Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-27 / 58. szám

1989. február 27., hétfő Dunántúli napló 3 Méreggel a reuma ellen Méhész szakbolt Pécsett Az operaénekes mázsaszám eszi Panaszkodik Nagy István, Baranya - de tulajdonképpen az egész régió — egyetlen mé­hész szakboltjának tulajdono­sa: táplálkozási szokásaink rossz következményeként a ma­gyarországi . mézfogyasztás messze elmarad a kívánalmak­tól. Nem azért említi ezt pa­naszképpen, mert a pécsi, Rá­kóczi út 73/A. szám alatt újon­nan megnyílt szakboltjának for­galma látja ennek a kárát. Mi­után jószerével egyetlen ellátó­ja például a méhészeknek - több ezer van a környéken —, ritka az, amikor percekre üres a boltja. Csakhogy — véli - a méz olyan értékeket hordoz magában, crmelyek „kihaszná­lásának" elmulasztása vétek az ^egészséggel szemben.- Talán az ár miatt fogy kevesebb nálunk, mint más or­szágokban.- Egyértelműen nem! Csak össze kell hasonlítani más élel­miszerekével. például a marha­húséval: az utóbbiból egy kiló egyből elfogy, a mézből nem. Ámbár van olyan törzsvásárlóm — operaénekes —, aki évente itöbb mint 100 kilót fogyaszt el családjával. — Meglepően sok féle méz van a boltban. Mind keresett? Válasz helyett egy üveg tete­jét csavarja le, az orrom alá dugja: — Ez koriander-méz. Illata ‘mint a friss dzsemé .. . Való­színűleg az az oka, hogy álta­lában az akácmézet keresik, hogy a többit nem ismerik, vagy az ikrásodásuk tartja visz. sza a vásárlókat. Pedig az ik- rósodás nem hátránya a méz­nek. Mindenesetre egy év alatt ötször annyi akácmézet visznek el, mint a többiből együttvéve összesen. Persze — túl a méhészeti esz­közökön — mésíéle termékek is vannak itt, mint például a tit­kokkal övezett méhpempő és propolisz, vagy virágpor, méh­viasz. Érdekességként említi Nagy István: a méhméreg is igen értékes anyag. A gyógyá­szatban már régen felismerték ezt, köztudott reuma elleni jó hatása. Sajnos - teszi hozzá — Tvtagyarorszógon mind a ter­melése, mind az alkalmazása elmarad a nemzetközi színvo­naltól. Úgy tűnik tehát: ami a mé- hekhez, a mézfogyasztáshoz, ezek a szorgalmas kis rovarok által „termelt" egyéb anyagok­hoz kötődik, más nemzetekhez képest ebben is elmaradottak vagyunk. Ezzel csak a méhek nem törődnek: idén már - ahogy 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet — kirepültek, a munkát megkezdték. Elnézem a szaküzletben lévő jó 40 cen­timéter átmérőjű, vagy 15 cen­timéter vastag méhviasz-„ma- lomkereket”: szorgalmuk szim­bóluma. Az emberhez „arányítva” aligha találnánk párjára! M. A. Tavaly októberben alakult meg a Baranya Megyei Diák­tömörülés, amelynek közép- iskolás diákok a tagjai. Ha­marosan megkezdődött a közélet a csoportosulás so­raiban: decemberben már módositották korábbi nyilat­kozatukat, amely a progra­mot fogalmazta meg a diá­kok és a pedagógusok ész­revételei alapján. A diákok „az iskolapolgári lét” javí­tását tűzték ki célul egye­bek között tanáraik és külső segítőik támogatásával, s természetesen számítanak a KISZ-re is. Az egyéniség mind teljesebb kibontako­zása, a közösségi szellem kialakulása is az elérendő célok közt szerepel. Ezekről esett szó most a hét végén, azon a baráti ösz- szejövetelen, amelyet a tö­mörülés alapító tagjai a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Legény utcai kollé­giumában rendeztek. Tizenöt 1-től 1-ig Április 1-jére találkozót- szervez a Diáktömörülés pécsi és komlói diák gyűlt össze a szombat-vasárnapi programra, hogy elsősorban egymással ismerkedjenek meg, és előkészítsék első nagyszabású rendezvényüket. „1-től 1-ig” címmel április 1-jén, nagy találkozót szer­veznek Pécsett: a cím azt je­lenti, hogy egytől egyig min­den középiskolást várnak, másrészt pedig, hogy déli 1 órától éjjel 1 óráig tart a rendezvény: diáktalálkozó, túra a hegyekben, bál. Sor kerül diákszínpadok bemu­tatójára is. Az időpont már biztos, a helyszín még bi­zonytalan, mert az Ifjúsági • Ház ebben az időpontban foglalt. A Baranya Megyei Diák­tömörülés, a KISZ keretében alakult meg, a KISZ áprilisi kongresszusa után újra meg­határozza helyét a magyar ifjúsági mozgalomban és viszonyát a Kommunista If­júsági Szövetséghez. G. T. Német nemzetiségi programok Német nemzetiségi programok egész sora zajlik május és október között. A német nemzetiségi fúvós­verseny elődöntőjét májusban Vas- kúton és Tatabányán, döntőjét szep­temberben Budapesten tartják. A né­met nemzetiségi néptáncverseny elő­döntője júniusban Pilisvörösváron, döntője októberben Pécsett lesz. A néprajzi és honismereti tábor má­jusban, a képzőművészeti alkotótá­bor augusztus végén, szeptember elején, a német néptánctanfolyam és az irodalmi szeminárium pedig, júniusban fogadja a résztvevőket. A hazai német nemzetiségi fiata­lok július 3. és 13.-a között együtt táboroznak NDK-beli, NSZK-beli és ausztriai társaikkal a Tolna megyei Gyönkön. Július 15. és 25.-e között pedig Baján, a Bács-Kiskun megyei délszláv és szlovák fiatalokkal együtt ismerik meg a nemzetiségek történetét, szokásait, hagyományait. A német nemzetiségi fiatalok orszá­gos táborát az idén augusztusban rendezik meg. Ősszel kezdődik a II. magyarországi német ifjúsági ve­télkedő, amelyen egyének és cso­portok néprajzi, irodalmi, képzőmű­vészeti, helytörténeti pályaművekkel vehetnek részt. Tragikus halál Molnár József nyugállo­mányú honvéd őrnagy, 1989. február 6-án tragi­kus hirtelenséggel elhunyt. Aznap este a pécsi-sikló­si 2-es területi pártalap- szervezet ülésén volt jelen, rosszul lett, s néhány pilla­naton belül a résztvevők legnagyobb megdöbbené­sére, szívinfarktus követ- ' keztében, 70. életévében a helyszínen meghalt. Molnár József egész éle­tében a köz érdekében munkálkodott, a pártnak 1947. a Magyar Néphad­seregnek 1949 óta volt a tagja, tevékenységét több magas kitüntetéssel - köz­tük a Munkás-Paraszt Ha­talomért Érdemrenddel -, ismerték el. Nyugállo­mányba vonulása után sem szakadt el a közélet­től, a HEMO nyugdíjas- klubjának titkára volt, s aktivan dolgozott a párt- alapszervezetben is. Mol­nár Józsefet a Magyar Néphadsereg saját halott-t jának tekinti. Hamvasz- tás utáni búcsúztatása március 1-jén, 14 órakor lesz a pécsi köztemetőben. Jégeső és zivatar Igen változatos időjárásban volt részünk vasárnap. A délelőtti csen­des eső elállta után délután fél ötkor égzengés és szakadó eső kí­séretében borsó nagyságú jégdarab­kák kopogtattak be a pécsi abla­kokon, de kárt nem okozott. A Hő­mérséklet egy óra alatt 10,2 Cél- sius-fokról 6,6 Celsiusra csökkent. A pogányi meteorológiai állomáson elmondták, ma is záporokra és viha­ros szélre számíthatunk, a hőmér­séklet az évszaknak megfelelően alakul, 3—10 Celsius közötti meleg­gel. Kedvező irányú változtatásokat (Folytatás az 1. oldalról) főtitkár leszögezte: a lakosság­ban hamis kényszerképzet él, az tudniillik, hogy a fogyasz­tói árak azért emelkednek, mert a mezőgazdaság drágán termel. Rámutatott: a gazdál­kodók a termeléshez több mint kétharmados arányban külső forrásokból szerzik be az eszközöket, így a mező­gazdasági árak alakulásáért már régóta nem az agrár vi­lág a felelős. A továbbiakban szólt arról, hogy az utóbbi időben vég­érvényesen „megfáradt” ag­rárpolitika „terméke" az is, hogy 150-200 tsz manapság a gazdasági ellehetetlenülés helyzetében van. Akadozik a vertikális integráció is: annak ellenére, hogy a Fehér Lajos nevéhez fűződő agrárpolitika immár két évtizede létrehozta az élelmiszergazdaság egysé­ges irányítását. A szervezeti széttagoltság és az ellenérde­keltség nagy fokú szektorális elkülönültséggel is párosul, ami a bajok egyik forrósa. Beszélt arról, hogy az agrár­politika megújításának folya­matában fölértékelődik a ter­melésre alkalmas földnek a szerepe. Lehetővé kell tenni, hogy legyen ára, forgalmi ér­téke és hassanak rá a való­ságos piaci viszonyok. Az általa elképzelt gazdaságban a föld mint alapvető termelő- eszköz a forgalom tárgya és az új termelőiár-képzés eleme lenne. A főtitkár a szövetkezetpo­litika alapvető kérdéseiről szól­va így vélekedett: — Rövidesen el kell jutnunk odáig, hogy a gyakorlatban a szövetkezeti tag tényleges tu­lajdonába kerüljön az úgy­nevezett oszthatatlan szövet­kezeti tulajdon meghatározott része. A későbbiek folyamán pedig teljes egésze: ez a mi szövetkezetpolitikánk alapja. A vitában felszólalt Váncsa Jenő. Szólt arról, hogy a nyolcvanas évek közepéig valóban „húzóágazatnak" szá­mított a mezőgazdaság, ám az üzemi jövedelem már ak­kor sem volt megfelelő. A gondok az elmúlt két-hórom évben erősödtek fel, ám hangsúlyozásukat - a tömeg­kommunikáció részéről is — túlzottnak tartotta. Tavaly más népgazdasági ágazatoknál jobban, négy százalékkal nőtt a mezőgazdaság bruttó, s hat százalékkal nettó termelése, és az agrártermelők jóvoltából 1,6 milliárd dollár értékű áru került exportra, több mint 900 millió dolláros aktívum mellett. Szabó István zársza­vában ismételten aláhúzta: megtört a termelőszövetkeze­tek fejlődésének lendülete, ám teljesítményük még így is fi­gyelőmre méltó. Ahhoz, hogy ismét az élénkülés következ­zék be, az agrárpolitika meg­újítására is szükség van. Utalt arra: a tanácskozá­son többen is azon az állás­ponton voltak, hogy a ter­melőszövetkezetek soron kö­vetkező kongresszusának idő­pontját előbbre kell hozni. Ezzel az elnök egyetértett, és a későbbiekben a tanácsko­zás határozott is arról, hogy a 'szövetkezetek országos kongresszusát egy éven belül meg kell tartai-i. Megkezdődött a horgaszideny A szakadó esőben is sok horgászstéget foglaltok el tegnap a Pécsi-tó partján Növekedett a horgászok száma Váltazások a horgászrendben Orfun Harmincnégy évvel ezelőtt alakult 40 taggal a Péccsi Horgász Egyesület. Az évek során terebélyes fává növeke­dett a kis cserje. A gazdasági nehézségek ellenére az elmúlt évben is háromszáz új taggal gyarapodott az egyesület tag­létszáma. 4301 tagot tartanak jelenleg nyilván, a megye leg­nagyobb horgászegyesületé­ben. A megnövekedett szabadidő kulturált eltöltésére mind töb­ben választják a vizek partját. A megyei intézőbizottság ered­ményes tevékenysége gyümöl­cseként, a megyében működő 33 egyesületben közel 14 000 horgász tevékenykedik. Az or­szágos horgászlétszám 336 000. A Baranya megyei horgászvi­zeknek jó hírük van. Más me­gyék horgászai is szívesen jön­nek ide, de mind több külföl­di horgász is próbál szeren­csét Orfűn, a Pécsi-tó part­ján. A fogási naplók tanúsága szerint Baranyában a fogási átlag 24 kg 25 deka, ami lé­nyegesen meghaladja a 19 kilogrammos országos fogási átlagot. A Pécsi Horgász Egyesületben bár 20 kiló 15 dekáról 21 kiló 89 dekára emelkedett az elmúlt évre az egy főre eső fogási átlag, ez azonban két kilóval a metjyei átlag alatt maradt. A Pécsi Horgász Egyesület­ben a fogási naplók adatai, volamint az eladott napi je­gyek alapján a leglátogatot­tabb és legtöbb halat nyújtó VIZ a Pécsi-tó, mojd a sor­rendben a Mólom II. tó, az üszögi tó, a Kovácsszénája, Pogány és Bükkösd következik, “«k az adatok azt is elárul­jak, hogy a megye horgász- társad almának zömét kitevő Pécsi horgászok ma már szí­vesebben maradnak a város- közelben, kerülik a távoli vi­zek, nagyabb utazási költsé­geit. Ezért lett népszerű hor­gászvíz Pécs határában a Ma­lomvölgyi ff. tó. A legtöbb horgász akkor elégedett, ami­kor jókora pontyokkal megter­helve tér haza. Feltűnő azon­ban, hogy az elmúlt évben közel annyi, 503 kiló csukát fogtak ki a horgászok a Pé­csi Horgász Egyesület kis ta­vaiból, mint a Pécsi-tóból és a Drávából, ahol együttesen 1988-ban 584 kiló csuka volt a horgászok zsákmánya. A jó fogósok csak megfe­lelő telepítéssel alakulnak ki. A Pécsi Horgász Egyesületben az elmúlt évben a teljes te­rületi jegybevételt, 1,5 millió forintot halvósórlósra fordí- tották, a két legforgalmasabb vízbe, az üszögi és a malom­völgyi-tóba évente 8-10 alka­lommal telepítettek halat. Itt hála a vizekbe helyezett 185 mázsa halnak, az idelátogató közel 7000 napi jegyes, 1,5 kg- os átlagos fogással dicseked­het, a területi jegyesek viszont' 50 kg-os átlagfogást is elér­tek. A megyei intézőbizottság határozata értelmében a hor- gászidényre több változás tör­ténik a horgászrendben Or­fűn. A Pécsi-tavon megszűnik a pontyokra vonatkozó méret- korlátozás, az idén 30 cm-nél kisebb pontyot is kifoghatnak a horgászok, természetesen ezek a halak a fogási napló­ba bekerülnek. A horgászok panasza, hogy egy-két centi­méter miatt csak retúrt tud­nak fogni, ezzel orvoslást nyert. A napi horqásridő is megváltozott a Pécsi-tavon. Az eddigi gyakorlat szerint napfelkelte • előtt egy órával volt a kezdési idő, és nap­nyugta utón egy órával kel­lett befejezni a horgászást. Az új rendelkezések szerint június elseje és szeptember elseje közötti időben négy órától 22.00 óráig tart a hor­gászidő, más időpontban vi­szont 5.00 órától 20.00 óráig lehet halat fogni. Az időjárás kedvez a hor­gászoknak, ezért az idén a szokásosnál korábban kezdőd­het meg a horgászás. Hegyi István Végh Sándor francia kifüntatase Jack Lang francia kulturális miniszter a Művészeti és iro­dalmi érdemrend lovagi foko­zatával tüntette ki Végh Sán­dor magyar származású hege­dűművészt, a salzburgi Came- rata Academica zeneigazga­tóját. A kitüntetés átadásán Jean Schneider, a minisztérium ze­nei főtitkára méltatta Végh Sándor magyar talajról fakadt és Közép-Európa legjobb ze­nei hagyományait, virtuóz he- gedüművészeinék örökségét hordozó művészétét. A Kolozs­várott született Végh a buda­pesti zeneművészeti főiskolán Kodály és Hubay tanítványa volt. Bartók és Beethoven mű­veinek tolmácsolójoként vívta ki világszerte a zenekedvelők elismerését. 1953 óta francia állampolgár, de ideje jó ré­szét Salzburgban tanítással és 'vezényléssel tölti. Vezeti a ró­la elnevezett vonósnégyest, a Camerata Academica élén is bejárta már a világot. Több­ször vendégszerepeit Magyar- országon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom