Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-23 / 54. szám

2 Dunántúlt napló 1989. február 23., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 20—21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kivül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Párt- bizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, vala­mint a központi sajtó vezetői, A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta: — Fejti György előterjeszté­sében az új alkotmány kon­cepcióját; — Ivónyi Pál előterjesztésé­ben az agrárpplitika megújítá­sára tett javaslatot; — Lukács János előterjeszté­sében a városi és a megyei pártértetkezletek, illetve pártbi­zottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést; a pártmozgalom néhány szer­vezeti eljárásának módosítását, valamint — Grósz Károly előterjeszté­sében a személyi javaslatokat. I. © A Központi Bizottság je­lentést hallgatott meg a jelen­legi alkotmány felülvizsgálatá­ról és kialakította állásfogla­lását az új alkotmány koncep­ciójáról. Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972- ben módosított alkotmány fe­lülvizsgálata az országos párt- értekezlet határozatának meg­felelően - pofitikai és tudo­mányos vitákkal, s gondos szakmai munkával - befejező­dött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdőd­jön meg az új alaptörvény, Magyarország alkotmányának előkészítése. © Az új alkotmány olyan törvény legyen, amely alapvető kérdésekben - más jogszabá­lyok körbeiktatása nélkül — önmagában is alkalmazható jogként1 érvényesül. Építsen a több mint ezeréves magyar ál­lamiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egye­temes alkotmányfejlődés mara­dandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire. Fejez­ze ki, hogy Magyarország sza­bad, demokratikus és szocia­lista állom, államformája to­vábbra is népköztársaság. A ■társadalmi-gazda sági-politikai rendre vonatkozó fejezet eze­ken az értékeken alapuló el­veket rögzítse. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nem tart igényt veze­tő szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politi­kai munkára alapozott megha­tározó szerepet kíván betölte­ni. © Az emberi és az állam- polgári jogok, illetve köteles­ségek - nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségákmá- nyokban vállalt magyar köte­lezettségekkel összhangban — jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek az új alaptör­vényben. Az állam és az ál­lampolgárok kapcsolatában is teljes körűen érvényesüljön • a jogállam eszméje. © Az alkotmány teremtse meg a modern állam intézmé­nyi feltételeit. Fejezze ki; az Országgyűlés — a népfelség elve alapján - alapvetően fon­tos jogok hordozója, de nem ezek összességének letétemé­nyese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtoko­sa. Biztosítsa, hogy a törvény­hozó hatalom mellett a végre­hajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással működ­jön. Mindezek érdekében a Köz­ponti Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó ja­vaslatokat, nevezetesen; a köztársasági elnöki tisztség be­vezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bí­ráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létre­hozását. A Központi Bizottság indo­koltnak tartja, hogy az alkot­mány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megterem­tését. Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani. © A Központi Bizottság tá­mogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzít­se a nemzeti jelképeket. Aiánlja. hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. II. A Központi Bizottság megvi­tatta az agrárpolitika megújí­tásának koncepciójáról be­nyújtott javaslatokat és meg­állapította; © Az MSZMP eddig folyta­tott agrárpolitikája — amely­nek alapjait az 1957. évi ag­rártézisek rakták le - sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyama­tosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazda- sági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi ke­reteket, elősegítette a korsze­rű termelési módszerek alkal­mazását, valamint a mezőgaz­dasági kistermelés kibontako­zását. Az eltelt hárorfi évtized­ben a mezőgazdaság termelé­se megkétszereződött, az élel­miszeriparé pedig a háromszo­rosára emelkedett. Az ország­ban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élel­miszerellátás. Az élelmiszerek legyharmadót exportáljuk. Ez az agrárpolitika korsza­kos változást hozott a paraszt­ság és a magyar vidék életé­ben, de eredményeinek egész lakosságunk is haszonélvezője. © A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaság­politikánk tévedései, gazdasá­gunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásu­kat az élelmiszergazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továb'bvi teje e lód á rha ta t lám ná teszi agrárpolitikánk megújí­tását. A Központi Bizottság fon­tosnak ítéli, hogy az élelmi­szergazdaság továbbra is tart­sa meg stabilizáló szerepét. Ezért: — illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogó koordináló erővé; — elengedhetetlen a hazai éle lm i s ze re 11 át ó s s z ín v ona I á ­nak további javítása és az exportpozíció erősítése; — a termelés minden terü­letén érvényesüljön a minősé­gi szemlélet, javuljon a ha­tékonyság és a jövedelem - termelő képesség; — az agrárágazat továbbra is vegyen fészt a vidéki tele­pülések fejlesztésében, járul­jon hozzá a falvak népességé­nek meg ta rtá sóhoz; — fordítson nagy gondot a természeti és emberi környe­zet megóvására, ápolására. © A párt megújuló agrár­politikája a szektorsemleges­ség következetes érvényesíté­séből. az élelmiszertermelés­ben részt vevők esélyegyenlő­ségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gaz­dagítását és ehhez a köz­gazdasági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági sza­bályozás általános rendszeré­be. ugyanakkor érvényesülje­nek az ágazat sajátosságai is. © A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-terveze­tét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsátja, ugyan­akkor igényli a szakmai, tu­dományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véle­ményét is. A testület a tár­sadalmi vita tapasztalatait fi­gyelembe véve még ebben a félévben kialakítja és meg­hirdeti a párt agrárpolitikáját. III. © A Központi Bizottság megvitatta a városi és a me­gyei pártértekezletek, valamint az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések politikai tapasztalatai­ról készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a ki­bontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, dem okrotikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangbon vannak az or­szágos pártértékezlet állásfog­lalásával, és megfelelő alapul szolgáinak a további munká­hoz. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az eddigi pártérte­kezletek segítették az , új ten­nivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálá­sát. A Központi Bizottság megál­lapította. hogy a pártértekez­letek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testü­letek összetétele, kialakuló­ban vannak a szükségessé vált politikai változások sze­mélyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte o párt­tagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket te­remtett a mozgalmi munká­hoz. @ A pártfórumok tapaszta­latai is megerősítik a Közpon­ti Bizottságnak azt az elhatá­rozását, hogy meg kell gyor­sítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitá­kat, a helyes álláspontok ki­alakítását. A Központi Bizottság követ­kező ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP de. mokrati'kus és hatékony műkö­désével összefüggő teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kriti­ka, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésé­nek elvi és gyakorlati kérdé­seit; a párton belüli választá­sok új rendjét; o munkahelyi és a lakóterületi alapszerveze­tek feladatait és a párt szer­vezeti felépítésének korszerűsí­tésére vonatkozó javaslatokat. © A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártér­tekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen elő­idézhetik a pártmozgalom be­felé fordulását egy olyan idő­szakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadalmi fo­lyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a párt- értekezleteket, amelyek az or­szágos pártértekezlet állásfog­lalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-ig tartsák meg. IV. ' A Központi Bizottság szerve­zeti kérdésekkel is foglalko­zott. © Az utóbbi időszakban je­lentősen nőtt a Központi Bi­zottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fon­tos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a pórt egészének működésével, a vezető testüle­tek munkájával, valamint a pártvezetők és tisztséaviselők közszereplésével kapcsolatban. A Közpanti Bizottság ezért rnr tézkedett arról, hogy a leve­lek tartalmát a testület tag­jai megismerhessék és a dön­téshozatal során figyelembe vehessék. © A Központi Bizottság módosította a szervezeti sza­bályzatnak a tagfelvétellel fog­lalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszervezetek szuverenitását, és eltörölte az irányító pártbi­zottságok tagfelvételt jóváha­gyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó taaayűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számit. Ettől kezdve gyakorolhatja jo­gait az újonnan felvett párttag és a tagsági díjat is eszerint fizeti. V. _______________I A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást;- Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának nyugdíjba vonuló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az El­nöki Tanács nyugalmazott el­nökét - érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre fel­mentette központi bizottsági tagságuk alól. — A testület tudomásul vet­te Stadinger István bejelenté­sét arról, hogy kérni fogja az Országgyűléstől elnöki tisztsé­géből való felmentését. KEDVES VÁSÁRLÓIT a DALIA Kozmetikai Szaküzlet. (Kossuth L. u. 41.) FEBRUAR 23-án és 24-én 14 órától 17 óráig. Vásárlás esetén meglepetéssel is szolgálunk. Stadinger István nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) a rádiótól, a televíziótól és az írott sajtótól is interjút kértek. Köszönöm az érdeklődést, mely úgy hiszem, az Ország- gyűlés elnökének, a közhivatalt viselő embernek és csak eset­legesen Stadinger Istvánnak szól. Ahogy az ilyenkor lenni szo­kott, különböző hírek kaptak és kapnak szárnyra. Teljesen természetesnek tartom, hogy az emberek találgatják, vajon mi áll a döntés hátterében, mi késztetett erre a bejelentésre. Arra, hogy mindenkinek külön- külön válaszoljak, sem tudnék időt szakítani, ezt kérem, lás­sák be. Különbséget sem aka­rok tenni, hogy kinek a kérdé­sére válaszolok és kinek nem. Ezért választottam a mostani formát arra, hogy elmondjam önöknek: nincs semmiféle kü­lönleges, közvetlen vagy konk­rét politikai oka az Országgyű­lés elnöki tisztségéről való le­mondásomnak. Azt azonban, hogy milyen okok vezettek er­re a számomra igen nehéz döntésre, már csak a tisztelet miatt is úgy gondolom, nekem először a parlamenttel köteles­ségem közölni. Ezt március 8-ón megteszem. I^ORA A NAGYVILÁGBAN Cukorgyári rabbanás Szlavákiában Csehszlovákia: Nagysurányban február 21-én tűzoltók vizsgálják át a helyszínt, miután robbanás történt egy üzem épületében. Súlyos robbanás történt ked­den - mint már jelentettük - a dél-szlovákiai Nagysurány cukorgyár malmában. Heten megsebesültek, közülük hármat kórházban ápolnak, heten el­tűntek. Az ismeretlen eredetű robbanás után tűz ütött ki, amelyet csak több órás erő­Bush ázsiai körúton George Bush amerikai elnök szerdán Ázsiába utazik: részt vesz Hirohito japán császár te­metésén, majd ellátogat Pe- kingbe és Szöulba. Brent Scowcroft, az elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója kedden elmondotta, hogy Bush kétol­dalú tárgyalásokra is felhasz­nálja majd tokiói tartózkodá­sát. Rövid időre találkozik töb­bek között Francois Mitterrand francia elnökkel, Richard von Weizsöckerrel, az NSZK elnö­kével s a közel-keleti válság­ról tárgyal Husszein jordán ki­rállyal, Mubarak egyiptomi és Herzog izraeli elnökkel. Bush tokiói útja nyilván el­sősorban Japánnak szól, ahol minden jel szerint igen nagyra értékelik az amerikai elnök részvételét az egykori háborús ellenfél temetésén. Scowcroft szerint Bush pe­kingi útja a két ország „bará­ti, érett és szilárd" viszonyát hivatott aláhúzni. Bush elnök Peking után haza­térőbe!) négy órát-tölt Szöul­ban és beszédet mond a par­lamentben. A Fehér Ház sze­rint a látogatás egyszerre szól a fontos katonai szövetséges­nek és a Dél-Koreában kibon­takozó demokráciának. feszítéssel sikerült eloltani. Mi­vel a romokat még nem tudr ták eltávolítani, egyelőre nem ismeretes, hogy az eltűntek közül életben maradt-e valaki. A robbanás több mint kétmil­lió korona kárt okozott. A ha­tóságok megkezdték a szeren­csétlenség körülményeinek ki­vizsgálását. Gorbacsov Donyeckben (Folytatás az 1. oldalról.) Indulatosabbá akkor vált a beszélgetés, amikor a lakás­gondok jöttek szóba. Mint el­hangzott, az elmaradás követ­keztében mintegy 60 ezer bá­nyászcsalád vár lakásproblé­máinak megoldására. Az utcán köréje gyűltektől elköszönve Gorbacsov a Do- nyeckgormas kombinátot ke­reste fel, amely szintén átállt az önelszámolásos gazdálko­dási rendre. • Jelcin jelölése Borisz Jelcint kedden egy moszkvai választókerületben is a Népképviselők Kongresszusa küldöttjelöltjének választották. Mivel a peresztrojka élharcosa­ként ismert Dolitikus a Szov­jetunió több varosában is a jelöltek közé került, neki kell eldöntenie, melyik kerületben kíván indulni a március végén tartandó választásokon. A több mint ötórás moszkvai jelölőgyű­lésen 10 pályázó közül titkos szavazással választották meg a két jelöltet. Jelcin mellett Jev- genyij Brakov, a moszkvai ZIL autógyár igazgatója kapta a legtöbb szavazatot. Gázrobbanás Komlón Három sérültet kórházba szállítottak Iszonyú erejű detonáció ráz­ta meg tegnap kora este, 17 óra után néhány perccel Kom­lón, a Sallai utca 26. szám alatti többszintes lakóház egyik második emeleti lakását. A tűzoltóság megyei parancs­nokságára a robbanásról 17 óra 15 perckor jött a jelzés. A helyszíni szemle első benyomá­sai alapján propán-butángóz robbant a nyugdíjas Bednár házaspár konyhájában. Az idős embert és feleségét a mentők a pécsi Honvéd Kórházba szál­lították égési sérülések miatt, egy szomszédot sokkos álla­potban vittek el. A vizsgálatot a rendőrség és a tűzoltóság közösen folytatja. Az anyagi kár jelentős. A helyszínen készült ripor­tunkat a holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom