Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-09 / 40. szám

1989. február 9., csütörtök Dunántúli napló v 5 Javaslat a földrajztudományi intézet létrehozására Tanácsülés a Tanárképző Karon Nyelvi labor, másolópark — pályázat útján A JPTE Tanárképző Kar teg­napi tanácsülésén legnagyobb vitát kavart témáról, az oktatói követelményrendszerrel foglal­kozó javaslattal terjedelmi okok miatt egy későbbi alka­lommal számolunk be. A tanácsülésen, amelyet dr. Vigh Árpád dékánhelyettes ve­zetett, Bálint János építész- mérnök adott tájékoztatót a kar épületeit átfogó rekonst­rukció kezdeti lépéseiről. Az öt ütemből álló munka első szakaszában a szénudvart ala­kítják át. Ott kap helyet az aula, a kari könyvtár, az ét­terem és több kisebb helyiség. A Pacsirta utcai portából tele­fonközpont lesz. Az első ütem a 'tervek szerint 1991 tavaszá­ra fejeződik be. A kari diákjóléti bizottság elkészítette javaslatát a Tanár­képző Kar nappali tagozatos hallgatói részére juttatható ál­lami támogatásokról szóló sza­bályzat módosításához. Ezt a tanácstagok elfogadták. Esze­rint ösztöndíjra a legalább 3,51 tanulmányi átlagot elért hall­gatók jogosultak. A havonta rendelkezésre álló összeget szckpáronként osztják fel, úgy­hogy a szakpár hallgatói az MM által alkalmazott számí­tási mód alapján kiszámított összeg 93 százalékát kapják meg, míg a fennmaradó pénzt a kiemelt ösztöndíjakra, illetve taitalékalapok képzésére for­dítják. A Földrajztudományi Intézet az első modell lenne az elmé­letben kívánatosnak tartott, de a hazai gyakorlatban még új­donságnak számító egyetemi­kutatóintézeti együttműködésre — olvasható abban az előter­jesztésiben, melyben a föld­rajztudomónyi intézet létreho­zását javasolják a kari föld­rajz tanszék oktatóinak és az MTA Regionális Kutatások Köz­pontja földrajztudománnyal foglalkozó kutatóinak részvéte­lével. Az intézeten belül ter­mészetföldrajzi és gazdaság- földrajzi tanszék alapítását ter­vezik. Az intézet harmadik egy­sége a földrajzi információs ürözpont lenne. Földrajz sza­kon 1989-tól indítják az egye­temi képzést, és az új felada­tok eredményes ellátásához látják szükségesnek az intézet létrehozását. A kari tanács el­fogadta a javaslatot, csakúgy, mint azt, hogy az eddigi Pe­dagógiai Intézet (amely a ne­veléstudományi, a pszicholó­giai és a közművelődési tan­székekből áll), megváltoztassa nevét a képzési céljaikat job­ban tükröző Humán Fejlesztési Tudományok Intézetére. Dr. Vígh Árpád bejelentet­te, hogy a Felsőoktatási Fej­lesztési Alapra beküldött két pályázatból egyet elfogadtak. A nyolcmillió feletti összegből számos fejlesztést kívánnak megvalósítani. Többek között kari másoló­park és nyelvi laboratórium ki­alakítását tervezik. A nyelvi la­boratóriumot minden oktató és hallgató használhatja majd. Tervezik a környezet- és ter­mészetvédelem specializált képzésének kimunkálását, és annak beépítését a kar vala­mennyi humán- és reáljellegű képzési formájába. Ugyancsak kidolgozásra vár egy komplex társadalomtudományi tárgy, valamint a társadalmi igénye­ket kielégítő posztgraduális képzési rendszer. B. A. Új műtéti eljárás - vállalatok támogatásával Az ízületek felnyitás nél­küli operációjának feltételeit teremtették meg több vállalat támogatásával a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem ortopédiai klinikáján. Vidéken elsőként a mecsekaljai városban vezették be az ízületek állapotának belső vizsgálatára és feltárás nélküli műtétre alkalmas eljá­rást, az arthroscopiát. Az első tapasztalatok rendkívül bizta­tóak. A módszerhez a nyugatné­met Storz cég által gyártott orvosi műszert használják; be­szerzéséhez a Mecseki Szén­bányák, a Mecseki Érdbányák, a Baranya Megyei Vízmű, a Komlói Bányász Sportkör nyúj­tott támogatást az egyetem­nek. A szükséges monitort pe­dig a pécsi Konzum Részvény- társaság segítségével vásárol­ták meg. Ezt a képernyős be­rendezést ugyanis hazánkban nem gyártják, de a műtétek sikerének alapfeltétele, hogy a műtétet végző orvos az ízű letbe bevezetett endoszkóp év a hozzá csatlakozó kicsinyke kamera képét jó minőségben értékelhesse. Emlékünnepség, történeti konferencia Háromnapos ünnepséggel emlékeznek meg február 10 12. között Szigetvóroít, a vár 300 évvel ezelőtti vissza­foglalásáról. A program el­ső két napján tudományos konferenciát tartanak a vá­rosi könyvtárban. Vasárnap, február 12-én, a vár átadá­sának 300 évvel ezelőtti napján délelőtti emlékün­nepség lesz a Zrínyi téren, Ali pasa dzsámijában. A történészkonferencia első napján, február 10-én reggel 9 órától, az esemény ünnepélyes megnyitását kö­vetően program szerint 14 előadás 'hangzik el neves, a korszak különböző szaka­szaival és témaköreivel fog­lalkozó tudósok, egyetemi tanárok, kutatók újabb ered­ményeiről. Érdeklődésre Sziget 300 éve szabadult fel tarthat számot Szakály Fe­renc bevezető előadása a török kor kutatási kérdései­ről hazánkban; Nagy Lászlóé a török katonai kudarcot okairól az 1680-as években; Rázsó Gyula referátuma Bá- deni Lajos 1689-es hadjára­táról vagy Sugár István ku­tató előadása Szigetvár 1689. januári kapitulációjá­ról. Prof. dr. Ludwig Hüttl, a Kölni Tudományegyetem ta­nára Közép-európai török politika a 17. században; Hazai György akadémikus A törökök Európában címmel s mások közt Molnár Imre (Nagy Szulejmán szigetvári emlékeiről, Kováts Valéria régész Turbókról tart elő­adást. Szombaton délelőtt újabb szakmai előadásokkal foly­tatódik a 'konferencia. Az előadásokon szó esik a Hábsburg berendezkedési tervekről 'hazánk területein s a hódoltság alatti vallási és kulturális életről; Kanizsa helyzetéről, jelentőségéről a 16. század végén; a Zrínyi­ekről az 1600-as évek kül­földi irodalmában. Az elő­adások sorát Szita László kandidátus, a Baranya Me­gyei Levéltár igazgatója zár­ja Baranyai hozzájárulás a hazai török kori kutatások­hoz című összefoglalójával. Délután vitával, elnöki érté­keléssel, zárszóval fejeződik be a kétnapos konferencia. Február 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Belvá­rosi templomban (Ali pasa dzsámija) sorra kerülő em­lékünnepségen Piti Zoltán. a Baranya Megyei Tanács elnöke mond ünnepi beszé­det. Az ünnepségen a szi­getvári Tinódi Kórus alka­lomhoz illeszkedő művekkel működik közre. A dzsámi fa­lán emléktáblát avatnak Szi­get várának felszabadulása 300. évfordulóján. W. E. Ősi mesterség sikeres vállalkozással Hajóépítők Mohácsi-szigeten Hazánkban régi formájú 'haltároló és -árusító bárkát csak a mohácsi halászati tsz- ben készítenek. Ezzel a céljai egy ötfős hajóócsüzem műkö­dik Mohácsi-szigeten. Tegnap felavatták a legújabb bárkát, a 'Pá'pi névre keresztelt vízi járművet, amelyet a paksi ha­lászati tsz rendelt meg, hogy ezzel váltsa fel a húsz év alatt kiöregedett Pöttyöst a Duna-parton. A keresztelőn Tóiéi Károlyné elnöknő vágta a pezsgősüveget a hajóoldal- nák. Percekig veszélyesen bille­gett a 300 mázsás, 16 méter hosszú, 4,5 méter széles szer­kezet a 'Duna-vizen, miután görgőkön, emelő segítségével lecsusszant a kompkikötő be­tonján. Az ácsmester, Bőgő László és társai, Schwaier Mi­hály, Tamás László, Sendula János szerencsésen egyensúly­ba hozták a Pápit, majd kö­vekkel, nehéz tárgyakkal pa­kolják meg, hogy pár nap alatt elérje a megfelelő merü­lési szintet, bordázata beda­gadjon. Ezután elindulhat út­jára, 'Baja érintésével 'Paksra, az ottani vízirendőrség szom­szédságába. Ott kikötik, és áprilistól fogadja fedélzetén a. vásárlókat Szepesi Imre hal­árusító bárkás. A paksi ha­lászszövetkezet elnöke, Haász Ferenc elégedett. Nem sajnál­ja a csaknem háromnegyed millió forintot. Megtérül, hisz forgalmas helyen nyitják a ví­ziárusító helyet, a 6-os út kö­zelében. A Pöttyöst nem selejtezik ki, felújítják ugyancsak a mohá­csiak segítségével és Duna- földvárra vontatják, hogy to­vább teljesítse feladatát. Mohács is fogadja a meg­rendeléseket, bízik hajóépítő vállalkozása további sikerében még akkor is, ha jelenleg nem talál utódot Bőgő László ács­mester, mert egyik tanítványát sem fogadják magyar iskolá­ban. A fából történő hajóépí­tésre nincs hivatalositott, tehát iskolai keretek között biztosí­tott szakmai oktatás. A mi mesterünk is jó pár évtizede az Apafidból Móhácsra került Bádemer Józseftől tanulta meg az ősi mesterség fogásait. Cs. J. Fotó: Läufer László Elkészült a tervjavaslat Elkészült egy tervjavaslat IMeszes keleti részén egy 18 hektáros terület beépítéséről. Ezt a javaslatot február 15-én megvitatja a 2-es számú ta­nácskozási központ, majd feb­ruár 17-én a városi tanács végrehajtó bizottsága dönt a megvalósításáról. A pécsi pol­gárok akár ma megtekinthetik a városháza 'második emeleti folyosóján kitett paravánokon. Módjuk von a véleményük köz­lésére is. A DTV-nél kidolgozott terv- javaslat szerint ezen a 18 hektáros területen — a Tolbu- hín út keleti oldalán levő csa- fádi házas telkek és a pécs- szaboksi vízfolyás, valamint a Pécsváradi út mentén kialakí­tandó negyedközpont és a meszesi általános iskola kő­Bányász lakíterülel a pécsi Kelet-Meszesen Zött van - 390 új otthont le­lhet majd építeni. A városi ta­nács és a Mecseki Szénbá­nyák korábbi megbeszélései és előzetes megállapodásai sze­rint a bányászoknak kerestek elsősorban lakásépítési terüle­tet, mert a bánya lakásprog­ramja zömmel a munkahelyek­től távol, a déli városrészben valósult meg. A meszesi beru­házóihoz az 1986-ban elfoga­dott részletes rendezési terv ad alapot. Már okkor ké­szült javaslót a keleti terület beépítésére 280 lakással, de a szűkös anyagi források - a magas költségék miatt új al­ternatívában kellett gondol­kodni. Ezért tartalmaz az újabb javaslat 390 otthont, amelynek zöme többszintes épületekben - földszint plusz 1, Illetve 3 szintes, tetőtér- ibeépítéses - helyezhető el. A Épülnek a vizes beruházások jó alapok a környezet fejlesztésére többi lakás átriumos, illetve sorházas telkeken épülhet Érdekes a lakóterület elren­dezése: a szabolcsi vízfolyás­sal párhuzamosan haladó gyűjtőút mellett omega alakú többszintes házsor vonul, emellett sorakoznak az egyedi telkek. A gyűjtőútról érdemes elmondani, hogy a 6-os úthoz csatlakozik a Shell kútnál, de a csomópontja később valósul meg, így számítani lehet or­ra, hogy az építkezések ide­jére fontosabb szerepet kap­nak a Tolbuhin út felől csat­lakozó bekötőutak, ezért fron­tos koordinációt igényel majd az építés és az itteni utcák­ban tervezett önerős közműfej­lesztések összehangolása. Az építkezés alapja a köz­művesítés, mindenekelőtt a vízellátás: két fontos beruhá­zás, a meszesi víztározó és a kapcsolódó 400 milliméter át­mérőjű vízvezeték épül és jö­vőre kész lesz. A szennyvízel­vezetés a Shell kútnál levő át­emelő bővítésével valósítható meg, ugyanakkor rendkívül fontos a szabolcsi vízfolyás rendezése, mert itt ez az egyetlen csapadékvíz elvezető. Az energiaellátásról annyit, hogy a gázvezeték kapcsoló­dik a már kiépített rendszer­hez, míg a villamosenergia szolgáltatást két újabb transz­formátor állomás telepítésével biztosíthatják. Lényeges dolog, hogy az itteni körművesítés le­hetőséget ad a tágabb kör­nyezet fejlesztésére is a lakos, ság részvételével. A megvalósítás ütemezéséről a testületi döntések után szá­molhatunk be. A városi ta­nács építési osztályának az a pillanatnyi álláspontja, hogy ésszerű a kisajátításokat idén. és a korábbi elképzelésektől eltérően az egész területen megvalósítani. Ugyanakkor a közművesítések megkezdése és finanszírozása a bánya és a tanács közötti további megál- 'lapodásbk után dől el. Reális lehetőség van a jövő' év vé­gén a lakásépítésre, de akár mór ez évben, ha kedvezően akikul a közműprogram. Gáldonyi M. Á Mecseki Szénbányák programterve • • Üzemi önállóság A vállalat 1988. évi gazdál­kodásáról szóló beszámolót, a közeljövő stratégiáját és az idei év legfontosabb feladatait felvázoló előterjesztést vitatta meg tegnap a Mecseki Szén­bányák Vállalat MSZMP Bi­zottságának Végrehajtó Bi­zottsága. Mint ismeretes, az elmúlt évben a vállalatnak nagy erő­feszítések árán sikerült elér­nie a szanáló szervezet által előirt „0" eredményt a 100 kt- ós széntermelési kiesés ellené­re. A termelést a személyi jö­vedelemadó bevezetése, a megkéső bérfejlesztés, a táp- pénzrendeleten túl belső té­nyezőként a hat fejtési, illet­ve vágattűz és a létszám- hiány befolyásolta negatívan, de az anyagfelhasználás csök­kentése sem tudta kompenzál­ni az anyagárak növekedését, a megtakarítás csak az árbe­vétel-kiesés ellensúlyozására volt elég. — Tanulóév volt a tavalyi és nem buktunk meg — summáz­ta az eredményt Csethe And­rás vezérigazgató a tegnapi vb-ülésen, de a beszámolóból már az is világosan látszik, hogy a talponmaradás érde­kében a vállalatvezetésnek az eddigieknél drasztikusabb lé­pésekre kell elszánnia magát. Ezeket az 1989-92. évekre szóló stratégia tartalmazza. A hat változatból kidolgozott terv minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az üzemi ön­állóság gyakorlati megvalósu­lására, ami a későbiekben esetleg az önálló lét alapját adhatná. Az előirányzott évi 1,8 Mt széntermelés — amely a jelenlegi szabályzók mellett a gazdaságos munkát jelente­né — szükségszerűen aknák, bányák bezárását, fölszámolá­sát vetíti előre. A felszaba­duló létszámot a vállalatveze­tés lehetőség szerint átcsopor­tosítások után szeretnék fog­lalkoztatni, elbocsátani pedig- a tervek szerint a nem megfe­lelő munkafegyelmet tanúsító­kat fogják. Az eredményes munkához elengedhetetlenül szükséges, hogy a dolgozók és vezetők között egészséges viszony alakuljon ki ismét, aminek egyik eszköze lehet a korrekt tájékoztatás. Ebben el­ső lépésként a közeljövőben a dolgozók körében is ismer­tetik és megvitatják o kidol­gozott programtervet, amit még ebben a hónapban a vál­lalati pártbizottság is megtár­gyal. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom