Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-28 / 59. szám
1989. február 28., kedd Dunántúli napló 3 I*0*1** ;••••;;:•■ Anyag-, alkatrész- és gépellátás Elsősorban az iparos gondja, hogy az anyagai után járjon A KIOSZ Baranya Megyei Sport Egyesület által beszerzett anyagból dolgozik a Sallai utcában a Blázek és Anni Bőrdíszmű Ipari és Kereskedelmi GMK Fotó: Káródi Gábor Hol vehetünk buszjegyet? Népszerű a pécsi „digi-doki” Jó hír a szemüvegeseknek Töretlen a népszerűsége a pécsi „digi-dokinak”, még mindig sorban állnak, heteket várnak rá. A mindentudó doktor 1987 óta dolgozik a Lánc utcai Ofotértban. Arról a bizonyos komputeres szemvizsgáló készülékről van szó, amely szinte mindent meglát a 'beteg szemben, és amelyből igen kevés található az országiban. A közelmúltban újabb helyiséget alakítottak kh egy kontaktlencse-betanító termet. Nagy szükség volt már rá, mert mindeddig a lencse szemre helyezését és eltávolítását, használatát és kezelését a váróteremben mutatták meg és tanították be. Egyrészt nagy volt a zsúfoltság, másrészt pedig a szenvedő alanyoknak bizonyára kellemetlen lehetett mindenki szeme láttára ügyetlenkedni, nem is szólva arról, hogy a művelet elsajátítása mindenképpen bőséges könnyezéssel jár, ami nem minden esetben esztétikus látvány. Most, a különteremben a szakemberek hat fős csoportokat tudnak fogadni. Az Ofotért Vállalat központja tnár elkészítette a betanítással kapcsolatos videofilmét, amit a közeljövőben Pécsre is elküldenek. Ennek segítségével látványosabban, kulturáltabban, könnyebben történik a művelet, a betanító pedig egyénileg is tud foglalkozni az erre rászorulókkal. A szemüvegeseknek is szolgálnak jó hírekkel: NSZK gyártmányú WECO automata csiszológép érkezett a vasasi kihelyezett műhelybe. A közel másfél millió forint értékű szerkezet felváltotta a hagyományos kézi csiszolást, így hamarabb elkészül az új szemüveg. Az Ofotértba ultrahangos szemüvegtiszti- tó gépet is várnak, amely arra jó, hogy az egyébként kézzel hozzá nem férhető helyekről eltávolítsa a szennyeződést. Ó. Zs. Egy tanácstalan gázöngyúj- tótöltő kisiparos keresett fel. Elmondta, valószínűleg idén nem fog tudni szolgáltatni, mert a KIOSZ „elfelejtett1 számára megfelelő anyagokat rendelni. Az érdekvédelmi szervezet még 1986-ban felvállalta, hogy az iparosoknak segít az alkatrészbeszerzésben. így is volt. Akkor kapott is tűzköveket, rmco-tartályoikat, elemeket. 1987-ben már csak tűzkő érkezett, tavaly pedig semmi. Idén pedig kénytelen lesz ő maga elmenni Jugoszláviába elemért, Ausztriádba tartályért, merthogy itthon nem kaphatók, csak feketén. Az ő esete nyomán felkerestem azt a három pécsi szervezetet, amelyek kisiparosaknak, magánvállalkozóknak alkatrészeket, gépeket szereznek be: a KIOSZ Baranya megyei titkárságát, a Kisipari Termeltető Vállalat dél-dunántúli ki- rendeltségét és a NÖVIK) (Kisüzemi Innovációs Iroda) Baranya megyei kirendeltségét. A KlOSZ-ban egészen sajátságos módon folyik az anyag-, alkatrész- és gépibeszerzés, ugyanis a KIOSZ Baranya Megyei Sport Egyesülete végzi ezt ./a szolgáltatást. 1988 májusától önállóan gazdálkodik az SE, mert a KIOSZ, mint érdek- védelmi szervezet nem végezhet konkrét kereskedelmi tevékenységet. Az SE helyettes elnöke, Pacz József mondta el, hogy néhány hónapja létrejött vállalkozásuknak kettős célja von. Egyrészt a tényleges iparos érdekek kiszolgálása: az anyagokat igyekeznek olcsón, lehetőleq termelői vagy nagykereskedelmi áron beszerezni, és csupán háromszázalékos árrést tesznek rá. Másik céljuk az SE önfenntartó jellegének erősítése, 1988-ban 116 000 forintot takarítottak meg így a XlOSZ-nak. Az Iparosházban működik az egyesület anyagbeszerző irodája: itt lehet megrendelni személyesen vagy írásban a szükséges anyagokat, amelyeket adott esetben haza is szállítanak, ha az iparos kéri. Tavaly összesen 25 millió forint bruttó forgalmat bonyolítottak le. Az irodát hetvenen keresték fel, elsősorban a bőriparban, vasiparban dolgozók és a gépjármű-üléshuzat készítők. Közel egymillió forintért szereztek be olyan gépeket, amelyeket állami vállalatoknál már elavultnak minősítettek, de a kisiparban még kitűnően használhatók. Az SÉ kizárólag a magyar kereskedelemben kapható árukkal foglalkozik, és szinte ■ minden megrendelt anyagot fölkutatott. Amiből viszont nem tudták kielégíteni a teljes igényt, az a fólia, a márvány, a fenyőfű- részóru, a grafikai termékek, a stieling dauervíz, a húzott acélcsövek. Aranyfüstlemezre pedig — amelyet import anyagokból állítanak elő Magyar- országon -, egyáltalán nem bukkantak. A KIOSZ SE ebben az évben szeretné szélesíteni vásárlói körét, hiszen a megyében több mint hétezer iparos dolgozik, valamint több gondot fordítanak a biztonságosabb anyagbeszerzésre. A KTV Dél-dunántúli Kirendeltségén Baranya, Somogy, Tolna és Zala »megye magán- vállalkozóit látják el gépekkel, mégpedig olyanokkal, amelyek kis- és nagykereskedelmi forgalomban nem kaphatóak. Elsősorban azok számára vásárolnak, okik a KTV-vel szerződésben állnak, de persze nem zárkóznak el a többi' igénylő elől sem. A KTV szolgáltatásait általában a nagyobb értékű gépek vásárlásakor veszik Igénybe, nagyobbrészt a vas- iparban érdekelt iparosok, illetve a fröccsöntő gépekkel dolgozó műanyaggsök, akik részletre is és hitelre is vásárolhatnak a KTV segítségével. IA vállalat a gépeken kívül anyagbeszerzéssel is foglalkozik, szintén mindenekelőtt a nekik dolgozó iparosok számára. A leginkább kért és közvetlenül be nem szerezhető anyagok a horganyzott lemezek, huzalok, gumikeverékek, fa alapanyagok, szerelvények, műszerek. Amihez tavaly csak sok utánjárással tudtak hozzájutni, azok a fűtésszerelésnél használatos keringtető szivaty- tyúk és csőszigetelő anyagok, egyébként minden mást zökkenőmentesen meg tudtak vásárolni. A NOVIKI hasonló profilú icég, mint a KTV, de itt erőteljesebben domborodik ki az innovációs tevékenység. Nyereségérdekeltségű vállalatról lévén szó, igyekeznek az iparosokkal megfelelő szerződéseket kötni és elsősorban nékik beszerezni az anyagokat. Na- gyóbb számban a termékelőállítókkal állnak kapcsolatban, vagyis azokkal, akik nagyább tételben dolgoznak. Természetesen import gépekkel, anyagokkal is foglalkoznak, ezekre Pécsett veszik fel a rendelést, és a fővárosi NO VI KI-köz pont intézi, mert csak nekik van devizakeretük. Tavaly volt ugyan egy-lkét import áru, amit nem tudtak beszerezni, így a nyomdászok részére bizonyos Ausztriából származó speciális anyagokat, de ezeket sem azért, mert nem lehetett kapni, hanem mert az import anyagár nem volt megfelelő. Tavaly gondot jelentett még a faipar számára a fűrészáru fölkutatása, de általában a legkisebb cikkektől kezdve a legnagyob- bakig sikeres üzleteket bonyolít le a NOVIKI. . A KIOSZ SE, a KTV és a INOVIKI székhelye a pécsi Iparosházban van, bqrki és 'bármikor fölkeresheti az irodákat. Ám az iparosnak azt is tudnia kell, hogy elsősorban az ő feladata, hogy anyagai után járjon. Ó. Zs. Február elsejétől drágább lett az autóbuszjegy, mégis egyre kevesebb helyen kapható. Sok újságospavilon ablakában látható egy kis tábla: buszjegyet nem árusítunk. Mivel autóbuszjegyet főként a vidékről érkezők vásárolnak, körülnéztünk a pécsi vasútállomáson. A központi csarnok két. újságosstandjónól nem, a peronon viszont árulnak buszjegyet. — Az áremelés után sokkal több pénzt kell kézbevenni, viszont a Volán változatlanul 13 fillért akart adni darabonként — adott magyarázatot Vitvin- dics Lajosné, a peronon álló pavilon bérlője. — Mivel minden árus maga dönti el, foglalkozik-e buszjegyekkel vagy sem, sokan úgy érzik, nem érdemes. Én azért szántam rá magom, mert nagyon sokan keresték, s végül is egyszerűbbnek tűnt, ha nem magyarázkodom, hanem árusítom. Közben beérkezett egy vonat és pillanatok alatt hosszú sor kígyózott a pavilon előtt, s szinte mindenki buszjegyet vásárolt. (A Lenin tér sarkán állá Volán Irodát talán senki sem fedezte fel.) A Mecsek Áruház közelében, a buszmegállónál levő újságárusnál hiába kerestem buszjegyet - a tej'boltra mutatott ott vásárolhatok jegyet is. A közelmúltban női fodrászat nyílt Pécsszabolcson. A hír nem túl meglepő így önmagában. Ám ha azt nézzük, hogy a pécsi peremterületek ellátása még mindig megoldatlan gond és csupán apró eredményekről beszélhetünk évek óta, bizony jelentős eseménynek könyvelhető el a fodrászüzlet létrehozása. Valóban kockázatos itt vállalni ipart, mert a megélhetés nem biztosított. Ezért is rendhagyó ezt az eset. Ottjártamkor tíz-tizenegy idős néni üldögélt a kis helyiségben, beszélgettek, kötögettek, varrtak, vártak a sorukra. A fodrásznő, Drávavölgyi János- né - miközben fürgén csavarokba kényszerítette a vendég haját - elmondta miért maradt itt. Pécsszabolcsi lány, itt született, itt nevelődött, itt is dolgozott a Baranya Megyei Fodrászipari Szövetkezet Szabadságharc utcai üzletében. 1987. december 31-én fölmondott a bérelt helyiség tulajdonosa és a szövetkezet ezután már nem — Ha nincs is haszon a jegyárusításon, nem okoz különösebb »problémát, és talán a ráérő utasok élelmiszert is vesznek — vélekedett az üzlet helyettes vezetője. A Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat ABC- áruhózaiban és élelmiszerboltjaiban vásárolhatunk buszjegyeket, de a Válón Vállalattal knég folyik az egyezkedés a jutalék mértékében. Szendrői Tamás, a kereskedelmi vállalat osztályvezetője így érvelt: mi fontosnak tartjuk a buszjegyek árusítását, de senki nem kérheti tőlünk, hogy ingyen végezzük. Miközben a jegy ára és az élőmunka egyaránt megdrágult, a Volán változatlanul tizenegynéhány fillér jutalékot ajánl darabonként. Bízom benne, »egy jobb árban sikerül megegyeznünk. — Hiába drágult a jegy, a pénz nem marad a vállalatnál — panaszkodott Albert Ferenc, a 12-es Volán igazgatóhelyettese. Sok partnerrel tárgyalunk, többek között az élelmiszerkereskedelmi vállalattal, az »újságárusokkal és a vendéglátó vállalatok képviselőivel, de amíg nem zárultak le a megbeszélések, nem szeretnék róluk nyilatkozni. (Egy apróság, a irégi jegyeket a Volán Vállalat irodáiban április 15-ig váltják be.) P. E. vállalta egy újabb üzlet »kialakí. tását. A Pécsi Városi Tanácson kérték, hogy ő viszont maradjon, ha tud. Csak azért maradt, mert ragaszkodott a faluhoz. Kiváltotta a kisipari engedélyt, és állandó üzlethelyiség híján házakhoz járt ki fodrászkodni, ahová hívták. A helyzete akkor oldódott meg, amikor a városi tanács a régi helyi tanácsháza épületében kialakította a csöppnyi fodrászatot. Igaz, hogy a berendezés egy részét ő maga vásárolta meg a szövetkezettől, otthonról is hozott néhány bútort, még a függönyöket is ő varrta, akasztotta föl. A tanácstól a bérleti díjra 40 százalékos kedvezményt kapott, de még így is közel 1500 forintot fizet, aztán a fűtés, villany is az ő gondja. Nem panaszkodik, hiszen szívesen maradt itt, de aggódik, hogy nem fog tudni megélni. Annyi azonban bizonyos, hogy nem hagyja cserben a szabolcsiakat. w Újabb lépés a peremterületek ellátásáért Hői fodrászat nyílt Pécsszabolcson Áldozatot vállalnak a több tudásért A cigányfalu tanúiéi A 863 lakosú Alsószentmár- tonban majd félszáz érdeklődővel és résztvevővel sikeresnek mondható a cigány népfőiskola. Az egyik szervező Lakatos László, a község HNF- elnöke; „Mi kérjük, hogy miről szeretnénk előadásokat hallgatni és a TIT aszerint biztosítja az előadókat. Áprilisban lesz a diplomaátadás, és ha lesz érdeklődő, akkor még idén újraindítjuk népfőiskolánkat.” önművelődés és tanulás. Az előbbire jó példa a népfőiskola. De vajon a továbbtanulással hogyan állnak a cigányfiatalok? Vajda Istvánná tanácsi kirendeltségvezető és a helybéliek sorolják a neveket; Lakatos Mihály érettségizett, szakképzett ápoló, egyetemre készül : Tábori Mihály vízvezetékszerelő, érettségi előtt áll... Aztán a szakmunkósbizonyitvónyt szerzett fiatalok; Bogdán Pál asztalos, Lakatos László kőműves, Jovánovics Mihály kőműves, Petrovics Miklós asztalos, és szakmunkásképzőbe jár három fiú. Az if jobbik Bogdán Pál bú- torasztalos szép új házát építi, s kalákában segítik a barátai. A népfőiskoláról szólva azt emeli ki, hogy a törvényekről, egészségügyi és közbiztonsági kérdésekről szóló előadók helyi problémákat is feszegetnek. Segítőit más téma foglalkoztatja: sorra mondanak fel nekik a munkahelyeken a létszámleépítések miatt, így aztán, mit tudnak majd dolgozni, miből tartják el a gyerekeiket, miből fizetik a házvásárlás és építés OTP-kölcsö- neit? Tábori Mihály a Bázisnál vízvezetékszerelő.- Már a szakmunkásképzőben volt olyan elképzelésem, hogy leérettségizek - a társaim miatt is, meg hogy önmagam- npJ* 's bizonyíthassak. Érettségi előtt állok és örülök, hogy olyasmikkel gazdagodtam, amiket másként nem tudtam volna megszerezni.” S, hogy ez mekkora többletterhet jelent a napi 90 kilométer buszozás miatt is? Ezzel is számolt, amikor belevágott. Műszaki főiskolán szeretne továbbtanulni. Lakatos Mihály szülei: „Misi mindig is szeretett tanulni, örülünk, hogy komolyan veszi a dolgokat, támogatjuk.” Ifjabb Lakatos Mihály érettségizett, szakképzett ápolóként a POTE férfi idegosztályán dolgozik három műszakos beosztásban. Gyerekkorában még orvos szeretett volna lenni, aztan a pécsi Janus Pannonius Egészségügyi • Szakközépiskolában más elképzelések érlelődtek meg benne. Tavalyelőtt és tavaly nekivágott a Színházas Filmművészeti Főiskolának es az ELTÉ-nek a magyar-történelem szakán. Egyik helyre sem vétték fel.- Idén harmadszor is belevágok. ~ 'ha idén sem sikerül?- Olyan nincs . . .!- Mitől ez a makacs kitartás?- Mindig is olyan barátaim voltak, akik szerettek tanulni. ,° valaki nagyon el akar ér- I11 valamit, annak sikerülnie *e"- Murányi László Alsószentmárton. Házépítés kalákában Bogdánéknál.
