Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-15 / 46. szám
1989. február 15., szerda Dunántúli napló 5 Hasznos mindennapi ismereteket Népfőiskola az Erdélyből áttelepültek számára Szépen beszéli a magyart, kiejtésén alig érezhető egy kis idegenes íz. Húszéves, Csíkszeredáról jött Pécsre. Ápolónőként helyezkedett el.- Építészeti tervező vagyok. Nem találtam ilyen állást, ezért választottam az egészségügyet. Gyerekkori vágyam a betegek ápolása, gyógyítása, legszívesebben orvos lettem volna.- Hogyan sikerült Pécsen megtalálnia a helyét, hogyan talált állást, lakást? — Én itt a barátok által könnyebben jutottam mindenhez, de sokat segített a katolikus egyház és a tanácstól is kaptam segélyt. Nagyon örültem neki, de a tanácson az álláslehetőségekről nem tájékoztattak. Most a munkahelyemen is segítenek a dolgaim intézésében. A lakáshoz jutás volt a legnehezebb. Egy ideig laktam egy munkásszálláson, egy magyar lánnyal együtt, most átmenetileg albérletben. Amikor elkészül a nővérszállás felújítása, odaköltözhetek. Már nagyon várom, hiszen a fizetésemből ezerötszáz forintot albérletre költeni elég nehéz. — Ha lenne Pécsen olyan klub, ahol különböző hasznos, a mindennapi élethez fontos tájékoztatásokat kaphatna, eljárna oda? nem állapodtak meg — létrehozni. Felvették a kapcsolatot a városi és a megyei tanácscsal, a JPTE-vel, a Regionális Kutatások Központjával, a rendőrséggel, a bírósággal, az Ifjúságért Egyesülettel, a Társadalombiztosítási Igazgatósággal. A konkrét tennivalókat ezekben a hetekben dolgozzák ki és legközelebbi megbeszélésükre szeretnék meghívni az egyházak képviselőit is. Elképzelésük szerint szerveznének nyelvtanfolyamot, hiszen sokan nem beszélnek jól magyarul. Szeretnének kötetlen formában hasznos, állampolgári ismereteket nyújtani, segíteni eligazodni az ügyintézési, egészségügyi, iskolai, munkahelyi gondok között. A népfront Körösi Csorna Sándor klubja lenne az egyik színhely, s most tájékozódnak, vajon a József Attila Művelődési Központban is kaphatnának-e egy helyiséget. Elgondolásuk szerint az országosan forgalomba kerülő tájékoztató füzetet a tanácson kiegészítenék egy pécsi melléklettel, amelyben a tanácsi ügyfélfogadás rendjétől kezdve sok mindent meg lehetne találni. A fiatalokkal az Ifjúságért Egyesület foglalkozna alaposabban. S hogy mennyi probléma, kisebb-nagyobb gond merül föl oz áttelepüléskor, arról dr. Szahó Sándor jogász, a HNF Belvárosi 2. számú körzeti bizottsága elnökhelyettese is rengeteget tud mondani. Minden vasárnap délután elmegy c Pálosok templomához tartozó tanterembe, ahol társadal- Igen. Jó lenne, biztos többet megtudhatnék a városról, az itteni helyzetről. Egyébként jel érzem magam. Én gyerekotthonban nőttem fel, szüleim így nem maradtak ott, csak a legjobb barátnőm, akinek már sikerült csomagot is kül- denem. A fiatal ápolónő siet vissza a munkájához. Beilleszkedése viszonylag könnyen ment, de sokan vannak, akiknek nagyobb gondot, problémát jelentett elhelyezkedni egy idegen városban, faluban. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága is arra a megállapításra jutott, hogy szükséges lenne az áttelepülteknek összehangoltabb, átfogóbb ismereteket, fogódzókat adni. Gergely László, a városi bizottság titkára elmondta, hogy szeretnének egy klubot vagy népfőiskolát - az elnevezéséről még mi munkában jogsegélyszolgálatot tart. Segített munkahely- keresésben, intézett gyermek- gondozási segélyt, írt kérvényeket, szerződéseket, iskolai beíratásokat.- Nagyon fontosnak tartanám, hogy létrejöjjön ez a bizonyos klub, mert például én is igyekszem segíteni, de sokszor kérdeznek vissza a hivatalokból: milyen alapon intézkedem? Kell egy összefogó klub, intézmény, valamint ami naprakészen segít eligazodni, mert az igazi koordinálást az ügyintézésekben és olykor az emberbaróti viszonyulásokat nem tapasztalom mindig. A népfőiskola vagy klub megalakulásáról tájékoztatjuk olvasóinkat. B. A. Beszélgetés egy leszerelő katonával Az utolsó órák a laktanyában: csomagolnak a leszerelő katonák. Fotó: Proksza László Gábor Dénestanszék Londonban Gábor Dénesről, a magyar származású Nobel- díjas fizikusról elnevezett tanszéket alapított kedden a holográfia feltalálójának testvéröccse a londoni Imperial College •nű- egyetemen.' Gábor André, a nottin- ghami egyetem jeles közgazdaságtudományi professzora avatta fel London és egyszersmind Nagy- Britannia legnagyobb műszaki egyetemén az alapítványából létrehozott új tanszéket, amely nevében őrzi testvérbátyja, Gábor Dénes professzor emlékét. A tanszék első kinevezett professzora Igor Aleksan- der, az elektromérnöki tanszék vezetője. változott Várospolitikai fórum a hadsereg Mohácson Az utolsó centiméter is elfogyott teejnap a másfél éve bevonult sorállományú katonák 'méterszalagján, s ismét civil rühát húzhattak. A pécsi Baj- csy-Zsilinszky Endre és a Petőfi Sándor laktanyákban - csakúgy, mint az ország többi alakulatánál - bensőséges ünnepségek keretében búcsúztatták a leszerelő fiatalokat beszédekkel, Himnusszal, Szózattal. Fekete Attila szakaszvezetővel, a polgári életbe visszatérő pécsi fiatalemberrel orról beszélgettem, hogyan télt el ez a 18 hónap. — Bevonuláskor az ember nehezen tudja elképzelni, hogy mi vár rá, hisz mindenfélét hall. Én is a legrosszabbra készültem fel, aztán, ahogy teltek, múltak a hónapok, bebizonyosodott, hogy azoknaka „borzalmaknak", amiket meséltek, fele sem igaz. Az ellenben igen, hogy akadtak nehéz pillanatok. — Féldául? — öt gyakorlaton vettem részt, s kór tagadni, ezek igen ■nagy fizikai megpróbáltatást 'jelentettek. Persze örömet is, mert ha az adott harcfeladatot eredményesen hajtottuk végre, az sikerélményt nyújtott. — Ezek szerint lelket nyomorító kitolások nincsenek már a hadseregben? — Nekem a másfél év alatt egyetlen ilyen jellegű emléken} van: amikor bevonultunk, laz „öregek" ott lógtak az ablakokban, s a centijüket mutogatták felénk . . . Persze többszöri ' felmosatások előfordultak — nem biztos, hogy kitolásból —, ennél több nem. Lehet, hogy szerencsénk volt, de a feljebbvalóink ezekre a dolgokra is nagyon figyelték. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy főleg a tiszthelyettesek között még mindig vannak olyanok, akik a vélt hatalmukkal . nem úgy élnek, ahogy az emberi viselkedési normák szerint kellene . . , — Véleményed szerint menynyit változott a Magyar Néphadsereg a bentiéted alatt? — Nagyon sokat, hisz gyakoribb lett a hazerjárás - s mi fontosabb ennél egy katonának! —, szabadság alatt civilbe öltözhetünk, a laktanyától távol élők stoppolhatnak, s nem utolsósorban, hogy emberségesebb lett a bánásmód. Szerintem javítani és több időt kellene fordítani a kiképzésre! — Mennyire változtál meg? — Elsősorban alka'lmazko- dóbb és magabiztosabb lettem. Visszailleszkedés a polgári életbe? Nem lesz nehéz, csak furcsa! Megszoktam a feszes tempót, hogy mindent a napirendnek megfelelően csináljak, de azt hiszem a lazább és kötetlenebb életmódra könnyen visszaállok. — Azért nem nehéz a búcsú? — Nem, de jó érzéssel és hasznos tapasztalatokkal szerelek le. Roszprim Nándor (Folytatás az 1. oldalról) buzdította a megjelenteket, s türelmükkel visszaélve részletesen ismertette számításait. (Elképzelése: a lakosság egy- harmada havonta ötszáz forinttal járuljon hozzá a sport- csarnokhoz, így három év alatt összejön a szükséges pénz.) Viszont, hogy mégis mennyire fontos a sportcsarnok ügye Mohácson, azt a többi véleménynyilvánító is jelezte: Éva Gellért például téglajegyek kibocsátását javasolta (ezt tette már pár éve is), meg azt is, hogy ha nincs elég pénz, akkor a célnak az impozáns csarnok, helyett megfelelne egy felfújható Graboplast sátor — átmenetileg, s hozzátette, sok múlik a város vezetésén, hogy tudja-e megfelelően mozgósítani a lakosságot. Dr. Németh Elemér tanácselnök erre úgy reagált, hogy valóban sok múlik a vezetők hozzáállásán, de ha százmillió forint helyett csak tízmillió áll a tanács rendelkezésére, akkor először a Szabadság úti iskolának kell tornatermet építeni, mert ez ebből az összegből megvalósítható (ötszáz gyerek jár ide). A sok észrevétel után — a sokáékor szükségességéről, a leendő buszpályaudvarról, a helyi fizetőképességről, az ország kölcsöneiről, a pártvezetők felelősségrevonásóról, a gázprogramról, új áruház építéséről — Devecseri József, az MSZMP városi bizottságának első titkára megjegyezte, hogy ezen az első fórumon lehet, hogy rossz módszert választottak, mert írásos kérdéseket is kértek. A meghirdetést követően olyan sok kérdés érkezett, hogy ezek megválaszolása a három és fél órás tanácskozás nagy részét elvitte. De hogy kell ilyen várospolitikai fórum, az biztos - állapította meg Devecseri József. Az előre beadott kérdésekre a városi tanács elnöke, a városi pártbizottság első titkára mellett Krémemé Mihelisz Teréz országgyűlési képviselő (az Elnöki Tanács tagja), dr. Balogh Gábor országgyűlési képviselő és Dalecker Ödönné HNF városi titkár válaszolt, valamint a helyi gazdálkodási egységek vezetői mondták el észrevételüket. Számos kérdés vetődött föl. Egyebek közt, hogy „képes-e a párt a válságból kivezetni az országot, ha nincs egység a vezetésben?" — ez egy kollektíva felvetéseként hangzott el, s rá a válasz: „Ez vitában formálódó egység, tehát más, mint amit megszoktunk." Az erősen kritikai élű kérdésekre a városképet kedvezően alakító épülő házak, új kereskedelmi egységek, a telefonfejlesztés, a csatornázás tényeit ismertette a tanácselnök, s azokat az erőfeszítéseket, amelyek a többnyire terven felüli fejlesztéseket lehetővé tették. (Lakossági pénzből tavaly 69 millió forint jött be, ennyi gyarapította a mohácsi városi tanács költségvetését.) A város vezetése nyíltságot, őszinteséget kér a lakosságtól (további anyagi terhekkel nem kívánja sújtani Mohács polqárait), valamint az, hogy álljanak ki a jelenlegi várospolitika mellett, amely a meglévő értékek megóvására, az intézmények üzemeltetésére, fenntartására koncentrál, a fejlődést szem előtt tartva. L. Cs. K. Tegnap a város néhány pontján még meg lehetett találni a Cicciolina-plakátokat Harminc településen „nemkívánatos személy" Pécsett se léphet föl Cicciolina? A szervező kisszövetkezet bizakodik: talán majd legközelebb Harminc hazai településen lefújták Cicciolina (Staller Ilona) és Zalatnay Sarolta Ke- belbarátság című közös műsorát úgy, hogy még sehol sem mutatkozott be a két ba- rátné. A magyar közönség a ■tévébel i szereplésük után nemet mondott. Hiába álltak ki a szervezők, így a fővárosi Prim Kisszövetkezet, a helyet adó művelődési házak, sport- csarnokok, köztük a pécsi IH és a sportcsarnokunk. - A február 11-i kiskunmajsai és kiskunhalasi premierre a helybéliek ellenállása miatt nem kerülhetett sor. Kunmajsán a plébános 1400 aláírásos petíciót nyújtott ót a helyi művelődési intézménynek, a közeli Halason mind a nég'y felekezet tiltakozott. A spontán akció ellenállási lavinát indított el, ami bejárta többek között Szabolcs-Szatmár, Csangrád, (Békés, s persze legfőképpen Bács-Kiskun megyét. Szabó József, a kalocsai érsekség hitoktató káplánja ugyancsak hívei nevében szólt a két barát- né szereplése ellen. Magasabb szintű egyházi szervek elhatárol jók magukat a településeken elhangzó kritikáktól. Bács- Kiskun megyében egészségügyi dolgozók is tiltakoztak. Nálunk, Pécsett sem ült el a kiforrások vihara. A pécsi akciót ár. Vándor Tamás pszichológus, szexológus és pedagógus kezdte el szervezni, de abbahagyta munkáját, miután a hét végén a Prim Kisszövetkezet visszamondta a pécsi, február 19-i szereplést, hivatkozva a más megyékbeli tömeges tiltakozásra. Vándor Tamás ízléstelennek, erkölcsrombolónak véli a publikum előtti önmutogatást, a szenzációhajhászást, valamint azt, hogy az olasz vendégművészből hiányzik az igazi szeméremérzet. A rendezők ebben az esetben is hiába érveltek azzal, hogy pél. dóul az IH legalább 300- 350 000 forinthoz jutott volna, mert biztos volt a teltház, bhogv a többi helyen is. A MÉV IV-es üzeméből vagy kétszázan jöttek volna. Szervezési hiányosság senki számlájára nem írható, vagyis minden szabályosan történt: Cicciolina a tévéből már jól ismert kosztümjében lépett volna fel. A plakátokon az is ott állt: „Felnőtteknek", „18 éven felülieknek” stb. (A plakátok sorra tűnnek el a pécsi házak falától.) Brichta János, a kisszövetkezet elnöke nem nyugtalan. Igaz, hogy elúszott vagy 300 000 forint befektetés. Mégis újra kezdik, ahogy csitulnak a kedélyek. S valahol vég- r< bejelentik, az első turné- állomáson, hogy Staller Ilona és társai életmentő alapítvány, hoz qyűjtik a pénzt a munkába álló, pályakezdő, volt állami gondozottak javára. Cs. J.