Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-04 / 35. szám

2 Dunántúlt napló 1989. február 4., szombat Nem nőtt az ipari termelés (Folytatói ai 1. oldalról) + betanított munkásokra, vala­mint a szellemi foglalkozá­súakra. Az anyagi és nam anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1—1,5 százalékos nö­vekedés helyett stagnált, érté­ke folyó áron — előzetes, be­csült adatok alapján — 1400 milliárd forint volt. A csereará­nyok javulásának hatását is tükröző GDP körülbelül 0.5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A belföldi felhasználásra fordí­tott termékek és szolgáltatások mennyisége az előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt. Kevesebb jutott beruhá­zásra és fogyasztásra, mint 1987-ben.** Ezen belül a lakos­sági fogyasztás csökkent, a közösségi kismértékben nőtt. A belföldi felhasználás kisebb volt a termelésnél. A kiviteli többlet, folyó áron számolva, 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1987. évi 6 mil­liárd forint behozatali többlet­tel. Az ipari termelés — a terve­zett 1 százalékos növekedéssel szemben — lényegében az előző évi szinten maradt. Az állami iparvállalatok termelése 1 százalékkal mérséklődött, az ipari szövetkezeteké 10 száza­lékkal emelkedett. Bővült a .magánkisipar és a nem ipari szervezetek ipari tevékenysége is. Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett, el­sősorban a konvertibilis elszá­molású kivitel 9 százalékos bő­vülése révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve kedvező áralakuláshoz igazodva elsősorban az alap- anyagtermelö ágazatok — vas- és alumíniumkohászat —, to­vábbá a gépipar, az élelmi­szeripar és egyes vegyipari ágazatok növelték kivitelüket. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5 százalékkal, a tervezettnél ki­sebb mértékben emelkedett. A növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalékkal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült. Az év végén az ország ser­tésállománya 8,3 millió darab, szarvasmarha-állománya 1,7 millió darab volt, 1—2 száza­lékkal több az egy évvel az­előttinél. A kocák, valamint a tehenek száma 1,5—1,5 száza­lékkal lett kisebb. A tehénállo­mányban a tejhasznú fajták aránya tovább növekedett. A (juhok száma egy év alatt 5 százalékkal, 2,2 millió darabra csökkent. A vágóállat-termelés egy százalékkal csökkent. Ezen be­lül csak a vágóbaromfi-terme­lés emelkedett. A fontosabb ál­lati termékek közül tejből töb­bet, gyapjúból kevesebbet ter­meltek a gazdaságok az előző évinél. A tojástermelés 11 százalé­kos növekedése az év egy ré­szében értékesítési problémá­kat okozott, ami a felvásárlási árak csökkenését vonta maga után. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a ki­vitelező építőiparban 5,4 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző évi szintet. A mezőgazda- sági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelkedtek. A népgazdaság energiafel­használása 1,4 százalékkal ki­sebb volt, mint 1987-ben. A csökkenésben az enyhébb tél­nek, a termelés lanyhulásá­nak és a fajlagos energia­felhasználás mérséklődésének egyaránt szerepe volt. Az anyagellátásában előfor­dultak időszakos zavarok. Az anyagimport mintegy 3 száza­lékkal emelkedett, elsősorban a rubelelszámolású anyagbe­hozatal hat százalékos növe­kedése révén. Ebből a vi­szonylatból elsősorban a nyers- és alapanyagok, valamint a félkésztermékek importja fo­kozódott, míg konvertibilis el­számolású piacokról az alkat­részimport nőtt számottevően. A népgazdaság konvertibi­lis valutákban fennálló adós­ságállománya 1988-ban is nőtt de kevésbé, mint az elő­ző évben, a folyó fizetési mér­leg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez ellenté­tes folyamatok eredménye: a kamatterhek magasabbak vol­tak, az idegenforgalom aktí­vuma lényegesen kisebb lett, mint az előző évben. Ugyan­akkor a külkereskedelmi áru­forgalom egyenlege számotte­vően javult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi árufor­galomban — a tényleges fu­varfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletke­zett az előző évi 361 millió dollár passzívummal szemben. Ezt elsősorban az export meny- nyiségének 9 százalékos növe­kedése biztosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tő­késországok piacain értékesí­tették, de jelentős mértékben bővült a szocialista és a fejlő­dő országokba irányuló kivi­tel is. A rubelelszámolású folyó fi­zetési mérleg aktívummal zá­rult. E viszonylatban a külke­reskedelmi áruforgalom kivi­teli többlete - a tényleges fu­varfizetésekkel együtt — 130 millió rubelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene ebből a viszonylatból 4 száza­lékkal meghaladta az egy év­vel azelőttit. A nemzetközi idegenforga­lom nagysága és összetétele számottevően módosult. Az or­szágba érkező külföldiek szá­ma — 18 millió fő — öt szá­zalékkal elmaradt az előző évitől. A rubelelszámolású or­szágokból érkezők száma en­nél nagyobb mértékben, 15 százalékkal csökkent, mig a nem rubelelszámolású orszá­gokból érkezőké 10 százalék­kal emelkedett. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, az 1987. évi 1,5-szörösét. Az idegenforgalomból szár­mazó devizabevételek rubelel­számolásokban csökkentek, nem rubelelszámolásokban je­lentősen nőttek. 1988-ban a lakosság jöve­delme és fogyasztása az elő­irányzatokkal összhangban, il­letve a fogyasztás azt megha­ladó mértékben csökkent: az egy lakosra jutó reáljövede­lem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4-4,5 százalékkal. A munkások és alkalmazot­tak havi bruttó átlagkeresete, a bérbruttósítás és az év fo­lyamán végrehajtott béremelé­sek hatására mintegy 8800 fo­rintra emelkedett. A nyugdíj- járulék és a személyi jövede­lemadó nélkül számított havi nettó átlagkereset 6800—6900 forint körül alakult, ami a fogyasztói árszínvonal emel­kedését figyelembe véve 6—7 százalékos reálbércsökkenést jelez. A mezőgazdasági szövetke­zeti dolgozók közös gazdaság­ból származó havi bruttó át­lagkeresete közel 7900 forin­tot nettó átlagkeresete mint­egy 6300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évhez viszonyít­va reálértékben 3—4 százalék­kal csökkent. A mezőgazdasá­gi kistermelésből származó jö­vedelem nominál értékben nőtt, reálértékben csökkent. A pénzbeli társadalmi jöve­delmek éves bruttó összege 208 milliárd forint volt, 28 szá­zalékkal több az előző évű­nél. Nyugdijakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdí­jasok száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, ai év végére elérte a 2 422 000 főt Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4500 fo­rint volt 16 százalékkal több, mint az előző évben. Családi pótlékra 36,9 mil­liárd forintot fizettek ki, 59 százalékkal többet az előző évinél. A kifizetett összeg nö­vekedése döntően az év ele­jén és július 1-jével végrehaj­tott - a fogyasztói árak eme­léséhez kapcsolódó — csalá- dipótlék-emelésből adódott. A családi pótlékban részesülő családok száma éves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 9 milliárd forintot, az előző évinél 47 százalékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénybe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. A kifizetett összeg növekedé­sében elsődleges szerepe volt annak, hogy 1988. január 1- jétől a gyed a gyermek két­éves koráig jár, így az igény­be vevők száma 44 200 fővel nőtt. Egyidejűleg a gyermek- gondozási segélyen lévők szá­ma jelentősen csökkent. 1938-ban a fogyasztói ár­színvonal emelkedése számot­tevően gyorsult, és az elő­irányzott 15 százalékot meg­haladóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalékkal volt maga­sabb az előző évinél. Az 1988. évi áremelkedés egy lakosra számitva átlagosan havi kö­rülbelül 790 forint többletki­adással járt. Az átlagosnál na­gyobb mértékben, 17,9 száza­lékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak óra az át­lagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4—4,5 százalék­kal volt kevesebb. (A fogyasz­tás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, nem tartalmaz­za azonban a magyar állam­polgárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását.) A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasz­tás közel 60 százaléka szár­mazik, összehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A csök­kenésben egyaránt szerepe volt az előző évi elővásárlá­soknak, az árukínálat hiányos­ságainak és a nagy áremel­kedésnek. A takarékbetét-állomány de­cember 31-én 311,9 'milliárd forint volt, 24,4 milliárd forint­tal több az előző év véginél. A növekedés a kamatjóváírás­ból származott, anéfkül a be­tétállomány 1,8 milliárd forint­tal csökkent. Az értékpapírok­ba, kötvényekbe, letéti jegyek­be, kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási tel­jesítménye — árutonnakilomé­ter alapján — több mint 9 százalékkal emelkedett, úgy, hogy a nemzetközi forgalom­ban nőttek, a belföldiben csökkentek a szállítások. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelkedett. A villamosvontatás az összes vontatási teljesítmény kéthar­madát adta. A közúti közlekedés fejlődé­sét elsősorban a személygép­kocsi-állomány gyarapodása jelentette. Az év folyamán a belkereskedelem 128 ezer új személygépkocsit értékesített, körülbelül 12 ezerrel keveseb­bet, mint 1987-ben. A gépko­csira várók száma egy év alatt 9^ ezerrel emelkedett, és az év végére megközelítette a 390 ezret. Az összes értékesí­tés mintegy 30 százalékát a kétütemű motorral üzemelő tí­pusok adták. Az 1 millió 790 ezres személygépkocsi-állo­mány átlagos életkora mintegy 9 év. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsoltak be. Ezen belül a lakástelefo­nok száma 37 ezerrel, a iközü- letieké 7 ezerrel, a nyilvános állomásoké 1300-zal nőtt. Száz lakosra 15,3 beszélőhely — fő- és mellékállomás — jutott, va­lamivel több az egy évvel az­előttinél. A telefonra várako­zók száma tovább emelkedett, az év végén meghaladta a félmilliót. 1988 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem­ben 55 500 bolt és vendéglá­tóhely volt. A boltok száma nőtt, a vendéglátóhelyeké csökkent. A magán-kiskereske­dők és vendéglátók száma mintegy 1300-zal, 33 100-ra emelkedett. A kereskedelmi szálláshe­lyek férőhelyeinek száma 3 5 ezerrel, 322 ezer fölé emelke­dett. Ebből 51,5 ezer hely szál­lodákban, 146 ezer szervezett fizetővendéglátás keretében, a többi kempingekben, panziók­ban, nyaralóházakban stb. állt rendelkezésre. A szervezett fi­zetővendéglátás az egy évvel azelőttihez képest mérséklő­dött. 1988-ban 50 500 lakás épült, az előző évinél 6700-zal keve­sebb. 'Mind az állami, mind a magánerős építések mérsék­lődtek. Állami erőforrásból va­lamivel több mint 5000 lakást adtak át. Magánerőből — nagyrészt hitellel és állami tá­mogatással — 45 500 lakás épült. A közüzemi vízművek ivóvíz­kapacitása 3,2 százalékkal, a szennyvíztisztító-kapacitás 3,4 százalékkal növekedett. A ve­zetékes ivóvízzel ellátott laká­sok aránya az év végén mint­egy 80 százalék, a közcsator­nával ellátottaké mintegy 40 százalék volt. A felszíni vizek minősége 1988-ban nem romlott, a Ba­latonon kisebb javulás volt. A felszín alatti vízkészletek mi­nőségét továbbra is komolyan veszélyezteti az utóbbi 20 év­ben gyorsuló szennyeződési fo­lyamat. Az év folyamán az általá­nos orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 59-cel, a köz­ségi fogorvosi körzetek száma 22-vel emelkedett. Az egy kör­zeti orvosra és körzeti gyer­mekgyógyászra jutó lakosok száma 20 fővel, 1380-ra csök­kent. A kórházi ágyak száma az év folyamán több mint 600- zal bővült, számuk közel 105 ezer volt. Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyan­akkor a kórházi épületek ál­lagának teljes körű megóvá­sára nem volt meg a lehető­ség. A megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sem vál­toztak. A leggyakrabban ke­resőképtelenséget okozó be- teaséaek között változatlanul magas a felsőlégúti betegsé­gek, a csontváz-izomrendszer betegségeinek és a balesetek­nek az aránya. A táppénze­sek aránya 6,5 százalék volt, három tized százalékkal ma­gasabb, mint az előző évben, elsősorban az év végi influ­enzajárvány következtében. A krónikus betegségek között to­vábbra is a keringési rend­szer betegségei dominálnak. Az elmúlt évben közel 16 ezer esetben jegyeztek fel szalmo­nella-fertőzést, jelentősen emelkedett a kanyaróban és rubeolában megbetegedettek száma, erősen csökkent vi­szont a dizentéria (vérhas) előfordulási aránya. Eddig az országban 17 AIDS-es beteget találtak, közülük 11 meghalt. A vírushordozók (pozitív ese­tek) száma 1988. év végéig 169 fő volt. A szociális otthoni helyek száma az év végén 40 300 volt, 1000-rel több, mint egy évvel korábban. A működő bölcsődei helyek szórna közel 61 ezer, 4,7 szá­zalékkal kevesebb az előző évi­nél. Az óvodai helyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befogadóképessége így is meghaladta az ugyancsak mérséklődő gyermeklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali tago­zatán egymillió 243 ezren ta­nulnak, 34 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma 637-tel bővült. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csak­nem fele szakmunkásképző is­kolában vagy szakiskolában, 27 százaléka szakközépiskolában és egyötöde gimnáziumban. A középfokú oktatásban résztve­vők száma 446 ezer fő, 19 ezerrel több az egy évvel ko­rábbinál. A középiskolák nap­pali tagozatain 9000 fővel, a szakmunkásképző iskolákban 10 ezerrel többen tanulnak, mint az előző tanévben. A felsőoktatási intézmények­ben 103 ezren tanulnak, ennek több mint kétharmada nappali tagozaton. A 18—22 éves né­pességből a felsőoktatási intéz­ményekben tanulók aránya azonos a korábbi évekével, 10 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 46 százaléka lakik diákotthonban. Derzsi András miniszter bemutatkozó látogatása (Folytatás az 1. oldalról) és a megyei valcrmint a helyi vezetők jelenlétében Fűzi Ár­pád, a Pannonvolán igazgató- fia avatta fel a forgalmi épü­lettel teljessé váló új autó­busz-pályaudvart. „Ez a 20 milliós létesítmény is bizonyít­ja: nem lehetünk olyan sze­gények, hogy összefogással ne tudnánk eredményeket felmu­tatni" — hangsúlyozta Fűzi Ár- Ipád. A rövid belvárosi sétát követően a Városi Tanácson Nagyváradi János tanácselnök ismertette a fejlődő település eredményeit és gondjait, se­gítséget kérve, hogy a 6-os fő­közlekedési út belvárost kike­rülő 1,6 kilométeres szakasza mielőbb kiépülhessen. A mi­niszterhelyettes megígérte, hogy közösen, összefogva ennek nincs és nem lehet akadálya. A szigetvári eszmecserén részt vett dr. Dányi Pál, a Baranya Megyei Pártbizottság első tit­kára, Piti Zoltán megyei ta­nácselnök, Kasó József, a me­gyei országqvűlési képviselő csoport vezetője, a Szigetvári A. G. igazgatója. Sok olyan kérdés vetődött fel, melyre — már konkrétabb formában — áprilisban visszatérnek a Kö- HÉM és megyénk vezetői. M. L. Pozsgay Imre Csongrádban Pozsgay Imre, az IMSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter pénteken Csongrád meayébe látogatott. Hódmezővásárhelyen a városi pártbizottság székházában a megye és a város párt- és ta­nácsi vezetői fogadták. Vas- tagh Pál, a Csongrád Meavei Pártbizottság első titkára tájé­koztatta a helyi pártszervek megújulási törekvéseiről, a me­gye gazdasági, politikai hely­zetéről. A Politikai Bizottság taaja délután a porcelángyár köz­ponti 'üzemében a sajtó mun­katársaival találkozott és töb­bek között a rádió 168 óra cí­mű műsorának adott nyilatko­zatáról, az alternatív, függet­len szervezetekkel való nárbe- széd szükségességéről folyta­tott eszmecserét velük. Csonarád megyei látogatá­sának befejezéseként Pozsaay Imre részt vett és beszedet mondott az Alföldi Porcelón- qyár sportcsarnokában rende­zett pártaktíván. A legtisztességesebb dolog, ha azzal a saját megnyilatko­zásommal kezdem - mondotta bevezetőben —, ami különösen mélyen érintette a magyar tár­sadalmat és ilyen, vaqv amo­lyan indulatokat is fölkavart. Az 56-os eseményekről, azok megítéléséről van szó. A vita azzal indult: nem va­gyunk eredményesek. Hogy immár másfél évtizede nem tudjuk megoldani alapvető problémáinkat, s ez a nép bőrére megy. A nép egyelőre türelemmel, bár növekvő elé­gedetlenséggel kérdezi: ki a felefős? Én ezt tartom az alap­vető problémának. A népnek azt is tudnia kell, hogy mi tör­tént az országban negyven éven keresztül. A történelmi bizottság ennek tisztázását kapta feladatul, s azt is, hogy kutatásainak eredményeit hoz­za nyilvánosságra. Kinek-ki- nek életútjából, elkötelezettsé'- géből, megélt élményeiből adódóan a legkülönbözőbb ítéletei alakulhattak ki, s eb­ben legyünk toleránsak egy­mással. Ez a bizottság múlt pénteken ülésezett. Én az álláspontját hoztam nyilvánosságra, mégpe­dig abból a meggyőződésből, hogy valóban a nemzeti önis- ímeret és tisztázás irányába ha­ladunk. A formula, amelyet népfelkelésként jellemeztek a bizottságban, s mondtam is a 168 óra riportjában, nem le­zárt formulája, ítélete annak, ami a történésekhez tartozik. Hanem egy'rk aiánlott formula az ügy kezelésére. Mégpedig a néppel való megbékélés je­gyében. Mert nem veszi át po­litikai ellenfeleinek szóhaszná­latát, nem riasztja el szomszé­dainkat és szövetséges bará­tainkat, de elismeri az áldoza­tokat. Azt az áldozatot is, ami a nép hatalmáért történt. Ki­zárva belőle annak a 'marok­nyi, gaztetteket végrehajtó cso­portnak a rendszeren való erő­szaktételét. amely a nép nevé­ben szocializmusnak és prole­tárdiktatúrának hirdette 1949- től azt, ami tulajdonképpen eqy oligarchia kisajátított szer­vének volt az uralma. Ezekre a következtetésekre jutott a bi- zottsáq, s nem arra. hogy az áldozat hiábavaló volt. A politikai intézményrend­szer reformjáról, a gazdasági helyzetről, a kibontakozásról szólva Pozsgay Imre azt han­goztatta : ebben a vonatkozás­ban is van vita, de ez is ter­mészetes. Az igazi kérdés az, hogy a párt és egész politikája irányt tud-e szabni az események­nek, a cselekedeteknek, ha nincs meg az ehhez szükséges egység és az, hogyan lesz egység? Én azt mondom, egy­ség kell, de tekintélyi alapon nem lesz egység. Csak ha megvitatjuk a dolgokat, csak ha elszántságunk meggyőző­désből és nem felzárkózási igényből származik. Ahhoz, hogy egység legyen a gazda­ságban, társadalmi együttélés­ben, sok egyébben, ahhoz szervezeti elveinket, politikai normáinkat is újra kell gon­dolni. Befejezésül Pozsgay Imre többek között az alternatív szervezetekkel való együttmű­ködés kérdéseiről, az ország gazdasági helyzetéről beszélt, majd válaszolt hallgatói kér­déseire. Nem találtak holttesteket a magyar-román határon A Legfőbb ügyészség tény­feltáró vizsgálata egyértelműen megállapította: nem felel meg a valóságnak, hogy 18 holt­testet találtak a magyar—ro­már határ egy 50 kilméteres szakaszán. Ez egyértelmű cáfo­lata annak az állításnak, amely . a Magyar Demokrata Fórum gyulai városi szerveze­tének az Országgyűlés elnö­kéhez címzett - s a Magyar Nemzetben közzétett — levelé­ben szerepel - jelentette be dr. Nyiri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese pénteki saj­tótájékoztatóján. Valótlan a levélnek az a megállapítása is, hogy az il­letékes hatóság a menekültek mintegy 50 százalékát vissza­küldte Romániába; a statiszti­kai adatok szerint tavaly 6490- en lépték át illegálisan a ro­mán-magyar határt, s közü­lük 1652 személyt irányítottak vissza. A sajtótájékoztatón bejelen­tették: az ügyészség nem indít eljárást rémhírterjesztés bűn- cselekményének alapos gya­núja miatt. Semmi nem tá­masztja alá ugyanis, hogy a levél írói és közreadói a köz­nyugalom megzavarására tö­rekedtek volna. A sajtótájékoztatón Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében köszöne­tét mondott a Legfőbb ügyész­ség korrekt vizsgálatáért, s azt minden tekintetben megnyug­tatónak nevezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom