Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-17 / 48. szám

2 Dunántúli napló 1989. február 17., péntek Fenn kell tartani a tejtermékek állami támogatását (Folytatás az 1. oldalról) lesznek! Az a véleményem, Ihocjy a korszerű táplálkozás ér­dekében a tejtermékek állami támogatottságát fenn kell tar- tani, máskülönben ez egyéb te­rületen visszaüt, gondolok itt például az egészségügyi ki­adásokra. A húspénzhez ha­sonlóan, be kellene vezetni a tejpénzt a rászorulóknál. A januári összesített értéke­sítési adatók még nem mutat­nak különösebb csökkenést: tejből mindössze 1,8 százalék­kal fogyott kevesebb ez év el­ső hónapjában, mint tavaly ja­nuárban (a havi tejértékesítés 2.5 millió liter), a sajteladás öt százalékkal esett vissza.- Idén az első héten a tej­termékek átlagos napi forgal­ma a korábbinak a két-három- szorosára nőtt a felvásárlás következtében, aztán tizediké­itől nyolcvan százalékos szintre csökkent — mondja Preinet Mihály, a Pécsi Tejüzem áru­forgalmi vezetője —, végül is igy jött ki az, hogy lényeges különbség nincs az 1988 és az 1989 januári forgalmak között. A február 1—10-ig tartó idő­szakban a bázishoz képest öt tonnával csökkent a sajteladás, a tejföl- és túróértékesítés ha­sonlóan visszaesett, a tejvá­sárlás 5,1 százalékkal le­csökkent, viszont a hagyomá­nyos vaj forgalma szinten ma­radt, a Party vajkrémé pedig négy tonnával nőtt (kilenc ton­náról tizenháromra). Preiner Mihály felhívja a fi­gyelmet az alacsonyabb zsír- tartalmú tej, tejföl, vaj, vala­mint az ömlesztett sajtfélék (Túra, Hóvirág) vásárlására, sőt kijelenti, hogy 'a jugoszláv vevők előbb felfedezték, hogy a Karaván jó sajt, mint a ha­zai fogyasztók. (Ráadásul ki­lónként 24 Ft-tal kevesebb a trappistánál.) Amikor az áru; Iforgialmi vezetőt arról kérde­zem, hogy lehet-e olcsóbbá tenni a tejtermékeket, határo­zott nemmel felel: a tej ösz- szetétele behatárolja a gyárt­mányokat! Straub János arról is tájé­koztat, hogy bár á sajtnál, tej­nél csökkent a belkereskedel­mi értékesítés, mégsem halmo­zódott fel eladatlan Részlet, ugyanis januárban 200 tonna sovány tejport szállítottak Ja­pánba, 20 tonna zsíros tejport Ausztriába, s februárra is ha­sonló volumenű a megrende­lés. A tőkés piaci sajtexport januárban 20 tonna volt,^ feb­ruárban viszont 80 tonna lesz. A gyártmányfejlesztés, a vá. lasztékbővítés, csomagoláskor­szerűsítés természetesen to­vább folyik a vállalatnál: ja­nuár közepén kerüit először az üzletekbe a Pécsi Tejüzem új terméke, az Ivó habart jog­hurt, naponta 6-700 litert el­adnak már belőle. Két hete léptek -piacra a Tejipari Kuta­tóintézettel közös fejlesztésű Rocky tubusos sajtkrémmel. Fo. lyamatban van egy jelentős csomagolástechnikai változta­tás: a túrót eddig kasírozott alufóliában kínálták, de ha­marosan megjelenik a boltok­iban a zacskós túró! A csoma­golásváltás előnye, hogV nő a termék felhasználhatósági ide­je. Az új csomagológépről Tar László tmk-vezető annyit mond, hogy a prototípus elkészült, több mázsa túrót adagoltak a próbaüzem során.1 Március 2- án tartják a csomagolási be­mutatót. Az ország valameny- nyi tejipari vállalatát meghív­ták, s számítanak arra, hogy ezt a csomagolási eljárást megveszik tőlük. L. Cs. K. Hitel-est Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) Csurka Istvánt Deficit című darabjának mintegy tíz éve történt pécsi letiltásáról kér­dezték — elmondta, „fémről" érkezett a helytelenítés. Csoóri Sándor a SZOT-tal, annak fő­titkárával nemrég történt MDF. konzultációról beszélt; és a kü­lönvélemények ellenére is igen hasznosnak ítélte a találkozót. Megkérdezték, mi az MDF ál­láspontja március 15. megün­nepléséről: Csurka István mondta el, az MDF elnöksé­ge kinek-kinek a letkiismereté- re bízza, kivel és mikor ün­nepli március idusát, illetve mindenütt a helyi körülmények megkövetelte magatartást tart­ják helyesnek. Lesznek közös és lesznek külön ünnepségek. E helyen szólt arról, hogy az MDF nem kíván párttá szer­veződni. Aktuális kérdésekről folyt ezután az eszmecsere, s meg­tudtuk, az MDF elnöksége Csurka István javaslatára táv­iratban üdvözölte Gorbacsovot az afganisztáni kiovnulás al­kalmával. Megbecsüléssel szólt a két íróvendég a Szov­jetunióban zajló változásokról, és bírálattal illette nemcsak a romániai, hanem a csehszlo­vákiai magyarsággal kapcso­latos hazai hivatalos állásfog­lalásodat is. Eszmecsere kez­dődött Timkó Iván jogász rész­vételével az alkotmányelőké» szítésről, a helyi és az ország- gyűlési választásokról, Pozs­gay Imre 1956-ról szóló nyi­latkozatáról, az MSZMP-ben létező többféleségről, a többpártrendszer esélyeiről. Csurka István ezt a hatalom megosztásával együtt látja lehetségesnek. Megkérdezték az íróvendégek véleményét a kibontakozásról, s itt Csurka azt a lendületet idézte, amely- lyel 1945 után felülkereked­tünk a pusztuláson. - Nem­zeti összefogással, alulról in­dítva képzelhető el a valódi megújulás -, összegezte, és aggodalommal szólt a mun­kások, a dolgozó rétegek helyzetéről. A Németh László hangoztatta minőség forra­dalmát ítélte aktuálisnak, s ki­emelte, az MDF alapelve és ereje az erőszakmentesség. - Magunkat kell először még­változtatnunk, és ezen keresz­tül magát a világot - fogal­mazott Csurka István. Cjoóri Sándor felemlítette, többen soknak tartják ma az elhangzó szavakat - a sok szó között azonban megkerülhetet­len igazságok fogalmazódnak meg hangoztatta. - Sza­vakban zajlanak az ütközetek, a magatartás forrdalma zajlik, s igy remélhető, hogy nem az utca lesz az eszmék össze­csapásainak színtere - mond­ta Csoóri Sándor. Tudósítá­sunk leadása idején ilyen gondolatokkal folytatódott a Hitel estje Pécsett. Gállos Orsolya Magyar Honvédelmi Szövetség Somogyapáti Honvédelmi Klub körbélyegzője ELVESZETT. , Használata 1989. február 13-tól ÉRVÉNYTELEN! Németh Miklós a főváros XI. kerületében (Folytatás az 1. oldalról) pórt legyen-e a kezdeménye­zője a többpártrendszernek. Dollenstein István tanácsel­nök elsősorban az eredmények­ről tájékoztatta a miniszterel­nököt. A többpártrendszerrel kap­csolatban elhangzott: szó sem (éhet arról, hogy az MSZMP kivonul a munkahelyekről, ott azonban alapvetően politizál­nia kell. A kormányfő leszögezte: a Központi Bizottság legutóbbi ülésének legfontosabb eredmé. nye az volt, hogy elkerülte a párton belüli szakadást. Az utóbbi napoknak a városrész hangulatát is jelentősen befo­lyásoló eseményeiről kifejtette: 1956 értékelésének kérdése oly módon robbant be a pártköz­életbe és a széles közvéle­ménybe is, hogy kitapintható volt a jelzés: ha nem vigyáz­nak, megtörténhet, hogy a Központi Bizottság „funda­mentalisták" és „reformkom- munisták" csoportjára szakad. Hogy ezt sikerült elkerülni, an­nak nemcsak a harckészség megőrzése szempontiából, ha­nem a gazdaság talpontarta- sa, működtetése miatt is nagy a jelentősége. A továbbiakban szólt arról: a történelmi olbizottság tanul­mányával eqyetért, azt elfo­gadja, de hozzátette: a Pozs- gay Imrével készített, inkrimi­nált interjú nem volt elég ár­nyalt. Szembe kell nézni a múlttal, mert ha az MSZMP nem tárgyalja kritikusan és ön­kritikusan saját 'múltját, akkor valóban az események után kullogó pártról és kormányzat­ról lehet beszélni, s a párt végképp elveszti legitimitását, a bizalom utolsó maradványa­it. Az MSZMP elkövette azt a hibát, hogy nem vette észre: nagy veszély rejlik abban, ha átengedi másoknak a terepet saját közeli történelmi múltjá­nak értékelésében, s állandó­an defenzív, védekező pozíció­ba szorul. A mai párt- és kor­mányzati vezetés egyik legna­gyobb hibája és felelőssége ez. Ilyen értelemben pozitívan kell értékelni Pozsgay Imre szereplését, mert a pártveze­tést állásfoglalásra késztette a pluralizmus, a platformszobad- ság, a többpártrendszer kér­désében. Az 1956-os események érté­kelésével kapcsolatban Né­meth Miklós megjegyezte: a feltárás nincs lezárva, hosszú évek munkája szükséges még az árnyalt kép kialakításához. A kutatók eddig 15 ezer ol­dalt dolgoztak fel. A pártve­zetésnek az a szándéka, hogy felveti a Szovjetunió illetéke­seinél: segítsenek abban, hogy minél előbb hozzáférhetők le­gyenek bizonyos, eddig a nyil­vánosság elöl elzárt levéltári anyagokhoz. Nagy hiba volt, hogy a párt­tagság nem vett részt az al­kotmány előkészítésében — hangsúlyozta, hozzátéve: nem lehet még egyszer elkövetni a sztálini modell átvételével járó hibákat. Fel kell vállalni, hogy a szocializmus magyar modelljét kezdjük el formálni, építeni, és ebben lesznek té­vedések. A modellváltásra ép­pen azért van szükség, hogy elkerüljük a rendszer válságát. A miniszterelnök végül - a pártbizottság tagjainak észre­vételére is reagálva - beje­lentette: várhatóan áprilisban dönt a kormány megújításáról. Megítélése szerint új arcokra van szükség a Minisztertanács­ban. ' A késő délelőtti órákban érkezett a miniszterelnök az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházába. Zsengellér István vezérigazgató üdvözlő szavait követően Szabó Klára, a kerületi pártbizottság titkára adott tájékoztatót a városrész gazdaságpolitikai tapaszta­latairól. Németh Miklós e fórumon is több kérdésben kifejtette véleményét. Megerősítette: nincs más esélye az ország­nak, mint azzal szembenézni, hol kell mindenképpen konti­nuitást vállalni a múlttal, az előző kormányok programjai­val, s hol vannak azok a pon­tok, ahol bátran kelt szakítani a még nem oly régen meg­fogalmazott , kormányprog­rammal is, mint a stabilizá­ciós vagy a kibontakozási program. A KGST reformja is szóba került az eszmecserén, Németh Miklós szerint a mechanizmus megújulását alulról építkezve hosszú folyamat eredményeként lehet elérni. A kormányfő programja a Magyar Kábel Művekben feje­ződött be. Laczkó Mihály ve­zérigazgató kalauzolásával megtekintette a korszerű tech­nikai bázison és technológiával működő telefonkábel-üzemet. Ezt követően a dolgozók kép­viselőivel találkozott, s tájéko­zódott a 106 éves nagyválla­lat tevékenységéről, gazdálko­dási eredményeiről. Az alkal­mat felhasználva kérte: tolmá­csolják társaiknak a kormány köszönetét azért a megértésért, amelyet a szorító és nagy ter­heket jelentő áremeléssel kap­csolatban tanúsítottak fegyel­mezett, higgadt és mértéktartó magatartásukkal. A munkások kinyilvánították, hogy megértik az ország helyzetét, csak „vi­gyük ki most már a szekeret a kátyúból". Hozzátette: ezút­tal sem az egyszefű munkás­emberek hangja volt a leg­hangosabb az elégedetlenke­dők között. Ök tudják, hogy csak a megtermelt jövedelem, érték az. ami segíthet. Mongol küldöttség látogatása Pécsett A nyomtatott és az elektro­nikus sajtó működésével, a pécsi és baranyai tömegkom­munikációs eszközök tevékeny­ségével ismerkedett az a há­romtagú mongol küldöttség, amely látogatást tett a Ma­gyar Rádió Körzeti Stúdiójá­nál, a Dunántúli Naplónál és a Magyar Televízió Körzeti Stúdiójánál. Tümendelgert, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB ideológiai osztályvezetőjét, Cevlét, az Cinen című közpon­ti pártlap főszerkesztő-helyet­tesét és Szandagot, az MNFP központi bizottságának mun­katársát fogadta dr. Szirtes Gábor, az MSZMP Baranya megyei bizottságának titkára is. A vendégeket baranyai út­jukra elkísérte Sáfrány István, az MSZMP KB munkatársa. Tanácsülés a JPTE-n (Folytatás az 1. oldalról) sót. A közgazdasági szakokle­veles jogász kiegészítő képzés várhatóan ez év szeptemberé­ben elkezdődik. A karon ez- idáig tizenhárom tanfolyami csoport indult. Még az idei tanévben szeretnének újabb képzési formákat előkészíteni; így például az idegenforgal­mi szaküzemgazdász-szakot. Az Állam- és Jogtudományi Karon a minisztérium már en­gedélyezte a közgazdászok jo­gi kiegészítő képzésének (jogi szakokleveles közgazdászok) indítását, melyet az őszre ter­veznek. A Tanárképző Karon az igények felmérése és ösz- szegzése, a továbbképzés irá­nyainak kialakítása, feltételei­nek megvitatása a félévi fel­adat. A tanácsülés napirendjei szerepelt még az egyetemi költségvetés előterjesztése, az egyetemi sajtókiadványok helyzetének megvitatása, a kollégiumok tevékenységének értékelése, valamint szavazás az egyetemi emléklap és okle­vél adományozásáról. A . ta­nácsülés végén örömteli beje­lentés hangzott el: pénteken délelőtt átadják a felújított, kibővített Egyetemi Könyvárt. Az Egyetemi Könyvtár kollek­tívájának viszont már tegnap a tanácsülésen átnyújtották a díszoklevelet. Magyar országgyűlési küldöttség Strasbourgban A Szűrös Mátyás vezette ma­gyar országgyűlési küldöttség strasbourgi látogatásának szer­dai, első napján mintegy Ma­gyarország mutatkozott be par­lamenti képviselőin keresztül a tizenkettek Európájának, az Európai Parlamentnek. A csü­törtöki folytatáson már első­sorban a tizenkettek adtak ké­pet bonyolult integrációs folya­matuk céljairól és problémái­tól, s a parlamenti testület fel­építéséről - illetve hazánk iránti jószándékukról. A ma­A Független Kisgazda- párt állásfoglalása A Független Kisgazdapárt a kormány tagjai és az MSZMP egyes vezetői részéről elhang­zott nyilatkozatokkal kapcsolat­ban - amelyek szerint a poli­tikai helyzet elemzésénél ah­hoz az 1948-49-ben vállalt, avagy kényszeredetten vállalt szocialiste modellhez kell visz- szamenni, amelyik egészében útvesztésnek bizonyult, és a működésképtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett — állásfoglalást juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A nyilatkozatban a Függet­len Kisgazdapárt rámutat: a Független Kisgazdapárt - bála a demokratizálódás kezdetének - újra működik, újra él. Prog- ramirónyelveit elkészítette, köz­readta; ,készül részletes prog­ramja. Á párt elvárja, hogy a közélet minden területén - a fővárosban, a vidéki városok­ban és. a községekben egy­aránt olyan szerepe és súlya legyen, amelyet történelmi múltja, tagsága és támogatói­nak tömege indokol - állapít­ja meg az állásfoglalás. A Független Kisgazdapárt szerint a kialakult belpolitikai és nemzetközi helyzet nem en­gedi meg a visszarendeződést, o sztálinizmusnak bármely for­mában történő visszatérését, a demokratizálódási folyamat megállítását! A Független Kis­gazdapárt mindent el fog kö­vetni, hogy az ország kikerül­jön abból a mély gazdasági, politikai és erkölcsi válságból, amelybe nem ö sodorta a ma­gyar nemzetet. Ennek érdeké­ben kész a párbeszédre, min­den progresszív erővel, amely ezért küzd, de csakis a kölcsö­nös tisztelet, az egyenlőség alapján. Támogatni fog min­den olyan javaslatot, elgondo­lást, amely a válságból való kitörésre, a demokratikus meg­újulásra irányul. A Független Kisgazdapárt nem osztályokban, csoportérde­kekben, hanem a nemzet fel- emelkedésében gondolkodik, ezért kéri a magyar haza min­den polgárát, azokat, akik programirányelveit magukévá teszik, hogy álljanak soraiba, dolgozzanak a párttal együtt a gazdasági válság leküzdéséért, gyár országgyűlés és a stras­bourgi parlament delegációja cserélt eszmét az első napon, csütörtökön viszont az 518 ta­gú európai testület különböző képviselőcsoportjainak vezetői találkoztak — reggeltől késő délutánig — a magyar törvény­hozókkal. A csütörtöki tanácskozást — még e program előtt - Martin Böngemann-nal, a közösség bizottságának (azaz javaslat- tevő és végrehajtó szervének) biztosával, az integrált belső piac 1992 végére történő ki­építését áttekintő felelősével való egyórás, igen alapos esz­mecsere vezette be. Erőteljesen aláhúzta, hogy indokolatlan o világszerte érez­hető aggodalom, hogy tudni­illik a közösség 1992 után egy­fajta, a kívülállóktól elzárkózó erőd lesz. — Ez nem áll a kö­zösség érdekében - fejtette ki, és hozzáfűzte: az integrációs folyamat a kívülállók számára bizonyos tekintetben előnyöket is hoz. Csak egy példa: ami­kor a tagállamok elismerik egymás szabványait, akkor pél­dául az NSZK szabványainak ‘ megfelelő magyar termék to­vábbi eljárás nélkül a másik tizenegy országban is forgal­mazható. Szűrös Mátyás, o magyar küldöttség vezetője, az MSZMP KB titkára, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ezen, s a következő találkozó­kon is hangsúlyozta, hogy ho­zónk a békés, együttműködő Európa megteremtésének hive. igazi erkölcfi értékeink vissza­szerzéséért, a magyar nemzet Kiegyensúlyozott kapcsolatokra lele#elkedeseert - szögezi le törekszünk Európa keleti és az állásfoglalás. nyugati részével egyaránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom