Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-15 / 46. szám

1989. február 15., szerda Dunántúli napló 3 Nincs érdeklődés a gazdatanfolyamok iránt Kellemes környezetben könnyebb a tanulás. Képünk a bólyi kombinát harkányi oktatási köz­pontjában készült Téli továbbképzés Van gazdájuk a kistermelőknek Irányítót! intenzív képzés Második szakmát! Négyezer tanfolyam, kétszáz szakmában Mégis van megoldás A szövetkezeti és OTP- lakások felújítási gondjai­ról írtunk januáfbaa. Szó­vá tettük, hogy nagyobb munkáik esetén, vagy bár­milyen más jellegű prob­léma - tűz, robbanás, le- ázás — során ezekből a Házakból nincs hová köl­tözniük a lakóknak. Dr. Molnár Ervin, a Makár lakásszövetkezet el­nöke a következőket mondja: — A cikkben leírtak va­lóban meglévő gondokat tártak fel. A lakásfelújítás lehet, hogy már holnap, de lehet, hogy csak öt­ven év múlva lesz gond. A panelszerkezetekbe ma még senki nem lát bele. Az ablak- és ajtókeretek karbantartása ma még azonban a lakók feladata, miután az az ő tulajdo­nuk. A szövetkezetnek az épület homlokzatát, tető- szerkezetét és közműháló­zatát kell rendszeresen el­lenőriznie és javítania. Szövetkezetünknél az épü­letek legnagyobb része még nem szorul felújítás­ra. Sőt van olyan épület- együttes, mint például a Budai Nagy Antal utcai kilencven lakás a négy­emeletesek közül, ahol azok műszaki állapotával egyáltalán nincs gond. (A januárban megjelent cikk­hez készült képpel ebben tévedtünk.) A cikk meg­jelenését követően a MÉSZÖV értesített ben­nünket, hogy a Pécsi In­gatlankezelő Vállalat szük­ség esetén — térítés elle­nében, előzetes igénybeje­lentés és egyeztetés után a meglévő szükséglakásai­ból átenged a lakásszö­vetkezeteknek. így most már a lakás- szövetkezet tagjai köny- nyebb helyzetbe kerültek. Ha bármiféle elemi csa­pás éri őket, lehetőségük van arra, hogy átmeneti­leg máshova költözzenek, amíg a lakásukat helyre­állítják, felújítják. Az OTP-házakban élőknek sem kell elkeseredniük, mert a Mecseki Szénbá­nyák beruházási irodája is vállalkozott. A központ­jukkal szemben található három tízemeletes ház kö­zül az egyiket szálloda­ként üzemeltetik. Itt egy- egy lakást, akár lépcső- házat is a rászorulók ren­delkezésére tudnak bocsá­tani naponta és szemé­lyenként 130 forintért. A lakás tulajdonosai eldönt­hetik azt is, hogy a búto­raikat magukkal hozzák, vagy egy ál ta'l dk kijelölt helyen tárolják. A Mecse­ki Szénbányák beruházási irodája egyben azt is vál­lalja, hogy a szükséges munkákat elvégzi, ha kell a már nem kapható ajtó­kat, ablakokat legyártja, vagy legyártatja. Sz. K, A tél a szakmai tanulás évszaka a mezőgazdaságban. A hatvanas évek végén, het­venes évek elején felnőttek ez. rei ültek be ilyenkor az isko­lapadba, hogy megszerezze­nek egy szakmát, vagy csak egyszerűen felfrissítsék ismere­teiket. Kialakultak a megyei képzési, továbbképzési centru­mok, az állam pedig bőkezű­en finanszírozta a tanfolyamok költségeit. Mi a helyzet ma? — tettük fel a kérdést Csigi György­nek, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya munkatársának, akihez ez a terület tartozik. — Tulajdonképpen a támo­gatás összege nem csökkent, hosszú évek óta 600 000 forint. Ebből az összegből kell fe­dezni a terembérletet és a szállást. Az étkezést és a re­zsit a termelőszövetkezetek fi­zetik be a a dolgozóik után. A fix összegű tanácsi pénz, tekintettel az inflációra, ma imár messze nem ér annyit, mint 10 évvel ezelőtt.- A továbbképzési közpon­tok most is működnek kisebb létszámmal. Egyedül az állat- tenyésztési szakmákban nincs szervezett képzés, továbbkép­zés, pádig valamikor volt Pécsváradon. Később átkerült az üzemekbe, azonban ez eg|y nagyon mostoha terület. Pilla­natnyilag nem is tudok olyan tsz-t mondani, ahol fejőnőket, állatgondozókat képeznek. A romló viszonyok, úgy tű­nik, ezen a területen is érez­tetik negatív hatásukat. Ahol jut rá pénz, ott több felnőtt szakmunkást képeznek ki, ahol nem, ott kevesebbet. Az üze­mek közötti differenciálódás e téren is megkezdődött. A szakmák közül a növény- védősök tartják leginkább a régi színvonalat, s ebben nem kis része van a Baranya Me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás kitűnő szervező munkájának. Har­kányban az Állami Gazdasá­gok Oktatási Központjában no­vember 30. és február 28. kö­zött száz fő részesül hathetes növényvédelmi alapképzésben, 200 fő pedig 3 hetes turnu­sokban szakmai továbbképzés­ben. Baranya állami gíizdasá. gai és termelőszövetkezetei küldik ide dolgozóikat. A leg­többen minden évben a bó­lyi kombinátból jönnek. A kombinátnak van még egy másik mezőgazdasági felnőtt- képzési központja Sziebert- pusztán, a Hotel Harsonában. Ezeket a létesítményeket nyá­ron, illetve az idegenforgalmi szezonban üdülőnek és szállo­dának használja, télen viszont az oktatás kap prioritást Har­kányban is, Sziebertpusztán is. A Harsona Hotelben jelen­leg három tanfolyam fut pár­huzamosan. A leendő trakto­rosok képzését december 5-én kezdték meg, 33 résztvevővel. A traktoros tanfolyam március 10-én zárul, az ezt követő si­keres vizsgák után traktoros oklevelet és jogosítványt kap­nak a hallgatók. Van egy könnyűgépkezelői betanított munkás-képző tanfolyamuk is, ez a turnus rövidesen zárul. 'A 31 résztvevő február 8-án tesz vizsgát. A legnépesebb tanfolyamuk az ún. ÁDR-tan- folyam, amelyre 47 gépkocsi- vezetőt iskoláztak be. Ezek a teherautó-sofőrök itt tanulják meg, miként kell veszélyes anyagokat, környezetszennyező hulladékokat biztonságosan szállítani. A kombinátnak Kislippón is van egy továbbképzője, ahol ezekben a hetekben ívhegesz­tőket, lánghegesztőket képez­nek ki. Nagy kérdés, ki foglalkoz­zon a kistermelők továbbkép­zésével? A pécsi szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport- amely éveken át szervezte — az idén „kiszállt” a dologból. Márton Béla, a szakcsoport el­nöke szerint „átfedés" volt iköztük és a HNF ilyen irányú szervezése között. A valódi ok azonban itt is a pénzhiány, ígéretük ellenére ugyanis a szakcsoportiak nem szálltak be a HNF téli továbbképzőjébe, így a városi népfront vállalta magára a szervezést, lebonyo­lítást. Igaz, az idén nem he­tente, hanem csak kéthetente tartják meg a szőlő- és gyü­mölcstermelési előadásokat. Mégis megnyugtató, hogy van qazdájuk a kistermelőknek, s januártól márciusig minden hó második csütörtökjén elmehet­nek a Geisler Eta u. 16-ba, a népfront városi székházóba, ahol szakemberektől kaphat­nak választ szakmai kérdése­ikre. A két utolsó foglalkozás gyakorlati bemutató lesz: már­cius 2-án gyümölcsfa-metszést láthatnak, március 16-án pe­dig a Pécsi Kertészeti és Park- éoítő Vállalatnál kisgép- és talajművelési bemutatót tarta­nak. Országosan ismét beindul­nak az Aranykalászos és Ezüst- kalászos gazdatanfolyamok. Baranyában sajnos még egy sem működik. Pedig, mint azt kérdésünkre Antal Ildikó, a TIT munkatársa elmondta, a TIT Baranya Megyei Szerveze­te minden évben meghirdeti és munkaprogrdmjába is be­veszi, de nincs érdeklődés. — Rné— Októberben alakult meg Bu­dapesten a Szakmai Tovább­képző és Átképző Vállalat. Szi­lágyi Antal személyében olyan ember került a területi átkép­zési igazgatóhelyettesi beosz­tásba, aki jól ismeri az ország régióinak gazdaságát, hiszen korábbi munkahelyén, az Ipari Minisztériumban döntően e te­rületekkel foglalkozott. Az ország minden egyes kör­zetével van kapcsolatunk — mondja Szilágyi Antal. — Nem az ipari fejlesztéseket szorgal­mazzuk, hanem olyan mobil rendszerek kialakítására törek­szünk, amelyeket egyes régiók­ba telepítve mozgatni lehet a munkaerő-szükséglet helyi le­fedése céljából. Úgy érezzük, még nem késtünk el: a mun­kanélküliek jelenleg tizenöt­ezren vannak. Akkor lesz iga­zán nagy az átképzési igény, amikor már a valódi gazda­sági szerkezetváltás következ­tében kerülnek utcára az em­berek. A munkanélküli segély eleve arra ösztönzi majd őket, hogy ckár szakmát váltva fo­kozzák elhelyezkedési esélyü­ket. Az átképzés új szemléletet követel: hiszen többnyire szak- képzettséggel rendelkezőkről lesz szó, szanálás következté­ben utcára kerülőkről, illetve elhelyezkedni nem tudó pálya­kezdőkről. Az ő esetükben a cél az, hogy rövid idő alatt történjen meg az átképzés. Az önként vagy kényszerből új szakmát elsajátítok — akik egyébként közben munkát vé­geznek valahol - tartoznak a másik képzési körbe. Ők ha­gyományos tanrendszerben nem képezhetők, azaz nem ül- tethetők be reggel nyolctól délután kettőig az iskolapad­ba. A SZTÁV azt kívánja el­érni, hogy akár egyéni felké­szüléssel is - természetesen rendszeres beszámolás mel­lett — elsajátítható legyen egy- egy szakma. A rendszer ki­munkálása már megkezdődött. A partnerek döntően a megyei tanácsok munkaügyi osztályai lesznek. A harmadik ipari szerkezet- átalakítási program tartalmaz egy komponenst, amely világ­banki kölcsönből finanszíroz­ható - tájékoztat Szilágyi An­tal. - Ez alapján nemcsak a munkaügyi szolgáltatások rend­szere korszerűsíthető, hanem a szanálás, csődeljárás során be­következő feszültségek is leve­zethetők. A vidéki átképző központ vagy központok léte­sítése mindenesetre erre irá­nyul. A SZTÁV országos tanfo- lyomszervező hálózat kiépíté- tését határozta el — alapoz­va a vállalati tanműhelyekre és a helyi plőadókra. A tervek szerint 1990-ben már működ­ne a rendszer: nemcsak a me­gyeszékhelyek, hanem a váro­sok és nagyközségek bevoná­sával. A SZTÁV már most is négy­ezer tanfolyamot szervez éven­te, több mint kétszáz külön­böző képesítést adó szakmá­ban. Mit nyújtanak most? Ottjártamkor — a budapesti IX. kerületi, Vendel u. 3 B. alatti központi telephelyen - a következőket kínálták: külön oktatóteremben az IBM és kü­lön helyen a Commodore sze­mélyi számítógéppel ismerked­nek a tanfolyamhallgatók. Az egyik teremben — ahol a szá­mítógépvezérlésű szerszámgé­pek kezelését, programozását, karbantartását ismerik meg a tanfolyam résztvevői, még fel- bontatlan ládák álltak: a ru­galmas gyártórendszer oktatá­sa az osztrák EMCO cég ja­pán robottal ellátott fúró-ma­róműjén és esztergagépén tör­ténik ez év szeptemberétől. A következő oktatóhelyen Kajcsa Lászlóval, a Zsolnay Porcelángyár meo-csoportveze- tőjével találkoztam, aki a ron- csolásmentes anyagvizsgálat egyik vállfáját, az ultrahangos eljárást tanulmányozta. A Zsolnayban a műszaki szige- telőgyártásnál használják ezt a vizsgálati módszert. A ron- csolásmentes anyagvizsgálat végzésére jogosító bizonyít­ványt nemzetközi egyezmény alapján Amerikában, Nyugat- Európában elfogadják, igy a külföldi munkavállalási esélyek nőnek mindazoknál, akik meg­szerzik akár a röntgennel, akár a rádióizotóppal, akár az ultrahanggal végzett anyag- vizsgálatra vonatkozó képesí­tést. A hegesztőmühelyben min­den megtanulható: a gázhe­gesztés, lángvágás, az ivhe- gesztés többféle technológiája — hasonló komplex oktatási célú műhely nincs még egy az országban. Ráadásul az itt kapott bizonyitvány szintén nemzetközi. A SZTÁV március­tól megkezdheti a minősített hegesztők képzését. Mivel a roncsolásmentes anyagvizsgá­lattal egy telephelyen zajlik majd a minősített hegesztői tanfolyam, a SZTÁV törekszik, hogy az átfutási idő lerövidül­jön, minél előbb minősített hegesztő legyen a képzés résztvevője. A SZTÁV az oktatási rend­szerét úgy alakította ki, hogy a kötelezően előirt gyakorlati időt irányított, intenzív képzés helyettesíti, ezáltal az érett­ségizett, de szakma nélkül el­helyezkedni nem tudó fiatalok képzésébe is be tud kapcso­lódni. L. Cs. K. Reggelizzenek otthon a gyerekek A Mátyás király utcai iskola alsótagozatos tanulói közül két osztály a régi úttörőházban tanul Több a sertés, kevesebb a szarvasmarha Gyerekek játszanak a régi úttörőház udvarán Pécsett, a Szent István téren. Két osz­tály já>r még ide ebben a tan­évben a Mátyás Király Utcai Áltató nos Iskolából. Kevesen vannak, 31-en. — Választani lehetett, hogy délután tanítunk az iskolában, vagy délelőtt az úttörő házban. Erről a szülőket is megkérdez­ték — mondja a harmadikosok osztályfőnöke. — Azért ilyen kevés a gyerek, mert a felújí­tás idején délelőtt, és délután volt tanítás, ezért sok tanulón­kat más iskolába írattak át. A Mátyás Király Utcai Álta­lános Iskolában még nem ké­szült el a tornaterem és a mellette levő két osztály. Emiatt kérték a városi tanács művelődési osztályát, engedé­lyezze, hogy továbbra is tanít­hassanak az úttörőházban. Gond volt, hogy hidegek vol­tak a termek, de ez nemrég megoldódott. A ház gondnoka már korán reggel begyújt, az­óta jó melegek az osztályok. Problémát jelentett, hogy a gyerekek tízóraijuk mellé nem kaptok folyadékot. A KÖJÁL nem engedélyezte annak ki­szállítását. Ez volt a kisebb baj, mert a tanulók otthonról is tudnak hozni teát. A szülők bennünket megke­restek ezekkel a panaszokkal. Tavasz Lajosné gazdasági csoportvezető erről a követke­zőket mondja:- A Mátyás király utcai is­kola felújítása idején a gye­rekek a Hunyadi úti, és a Geisler Eta utcai kollégium­ban étkeztek. Ezalatt sem kap­tak a tízóraihoz folyadékot, mert a KÖJÁL akkor sem en­gedte. Naponta meg nem le­het poharas tejet és kakaót adni. Megkezdődött a tanítás a Mátyás király utcai iskolá­ban, de az udvari épület nem készült el. Ekkor kértek ben­nünket, hogy két osztály ma­radhasson továbbra is a régi úttörőházban. Akkor nem gon­doltunk arra, hogy ez ilyen gondokat fog a felszínre hoz­ni. Az volt a legfontosabb, hogy az alsós gyerekek dél­előtt tanulhassanak. A műve­lődési osztály 1989. évi felújí­tási tervében szerepel a Má­tyás király utcai iskola udva.ri épületének helyreállítása. Ha az elkészül, akkor minden probléma megoldódik. Tóth József iskolaigazgatót is megkerestük. — Nem egy esetben el­mondtuk már a szülőknek a fogadóórákon, ’hogy a gyere­keket ne engedjék el reggeli nélkül otthonról. Mielőtt el­jönnek az iskolába, igyanak annyi folyadékot, amennyire szükségük van ebédig. A ta­nítás után a Szent István térre járó két osztály is a Mátyás király utcai épületben ebédel és délután a napköziben is itt vannak. Sz. K. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint az ország szarvasmarha- és sertésállomá­nya valamivel nagyobb, a többi haszonállaté viszont ki­sebb, mint egy évvel koráb­ban. Az előjelzések szerint 1989-ben a legtöbb állatfaj­nál az állomány csökkenése várható. A szarvasmarha-állomány 1988. december 31-én 1 mil­lió 690 ezer volt, az egy év­vel korábbinál 26 ezerrel na­gyobb. A növekedés elsősor­ban abból adódott, hogy ta­valy a szokásosnál kevesebb marhát vágtak, továbbá len­gyel növendékmarhát importál­tak. A nagyüzemek több, a kistermelők kevesebb szarvas- marhát tartanak a korábbinál. (A kistermelők egyre több olyan szarvasmarhát gondoz­nak, amelyek a nagyüzemek tulajdonában vannak, ezek­nek a száma megközelíti sa­ját állományuk egyharmadát.) A tehenek száma 663 ezer: egy év alatt 10 ezerrel csök­kent. A sertésállomány a múlt év végén meghaladta a 8,3 mil­liót, a növekedés az előző év­hez képest 111 ezer. Az elmúlt évben tovább tar­tott a juhtenyésztés visszaesé­se; az állomány az év végén 2,2 millió volt, 120 ezerreTke- vesebb, mint egy évvel koráb­ban. A jelek szerint a válla­latok tovább csökkentik az ál­lományt. Az év végi összeszámlálás- kor 75 600 ló volt az ország­ban, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal kevesebb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom