Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-05 / 36. szám
Térdizületi műtét a POTE Ortopédiai Klinikáján Pécsi cégek támogatásával Újszerű térdízületi műtétek Operáció úton egy nappal hazamehet- a páciens Telefondróton o régid Évi 15 milliárdos kárt okoz a telefonhiány Ki kell izzadni a forintokat-! 1992-tol 8 számjegyű hívószámok 2000: minden tolefon a távhívásban! (Folytatás az 1. oldalról) Eltelt jó néhány év, mire hozzánk is eljutott az ízületi csőtükrözés eszköze és módszere, de eljutott. Bár használata még nem terjedt el a kívánatos mértékben, s vannak kórházak, ahol egyelőre csak a diagnosztikai alapkészlet áll rendelkezésre. A Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Ortopédiai 'Klinikájának igazgatója, dr. Forgon Mihály egyetemi tanár az országban elsőként szerzett be arthroscopot, vagyis ízületi csőtükröt. Alkalmazása szakember híján kissé háttérbe szorult, de 1987 óta dr. Moser Tamás tanársegéd rendszeresen használja. — Az ízületi csőtükrözés lényege, hogy steril műtéti körülmények között egy öt milliméter átmérőjű lyukon át vezetjük be a műszert a sérült térdízületbe. A közvetlen betekintéssel 96—98 százalékos biztonsággal állapítható meg, mi is a probléma. A vizsgálat nemcsak megtekintésből áll, hanem az alapműszerhez kapcsolt műszerekkel, újabb néhány kis lyukon át történt beavatkozással, operálni is tudunk. Szükséges egy tv-kamera, monitor és videó hozzákapcsolása, s akkor a térd belsejében úgy műthetünk, hogy a monitoron követjük mozdulatról mozdulatra a munkánkat. Ez a fajta műtét kevésbé megterhelő a betegnek, hiszen térdét nem kell fölnyitni, mint a hagyományos műtétnél, arról nem is beszélve, hogy másnap haza- iméhet! A hagyományos műtéti eljárásihoz képest igya kórházi ápelás és a táppénzes idő is jelentősen csökken, tehát nem kis pénzt is meg lehet takarítani - mondja dr. Moser Tamás, aki többször részt vett Budapesten, az Állami Biztosító és a nagy 'műszergyártó nyugatnémet Storz cég szervezte arthrosco- pos továbbképző tanfolyamokon, s egy rövidebb ideig Kanadában is ismerkedett a módszerrel.- Számos pécsi vállalattól, sportkörtől és a Soros Alapítványtól is kaptunk támogatást dhhoz, hogy beszerezzük a szükséges felszereléseket. Hiányzott azonban a megfelelő monitorunk és akkor kerestük föl a Konzümot - mutat Wéber Györgyre Moser Tamás. Wéber György, a Konzum üzletigazgatója bólint: - Ilyen speciális monitort Magyarországon nerfi gyártanak, ezért a Budapesti Selektronik Kft vállalta, hogy átalakít egy ITT készüléket és a pécsi ortopédiai 'klinikának átadjuk. így a körülbelüli 50—60 ezer forintnyi költséget nagyjából elfeleztük a kft- vel.- Miért támogatja a Konzum az orvostudományt?- Humanitárius és üzleti szempontokból. Szeretnénk ráállni hosszabb távon arra, hogy nyugati piacról beszerezzünk orvosi eszközöket. Megkapnánk a pénzt forintban, a valutáris bevásárlásról mi gondoskodnánk. Szeretnénk is ez ügyben felvenni a kapcsolatot az orvosi egyetemmel - jelenti ki az üzlet- igazgató.- Jelenleg elsősorban a térdízület porcleválásakor folyamodnak az arthroscopos műtéti eljáráshoz. Tervezik-e a beavatkozás kiterjesztését a többi ízületre is?- Igen. A váll, a könyök ízületeire is lehetne alkalmazni a rendszert megfelelő bővítéssel. Szeretnénk is bővíteni és tovább finomítani az eljárást és hasznos lenne, ha önálló arthroscopos egységként dolgozhatnánk. Tekintettel az ízületi sérülések gyakoriságára, az arfhroscopia bevezetése még néhány intézetben célszerűnek látszik. B. A. Célunk, hogy ebből a programból felvillantsunk néhány dolgot, olyanokat, amelyek már megvalósultak és olyanokat, amelyek a tervekben szerepelnek. Kezdjük a sort Baranyával. Mohácson a már meglévő 1000-es központ mellé egy hasonló kapacitású konténerközpont áll föl a napokban;, az 1989. szeptember 30-i startot garantálja a posta. A fejlesztési forintok egy részét ők állták, egy részét a leendő előfizetők. Szigetváron 3000-es induló kapacitással startol az idén a telefonközpont, s továbbá egy 1800-as egység nyomán összesen 62 települést fűzhetnek föl a távhívó hálózatra. Siklóson nagyon sok buktatóval kellett megküzdeni. A kötvényakció érdektelenség miatt nem jött be. így is megépül két darab 1000-es konténerközpont, s idén a második negyedévben működni fog. Komlón a 3200-as telefonközpont kapacitása nincs kihasználva teljesen - ez jó hír —, de mivel régi típus, a jövője megkérdőjelezett. Ugyanis 1992-re a telefonok számának ugrásszerű emelkedése miatt a jelenlegi 5, illetve 6 számjegyről a 8 hívószámos rendszerre kell átállni az országban mindenütt, s ezt a komlói központ „nem tudja". Korszerűbbre kell cserélni! Pécsett jelenleg 23 400, köztük 18 101 magánelőfizetőt tartanak nyilván. Jó hír, hogy 1992-ben üzembe helyezik a 10 000-es kertvárosi társközpontot, amelynek végkapacitása 50 000-es lesz! S még nem tudni pontosan, hogy mikor, de épül Vasason, Meszesen és az Uran- városban is 1—1 telefonközpont. Somogybán nemrégiben fejeződött be Kaposvár és környékének automatizálása; a város 12 000-es központot kapott, s kialakítottak a régiójában 8 végközpontot, 1800-as kapacitással. Nagyatádon 2 darab 1000-es konténerközpont avatását várják, Marcaliban pedig egy nagyberuházás keretében 1990-re változik a kép. Nemcsak a város és környéke számára hoz jelentős előrelépést az 5000-es helyi és a 2000-es helyközi központ, hanem a Balaton térségének is, Boglárlellétől Balatonszent- györgyig! Tolna megye áll az automatizálás szempontjából ma a legjobban a négy megye közül - de ellátási mutatóit tekintve vart még tennivaló. Jó hír, hogy a Paksi Atomerőmű épp a napokban döntött: 130 millió forintot tudott kiszakítani telefoncélra, s így Pakson - és helyi pénzeszközök hoz- zásadásával — Szekszárdon és Dunaföldváron kezdődhet a beruházás. Mindhárom város 3000-3000 kapacitású központtal gyarapodik 1991-1992-re. Zala megye pillanatnyilag a legmostohább, de 1990-re elkészül a megyeszékhely és Lenti góckörzetének teljes automatizálása. Ha lehet így mondáni: "csúcstechnikát" kapnak, tá.roltprogram vezérlésű központokat, hasonlót, mint amilyet a minap egy osztrák cég szállított Szombathely térségébe. A zalai kérdőjel : Nagykanizsa és Keszthely. Nagykanizsa Komlóval hasonló cipőben jár - régi központja a „nyolcszámos"- rendszerbe nem tud bekapcsolódni 1992 után. Keszthely pedig - bár automatizált a városi központ - egyéb gondok miatt nem tud a távválasztásba belépni. Tölösi Péter szerint, ha törik, ha szakad, 1993-ig megoldást kell találni e két város áldatlan telefonhelyzetének javítására. Végül, ahol másként nem megy, keresik a provizórikus megoldásokat. így a mór említett Keszthely és Hévíz térségében, s tárgyalnak a baranyai Himesháza ügyében, hogy úgynevezett mikrohullámú telefonvonalakat létesítenek. Ezek segítségével egy-egy közeli központon keresztül mód nyílik belépni a hazai és a nemzetközi távhívóhálózatba. A fehér foltoknak nevezett térségek - így például a Dráva mente - hasonló technikával kaphat közületi, magán és nyilvános állomásokat. Persze tudni illik: a mikrohullámú lánc kiépítése igen költséges, a postának erre egy fillérje sincs, s csak helyi pénzeszközök összegyűjtése nyomás lehetséges. Kozma Ferenc Dél-Dunántúl legkorsierübb telefonközpontja jelenleg a kaposvári postaépületben üzemel Fotó: Läufer László A párttitkárnő elveszítette a sajtópert Halál Tiszakécskén A tonácselnök öngyilkosságának torsadalmi háttere Szerdán délután lakásának fürdőszobájában fejbe- lőtte magát Miská István, a Tiszakécskei Városi Tanács nyugdíj előtt álló elnöke. Ezzel eldördült egy újabb lövés, amely vezető beosztású ember öngyilkosságát okozta, a magyar tömegtájékoztatás azonnal és őszintén tudósított róla. A vizsgálat megkezdődött, a társadalmi háttér azonban már most felrajzolható, hiszen elegendő tény áll rendelkezésre. Miskó István a múlt tanév végén arra akarta rábírnia helyi középiskola egyik fiatal tanárnőjét, hogy a Tiszakécskei Városi Pártbizottság titkára, Szabó Lászlórvé érettségi előtt álló fia ré- s*ére a megérdemeltnél jobb oszályzatot adjon, továbbtanulása érdekében. Mellette egy magánkisiparos és egy takarítónő gyereke érdekében is hasonló célú kísérletet tett. A tanárnő hősiesen ellenállt, túlélte a kisváros hatalmasságainak ránehezedő nyomását, és azt, hogy barátainak, ismerőseinek egy része nem mert többé barátkozni vele. Senke Márta, a Kecskeméten megjelenő Petőfi Népe című napilap újságírója pedig felderítette és megírta a történetet. Erre Szabó Lászlóné felhá'borodatt a „lazító újságíró" ellen és sajtópert indított, de a pert elveszítette. Szabóné már nem párttitkór Tiszakécskén, fiát természetesen a sok elégséges osztályzat után nem vették fel sem a Testnevelési Főiskolára, ahová vágyott, sem máshová, sőt, enyhén szólva megfagyott körötte a levegő. A sajtóperben Miskó István tanácselnök már szenvedő alanyként vett részt, számára megalázó módon tanúskodni kellett tettéről, s arról, hogy a tiszakécskei politikai közéletben ezt a párttitkárnő elvárta tőle. Azt viszont mindenki tudja róla, hogy igen jó szervező volt, jól eligazodott a politikai közéletben, ügyesen mindent Tiszakécske javára fordított es elsősorban neki köszönhető, hogy Tiszakécske várossá fejlődött. Szerdán délelőtt dr. Gaj- jjócsy Istvánnál, Bács-Kiskun Megye Tanácsának elnöké- n®l járt. Megegyeztek, hogy felülvizsgálja a -néhány évvel ezelőtti telekeladás árait, mivel a tanács titkdT- ra és egy másik személy ellen - utóbbinak nevét nem fedték fel előttem! — vizsgálat irtdult. Ez a vizsgálat azonban nem irányult Miskó István ellen. Az még nem derült ki, hogy öngyilkossága előtt Tiszakécskén talál- kozott-e valakivel, s érte-e valamilyen hatás, illetve be- szélt-e valakivel a telekügyről. Ezek a tények! Országunknak azonban az is létérdeke, hogy megtisztuljunk a közélet szennye- sebb rétegétől. Ennek pedig alapja: a nyilvánosság! Ezért nyilvános továbbgondolásra felteszem az alábbi kérdéseket: Hogyan kellene megszüntetni, hogy egy kiváló szervező képességű vezetőember, jó közösségi céljai érdekében kénytelen legyen tisztességtelen hatalmi befolyásnak engedni . . .? A ránk rakódott sok évtizedes vezetőtisztelet helyett jobb volna, ba minden vezető mindig úgy cselekedne, és beszélne, miriha azt ezrek látnák, hallanák. Földessy Dénes Lezárult a vizsgálat a szigetvári gázrobbanás ügyében A rendőrök csengettek? Anna'k idején a Dunántúli Naplóban is beszámoltunk a szigetvári gázrobbanásról: a Lenin lakótelep 21-es számú épületében december 21-én 8.30 és 8.35 óra között robbanás történt az egyi'k lakásban, ahonnan a helyszínre érkező tűzoltók kimentették a súlyos égési sérüléseket szenvedett Wágner Ferencnét. A házban még öten sérültek meg, s a detonáció következtében jelentős anyagi kár keletkezett. A vizsgálat —, amely a minap fejeződött be -, szerint a 38 éves asszony többször kísérelt meg- öngyilkosságot, próbálkozott gyógyszerrel, felvágta az ereit. Az is tény, hogy hoszabb ideje ideggyógyászati kezelés alatt állt... A szomszédok elmondása szerint anna'k a bizonyos napnak a reggelén Wágnerné lakásának ajtaján egy cédulát találtak, melyen figyelmeztetés volt olvasható, „Vigyázz robbanásveszély, ne gyújts rá, ne csengess!" Ismerve az asszony lelkiállapotát, a lakótársak nem vették tréfának a dolgot, s telefonáltak a Szigetvári Rendőrkapitányság ügyeletére. A rendőrök azonnal a bejelentett helyre siettek, de a robbanás odaérkezésük előtt bekövetkezett. (Az eset után szóbeszéd keringett a városban, hogy azért robbant fel a lakás, mert a rendőrök nem vették figyelembe az ajtón olvasható feliratot, a gázzal telített lakásba becsöngettek, s a keletkezett szikra okozta a robbanást. A pletyka — ki tudja miért — azt figyelmen kívül hagyta, hogy egyetlen rendőr sem sérült meg.) Végül is mi okozta a robbanást? Wágnerné a lakásában két propán-bután gázpalackot tartott. Az egyikkel üzemeltette a gáztűzhelyét, a másik tartalék volt. A szakértők megállapítása szerint a gáztűzhelyre kötött palack és a tűzhely csapjai zárva voltak, a tartalékot azonban kinyitotta az asszony, nyilván öngyilkossági szándékkal. (Ezek szerint ő nem akart „robbantani", életét gózmér- gezéssel kívánta befejezni.) A tartalék palackból ömlött a gáz, amit a működésben lévő hűtőszekrény ki- vagy bekapcsolásánál, a relénél keletkezett elektromos szikra belob- bantott, s tűz keletekzett. A lángok felforrósították a tartalék palackot, mely hatalmas detonációval felrobbant. A tűzoltók gyors helyszínre érkezésének és oltásuknak köszönhetően, a másik palack nem robbant fel, mert ha ez megtörtént volna, a kár jóval nagyobb lenne. A szakértők véleménye szerint az kizárható, hoqy a lakás előszobájában lévő elektromos csengő volt. a „gyújtóforrás". Esetleges csengetés esetén sem ókozhatta, mivel a csengő 2,3 méter magasságban volt, a kiömlött gáz pedig a lakás- padozetboz közeli részében hömpölygőit, azaz a gáz nem juthatott fel ilyen magasságba. De a tanúit szerint nem is csengetett senki. Wagner Ferencnét élve sikerült k'menteni a lángoló lakásból, de olyan súlyos sérüléseket szenvedett —, az orvosok szerint testének 50-60 százalékán keletkeztek felületi és mély égési sebek -, hogy január elsején meghalt. Az ügy lezárult... R. N. vasárnapi 5
