Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-26 / 57. szám

Panoráma RÓZSI, RÓZSI Ml BAJOD? Érdeklődést váltott ki dél-dunántúli politikai magazinunk, a DN Panoráma Csaknem 8000 megfejtés Sorsolás az OTP Baranya Hegyei Igazgatóságán A fotónkon látható Rosie Mayer, kölni színésznő, eddig hórom pert és tizenegy sza­bálysértési eljárást indított több volt barátja ellen, s ezeket mindig elveszítette. Az emlí­tett urak nem értik a harag okát, nekünk pedig volna egy ötletünk, de nem illik leírni... MAGYAR „CSÓKOS” ASSZONY" KANADABAN Az újjászervezett . torontói Oj Magyar Színház műsorter­vébe vette a Csókos asszony című darabot, a főszerepben Darvas Ivánnal. HEIDELBERGI CSÚCS A Német Szövetségi Köztár­saságban Heidelberg városa költ legtöbbet a kultúrára, évente lakosonként 288 már­kát, vagyis mintegy 10-12 ezer forintnak megfelelő összeget. Számoljunk csak ... KÉPZELD ELI A 22-es csapdája című vi­lághírű regény írója, örömmel vette az amerikai légierő ve­zetőinek kijelentését: nem ha­ragszanak a regény miatt, mert az emberi közelségbe hozta a légiháború pilótáit. Új regénye Dávid király életéről szól. Cí­me: Képzeld el! Ha a 22-es csapdája után kell elképzelni, hót furcsa egy Dávid lesz. Megejtettük a sorsolást a DN Panoráma februári kereszt- rejtvénye helyes megfejtői kö­zött. A szerencsekerék megfor- gatására az OTP Baranya Me­•gyei Igazgatóságán, háromta­gú bizottság jelenlétében ke­rült sor. A bizottság elnöke az OTP részéről Csősz Violetta osztályvezető, tagja Böhm Zol­tánná főelőadó, a Dunántúli Napló részéről Szomor Rózsa, a Panoráma levelezési vezető­je. Nem volt könnyű dolguk, hiszen csaknem 8000 (!) meg­fejtést kellett ellenőrizniük, há­la olvasóink érdeklődésének, amit köszönünk. A szerencse végül Bürgéné Kis Tóth Klárának (Szentlőrinc, Arany J. u. 4.) kedvezett, ju­talma 5000 forintos gépkocsi- nyeremény-betétkönyv. Hatszáz- hatszáz forint értékű előfizeté­ses lottót, továbbá totószel­vényt nyert Szabó Tamás (Pécs, Asztalos J. u. 11/D), Rácz Ká­roly (Szekszárd, Hunyadi u. 2.), Pusker Péter (Vasvár, Nagykö- veshegy 6.), Dorcsi Sándorné (Nagyatád, Zalka u. 14.), Beth­len Istvánná (Pécs, Hajdú Gy. u. 30.). A nyereményeket a bánik eljuttatja a címzettekhez. Az OTP Baranya Megyei Igazgatósága által föladott februári keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1.: ÁT­UTALÁSI BETÉTSZÁMLA. 68.: A VAROS BÁRMELYIK OTP FIÓK­JÁBAN. 158.: SZEMÉLYI JÖVE­DELEMADÓ. Függőleges: 23.: MUNKABÉR VAGY NYUGDÍJ- ÁTUTALÁS. 40.: TAKARÉK­CSEKK. 152.: BEM. MÉG KAPHATÓ A DN PANORÁMA Korlátozott példányiban még kapható a DN Panoráma dél­dunántúli politikai magazin februári száma a pécsi hírlap­árusoknál. A községi postahi­vatalok esetleges igényüket a lapra Pécs 1. Postahivatal hír­laposztályán jelentsék be. ahonnan a szükséges példá­nyokat megkapják. MÁR KÉSZÜL A MÁRCIUSI SZÁM Már nyomdába adtuk a DN Panoráma márciusi számát. Ennek keresztrejtvényét az OTP Bpranya Megyei Igazgatósága és a Pécsi Garancia Szállító és Szolgáltató ipari Szövetke­zet közösen készíttette el. Ne feledje, a DN Panorámában középen keresse a szerencsé­jét, s ha februártól tíz hóna­pon át velünk tart, a végén mtlliámossá tesszük. Március 1-jétől: új műsorrend a Pécsi Rádióban Á top-listától az esőfelhőkig A hetek óta tartó előkészü­letekből, a szakmai vitákból, a józan megfontolásból, vagy ép­pen hirtelen elhatározásból ho­zott határozatokból a hallgató eddig semmit sem érzett. A tét egyelőre a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiója munkatársainak vállát nyomja: hogyan tovább, mi fesz a fogadtatás? Március 1- jétől ugyanis megváltozik a 'Pécsi Stúdió műsorrendje.- Ezt megelőzően mikor volt ilyen jellegű változás? - kér­deztük Balogh Zoltán stúdió­vezető-helyettestől.- Két éve módosult a reg­geli ‘adásunk. Azóta azonban belépett két új adó: Szegeden, lilletve Debrecenben. Az ő mű­ködési tapasztalataik azt bizo­nyították, hogy érdemes a mi réqiónkban is a műsorszerke- zet-váltóson gondolkodni. Ezen túl is — érzésem szerint — ■megnő a helyi rádiózás súlya a jövőben, amennyiben több teret kapnak a műsorunkban az itt élőket közvetlenül érdek­lő, érintő információk.- Március 1-jétől milyen lesz az adásrendje a Pécsi Stúdió­nak? Nő vagy csökken a mű­soridő? — Napi 30 perccel több lesz. Eddig este volt 60 pierces ma­gyar nyelvű adásunk - ez március 1-jétől csak 5 perc lesz a két nemzetiségi adás kö­zött: egy hírblakk. Reggelente kétszer 10 percet adtunk, ez most jelentősen módosul: március 1-jétől 120 percünk lesz, ebből önálló program mintegy másfél óra. Hat óra­kor jelentkezünk, azonnal kap­csoljuk a Kossuth Rádió króni­káját. Ha ennek vége, 20 per- ‘cig ismét miénk a szó, a he­lyi információké, itt mondjuk el többek körött a regionális lapszemlét, a körzeti időjárás- Ijelentést, 6 óra 30 perckor a Kossuth hírblokkja lesz hallha­tó, a központi lapok szemlézé­se, majd újabb közel fél óra helyi műsor következik. Ennek tartalma a szerkesztőtől függ, mivel akarja kitölteni, interjú­val, helyi hírblokkal, stúdió- vendéggel, top-listával. Hétkor ismét Kossuth-'krónika, utána 120 perc áll a Pécsi Rádió ren­delkezésére, például kispubli- cisztlkóra, a hallgatók kérdé­seire adott válaszokra. Fél 8- kor regionális krónika követke­zik, mintegy 5 percben, utána ismét a szerkesztő döntése alapján alakul műsorunk tar­talma, bár elsőrendű szem­pont, hogy szolgáltató jellegű legyen az adásunk befejező része.- Némi ellentmondást látok abban, hogy a legtöbb tömeg­kommunikációs eszköz önálló­ságra törekszik, a Pécsi Rádió viszont a központi adóhoz már­cius 1-jétől szorosabban kötő­dik.- Az új műsorszerkezet nem zárja ki a későbbi önállósulás lehetőségét.- Es a gazdasági önállósu­lás?- Van rá példa, a rádió részvételével már megalakult egy gazdasági szempontokból motivált kft. A Pécsi Stúdió a Magyar Rádió egyik főosztá­lyának a része, így a gazda­sági függetlenség — legalább­is egyelőre — elképzelhetetlen.- Ha a régióban működő cégek regionális területre akar­nának hirdetni, teljesen nyitott erre a rádióban a lehetősé­gük?- Ilyen lehetőség van, de tömeges igénnyel eddig nem találkoztunk. Ha lenne, a su­gárzásnak nincs akadálya. M. A. Hadid mellett. A rádió riporternője - el­megy egy nagyobb fővárosi gyógyszertárba, hogy felidéz­ze a nem éppen kellemes hangulatot, amelyet kiváltott - az enyhén szólva -, még kellemetlenebb áremelés. Az árazó gyógyszerésznő ideg­bajt kap, mire az új árak alapján kideríti a végössze­get, mert ugye nemcsak a portéka árát kell rávezetni a fizető blokkra, hanem eseten­ként az üveg és a kupak árát is, hozzá a munkadíjat is, amelynek hallatán a fülem hatfelé áll. Ha veszek egy vekni kenyeret, vagy egy görögdinnyét, soha nem adják hozzá a kereskedő munkadíját, mert — jobb he­lyeken azt már az ára magába foglalja. A riporter­nő ‘megkérdezi, hogy a föl­számított munkadíj sorsa ml lesz, mire a gyógyszerésznő azt válaszolja: „ígéretet kaptunk rá, hogy esetleg visszakapjuk ..." Nevetsé­ges. Ha „esetleg", akkor az nem is annyira biztos. Le­het, sohasem kapják meg. Az biztos, hogy az új ár­jegyzék nyomán, szinte te­tőzött már a bürokrácia a gyógyszerkereskedelemben. De hát, ez lenne a kisebbik baj. A gyógyszertári hangulat­hoz hozzátartozott a követ­kező jelenet is. Ami fölöttébb elszomorító. És ... nem ‘ is egyedi eset sajnos. Egy het­ven fölötti idős férfit faggat­ja a riporternő. A férfi sú­lyos beteg, hihetetlenül ala­pénzt különben sem fogad­hatja el. Egy férfi ritkán sír, de ha igen, akkor vala­mi hihetetlen érzelmi viha­rok dúlnak benne: tehetet­len a külső hatásokkal szem­ben. összeomlik, összerop­pan, akár a szégyenérzettől is. Olyan düh fogott el, hogy azt hittem a szívverésem el­áll. Lehet árat emelni, okát megmagyarázni, de amikor (Idáig persze mégsem sza­bad eljutni ...) Ezen gondolkoztam a gyógyszertári riport után — s mint mindig —, végül is megnyugodtam. Nem tartott sokáig. A hírekben mond­ják, hogy valamelyik alterna­tív szervezet nem hajlandó együtt ünnepelni március 15-ét az MSZMP-vel. Ezt már többször is hangoztatták az ez ma már szinte napról nap- elmúlt hetekben. Én ezt egy ra ismétlődik és ilyen gátlás- nevetséges, gyerekes dolog­talan ütemben és mindenre kiterjedően, akkor már a nak tartom. Ünnepeljék kü­lön — gondolom a magam • • Higgadtan és együtt.. csony nyugdíjjal. Kezében a blokk, azon a végösszeg: 447 forint 20 fillér. Neki csak háromszáz forintja van - s bár tudta, hogy megdrá­gult a portéka —, mégis re­ménykedett, hogy a három­száz forint nemcsak hogy elegendő, hanem még vissza is kap valamennyit. Nem tudta kiváltani a gyógyszert. és sírva fakadt. Zokogva mondja, ötven évet dolgo­zott életében és most ide jutott... A riporternő és még két nő a vásárlók kö­zül felajánlja, hogy a hiányzó összeget ők össze­adják, a férfi szabadkozik, ne haragudjanak, nagyon sfégyenli magát, hogy férfi létére * sirvafakad és a józan magyarázat nem ér semmit, a színesebbre ecse­telt jövőt sem hi$zi el már senki, de senki a világon. Az ember arra született, hogy majd élete során dol­gozzék, szorgoskodjék, hogy tudjon valamit felmutatni, amiért érdemes volt tennie, és ezért hinnie is kell vala­miben, talán ebben a ba­nális elképzelésben, amit úgy nevezünk: „valami ma­gasztos jövőben". Aztán idő­vel csalódik, ám ismét re­ménykedik, majd csak lesz valahogy, de újra csak csa­lódnia kell. Rájön, hogy sa­ját világképe eltorzult és már-már ott tart, hogy fel­adja a küzdelmet. Fafejű lesz, nem érdekli semmi. naiv módján. Március 15-e is égy nap, amely 24 órából áll. Aki külön akar ünnepel­ni, akármelyik Petőfi-szobor­nál az országban, vagy negyvennyolcas emlékműnél, tegye meg. Csak azt ne kép­zelje, hogy eme ostoba duz- zogás miatt az MSZMP majd félrevonul és tartózkodik, sér­tődötten. Az emlékhelyek kör­nyékén sok ember elfér. Egész nap. Mellesleg: Győrött az al­ternatív szervezetek egyike- másika megállapodott az MSZMP-vel. Együtt ünnepel­nek. Nyílt levél egy sikeres est után Kedves Hegedűs D. Géza! Emlékszel, hangos sziával léptél be az előadás után a pécsi Ifjúsági Ház irodájába. Láthatóan fel voltál dobva, úgy érezted, nagyon jó volt a közönség. Elmondtad azt is, hogy szereted, ha fiatalok ül­nek a nézőtéren. Megegyez­tünk, hogy Arccal a tengernek című Nagy László ested pécsi előadásán te voltál talán a legidősebb a teremben. Emlékszel, beszélgettünk ez­után versmondósról, az élet opróbb-nagyobb rezdüléseiről, amikor egyszer csak történt va­lami. Elképzelhető, hogy így este tíz óra felé én sem fogalmaz­tam a legárnyaltabban, csak tudod, addigi beszélgetésünk­ből is úgy éreztem, nem le­het baj. Miért is lehetne baj abból, ha az embernek fel­teszik a kérdést, valahogy így: „Géza, beszélgetve ismerőse­immel, többen azt mondták, sokan nem szeretnek . . ." Szó szót követett ezután. Nem merem pontosan idézni az elhangzottakat, mert be­szélgetésünk végén ezt megtil­tottad, szóval olyasmiket mond­tál, hogy ne csináljak veled interjút, aztán izgatottan oda­rohantál jegyzetfüzetemhez, és miután én közöltem, hogy ab­ban más is található, nem­csak a veled készített interjú jegyzetei, végül is csak azokat a lapokat tépted ki belőle, majd izgatottan gyűrögetve ezeket az ákombákomokat, minden békítő szándékom el­lenére, kimentéi az irodából. Arra is gondoltam, amikor kitéptél néhány lapot jegyzet- füzetemből, hogy úgy jártam, mint a színész, akinek bármi­lyen, fejből mondott szövegé­nek tolmácsolását úgy akarjak akadályozni, hogy egy ideig erős kezekkel befogják a szá­ját. Emlékszem, miről beszél­gettünk Géza, jegyzetlapok nélkül is ... Ha nagyon aka^ rom, elteszem a noteszem. Sajnálom. Sajnálom, mert gondolom, te sem azonosulsz például Nagy Lászlónak min­den gondolatával, az övével, akinek műveiből állítottad ösz- sze ezt a valóban jó, érdekes ötven percet ugyanúgy én sen feltétlenül értek egyet ismerő­seim minden szavával. Kedves Hegedűs D. Géza, ha megbántottalak, abban te is hibás vagy egy picit. A bon­tás, tudod nem ér azzal véget, hogy „valakit" mindig kell hozzá „valaki" is. Most mon­dom, így a levél vége felé, hogy sem kioktatási szándék, sem magyarázkodás, sem öi- mentség keresése nem vezé­nyel. Ezeket szerettem volna elmondani azért, mert több ■mint évtizednyi színészi pálya­futással a hátad mögött nem feltétlen ez volt az első kriti­kai megjegyzés, amit kaptál, . remélem viszont hogy a leg­utolsó. További pályafutásodhoz őszintén kívánok sok sikert. Remélem, még találkozunk! Nagy László nagyszerű versé­ből, a Zöld Angyalból vett idé­zet-montázzsal búcsúzom: „Ha sírni tudnék, a rettenetes ten­gerhez mennék, de könnyeim kora lejárt, vége a lírai fény­űzésnek, /.../ ármánnyal ara­nyozott éjben rebbentve a lám­pák ölyvseregét, letiporva az örök dilemmát, hogy a vesz­tünkre törőkét üdvözölni " is tudjuk ..." Annak reményében, hogy eddig sem és ezután sem tör­tünk egymás vesztére, mert mi­nek is ... ' üdvözöl: Bozsik László Brecht helyett Mészöly , .Betegség miatt elmarad a ma esti előadás." Ez' a tábla fogadja ma este a nézőket a Pécsi Nemze­ti Színházban. Brecht Egy fő az egy fő című vígjátéka helyett Mészöly Miklós Az ablakmosó című színmű­vét játsszák. Papp Zoltán karnagy /megbetegedett, s mert a Brecht- darabban 6 állította össze a zenét, vezényel és zongorán is játszik, más karmesterrel nem helyettesíthető. Papp Zoltán betegsége pénteken derült ki, az esti közönséget már nem tudták értesíteni, így a szín­ház igazgatója jelentette be a vál­tozást, amit a közönség nagyobbik fele megértéssel fogadott. A stúdió­ból a nagyszínpadra áthozott elő­adást sokan megnézték. Ez nem volt benne a bérletben, és akik kérik, azok számára természetesen a színház lehetővé teszi a későbbiek­ben a Brecht-darab megtekintését. vasamapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom