem ... Pécsi újságok tudósitásai 1888-ból, illetve 1928-ból Március 15-e mindig nagy ünnepe volt a magyarságnak, s az első évtizedet leszámítva, mindig bensőséges ünnepségek zajlottak le e napon. Természetesen minden kor igyekezett a maga módján értelmezni az ünnepet, de így is megmaradt olyan példaként, amelyből minden nemzedék erőt meríthetett, amelyet mindenki példának tekinthetett. 1888. A negyvenedik évforduló nemcsak azért maradt különös jelentőségű, mert ekkor nyílt lehetőség a széles körű megemlékezésre, hanem azért is, mert ekkor még számos résztvevő élt, sőt, maga Kossuth is az élők sorában volt. A turini remete körül akkorra már olyan kultusz alakult ki, hogy ebből az alkalomból minden társadalmi egyesület, felsőoktatási intézmény táviratban üdvözölte őt, — közöttük volt például a Pécsi Jogakadémia ifjúsága és a Keresztény Polgári Társalgókor tagsága is. A Pécsi Hírlap például vezércikkében ez alkalomból a szabadság eszméjét emelte ki, amelyet ez az ünnep nyújtott, de a magasztos szavak mellett nem mulasztotta el a kor ostorozását sem: „Hát nem is ennek a kornak való az, ami akkor megtörténhetett. Ez jól érzi magát abban a légkörben, amit az a szabadságharc megtisztított, s amit azóta a tespedés, az önzés, a jellem- telenség, erkölcsi romlás, val- lástalanság megfertőztetett. . ." 1898. Merőben más légkörben zajlottak le a tíz évvel későbbi ünnepségek. Igaz, hogy számos rendezvényt tartottak, sok ünnepi beszéd hangzott el, az újságok nem győzték hangoztatni a nap történelmi jelentőségét, de Pécs város Törvényhatósága ünnepi közgyűléssel, az 1847 48-as törvények szentesítésének 50. évfordulóját ünnepelte meg, és az erről szóló kiadványban, a nemzetiszínű keretben nagy teret kapott a „Császári és apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk, Királyunk” megszólításé szózat Ferenc Józsefhez, és a szónok „Éljen a haza, éljen a király" kiáltással kezdte beszédét. 1908. A város törvényhatósági bizottsága 1907. február 18-i közgyűlésén elhatározta, hogy l°08-tól kezdődően ezen a napon minden templomban istentiszteletet tart, ahová úgy a város, mint a megye minden jelentős közéleti személyiségét meghívja, az összes városi nép- és polgári iskolában tanítási szünetet rendel el és ünnepséget tartanak a tanulóifjúságnak, a lakosságot megkérik, hogy lobogózzák föl házaikat, az istentiszteletekre, és a társadalmi ünnepségekre pedig jöjjenek el. Az ünnepségek ezen keretekben zajlottak, a Pécsi Közlöny hasábjain pedig Egry Béla országgyűlési képviselő a széthúzást, a pártoskodást ostorozta, utalva az akkor zajló belpolitikai viharokra. Egy alkalmi versíró, Végh Lajos „Március Idusán" címmel írt verset e nap tiszteletére, amely igy zárult: De Március Idusával szivedben; örökre élsz én nemzetem! Hiszem!" Az újságok bő terjedelemben foglalkoztak az ünnepségek leírásával, a megyei megemlékezések sorában a Pécs- váradi Járásét emelték ki. 1918. A világháború utolsó évében a megemlékezéseknél a jövendő is szóba került: „Kettős ünnep a mai nap: 70 éves évfordulója a 48-as eseményeknek, és egyúttal ünnepe a jelenleg dúló véres világháborúnak is. Mert amint a 48-as idők március 15-ike fordulópont volt magyar nemzetünk életében, úgy ma is elérkeztünk egy jellegzetes határkőhöz, amelyen keresztül nemzetünk belép ezeréves fenn. állásának második korszakába. Ez az a pont, ahol a magyar nép faji ereje minden vadságtól megtisztulva varja a második hajnalhasadást. Magyarország minden bizonnyal elfoglalja majd helyét az ál-' talános békekötés után, azon országok között, melyek nemcsak a kultúra, műveltség, hanem a becsületes munka és előrehaladás fáklyahordozói..." Ez is szerepel a Pécsi Napló köszöntőjében, amelyet Károlyi Károly írt. Az újság számba- vette még a megyében élő, 48-as honvédeket, de csak a pécsi dr. Jellachich Istvánt és a dunaszekcsői Grosz Jánost találta . . . 1928. , Ekkorra már elmentek az utolsó szemtanúk Is, más kor, más ünneplési mód vette át a szerepet. Hírt Ikaptak a pécsiek arról, hogy New YorkA pécsi Kossuth-szobor avatása 1908-ban, Kossuth Ferenc jelenlétében házban rendezte meg a díszelőadást, de minden iskola, egyesület is külön ünnepséget tartott. A megyében zajló megemlékezések közül a mohácsi kapott nagy teret még a sajtóban, de szó volt az abaligeti, a szentdénesi, a szebényi, a málomi és a németajkú gyódi ünneplésről is - többek között. 1938. Ezekben a napokban baljóslatú események törtek rá Európára: Hitler és csapatai bevonultak Ausztriába! A sorsfordító események árnyékában ünnepelt a megye, de ekkor köszönt el pécsi választóitól Fabinyi Tihamér volt pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő is, akit az egyetem díszdoktorává fogadott. Hogy milyenek voltak az ünnepségek? Erről idézzük a Pécsi Napló szalagcimét: „Pécs közönsége emelkedett lélekkel, ünnepi külsőségek között áldozott a 48-as idők emlékének. „Hasonló hang1948. A második világégést követően új lehetőségek nyíltak nemzetünk előtt, ennek szellemében készülődött az ország és megyénk népe is a márciusi események 100. évfordulójának megünneplésére. A helyi szociáldemokrata lapban, a Dunántúli Népszavában például Vedres József „Történelmi évforduló" címmel méltatta az esemény jelentőségét, fölidézvén a múltat, dicsőítvén Petőfi és társai szerepét. Megemlékeztek a szabadságharc baranyai—pécsi eseményeiről is, fölelevenítettek korabeli visszaemlékezéseket, közöltek Petőfi verset. . . A centenárium alkalmából a Városi Múzeumban kiállítás nyílott, ohol korabeli relikviákat, baranyai—pécsi emlékeket, dokumentumokat állítottak ki. A Püspöki Tanítóképző udvarán lévő kertben a fiatalok Marosszéky József tanár vezetésével Kossuth-ligetet alakítottak ki. A 250 „négyszögméternyi park közepén lévő dombon egy facsemete magasoPécsi lapok címoldalaiból, 1938., 1958. — március 15-ről dott, két oldalán pedig az „1848-1948" felirat volt elhelyezve és a Kossuth-címer. .. A pécsi 48-as diákbizottság rendezte a díszelőadást, ahol dr. Újvári Pál tankerületi főigazgató szónokolt. A múlt fölidézése mellett szólt a jelen föladatairól, ..........A magyar de mokrácia és a magyar szociális forradalom kérdésében Is .. . a leghatározottabban kell állást fogfalnunk..." - jelentette ki. 1958. A KISZ és a Hazafias Népfront rendezte ez évben a központi ünnepséget, a Dunántúli Napló „1848 emléke" címmel méltatta a márciusi eseményeket. Szükség is volt a dicső múlt fölelevenitésére, túl közel voltak még az 1956-os események ... A lap ismertetést közölt a múlt emlékeiből, kiemelvén azt, hogy Pécs többek között Kossuthot és Petőfit is díszpolgárává választotta. Fölelevenítették a város 1848-as sajtótörténeti eseményeit, részleteket közöltek az Egyetemi Könyvtárban lévő korabéli naplóból és Petőfi följegyzéseiből, de Petőfi és József Attila egy- egy verse is szerepelt a közöltek közt. A díszünnepség a Doktor Sándor Művelődési Házban zajlott le, az ünnepi beszédet Bódis István tartotta, kiemelvén Petőfi és Táncsics szerepét, párhuzamot vonván az 1956-os eseményeknél, a barrikád két oldalán lévők magatartása között. „Ki tehát a hazafi?..." — tette föl a kérdést. „ . . . S íme ez a haza, áll, újra felépült, munkát tud adni minden fiának és becsületes életet Is tud biztosítani ..." - hangzott a végkövetkeztetés, amely után kultúrműsor következett. Dr. Vargha Dezső
