Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-25 / 56. szám
Á tartalomból: A függeHenek , (5. oldal) Mi újság a megyeházán? (6. oldal) Razzia a város peremén (7. oldal) A pécsi kultúra frontjai (8. oldal) Elsőfokú ítélet a pécsi bundaperben (16. oldal) Az Elnöki Tanács ülése A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez, valamint az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i jegyzőkönyvhöz. Az utóbbi évek eseményei felvetették azt az igényt, hogy átmenetileg hazánkban tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívánó, menekültnek tekintendő külföldiek jogi helyzete megoldást nyerjen. Az Elnöki Tanács, januári kezdeményezésének megfelelően, tájékoztatót hallgatott meg az igazságügy-miniszter előterjesztésében a katonai szolgálat megtagadása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mintegy 70 személyt érintő szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását, majd elengedését a később hozandó jogszabály alapján. Az Elnöki Tanács a továbbiakban államtitkári felmentésekről és kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. Az MSZMP főtitkára Baranyában Új, korszerű diagnosztikai műszert adtak át hivatalosan tegnap rendeltetésének a POTE Radiológiai Klinikáján. Az új, Siemens gyártmányú Computer Tomograf nagy lépést jelent a diagnosztikában, hiszen segítségével milliméternyi pontossággal lehet olyan betegségeket is kimutatni, amilyeneket egyetlen eddig használt eszközzel sem lehetett. A gyár által előirt kötelező próbaüzemelés után a műszert dr. Bauer Miklós rektor adta át képletesen az intézet dolgozóinak. Egy lobogó alatt! Korszerű .Magyarországot! „Vannak napok, melyek nem szállnak el. De az idők végéig megmaradnak. Mint csillagok ragyognak boldogan, S fényt szórnak minden születő tavasznak." (Juhász Gyula) HNF Baranya Megyei és Pécs Városi Bizottsága, Baranya megye és Pécs Város Tanácsa Telt ház a pécsi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen T örténelmünkben 1848. március 15. a nemzeti összefogás és egység szimbólumát jelentette és jelenti ma is. 1848-ban a márciusi ifjak szabadságvágya fogalmazta meg a gondolatot — elpusztul az a nép, amelyik nem emeli fel önmagát. A haza és haladás érdekében kiáltott szavuk az egész nemzetet hozta lázba. Erre emlékezve nemzeti zászlónk alá hívjuk megyénk polgárait, hogy együtt ünnepelje idős és fiatal, magyar és velünk élő nemzetiségi március 15-ét. Az erősödjön bennünk, ami összeköt, a nehezen szerzett értékek védelme, a nemzet, az ország, a szükebb haza, Baranya jövőjéért érzett felelősség. Március szelleme szolgálatra kötelezi Kötelez arra, hogy forradalmian mozgalmas napjainkban, külső és belső békénk érdekében a legjobban végezzük dolgainkat. Tegyük ünneppé mindannyiunk számára ezt a napot azzal is, hogy a kokárdák, a házak homlokzatán lobogó zászlók, az ünneplőbe öltözött gyermekek virágai szavak nélkül is fejezzék ki nemzeti összetartozásunk érzését. Hisszük, hogy éi «C".níin,( *48 hitvallásának ereje, vele nemzeti öntudotunk. A mai közszeiiemnvli' ££0rzo ha’ talmas áradata hitet jelent a magyar erőkben, hitet p magyar épitőmunkában, a megújulásban. Ünnepeljük együtt március 15-ét, legnagyobb nemzeti ünnepünket! Zsúfoltabb programot aligha lehetett volna összeállítani az MSZMP főtitkárának pécsi látogatásakor — Grósz Károly tegnap 12 órán belül találkozott a Mecseki Szénbányák fizikai munkásaival, majd a délelőtt folyamán a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Mecseki Szénbányák vezetőivel, országgyűlési képviselőkkel, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottsága tagjaival, a Pécs városi végrehajtó bizottság tagjaival, a Baranya megyei tömegkommunikációs eszközök képviselőivel. Mintegy 2500 résztvevővel a pécsi sport- csarnokban rendezett politikai nagygyűlésen beszédet mondott. Politikai nagygyűlés a pécsi sportcsarnokban Tisztelt Elvtársak! Köszönöm a meghívást és köszönöm, hogy megtiszteltek, és eljöttek. Szeretném elmondani, hogy tegnap este és ma délelőtt nagy emberi élményt okoztak nekem azok a találkozóik, ahol megismerhettem az itt élő emberek véleményét politikánkról, megismerhettem, miképpen látják a jelent és a 'jövőt, milyen kérdések foglalkoztatják. Rendkívüli benyomást tett rám a nyíltság, az őszinteség, a konstruktív segítőkészség, az útkeresés. Nagy erőt ad ez a mindennapi munkához, nagy erőt ad a pártfőtitkárnak és mindazoknak, akiknek ' feladatuk, hogy a párt megbízásából egy olyan program kialakításán és végrehajtásán munkálkodjanak, amely kivezet bennünket ebből a nehéz, konfliktusokkal terhes idősrákból. En úgy gondolom, hogy történelmi léptékű politikai és gazdasági változások elején tartunk, és több-kevesebb sikerrel formáljuk, alakítjuk e változást. Mi a változás lényege és iránya? — Egy modern, hatékonyan működő, az egyéni és o közösség érdekét jobban kifejező és szotgaio, uC C! Vetelményeket is egyértelműbben megfogalmazó politikai és gazdasági rendszer kialakításán munkálkodunk. E rendszer tartalma szocialista. A szocialista elvek fokozatos erősödése a nemzet felemelkedését szolgálja, és at egyén boldogulását is biztosítja. Formája még kialakulóban van. Ugyanis hosszú évtizedekig tartó, következetes munka eredményeképpen ölthet csak testet az a modell, amelynek megterembe kell illeszteni a magyar gazdaságot a világgazdaság folyamatába úgy, hogy az egyrészt. a szocialista világ- gazdaság mechanizmusában is aktivan részt vegyen, másrészt jelentsen egy szélesebb, eddigieknél nagyobb perspek- tivájú nyitást a fejlett tőkésországok felé. Ha ezt a folyamatot a gazdaságban néhány szóval kéne jellemeztésén ma nagyon sokan együtt munkálkodunk. Ugyanakkor azt is tudom, hogy ez a modell befejezett soha nem lesz, ez mindig változni és alakulni fog. S reméljük, gazdagodni is. Eszköze a három fő vonalon végrehajtott reformunk lehet. A gazdaság reformja, a politikai reform és ideológiaiszellemi reformmozgalmunk- kibontakozása teremtheti csak meg azt a politikai struktúrát, amelyben a magyar nemzet felemelkedését biztosítani lehet. E munka' során szakítanunk kell a múlt összes tetten érhető hibájával, ugyanakko, - nyomatékosan szeretném hangsúlyozni - meg kell őriznünk mindazt az értéket, amit a négy évtized alatt felhalmoztunk. Megújítási -szándékunk nem juthat el az értéke« tagadásához. Tudnunk kell, hogy nem nulláról indulunk, hanem folytatunk valamit. De meg is szabadulunk közben sok olyan tehertől, melyet vagy az élet meghaladt, vagy amit rosszul csináltunk. nem, akkor az: reform, liberalizáció, munka és stabilizáció. Ezek azok a főbb tartóoszlopok, melyre ez a program épült. A feltételek fokozatos megteremtésével egy- időben kell tehát kialakítanunk a magyar gazdaság új működési rendszerét. Ennek főbb elvei kialakulóban vannak. A szocializmushoz vezető út hosszú lesz, és ma úgy tűnik, ennek az útnak csak az első állomásán tartózkodunk. Egyik fontos eleme ennek az útnak egy vegyestulajdonú gazdaság megteremtése. Felvetődik a kérdés: ezzel visszalépünk, vagy előre? Én úgy fogalmazok, bizonyos vonatkozásban visszalépünk. Úgy lépünk vissza, hogy az a haladást fogja szolgálni. Rosszul tettük, amikor a közösségi tu(Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napiolM XLVI. évfolyam, 56. szám 1989. február 25., szombat Ara : 5,30 Ft Grósz Károly beszédét mondja o nagygyűlésen Gazdasági reform ......... > i.iu.i__ Ez ek közül a legmuuiyu- zottaub 0 gazdasági reform, bár még rendszerszerűen nem működik. Megítélésem szerint 2—3 esztendő 'kell hozzá, hogy ez a gazdasági reformprogram is egy egységes mechanizmussá álljon össze. Miért kell ennyi idő rá? - Mert meg kell állítani a magyar gazdaság leépülésének -folyamatát, el kell kezdeni a gazdasági struktúra és termékszerkezet érdemi átalakítását.
