Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-26 / 57. szám

ön mit tud? Újabb „Fél­fordulat” Baján Személyes bejelentéseket is lehet tenni Forró nyara volt tavaly au­gusztusban a Sugovica-parti város közéletének, méghozzá egy újságcikk hatása váltott ki (kedély)hullómokot az álló­vízben. Az Élet és Irodalomban Tanács István - a Népszabad­ság szegedi tudósítója — „Fél­fordulat" címmel megjelent írásában egy kisvárosi pártbi­zottsági első titkár több évti­zedre visszanyúló viselt dolgait tárta föl, név és város megne­vezése nélkül. (A mű a MU- OSZ nívódíját kapta!) Baján ezután elindult egy folyamat. Azon a bizonyos pénteken órák olatt elterjedt a „hír”, fölvásárolták a lapo­kat és megkezdődött röplap formájában a fénymásolt pél­dányok terjesztése a postalá­dákba dobva. A Béke téri kor­zón, a focimeccsek szünetében és a különböző társasági hal­vacsorákon naponta újabb zaf­tos történetekkel „bővült" a helyi hatalom eddigi működé­séről szóló írás - szóban. Az­tán a pletykák után következ­tek a különféle hivatalos fóru­mok, ahol egyre bátrabban és többen tették fel a nyílt kér­dést; Bajáról van-e szó abban az ÉS-írósban. A hivatalos, ' őszinte válasz elmaradt! Csupán késő ősszel jelent meg egy rövid hír a megyei napilapban, hogy Popp György, a bajai városi pártbizottság első titkára - kérésére - de­cember 1 -jével korkedvezmé­nyes nyugdíjba vonul. An ek­korra már a helyi kommunis­ták a rendkívüli városi párt­értekezlet összehívását követel­ték, ami decemberben megtör­tént. Itt hangzott el - dr. Hor­váth István belügyminiszter és dr. Szabó Miklós megyei első titkár jelenlétében -, hogy a küldöttek kérik az ÉS-cikkben leírtak kivizsgálását Baján. December 17-én, Kecskemé­ten a megyei pártértekezlet megválasztotta az etikai bi­zottság elnökének Magyar Fe­rencet, a kecskeméti Szikra Ál­lami Gazdaság igazgatóját. Az 5 tagú testület munkaprog­ramja élén hétfőtől a „bajai- ügy" szerepel. Még az év vé­gén a megyei párt-végrehajtó- bizottságának megbízásából dr. Greiner Józsefnek, a Bács-Kis- kun Megyei Bíróság elnökének vezetésével egy bizottság vizs­gálta szintén a „Félfordulat" valóságalapját... — a tapasz­talatokról 8 oldalas emlékez­tető készült. Túl ezen a követ­kező hetekben az etikai bizott­ság elnöke - majd a helyi sajtó útján közli a pontos idő­pontot és .helyszínt — Bajái tart nyílt fogadóórát, ahol bá *- ki tehet szóbon és írásban egyaránt bejelentést. Tehát a félfordulat még nem fejeződött be ... Kovács Zoltán Akaratán kívül egy kis balhéba keveredett Aki 10 napot „ráhúz" a seregben- Milyen érzés látni, hogy katonatársaid levetik az egyen­ruhát és civil „gúnyába" búi­nak?- Természetesen nem jó, hogy nékem még maradnom kell, de igazán azt sajnálom, hogy így együtt az életben aligha ta­lálkozunk! — válaszol Molnár István őrvezető, aki február 14-én a pécsi Bajcsy-Zsilinszky Endre laktanyában nem szerelt le a társaival együtt.- Annyira megtetszett a ka­tonaélet, hogy „ráhúzol"?- Nem egészen erről van szó! Ugyanis csinóltom egy hülyeséget, emiatt tíz napra fogdába dugtak, s mivel ezek a napok nem számítanak bele a sorkatonai szolgálat időtar­tamába, így tíz napig még a hadsereg kenyerét eszem.- iMi volt ez a hülyeség?- Az egyik katonotársam- nak engedély nélkül kicserél­tem a ruháját, aki a cuccot hazavitte, azaz ellopta. Én ezt csak utólag tudtam meg, de •mivel - bár okaratomon kívül - segédkeztem az ügyben, fe­lelősségre vontak.- Milyen volt a fogdában? — Mivel tisztes vagyok, kü­lön zárkába tettek, s ez nem volt túl felemelő, mert ne.n tudtam kivel beszélgetni. Ellen­ben volt időm gondolkodni, s kipihentem magam. — Vagány gyereknek tartod magad? — Nem, egyáltalán nem, ezt sem vagányságból csináltam. Ezenkívül nem is volt különö­sebb összetűzésem a 18 hó­nap alatt, de hót ez sajnos megtörtént.- Mit csinálsz az elkövetke­zendő napokban, mi lesz a feladatod?- Még nem tudom, de ami­lyen munkával megbíznak, azt természetesen megcsinálom.- Szüleid tudják, hogy ké­sőbb mész haza? — Persze, telefonáltam ne­kik, hisz vártak volna. A hét végén már kellett volna dol­goznom otthon, de hát... En­nek az „afférnak" meg kell fi­zetnem az árát! Elmúlik ez a tíz nap is ... R. N. Német nemzetiségi programok Német nemzetiségi progra­mok egész sora zajlik május és október között. A német nemzetiségi fúvósverseny elő­döntőjét májusban Vaskúton és Tatabányán, döntőjét szeptem­berben Budapesten tartják. A német nemzetiségi néptánc­verseny elődöntője júniusban Pilisvörösváron, elöntője októ­berben Pécsett lesz. A néprojzi és honismereti, tábor májusi­ban, a képzőművészeti alkotó tábor augusztus végén, szep­tember elején a német nép­tánctanfolyam és az irodalmi szeminárium pedig júniusban fogadja a résztvevőket A hazai német nemzetiségi fiatalok július 3. és 13. között legyütt táboroznak NDK-beli, NSZK-beli és ousztriai társaik­kal a Tolna megyei Gyönkön. Július 15. és 25. között pedig Baján, a Bócs-Kiskun megyei délszláv és szlovák fiatalokkal együtt ismerik meg a nemzeti­ségek történetét, szokásait, ha­gyományait. A német nemzeti­ségi fiatalok országos táborát az idén augusztusban rendezik meg. „Szeletkéket" szeretnék ad­ni Grósz Károly baranyai lá­togatásának hétköznapjairól. Apró rezdüléseket arról, hogy váratlan helyzetekben miként reagál a magyar párt- főtitkár. Látogatásának elő­készületeiről, lebonyolításá­ról, emberi gesztusokat. Úgy kezdődött, hogy a pártbizottság épületében ösz- szefutottak az újságírók. Ko­rán érkeztünk, viszont jól­értesült forrásból, aki ez esetben egy megtermett úr volt adóvevővel a kezében, megtudtuk, hogy pillanatnyi­lag a 113-as kilométerszel­vénynél tart a két fekete Mercedes. / Grósz Károlynak megérke­zésekor virágcsokrot' nyújtott át a megyei pártbizottság két munkatársa. Szépet, tavaszi virágokból kötöttet. Ajándé­kot a délszláv klubban is kapott, lemezt jugoszláviai zenével, a Pécs szobrai című könyvet. Ajándékként a párt­bizottsági első programban picike kötözött virágcsokor dí­szítette az asztalt, a délszláv klubban kávét, sóstallért, pi­ci sós süteményeket és üdí­tőket fogyaszthatott a főtit­kár. Érdekes mozzanat volt a pártbizottság épületében ben, látta, hogy mellette üre­sen maradnak a székek, a megyei vezetők a vele szem­beni székeken foglaltak he­lyet. „Ennyire egyedül hagy­tok?” - mondta. „Azért ne megrendezett nyitótalálkozón az ülésrend is. Grósz Károly megérkezésekor, mielőtt he­lyet foglalt volna a terem­hidd, hogy ennyien vannak veled szemben” — válaszol­ta dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Pontosan hét órokor érke­zett Pécsre Grósz Károly, rendőrautók biztosításával, ugyanúgy, mint hasonló be­osztásban valamennyi vezető a világon. A pártbizottság épülete körül ugyanannyi munkásőr teljesített szolgá­latot ezen az estén, mint máskor. A programok gyor­sabb lebonyolítása érdeké­ben is a különböző helyekre vezető utakon rendőrök irá­nyították a közlekedést. Grósz Károly látogatásá­nak mindkét napján, bordós, önmagában mintás nyakken­dőt, sötét öltönyt és fehér inget viselt. Zakóját vékony fehér csikocskák díszítették. A délszláv klubban tartott első találkozó első hozzá­szólója felállt, így akarta kezdeni mondandóját. A főtitkár kérte, üljön le, egy­szerűbb úgy a beszélgetés. Grósz elvtárs este későn kávét nem kért, a délszláv klubban tartott találkozón nem jegyzetelt túl sokat, a sós aprósüteményt kóstolgat­ta. Bozsik László Hég elfogadnak jelent­kezéseket a Pécsi Ipari Vásárra Páratlan év lévén, az idén ismét lesz Pécsi Ipa­ri Vásár, melyet immár a 12. alkalommal rendez meg a Mecsetk-Tourist. Az or­szág gazdasági kistükrét adó seregszemlére július 14—23-a között kerül sor a régi és az új városré­szek találkozásában, az újmecsekaljai szabadidő­parkban, dhol 3300 négy­zetméternyi fedett és több tízezer négyzetméternyi szabad terület áll rendel­kezésre. — A kiállítói terület nagy részét már lefoglal­ták a cégek, de még el­fogadunk jelentkezéseket a 12. Pécsi Ipari Vásárra — kaptuk a tájékoztatást Trényi Józseftől, a Me- csék-Tourist kiállítás- és rendezvényszervező irodá­jának vezetőjétől. A kül­földiek közül már csak a finnek részvétele bizonyta­lan, viszont a hagyomá­nyoknak megfelelően be­jelentkeztek a jugoszlávok, az NSZK-beli Fellbach vá­ros, sőt Pécs törökországi testvérvárosa, Kütahya és 'környékének cégei is. A külföldi kiállítókat a váro­si sportcsarnokban helye­zik el. A rendező Mecsek- Tourist az idén nagy súlyt fektet a helyszíni árusítás szorgalmazására. Ezzel kapcsolatosan figyelemre méltó hír: a Baranyakor 350 ezer dollár értékben vásárol a kiállított külföldi árucikkekből és azokat fo­rintért árusítja. M. Z. „Agonizál a Hévízi-tó...” Beszélgetés dr. Czoma Lászlóval, a keszthelyi országgyűlési képviselővel Nagyobb a hangzavar, mint a valódi baj, mondják az egyik oldalon; agonizál hazánk je­les, nemzeti kincse, állítják mások. Mindkét ítélet ugyan­arról, a Hévízi-tóról fogalma­zódik meg. Ami tény: műsze­rek jelzik, hogy esik a víz hő­mérséklete és csökken a tavat tápláló forrós vízhozama. Pusz­tulnak a híres tavirózsók. A problémával elsőként dr. Czc- László, keszthelyi ország- gyűlési képviselő lépett a nyil­vánosság elé, amikor közel egy esztendővel ezelőtt a Parla­mentben kérdést intézett a tó sorsával kapcsolatban a kör­nyezetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszterhez.- A Hévízi-tó ügye kicsiben tükrözi a XX. század végi Ma­gyarországot összes orientációs zavaróval, gondjaival, problé­máival — állítja Czoma László.- A tő agonizál. A tó bioló­giai egyensúlya kezd megbom- loni. Azok a baktériumok, ame­lyek a tó kénes gőzét és izét °dják, már pusztulnak, miután 'bizonyos hőmérséklet alatt nem kedvező számukra a környezet. A gond itt kezdődik. A kormány, akinek ez ügy­ben már régen döntenie kel­lett volna, nem áll a helyzet magaslatán. így kerülhetett szembe Hévíz - ami tényleg e9Y egyedülálló érték, nekünk magyaroknak mindenképpen - az egész magyar népgazdaság alumíniumiparával és tröszti érdekével. ~ Ajkán január végén bá. nyász munkásgyűlést rendeztek, ahol egy nyílt levélben így fogalmaztak: a tavat nem fe­nyegeti a pusztulás veszélye. Viszont a bauxitbányászok szidalmazásának minősítették a Hévízi-tó körül kialakult kam­pányt. - Ha az ötvenes évek hangulatából maradt valami napjainkra, akkor azt itt érez­ni lehetett. A szónokok úgy ál­lították be a helyzetet, mintha Hévíz kapcsán a tisztességes bányászok kerültek volna a vádlottak padjára. Pedig nem erről van szó. Itt érdekek üt­köznek. Az egyik ilyen a tó megmentése, a másik az alu­míniumszükséglet. Azt kell megvizsgálni, melyik az erő­sebb. Bár szerintem ez nem lehet kétséges: Hévíznek van prioritása. Mert, ha ezt a dol­got most valahogy elrontjuk, s a tó tönkremegy, nem lesz olyan következő nemzedék, ami emiatt felmentést adna. A munkásgyűlésen elhangzott az is, 'hogy a Magyar Alumí­niumipari Tröszt hajlandó át­venni tulajdonosként a hévízi gyógyfű rdő-kórházat... Ez a vezérigazgató, dr. Dózsa Lajos mélységes cinizmusának jele volt. Ezzel talán azt akarta bi­zonyítani, hogyha ők átveszik az intézményt, a bányászatot okkor is lehet folytatni. Ennek a dolognak a minősítésétől el­tekintenék .. .1- ön szerint mi lenne a legjobb megoldás az ügyben?- Azt látni kell, hogy Nyíló­don valóban egzisztenciális lé­te fűződik a bányászoknak ah­hoz, hogy a lehető legtovább művelhessék a vágatokat. Eb­iből két doloq adódik. A geo­lógusoknak ki kell találni a vízvisszapótlás' lehetőségét, ami megszüntetné a tó veszé­lyeztetettségét. Am, ha erre ma nincs még megfelelő eljá­rás, akkor olyan bányákat kell megnyitni, amik vízkiemeléssel nem bontják meg a vízháztar­tást. Megjegyzem, a bauxit ez­zel nem vész el, a föld alatt marad unokáink örömére. De visszatérve a bánya leállításá­ra. Nem szabad megvárni az 1993-as évet, amikor a tervek szerint megszűnik Nyíródon a bányászat. Ma még ugyanis azt mondják a geológusok és a biológusok, hogy helyrebil­lenthető az egyensúly. De hogy mi lesz 4—5 év múlva? Azt senki ma nem tudja megmon­dani. S ha csak 1 százalék arra az esély, hogy akkorra a folyamat visszafordíthatat­lanná válik, nem szabad meg­kockáztatni. Ami egy éve Hévíz ügyében történik, az a magyar döntési mechanizmus teljes és tökéle­tes tükörképe. Még mindig csak az érdekegyeztető tárgya­lásoknál tartunk, pedig már egy esztendeje az „asztal fö­lött" van az üav. Pedig csu­pán a tényeket kefl egymás mellé rakni, megvizsgálva, •hogy mi hoz az országnak töb- )bet, mi a nagyabb — ha kel! eszmei — érték. Ez jelzi a* egész elmúlt 43 év gazdaság­politikájának bukfencét. Mert ha működött volna a legfel­sőbb számvevőszék, másképpen állna a helyzet. Nem politikai döntések születnének az efféle ügyekben, így elkerülhető lett volna annak idején a Bős— nogymarosi erőmű építésének megkezdése is. Rikli Ferenc Fotó: Erdei András vasdmapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom