Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-20 / 51. szám
1989. február 20., hétfő Dunántúli napló 3 fi szociális feszültségek legalább egy reszel A kincstárnok Szombaton délelőtt. A hosz- szú asztalok mellett több százan dolgoznak a pécsi totólottó körzeti irodában. Valami olyan hang van a teremben, mint mikor a selyemhernyók ezrei lakmároznak a lombon. A begyakorlott kezek között pörgő papírlapok egyike talán épp egy telitalálatos szelvény. Itt tehát hiba nem lehet. A munkát különben is szigorú ellenőrök felügyelik, akik egyike dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője.- Megbízásunkat a Pénzügyminisztériumtól kaptuk. Az a feladatunk, hogy ügyeljünk a törvényesség betartására, arra, hogy a szelvényfeldolgozás a lehető legszervezettebben. a szabályok, előírások szerint történjék. Ne legyei semmi esély arra, hogy a fogadók bizalma a játék tisztaságában meginogjon. Nagyrészt szabadidőnket áldozzuk erre, de van olyan eset is, amikor az ember a főmunkaidejében végzi ezt a szolgálatot. Dr. Szűcs József másfél évtizede dolgozik a jelenlegi, az első munkahelyén, ahova a főiskola elvégzése után mint Dr. Szűcs József sok szállal kötődik Pécshez, Baranyához gyakornok került. Emellett a PMSC gazdasági kérdésekkel foglalkozó álelnöke, a tanácsi pártbizottság tagja, a tanácsi dolgozók horgászegyesületének elnöke és két éve az uránvárosi körzetben mint tanácstag is tevékenykedik. — A városnak ezen a részén igen elöregedett a lakosság, így elsősorban szociális gondok merülnek fel. Ez az oka annak, hogy jómagam is főként azon munkálkodom, hogy a szociális feszültség legalább egy részét sikerüljön oldanunk. A Karikás Frigyes utcai iskola átalakításával például belátható időn belül megoldható lesz az idősek étkeztetése. Sőt lesz ott egy olyán helyiség is, ahol időnként összejöhet ez a korosztály. A tanácstagtársakon kívül ezt a murikat a népfrontbizottság, személy szerint Be- ke József is segíti, aki rendkívül odaadóan foglalkozik i lakossági gondokkal, bajokkal. Dr. Szűcs József 39 éves, a pénzügyi szakmai ismeretek megszerzése után 1981-ben elvégezte a Jogtudományi Egyetemet, jelenleg pedig másodéves a Politikai Főiskolán. Felesége pszichológus, egy ötödikes kislánya és egy hetedikes fia van. Munkájával elégedett, bár manapság nem éppen népszerű feladat a tanácson pénzügyekkel foglalkozni, úgy érzi az örök változás, a megújulás teljessé teszi életét.- Újabban sokszor kell nemet mondani pénzügyekben, de úgy érzem, ha sikerül ezt emberi oldalról megfogni és elmagyarázni, hogy miért, el lehet fogadtatni az érveket. Véleményem szerint a határozottság, a következetesség és a kiszámíthatóság, az amit követni kell a munkában. Mindez persze nem zárja ki a viták, a polémiák lehetőségét. Az egyszemélyi, megfellebbezhetetlen döntések ideje lejárt, még ilyen a köznapi ember számára kicsit markánsnak tűnő területen mint a pénzgazdálkodás is. Számomra például fontos tapasztalat, hogy soha sem lett veszteségem abból, ha egy korábbi személyes döntésemet az érvek hatására felül kellett vizsgálnom, mert valamelyik munkatársam meggyőzött a maga igazáról. Dr. Szűcs József egyike azoknak, akik 1 elfogadták a jelölést a tanácselnöki posztra. Bár Tolna megyei születésű, mégis sok szállal kötődik Pécshez, Baranyához. Magáénak érzi a várost, ahol él és szívesen tenne is azért. Sőt megvallotta azt is, hogy bármi is történjék, mindenképpen szívén viseli a megyeszékhely sorsát.- Nagyon szeretném, ha Pécs megőrizné kulturális szerepét, mediterrán jellegét, de közben a gondokról sem feledkeznénk meg. Gondolok itt például a jól ismert peremkerületi feszültségekre, a külső városrészek kereskedelmi ellátására, a szociális gondoskodás felerősítésére. De ugyanakkor fontosnak tartom a lakásgazdálkodás, a városüzemeltetés korszerűsítését, a Az MSZMP Központi Bizottsága elé kerülő írásos előterjesztés [Folytatás a 2. oldalról) ki a piaci viszonyok. A külkereskedelmi tevékenységre alakuljon ki offenzív külpiaci stratégia, és az ezt megvalósítani képes szervezeti, érdekeltségi rendszer. E területen a monopolisz- tikus pozíciókkal szemben célszerű erőteljesebben támogatni a többcsatornás értékesítési rendszerek kiépülését, ezért a külkereskedelmi tevékenységet az előállított termékek döntő részében a termelők alanyi jogává kell tenni. Az élelmiszertermelés pénzügyi szabályozása legyen kiszámítható, illeszkedjék be az általános rendszerbe, de az adó mértékének, a hitelezés feltételeinek kialakításánál továbbra is vegye figyelembe a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés sajátossá, gait. Az árrendszer továbbfejlesztése során a hatósági árak szerepe csökkenjen. Az árak közvetítsék a piaci viszonyokat és vegyék figyelembe a valós termelési költségeket, beleértve a támogatósok lehetséges leépítését is. A kedvezőtlen adottságú térségek termelőinek és egyes, lassan megtérülő beruházásoknak a támogatásával azonban hosz- szobb távon is élni kell. Az eddig kialakult szövetkezeti - szcrksze rveze ti -koma. roi érdekképviselet megújulása illeszkedjen a politikai intézményrendszer korszerűsödéséhez. Célszerű támogatni egy mezőgazdasági kamara, továbbá olyan szakmai, térségi szövetségek, egyesülések önszerveződését, amelyek gazdagíthatják az intézményrendszert. Pártértekezletek A jelentés bevezető része a többi között megállapítja: az országos pártértekezletet követően a megyei és városi párt- bizottságok nagy része nem tartotta indokoltnak pártérte- kezlet összehívását. Menet közben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy több városban és megyében a párttagság egy része nem osztja az irányító bizottságok önértékelését, s a bizottságok és tisztségviselők teljes körű megújítását tartja szükségesnek a párt iránti bizalom helyreállításához. A kibontakozó politikai küz. delem mind több pártbizottságot késztetett korábbi álláspontjának felülvizsgálására. 1989 januárjáig hét megyében, 49 városban, kerületben- köztük tíz megyeszékhelyen — hívtak össze pórtértékezle- tet, s jelenleg is folyamatban van több városi és egy megyei pártértékezlet előkészítése. Több helyütt még nem zárult le az e körüli vita. A jelentés további része az eddigi pártértekezletek előkészítésének és megrendezésének legfőbb tapasztalatait összegzi. Megállapítja, hogy e folyamatokat a teljes nyíltság és új, demokratikus eljárási megoldások létrejötte jellemezte. A pártbizottsági ülések és a pártértelkezletek politikai vitáiban helyenként élesen ütköztek egymással a megújulásért radikális lépéseket szorgalmazók és azok, akik a múlt értékeit részesítik előnyben, s inkább veszélyt látnak a politikai és gazdasági reformokban. A hozzászólások nagy többsége az előző időszak kritikáját tartalmazta, jóval kevesebben szóltak a teendőkről, s vázoltok érthető, áttekinthető helyi programokat. A küldöttek túlnyomó többsége az országban kialakult, válságos állapotokért elsősorban a párt korábbi országos és helyi vezető testületéit tette felelőssé. Hangsúlyozták: a párttagság mind nehezebben viseli el a rá nehezedő nyomást; a kialakult helyzetért , felelősséget nem érez, mert a korábbi döntésekben nem volt érdemi szerepe. A vitákból kitetszett, hogy a gazdasági reformok szükségességét a döntő többség támogatja, a megvalósítást illetően azonban lényegesek a nézetkülönbségek. A politikai reformok szükségességének általános helyeslése is különböző elgondolásokat takar. A jelentés a továbbiakban megállapítja: a vezető testületek megújítása, a tisztségviselők megválasztása valamennyi fórumon az érdeklődés homlokterébe került. A párttagság személyi garanciákat kívánt teremteni a szükséges politikai változásokhoz, valamint ahhoz, hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy a hatalmukat saját hasznukra fordító vezetők lkam pram ittál ják a pártot. Lényegesen megváltozott a testületek összetétele: a pártér- tekezleteken a régi vezető testületek tagjainak harmada került csak be a pártbizottságokba, végrehajtó bizottságokba. A pártfórumok egyik lényeges politikai tapasztalata, hogy a pártértekezlet állásfoglalásában tükröződő, fontos kompromisszumök egy része nem alkalmas a párton belül a politikai egység megőrzésére. Több kérdésben - különösen a pártok és az új társadalmi-politikai szervezetek, a párt jellege, szervezeti felépítése és irányítása kérdésében — az álláspontok nem az akkori kompromisszumokhoz közeledtek, hanem attól távolodták. Ez ma akadálya a politikai egységnek, és veszélyezteti a cselekvési egységet is. Ezért a lehetőség szerint gyorsítani kell a műhelymunkát és ° vitát, az új álláspontok kimunkálását. Az utóbbi kilenc hónapban igazi demokratikus 1 értékekkel gazdagodott a mozgalom — hangsúlyozza a jelentés, majd rámutat: tény, hogy ezzel párhuzamosan a szervezeti lazulás jelei is jól érzékelhetők. Ennek célszerű gátat vetni oly 'módon, hogy a tagság által kialakított, széles körű egyetértést kiváltó szervezeti és eljárási megoldásokat mielőbb szabállyá emeljük, a szervezeti szabályzat - kongresszusig tartó — ideiglenes módosításával. Végezetül a jelentés megái, lapítja: helyes volt a Központi Bizottság azon döntése, amely nem írta elő területi és helyi pártértekezletek összehívását, 'hanem ezt önálló mérlegelés tárgyává tette. Mindez pezs- 9est. új 'kezdeményezéseket, politizáló aktivitást szült. sikerüljön enyhíteni meglévő értékek megőrzését, a város küllemének, tisztaságának javítását. Meggyőződésem, hogy a tanácsi gazdálkodást vállalkozói szemmel it kellene gondolni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kiárusítanánk a várost, de a vállalkozásokkal, azok jövedelmei, hozadékai segítségével többet is tennénk az előzőleg felsorolt célokért, elképzelésekért. Alátámasztja ezt az is, hogy a költségvetési reformmal a központi források elosztásában várhatóan egy normatív rendszer fog megvalósulni, márpedig ez sokkal jobban szükségessé teszi a helyi erőkre való támaszkodást, az itteni jövedelemtulajdonosokkal való kapcsolat erősítését, a vállalkozói szellem meghonosítását a tanácsi munkában is. Ferenci Demeter —Jegyzetfüzetemből..-----Megbélyegzettek lettünk! A Reform hírmagazin II 6. száma közli a „pécsi egyetemisták lapja" sajtótérképét, melyet dr. Bozsó Béla „politikai munkatárs" (nemrég végzett jogász) állított össze. Állítólag „szubjektív benyomásai és persze széles körű tájékozottsága alapján értékelte a sajtótermékeket". Dr. Bozsó Béla bizonyára ezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy a megyei napilapokat, Így természetesen a Dunántúli Naplót is, „mint a megyei párt- bizottságok tulajdonában levő napilapokat" a „sztálinista" és a „balos" kategóriák közé sorolja. Igaz ugyan, hogy a Reform szerkesztősége, amikor minden indoklás, bizonyítás, ténylelsorolás nélkül közreadja a különböző jelzőkkel meghatározott kategóriákat, hozzáteszi, hogy dr. Bozsó Béla megállapításaival lehet vitatkozni, sőt meglepőnek tartotta, hogy hirmagazinukat úgy minősíti, hogy „egy húron pendülnek" az Élet és Irodalommal, a Moszkovszkija Novosztyivel és a „Lucidum Intervallum"-mal. Nem tudom, hogy dr. Bozsó Béla „politikai munkatárs" nevének és jelzőinek leírása mellett még mit tud besorolása „tudományos" elfogadtatása érdekében leisorakoztatni, mert ennek közlésére a Reform hírmagazin nem vállalkozott. Érdeklődéssel olvasnám, ha a jövőben erre ott sor kerülne! Ahogy azonban a „sztálinisiá"-tói a „szabad gondolko- dó"-ig áttekintem, hogy mely sajtótermékek szerinte milyen kategóriába kerülnek, számomra teljesen nyilvánvaló, hogy mind „szebb" minősítést kapnak azok, akik vagy egyre távolabb vannak, vagy nyíltan elhatárolják magukat az MSZMP politikájától. Egyértelmű, hogy a „sztálinista", a „balos" jelző politikai megbélyegzést jelent. Mi soha nem tagadtuk, hogy lapunk önként vállalt elkötelezettsége az MSZMP politikájának támogatása. Ha úgy tetszik, rólunk mindenki tudja, hogy pártlap vagyunk. Még akkor is, ha dr. Bozsó Béla abban a tévedésben van, hogy mi a megyei pártbizottság tulajdonában vagyunk. Egy jogtudományt elsajátitónak tudnia kellene, hogy mi a különbség a szellemi hovatartozás és a tulajdonjog között! Továbbá érdemes lett volna azt is mérlegelnie, hogy amikor átlagosan 90 ezren vásárolják naponta lapunkat, és a közvéle- méqykutatások szerint ez azt is jelenti, hogy minden megjelenésünket legalább ketten olvassák, akkor ez bizonyítja, hogy Baranya megyében egyben egy tömeglap is vagyunk, hiszen ez a szám jóval meghaladja a baranyai párttagság létszámát! Azt gondolom, hogy a megbélyegzésnek talán éppen ez a legfőbb célja: eltántorítani a megyei lapoktól ezt a nagyszámú olvasótábort, bizalmatlanságot kelteni körükben, elvi alapállásunkat, szavahihetőségünket megkérdőjelezni. Én bízom abban, hogy ezt nap mint nap olvasóink döntik majd el a jövőben is! Egyet mégis becsülök dr. Bozsó Béla véleményében: nyíltan vállalja a jelzőiTeszem ezt azért, mert az utóbbi időben megszaporodtak a hozzánk érkezett névtelen levelek, melyek hasonló bélyegekkel illetnek bennünket. Köztük gyakorta jelentkezik valaki, aki egyszerűen csak a GYÁVA fedőnevet használja. Ő valóban gyáva, mert a ránk szórt mocskolódásaihoz nem meri nevét adni. Mi pedig minden írásunkhoz adjuk nevünket!
