Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-22 / 53. szám

1989. február 22., szerda Dunantffli napló 3 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Gorbacsov Lvovban Kiagy hangsúllyal beszélt a nemzetiségi kapcsolatokról ked­den Lvovban Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára ukrajnai útja során látogatott el a Kár­pátok lábánál fekvő soknemze­tiségű történelmi városba. A helyi lakosokkal és az Elekt­ron nevű nagyvállalat dolgo­zóival folytatott beszélgetése­ken kezdve- a szövetkezetek tevékenységétől egészen az or­vosi ellátás helyzetéig az egy­szerű embereket leginkább ér­deklő kérdések jöttek szóba. Az alkotó értelmiség helyi kép­viselői előtt az egyéniség sze­repének újraértékeléséről be­szélt. A nemzetiségi kérdés kap­csán a szovjet vezető kiemel­te, hogy a nagy és kis népek viszonyában sok mindent újra kell „értékelni a Szovjetunióban. Kafr Nama, Ciszjordánia: Palesztin nemzeti lobogókkal felvo­nuló tüntetők menekülnek egy izraeli katonai helikopterről ki­lőtt könnygázgránátok elől február 20-án a megszállt területen. (MTI TELEFOTO) 4- KAIRÓ: Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter kedden Kairóban folytatta elő­ző nap megkezdett tárgyalá­sait egyiptomi kollégájával, Eszmat Abdel-Megiddel, majd ezt követően Atel Szidki kor­mányfővel találkozott. Este Se- vardnadze a kormánypárt poli­tikai klubjában tartott volna egy nagy érdeklődéssel várt előadást a Szovjetunió nemzet­közi politikájáról és a közel- keleti rendezéssel kapcsolatos moszkvai erőfeszítésekről, az „áj megközelítésekről", de ezt egyelőre későbbre halasztották. Újabb sztrájkok Koszovóban A Sztori Org-i bányászok­kal vállalt szolidaritás jegyé­ben kedden délelőtt beszün­tették a munkát több koszovói üzem albán nemzetiségű dol­gozói. Megállt a termelés a Trepcsa műve:k olvasztójában és ólomfinomítójában, a Kisni- ca, Avalia és Goles bányák­ban, a Titova Mitrovica-i ak­kumulátor-, a prizreni textil- és a Szuva Reaka-i gumigyárban stb. Tucatnyi pristinai, obilicsi, orahovaci, urosevaci vállalat albán nemzetiségű munkásai az étkezdékben nem fogyasz­tották el az ebédet. Mint a Tanjug jelentette, a sztrájkhullám újabb tiltakozás a koszovói kommunista szövet­ség volt vezetői, köztük Azem Vlasi tavaly novemberi levál­tása, valamint az autonóm tar­tomány albán nemzetiségű munkásai akkor lezajlott tün­tetéseinek és tömegmegmozdu­lásainak hivatalos (nacionalis­tának minősített) értékelése ellen. Meghallgatás az Európai Parlamentben Tanúvallomások Romániáról Lesújtó és megdöbbentő ta­núságtételek hangzottak el a romániai állapotokról az Euró­pai Parlament Politikai Bizott­ságának keddi nyilvános meg­hallgatásán. Az Európai Parlament külön­böző politikai irányzatait rep­rezentáló képviselők és a több országból érkezett újságírók előtt Sérgio Ercini, a testület Politikai Bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Karel de Gucht, az em­beri jogi albizottság elnöke hangsúlyozta: ez a meghallga­tás alkalmat nyújt majd arra, hogy a képviselők tisztábban lássák a Romániában kialakult helyzetet. Elmondta, meghívást adtak át a román kormány képviselőinek is, de Románia távol tartotta magát. Meghív­tak továbbá több Romániában élő ismert ellenzéki személyi­séget, például Doina Cornea asszonyt, Radu Filipescut, Dán Petrescut - ám ők nem kap­tak lehetőséget a román ha­tóságoktól a kiutazásra. Megrázó tanúvallomást hall­hattak a megjelentek Ion Via- nu 1977 óta Nyugaton élő ro­mán pszichiátertől a pszi­chiátriának a politikai ellen­zékkel szemben történő alkal­mazásáról. Vianu elmondta: 1975-ben felügyelőként eljutott a Poiana Mare-I elmegyógyin­tézetbe, s ott tanúja volt an­nak, amint a csonttá soványo- dott elítéltek meztelenül álltak sorba a tisztálkodó helyiségek előtt, nyomorúságos kosztot kaptak, s a földre helyezett matracokon aludtak, leírhatat­lan higiéniai körülmények kö­zött. Hazatérve azonnal az in­tézmény bezárását javasolta, de erre nem került sor. Ide küldik azóta is a beszámítha- tatlanként pszichiátriai keze­lésre ítélt politikai ellenzékie­ket. A meghallgatás délután a falurendezési terv elemzésével és a kisebbségek helyzetéről szóló tanúvallomásokkal foly­tatódik. 4- KABUL: Az afgán fővá­rosban a biztonsági szervek nagyszabású razziába kezdtek. Házról házra járnak és fegy­verek, lőszerek után kutatnak. 24 óra leforgása alatt 39 fegy­veres ellenzékit tartóztattak le, hármat pedig megöltek. Több mint 250 kilogramm nyugati országokból, Kínából, illetve Pakisztánból származó robba­nószert, 150 aknát és három robbanószerkezetet koboztak el. 4- BONN: Kedden délben befejeződött a nyugatnémet­brit kormányszintű vélemény egyeztetés. A két napon át tartó tárgyalásokon sem Hel­mut Kohl kancellár és Marga­ret Thatcher brit kormányfő, sem pedig a szakminiszterek nem tudták megszüntetni a fe leket elválasztó nézeteltérése két a rövid hatótávolságú atomeszközök korszerűsítésének kérdésében. A képzés igazodjon a munkaerőpiachoz Szakmák és munkahelyek A felnőttképzés egyre sür. getőbb feladat. Emberek ke­rülnek az utcára, akik egyéb képesítés híján nem tudnak elhelyezkedni, vagy csak úgy, hogy vállalják a lénye­gesen rosszabb körülménye­ket. Boranyában mindenekelőtt a KIOSZ foglalkozik azzal, hogy új szakmához juttassa az erre rászorulókat vagy vállalkozókat A társadalmi igény hívta életre 1984-ben a KIOSZ égisze alatt mű­ködő Oktatási és Szakmafej. lesztési Központot. Az intéz­mény idén, február elsején Pécsett, az Iparosházban megnyitotta dél-dunántúli ki- rendeltségét, amelyhez to­vábbi három megye — So­mogy, Tolna, Zala - is tarto­zik. Tanfolyamaira nem csu­pán iparosok jelentkezhet­nek, hanem bárki, aki vala­milyen szakmára ki szeretné képezni magát. A nem élet­korhoz kötött mesterségekre már 14 évesen is lehet je­lentkezni. Az induló tanfo­lyamok nogyon sokszínűek: vállalati (ágazati), szakmun­kásképző, rokonipari átkép-‘ ző, betanító, egy szakmán belül magasabb képesítést adó és kifejezetten tovább­képző kurzusok. Amint 20—25 ember összejön, a tanfolya­mok azonnal indíthatóak. A kirendeltség vezetője, Kovács lázselné (a megyei titkárság főelőadója), a kö­zelmúltban kerekasztal-be- szélgetésre hívta meg a fel­nőttképzéssel foglalkozó szakembereket, hogy megis­mertesse velük elképzelései­ket. Itt kért szót Schmidt Ká­roly, a Baranya Megyei Ta­nács Munkaügyi Szolgáltató Irodájának vezetője. Elmond­ta, hogy munkára jelentke­zőknek mintegy 70 százalé­kát kell átképezni, hogy el tudjanak helyezkedni. Hogy az átképzésekre egyáltalán szükség van, az arra is visz- szavezethető, hogy nálunk 14 éves gyerekeknek kell el­dönteniük, milyen szakmát válasszanak. Nyilván sokan tévednek, később pedig nem érzik jól magukat munkahe­lyükön, mást szeretnének csi­nálni. Végül elvégeznek egy tanfolyamot, más szakmára képezik ki magukat. Azt hi­szik, minden rendbe jön, de A munkára jelentkezők hetven százalékát kell átképezni legtöbbször megint csak té­vednek: az új mesterséggel nem tudnak elhelyezkedni, mert nincs rájuk szükség. Oda jutottak, ahonnan elin­dultak. A megoldás: a mun­kaerőpiaci képzés, vagyis ki­zárólag olyan kurzusok indí­tása, amelyekre valóban szükség van. Az ilyen jelle­gű oktatásnak egyelőre nincs intézménye, illetve szervezet- lenül folyik. Egy erre a célra létrehozott dél-dunántúli ok­tatási központ sokat segíte­ne a mostani helyzeten. A munkaügyi iroda addig is fölméri, hogy a baranyai munkaerőpiacon milyenek az igények. Idén 18 szakmai tanfolyamot hirdettek meg. Az ezekre jelentkezők zsebé­ben már kezdetben ott lapul a vállalati szerződés, vagy ha nem, az iroda nagy va­lószínűséggel el tudja he- .lyezni őket. Bizonyára nem lesz haszontalan szószaporí­tás a szakmák fölsorolása: minősített hegesztő, külföldi vonafvezető, külföldi jegy­vizsgáló, buszvezető, általá­nos egészségügyi asszisztens, bankügyvitel, számítógépke­zelő, pénzügyőr, hajós, gép­író, ács-állványozó, idegen- forgalom, vasbeton szerelő, vájár, eladó, autóvillamos- ság-szerelő, húsipari csonto­zó. Fontos tudnivaló, hogy a munkaviszonyban nem állók, a pályakezdők előnyt élvez­nek. Mindeddig nem esett szó a gimnáziumi érettségi után álló tanácstalanokról. A ke­rékasztal másik vendége, Be- dő Zsuzsa, a Baranya Me­gyei Pedagógiai Intézet mun­katársa elsősorban a lányok problémáiról szólt. A gimná­ziumi érettségivel rendelkező lányok szakmatanulási lehe­tőségei korlátozottak: a me­gyében évente 600-700-an végeznek, de közülük csak 30-at tudnak foqadni a kö­vetkező szakmákban: kozme­tikus, fodrász, fényképész, fogműves, nyomdai fényké­pész és egyéb nyomdai pá­lyák, kesztyűs, dísznövény- kertész. Elenyésző a megyén kívüli lehetőségek száma: így Budapesten folyik kirakat- rendező- és dekoratőrképzés, könyvesbolti eladó, látsze­rész, fotó- és optikaicikk- eladó, ötvös- és vésnökkép­zés. Mindezek jó hangzású szakmák, kvalifikált embere­ket kívánnak, ám tudni kell, hogy a négy gimnáziumi osz­tályt elvégzők, de je nem érettségizők is jelentkezhet­nek. Mintegy 400 lány próbál­kozik meg a továbbtanulás­sal, általában 200-at fel is vesznek valamilyen felsőokta­tási intézménybe. Akiknek nem sikerült, azok igyeksze­nek olyan munkát vállalni, amely elősegíti továbbtanu­lásukat, például a jövendő orvosok ápolóként, vagy a későbbi pedagógusok képe­sítés nélküli tanítóként dol­goznak egy évet. Maradnak tehát azok, akik eleve nem tanulnak tovább: Baranyában évente mintegy 500-an. A városokban mun­kakínálat van az egészség­ügyben, a pénzügyben, az idegenforgalomban, a külke­reskedelemben, majdnem kétszázuknak. A tényleges probléma azzal a 300 lány­nyal van, akik falura kerül­nek vissza. A városban el­töltött négy év után a leg­többjük nem szívesen megy vissza, mert nem tudják, mi­hez kezdjenek magúkkal a közséqben. Sokan inkább vállalják az inqázást, a haj­szolt életmódot, a három műszakot vaqy a méregdrá­ga albérletet, csakhogy a városhoz kötődjenek vala­hogy. Az ő számukra volna szükséges olyan szakmákat ajánlani, amelyeket otthon, a vidéki családi hóiban, a háztáji mellett is művelni tudnak, nem utolsósorban meg tudnak élni belőle, és el tudják látni a gyerekeket, esetleg az idősebb szülőket - és mindezt nyugodt körül­mények között. A KIOSZ-ki- rendeltség több ilyen szak­másított tanfolyamot is indít a számukra idéntől: kötő­hurkoló, virágkötő, kézi-gépi hímző, női, férfiszabó, sző­nyegkészítő és javító, szűcs, filmnyomó, szitakészítő, bőr­díszműves, gép- és gyorsíró, és még sorolhatnánk. Nem kell tehát kizárólag a vá­rosra számítani, ha nem’ szükséges. Óvári Zsuzsanna és gyakorlati ismereteket is nyújt Szövetkezetalapító diákok Az iskolaszövetkezet részére készítenek oltványokat a villányi mezőgazdasági szakiskola II. éves tanulói Fotó: Proksza László Jövedelmező A villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben az elmúlt év második felében iskolaszövetkezetét alakítottak.- Elsődleges célunk az volt, hogy az iskolai foglalkozáso­kon túl a tanulók a szövetke­zet keretein belül elsajátítsák az alapvető munkaszervezési, gyakorlati, kereskedői készsé­geket. Az előállított terméke­ket a tanulók értékesítik, így a tevékenységük során termelő, szolgáltató, forgalmazó és ér­tékesítő feladatot is ellátnak - vázolta tömören az iskolaszö­vetkezeti forma céljait Szeder­kényi Ferenc, a szövetkezet ta­nárelnöke. Az elmúlt év októberében az iskola 200 diákja közül önként jelentkezve ötvenen léptek be a szövetkezetbe. Az alapítók Intéző bizottságot választottak, a továbbiakban a bizottság dönt az újabb tagok felvéte­léről. A szövetkezet alapításá­hoz szükséges alaptőkét az is­kola előlegezte meg, aminek felhasználósáról a későbbiek folyamán elszámolnak. A pénz­tárkönyvet felnőtt könyvelő ve­zeti.- Profilunk alapvetően az iskola jellegéhez igazodik- - mondja Szederkényi Ferenc. - A szőlő-gyümölcstermesztő sza­kos tanulók szőlőoltványokat, facsemetéket, palántákat, a dísznövénykertészeink díszcser­jéket, cserepesvirágokat nevel­nek és szárazkötészeti kompo­zíciókat készítenek, borászaink pedig a szőlő gondozásán túl, egyedülállóan az országban, pezsgőkészítéssel is foglalkoz­nak. Az előállított árut több csatornán értékesítjük. Már is­merve tevékenységünket, a kör­nyékről sokan keresnek fel bennünket vásárlási szándék­kal, de árut vesz át tőlünk a Zöldért és a pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat is. A ter­mékek egy része — elsősorban zöldség, .gyümölcs - itt hely­ben marad és az iskolához kapcsolódó kollégium ellátá­sát javítják. A diákok jobb ki­szolgálásért a szövetkezet ke­retein belül büfét nyitottunk a kollégiumban, ennek áruellá­tását a szövetkezet egyik hat­hatós támogatója, a Siklósi Áfész biztosítja. A büfét Ebner Gabriella harmadikos borász vezeti. O így nyilatkozott az első hóna­pok tapasztalatairól: — Ügy érzem, jól bejött ez a próbálkozás, már a kezdeti időszakban is havi tízezres forgalmunk volt. Pedig eleinte koptunk olyan árukat is, amik nem, vagy csak lassan keltek el. Tanultunk belőle, azóta igényfelmérés előzi meg az árurendelést. Az édességek, üdítők a legkeresettebbek, de tartunk szalvétát, levélpapírt és íróeszközöket is. Én egyéb­ként mindenképpen a tanult szakmámban szeretnék dol­gozni, kereskedelmi tapaszta­latok szerzésére azonban na­gyon jó lehetőséget nyújt ez a kis bolt. A szövetkezet az első, cson­ka év nyereségét egy videó- berendezés vásárlására ford i tóttá. A későbbiek során ezt hálózattá szeretnék bővíteni, a megmaradt pénzt pedig az el­határozás szerint utazásra, ki­rándulásiakra fordítják majd. Jelenleg paprika, paradicsom és salátapalánta neveléssel, szárázkötészeti készítmények előállításával foglalkoznak a tanulók. A tavasz' eljöttével kerül azután sor a jzőlőolt- ványok osztályozására, a dísz­növények ültetésére, dugvá­nyozására. Év végén a legjob­bak jutalmat kapnak eredmé­nyes munkájukért, de a lel­kesen dolgozó tanulókat talán nem is ez motiválja a legjob­ban. A produktum láttán más szemlélet, más értékrend ala­kul ki bennük, többen közü­lük már otthoni munkájuk so­rán is hasznosítják a szövet­kezetben tanultakat. K. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom