Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-12 / 43. szám

Konkoly THege Klara „Amolyan fáradt' rózsaszínű-szürke-fekel-e variáció..." Kellő felindultság a tele­fonvonal túlsó végén:- Ne is mondd! Hihető, hogy jó lesz az a fotó? Ag­gódom. Mit gondolnak ró­lam? . . . Tudod, egy Párizs­ban élő fotóművész ismerő- söm-rokonom készítette, Ga­Ksiker Ji gyi Zoli. Vagy egy teker­cset rámpazarolt és közben olyanokat mondott, hogy próbálj cicababa lenni, igéző... NÖ LENNI! Most hallom, hogy azt vitte be édesanyám a szerkesztőség­be. Persze, hogy megnyugtat­tam. Copfos, kis aranyos ,,kö­lyök” volt Konkoly The ge Klári, amikor megismertem kinti a pécsbányatelepi is­kolában. A Csupafül Örs tag­ja.- Pécsbánya? . . .- Szép, gyönyörű, meg mit is mondjak. A kis házak, ut­cák, a gesztenyés . . . A múlt század közepe tá­ján játszódik András Ferenc „Vadon” című filmje, s hellyel-közzel azonos miliő­ben Lányi András „Új föl - desúr” című alkotása. Mind­kettő most, a filmszemlén került közönség elé. Neves színészek biedermeier kosz­tümökben próbálták a ren­dezők álmait megvalósítani. A ruhákat-kosztümöket Kon­koly Thege Klára tervezte, megkapó külsejű, dekoratív teremtés - valaha pécsi il­letőségű -, ma díszlet- és jelmeztervező.- Ez siker?- Biztosan az. Jó munka volt együtt dolgozni a filme­sekkel.- A kosztümök?- Az „Új földesúriban legalább ötvenet kellett pa­pírra vetni, elkészíteni: Csu­dára élveztem.- A harmincötödik után már unalmas lehetett. . .- Azt csak hiszed. Min­den szereplő más, mind­egyik fantáziát kívánt. Hir­telenjében kétszázat is fel tudnék öltöztetni különféle­képpen. Sinkovitsnak egye­nesen tetszett. Takács Kati vörös hajú, darázs derekú. A fűző rá passzolt, s amo­lyan fáradt rózsaszinű-szür- ke-fekete variációt találtam ki . . . Klári három éve végzett a főiskolán, ma szabadúszó. Ez a szakmában annyit je­lent, hogy nincs fix munka­helye, szerződése. De már főiskolás kora óta ismerik - a munkája minősíti. Nyilván örül minden felkérésnek.- Már hogyne örülnék. Rövidesen Nyíregyházára me­gyek, a színház kért föl egy musical-bemutatóhoz. Már töprengek rajta, készítem a vázlatokat . . .- Nem mindegy az, hogy ki, miben jár? .- Tudomisén! Aki az éle­tet szereti, jól érzi magát a bőrében, az nem restell néha kicsit kihívóbban öltözködni. Szóval, nem bújik el a tö­megben.- Te ilyen vagy?- Az a hangulatomtól függ.- Akkor a ruháidat ma­gad tervezed.- Ne gondold! Szeretem ugyan a miniszoknyát, vor- rok is magamnak. De né­ha egy farmer és egy pulcsi megteszi. Olyan szép kék színű farmerre gondolok, amilyen színt nem is lehet kitalálni, ami van, úgy ma­gától, s bármit mellé lehet venni. Aztán visszakérdez:- Tényleg jó az a sztár- látó? ■ Kozma Ferenc Panoráma A LEGSZÜRKÉBB? A berni tévé válogatást hirdetett egy nőt szerepre s a svájci sajtó képes ri­portjai szerint a fotón látható Edith Wernert ta­lálták a legszürkébbnek. Szemüveget a bírónak! TERRORISTAKÉTSÉG Mór két hasonmása van Michael Jackson-nak, akik zavarba ejthetik az eset­leg őró célzó terroristá­kat. A mostani második: Maid Dorris 23 éves, lon­doni egyetemista, vagyis: — lány! Tényleg zavarba- ejtő. KI TUDOTT CSODÁLKOZNI? A csodálkozás segít a túlélésben! - irta most megjelent emlékirataiban Jevgenyija Ginzburg orosz írónő, dkj 18 évet töltött a sztálini kényszermunka­táborokban. Úgy látszik, kevesen tudtak szívből csodálkozni. Egyedi darabok, egyedi árral, bőrdtplomával ■............................................................. .............................................................................................................. , .. ........... ■■ .................................................................................... Zsol nay márkabolt a Boden-tó partján Svájcban, a Boden-tó part­ján, Stein am Rheinben, ta­valy december 5-én nyílt meg a pécsi Zsolnay-gyár első kül­földi márkaboltja. A város fő­terén, nyugati színvonalon és eleganciával berendezett 60 négyzetméteres alapterületű bolt két és félmilliós árualappal nyitott. A forgalomértékelésről egyelőre még nem beszélhe­tünk ehhez legalább fél év kell. De nyugaton a porcelán­nak nagy a becsülete, s az árak - három-hatszorosa a hazainak —, is ezt bizonyítják. A Zsolnay-gyárban bíznak ab­ban, hogy ez a bőit megte­remtheti a gyár nagyobb ex­portlehetőségét a svájci pia­con, ami elsőrendű szempont, mert a vállalati stratégia ré­sze, hogy évente 30-40 szá­zalékkal növelik a tőkés expor­tot. (A Zsolnay-gyár az 1988. évi tőkés exportért Grand Prix-díjat kapott Párizsban.) A cél, ahol csak lehet márka­boltot nyitni. Tőke van. Csak nem könnyű bejutni a nyuga­ti piacra, ezt bizonyítja a gyár egyelőre sikertelennek mutatkozó burgenlandi és bé­csi próbálkozása is. A külföldi siker után, most nézzük a gyár hazai márka­bolt-hálózatát. Pécsett, a Jókai téri szaküzlet 20 évvel ezelőtt nyílt meg. Aztán hosszú szü­net következett, s csak néhány éve született a döntés a már­kabolt-hálózat kiépítésére. Mi­ért ne élne a gyár a saját üzemeltetésű bolt nyújtotta anyagi lehetőséggel? Az elmúlt öt év alatt Harkányban, Ka­posváron, Kecskeméten nyitot­tak szaküzletet, a szegedi pe­dig egy hónap múlva nyílik. Egy másik lehetőségével is élt a vállalat. Kiskereskedelmi vál­lalatokkal kötött szerződés alapján - közös üzemeltetési formában -, több szaküzletet látnak el a gyár termékeivel, így Budapesten, az AMFORÁ- val közös a Párizsi udvari, va­lamint a FlMCOOP-pal az Apáczai Csere János utcában lévő bolt. Sopronban, a Győr Megyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalattal, Baján pedig a Bács-Kiskun Megyei Kereske­delmi Vállalattal közösen mű­ködtetnek üzletet. A budapesti Béke Szállóban lévő shop-ot például a Fővárosi Öra és Ék­szer Kereskedelmi Vállalat üze­melteti, de a gyár látja el áruval, s van egy ugyanilyen shop a tatabányai Centrum Áruházban is. S mit kínálnak a hazai már­kaboltokban? Mindent egy he­lyen tekinthettünk meg, a gyár fél éve nyílt bemutatóter­Kelet kancsója mében, amely a vevők foga­dására szolgál. Egy kis ízelítő a legmárkásabbakból. A Zsolnay-gyárban karácsony előtt kezdték el gyártani az egyedi, gazdag díszítésű vázá­kat, kanosokat, falitálakat. Egyelőre tízféle terméket, 25 darabos sorozatban. S ezekhez angol nyelvű bőrdiploma du­kál. Az árak is egyediek: Ke­let kancsója például 70 ezer forintba kerül — csak egyet­len napig volt a boltban -, a Sárkányváza 80 ezer, a Mária topf pedig 90 ezer forintért szerezhető meg a gyűjtemény­be. A legolcsóbb bőrdiplomás porcelán ára: 40 ezer forint. Marton Gy. Világszenzáció várható? Törzskönyvezték a Celladamot A rádióhallgatók milliói kapták fel a fejüket pénteken este, mert korunk egyik leg­nagyobb félelme, a rákbeteg­ség ügyében ezt mondta a Magyar Rádió: „A Celladam feltalálója megerősítette ezt a nem hivatalos forrásból szár­mazó értesülést, hogy a szert gyógyhatású anyagként törzs­könyvezték. Az Egészségügyi Minisztériumban és -az Orszá­gos Gyógyszertani Intézetben nem cáfolták a hírt, de nem is kommentálták. Annyit azonban elmondtak, hogy bő­vebb információt heteken be­lül adnak.” A hírt közölte a Magyar Televízió is. Az évek óta tartó Celladam- kutatás kiadásai százmilliók­ra rúgnak, a Celladam Rák­kutató Csoport keretében, melynek Pilisborosjenőn egy laboratóriuma Í5 működik. Kovács Ádám, a többszörös feltaláló amellett generátoro­kat, autóalkatrészeket, főfék­hengert és új elektromos gyújtókészüléket gyártott ex­portra. Ebből nem kevés dol­lárt is szerzett a kutatásokhoz. A Celladam Rákkutató Cso­port NSZK-beli üzletfele pe­dig klinikát állított fel, s ott a Kovács Ádám-féle vizsgá­lati módszert már alkalmazza, hiszen ez a szer diagnosztikai módszerként már szabadalom, lett. Mi a Celladam lényege? Nemcsak diagnosztikai eljá­rás, hanem szer, sőt most már gyógyhatású szer, s ugyanakkor még lézeres mű- tétteöhnikai eljárás is. Vagyis három alkalmazási, lehetősé­ge van, s ezek közül az NSZK- ban a diagnosztikát már hasz­nálják. Maga a szer össze­tétele gyártási titok. Alapelve: a rákos daganatok egy fel­bomlott immu’negyensúly kö­vetkezményeinek változatai. A sokfajta zavaró hatás a sejten belül létező onkogén, vagyis rákkeltő tényező a környezeti hatások, a lég­szennyeződés, sugárfertőzés, stressszhatások - állandóan veszélyeztetik ezt a rendet. A két hatás egyenlegét kell egészséges, dinamikus egyen­súlyban tartani ahhoz, hogy a morfológiai rend létezzen. Előbb ugyanis csak az egyen­súly borul fel, de időnként vissza is áll. Ha viszont tar­tósan felborul, akkor egy po­zitív visszacsatolás révén ké­pes önmagát még inkább rossz irányba kényszeríteni és daganatot eredményez. Számítások szerint, ha a hatóanyagról bebizonyosodik, hogy rákellenes hatású és a belőle készült gyógyszert gyártják, az az országnak évente 10 milliárdos tételek­ben hoz dollárt. Ehhez termé­szetesen az szükséges, hogy Magyarország gyártsa. Földessy D. „Éles anyanyelvűnk” Némelyik azért harapja el a szót, hogy megdup­lázhassa. Aki parazsat gyűjt a fe­jére, szórhatja a hamut is. Ismétlés a bukás sarja. Lehet, hogy nem jár messze az igazságtól, csakhogy ellenkező irány­ban. S szólt a holló: hol a sajt? A tudás fáján a gyöke­rek irányában keresd a ko­ronát. Akinek minden a kisuj­jában van, semmire se teszi ró a kezét. Mór csak felvillanásai vannak, amiket menny­dörgés követ. Ahol a szellemet elűzik, a kísértet 'jelenik meg. Lehet csapnivaló a dal­lam, mégis 0 ritmust ütik. Kerekes László Rädiö melle««, Nevét, címét nem közölte, így aztán itt szeretném közölni a levélíróval, hogy nyílt lapját megkaptam, amelyen mondan­dóját e megszólítással kezdte: „Te címeres hatökör!” —, majd befejezte eképpen: „Szellőztesd már ki végre a 'borgőzös feje­det!”. Tisztátalan szókincsénél mór csak gyávasága elképesz- tőbb, amiért a névtelenség mö­gé bújva juttatta el hozzám so­rait. Mellesleg az volt a baja, hogyan merészeltem szóvá ten­ni, miért akarják megváltoztat­ni a Magyar Népköztársaság elnevezést Magyar /Köztársa­sággá. Az ő eltérő véleményét közölhette volna velem tisztes­séges hangnemben is. Nem tette. Mór ami a tisztességet illeti. A héten a rádióban - ki tudja már hányadszor — a gyógyszerek árának emeléséről hallhattunk magyarázatot. Kit hogyan sikerült meggyőzni. Egy asszonyt, aki betelefonált a műsorvezetőnek, nem sikerült. Súlyos gyomorbeteg és eseten­ként az egyetlen gyógyszerre fizet ha tvan-'hetven forintot. „Háromezerhatszáz forint a nyugdíjam. Ebből kétezer a re­zsi és ezerhatszózból élek hó­napról hónapra. Valamikor csirkelábra futotta, de most mór orra sem . . .” Ennyit mon­dott, vigasztaló szavakra sem tartott igényt, letette a kagy­lót. Egy másik műsorban, s nem ugyanazon a napon, te­hát összefüggést keresni a ket­tő között nem érdemes (?),ar­ról értesülhettünk, hogy egé­szen magas szintű személyisé­geknek mennyi a havi kerese­te. (Bruttóban, ha ez számít valamit. . .) Nem tudom, meny­nyiben tudják átérezni — ők­ennek a szerencsétlen asszony­nak iszonyú szegénységiét? És a többiekét, akik azonos anyagi körülmények között élnek. Tud­ják-e, hogyan lehet napi ötven forintból gyógyszert és élelmi­szert - vásárolni, egyáltalán megélni? Akinek napi ezer- másfélezer (vagy még ónnál is több) forint jut megélhetésre, az meg se próbálja az éhező­nek bemesélni a jóllakottságot. Ha egy nap alatt nem is, de egy hét alatti rádióhallga­tás révén mór kaphat az em­ber képet társadalmunk belső életéről. Pesten volt egy jég­korongmérkőzés, ahol néhány néző megfeledkezve a jómo­dorról, petárdákat hajigólt a játéktérre. Engem ugyan ez a 'jégsport nem nagyon érdekel, de az eset eléggé felháborí­tott. Az pedig, ahogy a ripor­ter reagált a rendbontásra, még jobban. Azt mondta fö­löttébb okos ötlettel, hogy a rendező szervek a mérkőzés előtt megmotozhatnák a közön­séget. .Ez ugyan lehetetlen, de maga a javaslat egyszerűen dühítő. Manapság mindenki az egyén szabadságáról hallatja hangját, s akkor egy újságíró többezer néző motozása mel­lett ógól. Vagy nem mindenkit motoznának? Csak azokat, akik úgy „ránézésre” rászolgálná­nak? Milyen elgondolás alap­ján választanák ki a „gyanús elemeket”? Akik szakállasok? Vagy "szakólltalanok? Kopaszok vagy dús hajúak? A farmere­Mozart és a süvöltők... seket, vagy ellenkezőleg, a hó- zentrágeres, lötyögő nadrógos öregurakat? Vagy akiknek a szemük sem áll jól? Akik szi­pognak, vagy köhögnek? Hát álljon csak oda az újságíró és kezdje el a motozást. Aztán majd lesz valahogy . .. Forrong a világ kívül is, be­lül is. Fegyveres rablás a vi­déki postahivatalban, karambo­lok, robbanások, épülettüzek, panamák, veszett követelések a realitások halvány jele nélkül, és egyebek. Aztán jön egy újabb műsor a rádióban. Megnyugtató — szívet-ielket melengető szavak': Bariba László kőszegi festőművész val! hétköznapjairól. „Hogy mit le­het tenni a téli hónapokban Kőszegen? Rengeteg dolog tör­ténik itt — mondja a 80 esz­tendős mester. - Állok az ab­lakban és figyelem a termé­szetet. Éppen tegnap jöttek meg északról a süvöltők. Ezek madarak. Gyönyörűek. Nézem őket és közben Mozartot hall­gatok a csendes szobám­ban.. .” vasamapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom