Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-01 / 32. szám

2 Dunántúli napló 1989. február 1., szerda Németh Miklós nyilatkozata az ORF-nek ÓRA A NAGYVILÁGBAN Nyugat-Berlin: Mintegy tízezer antifasiszta tüntetett január 30-án este a központi városháza, a Rathaus Schoneberg előtt, tiltakozásul a szélsőjobboldal választási előretörése miatt MTI telefotó Németh Miklós kormányfő időszerű magyar bel- és kül­politikai kérdésekről, a kor­mányzati munka személyi fel­tételeiről nyilatkozott Lendvai Pálnak, az osztrák televízió főintendánsának. Az ORF hétfői híradóműso­rában sugárzott nyilatkozatá­ban gazdasági kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a magánszektor erősödésével számol Magyarországon. Bár­feltételezhető a munkanélküli­ség gyors növekedése, a kor­mány szilárd elhatározása a piacgazdasági feltételek létre­hozása, amelyek között a (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően időszerű politi. kai kérdésekről árgyalt a tes­tület. Dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság első titkára, aki, mint közgazdász, részt vett az MSZMP és az MDP első orszá­gos párbeszédén, tájékoztatta a testület tagjait annak ta­pasztalatairól. Lezajlott egy ta­nácskozás a megyében űs az MSZMP és az MDF között, er­ről dr. Szirtes Gábor, a me­gyei pártbizottság titkára adott tájékoztatást. Mindkét találko­zás általános tanulsága az volt, hogy csak a további vé­leménycserék adhatnak lehető­séget az álláspontok kölcsönös megismerése, a két szervezet viszonyának további kialakító, sóra. A vita alapján a végre­hajtó bizottság megerősítette azt az elhatározását, hogy az MSZMP továbbra is kész együttműködni minden új poli­tikai és társadalmi szervezet­tel, akik erre szintén hajlan­dóak ! A megye közvéleménye az elmúlt hét végén, a Magyar Rádió 168 óra című műsorából, Pozsgay Imrét a négy évtize­des elemző munka ezen egyetlen elemének megfogal­mazásában. Németh Miklós megállapításai közül azt tar­tották kiemelésre méltónak, hogy „nagy hiba .... ha a történelem mindig rendkívül összetett jelenségeit vagy fo­lyamatait egyszavas ítélettel minősítjük”. A francia hírügynökség meg­jegyezte, hogy Tőkei Ferenc akadémikus, . a Központi Bi­zottság tagja egy keddi sajtó- nyilatkozatában a maga ré­széről „tiltakozott” a történel­mi albizottság értékelése ellen, amelyet „elsietettnek" minösi- tett. A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lap­ja keddi számában „Helyes vagy helytelen volt az 1956- os események értékelése — a történelmi albizottság szerint az esemény „népfelkelés volt" címmel az Új Kínai hírügynök­ség jelentése alapján számolt be Pozsgay Imre rádiónyilat­kozatáról, amelyhez nem fű­zött kommentárt. „Magyarország vezetése még nem alkotott végleges ítéletet az 1956-os felkelésről” — ezt állapította meg kedd reggel több híradásában a Deutsch- landlunk, az NSZK országos rádióállomása Grósz Károly- nak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökének leg­újabb megnyilatkozásaira hi­vatkozva. A befolyásos kölni adó ez­zel összefüggésben visszautalt arra a rádióinterjúra, amely­ben Pozsgay Imre állammi­niszter, az MSZMP PB tagja jelezte: a Központi Bizottság nagy inflációt elviselhető mér­tékűre lehet csökkenteni. A magyar politikus hangsú­lyozta, hogy kormányának tag­jait munkájuk alapján ítéli meg. Vannak, akikkel nagyon elégedett, mások értékelésével még vár, s ha szükséges, né­hány hónapon belül javasolni fogja a parlamentnek leváltá- súkat. Miniszterelnöki megbí­zatásáról kész lemondani, ha a parlament megvonja tőle bi­zalmát. (Mint mondta, a bizal­matlansági indítvány bevezeté­sén most dolgoznak a magyar törvényhozásban.) Magától ak­kor mondana le, ha úgy lát­ná, hogy elképzeléseit nem tudja megvalósítani. Pozsgay Imre rádiónyilatkozata alapján értesült egy olyan új terminológiáról az 1956-os ese­mények kapcsán, melyről eddig a párton belül nem jutottak közös nevezőre. Ehhez kapcso­lódva ismerkedhettek meg Grósz Károly véleményével, melyet a Népszabadságnak és a Magyar Hírlapnak adott in­terjújában fejtett ki, iiletve amelyeket Németh Miklós kor­mányelnök a Gazdasági Ka­mara elnökségi ülésén fogal­mazott meg. Azóta több párt- ala pszervezet, taggyűlési vitá­jában is, foglalkozott a 168 órában elhangzott interjúval és azzal kapcsolatban több kér­dést, véleményt fogalmaztak meg. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a hozzá be­érkező véleményeket, észrevéte­leket, valamint saját testületé ezzel kapcsolatos tegnapi vitá­jának összegzését a párt veze­tő testületéi felé továbbítja. Számítanak arra, és igénylik, hogy az ezzel kapcsolatos to­vábbi áIlásfoqlalásaikrái a me­gye párttagsága és közvélemé­nye minél előbb megfelelő tá­jékoztatást kapjon. M. E. általa vezetett történelmi al­bizottsága a jelenlegi kutatá­sok alapján népfelkelésnek látja az 1956-os eseményeket. Grósz Károly szerint - idézte a Deutsóhlandfunk a magyar pártvezetőt - a történelmi ese­mények tudományos értékelé­sét nem végezhetik el csupán egyes személyek vagy egy al­bizottság, hanem ez az egész Központi Bizottságra tartozik. A vezető nyugatnémet na­pilapokban mindamellett to­vábbra is fontos téma a párt történelmi albizottságának ku­tatómunkája és Pozsgay Imre ismertetése az értékelő tevé­kenység állásáról. A Frankfur­ter Allgemeine Zeitung című tekintélyes, konzervatív újság keddi számában az MTI által kiadott szöveg alapján beha­tóan elemzi az államminisz­ter interjúját, amelyet, nyil­vánvalóan Grósz Károly nyi­latkozatának ismerete előtt, akkor még, horderejét tekint­ve, a Politikai Bizottságban „feltételezhetően egyeztetett állásfoglalás”-nak vélt. A lap szerint „a meglepetést - keltő rádióinterjút az országban a dogmatikus szocializmustól való elfordulás újabb jelének fogják fel." A Handelsblatt, a nyugat­német pénzügyi-gazdasági kö­rök befolyásos napilapja és a liberális müncheni Süddeut­sche Zeitung egybehangzó keddi kommentárja a magyar történelmet feltáró elemző munkával kapcsolatban úgy látja, hogy „Budapestet mind­inkább elsősorban realitásér­zék jellemzi”. „A kommunis­ták már régen lemondtak a tévedhetetlenségre támasztott hamis igényről, s most újsze­rű módon megkérdőjelezik a párt egyeduralmát. Kétségte­len a régi jelképek hanyatlá­sa" - írja a Handelsblatt. Várkonyi Péter Luxemburgban János nagyherceg, luxem­burgi uralkodó kedden Vár­konyi Péter látogatásának má­sodik napján audiencián fo­gadta a magyar külügyminisz­tert. Előzőleg Várkonyi a luxem­burgi parlament tagjaival ta­lálkozott. A zsúfólt programban szere­pelt még a Guardian Europe amerikai tőkéjű vállalat luxem­burgi leányvállalatának, a float-üveget gyártó Luxguard gyárának megtekintése. .-f WASHINGTON: Mariin Fitzwater fehér házi szóvivő hétfőn kijelentette: John To­wer kinevezett védelmi minisz­ternek a Szovjetunióról vasár­nap Münchenben kifejtett né­zetei nem a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatok áttekintéséből levont washingtoni következte­téseket tükrözik. Tower vasár­nap Münchenben egy NATO- tanácskozáson arra sürgette az Atlanti-szövetség tisztségviselőit, hogy fogadják kétkedéssel Moszkva leszerelési lépéseit. • NSZK-beli képviselők Debrecenben Az Otto Schilynek, a „zöl­dek” képviselőcsoportja tagjá­nak vezetésével hazánkban tar­tózkodó NSZK-beli parlamenti küldöttség kedden Debrecen­be látogatott. A bonni tör­vényhozás német—magyar ba­ráti csoportjának tagjaiból álló küldöttség, amelyben minden parlamenti párt képviselteti magát, a Romániából áttele­pültek helyzetét tanulmányoz­ta Hajdú-Bihar megye székhe­lyén. Elkísérte a küldöttséget Debrecenbe Szentágothai Já­nos akadémikus, a magyar or­szággyűlés magyar—német ba­ráti csoportjának vezetője is. Volt szovjet vezetőkről — Sztá­linról, Hruscsovról és Brezsnyevröl — is véleményt mondtak annak a felmérésnek a részvevői, amelynek eredményeiről kedden tettek közzé adatokat. A szovjet és amerikai tu­dományos intézetek közös közvéle- ménykutatósa ezer moszkvaitól ar­ra keresett választ telefonon, hogy miként Ítélik meg o három egykori szovjet vezető személyiségét. Sztálinról <5 százalék vélekedett negatívan, míg kedvezően csupán tiz százalék szólt róla. A többiek­nek vagy nem volt kialakult véle­ményük, vagy nem tudták egyértel­műen megfogalmazni álláspontju­kat. Szociológusok szerint a nega­-ó- KAIRÓ: A véletlen nagy­szerű ajándékkal önrendeztette meg az ókori Egyiptom kuta­tóit és csodálóit: a luxori templom tisztogatása során a munkások III. Amenhotep fáraó sértetlen, két és fél méter ma­gas gránitszobrára bukkantak. A felfedezés hírét az Al-Ahrám című egyiptomi lap hétfőn rö­pítette világgá. 4- NICOSIA: Irán kedden pozitív lépésként értékelte Szaddám Husszein iraki elnök beleegyezését egy iraki-iráni közös katonai bizottság felál­lításába. Az iráni hírügynök­ség Velajati iráni külügymi­niszter szavait idézte, aki Bag­dad döntését a béketárgyalá­sok lelújitásának irányába tett pozitív lépésnek nevezte.-o- KABUL: Az Afganisztán­ban harcoló szovjet csapatok parancsnoka kedden az afgán fegyveres lázadókat tette fe­lelőssé azért, hogy az afga­nisztáni Szalang hágó men­tén vívott harcokban számos polgári lakos vesztette életét. Borisz iGromov vezérőrnagy visszautasította az amerikai külügyminisztérium bírálatát, amely szerint a Szovjetunió az afganisztáni csapatkivonások során a „felégetett föld" tak­tikáját folytatja. tív vélemények nagy arányában fontos szerepe van az elmúlt há­rom év igazságfeltáró munkájának, hiszen a sztálini vonallal kapcsol­ja egybe a közvélemény az admi­nisztratív utasitásos irányítási for­mát. A három egykori vezető közül Hruscsovról él a legkedvezőbb kép a közvéleményben. Róla 51 száza­lék vélekedett kedvezően, míg ne­gatív véleményt 12 százalék val­lott. Brezsnyevet, akinek neve a het­venes-nyolcvanas évek stagnálásá­val kapcsolódik ma össze a köz­tudatban, 64 százalék ítéli meg negatívan, s csupán 7 százalék vé­leménye volt kedvező.-f JERUZSÁLEM: Natan Sa- ranszkit, a szovjetunióbeli zsidó ellenzék egykori vezetőjét jelöl­ték Izrael új ENSZ-nagyköveté- 'nek - közölték kedden izraeli kormányforrásból. Saranszkit - előző nevén Anatolij Scsaransz. 'kijt — 1977-ben kémkedés vád­jával 13 évi börtönbüntetésre ítélték. 1986-ban kilenc évi ibörtön és munkatábor után fo­golycsere útján került Izraelbe.-ó- PRÁGA: Pótalkatrészként, illetve a polgári életben, a mezőgazdaságban, mentési munkálatoknál hasznosítják azokat a harckocsikat, páncé­lozott harci szállitójárműveket és repülőgépeket, amelyeket a csehszlovák egyoldalú leszere­lési intézkedések értelmében selejteznek ki - közölte cseh­szlovák újságíróknak kedden Prágában tartott sajtóértekez­leten Miroslav Vacek vezérez­redes, a csehszlovák néphad­sereg vezérkari főnöke, nem­zetvédelmi miniszterhelyettes.-?- TOKIÓ: Takesita Noboru japán miniszterelnök kedden Tokióból hivatalos amerikai látogatásra indult. A japán kormányfő, aki nyolc napot készül az Egyesült Államokban tölteni, tárgyal majd George Bush új amerikai elnökkel és Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkárral - közölték a japán külügyminisztériumban. A szovjet és amerikai közvéle­ménykutatók Moszkvában, valamint Bostonban, Detroitban, New York­ban és San Franciscóban a két or­szág vezetőiről is ikértefc véleményt. A négy amerikai város megkérde­zettjei — a városok sorrendjében 82, 73, 75 és 83 százalékban vélekedtek kedvezően Mihail Gor- bacsovról, negatívan pedig 9, 16, 15 és TO százalék nyilatkozott róla. A moszkvai válaszok 23 százalé­ka volt George Bush személyéről kedvező vagy nagyon kedvező, négy százalék pedig negatív, Ronald Reagan személyéről 59 százalék zzólt pozitivon, és csak hét száza­lék negatívan. Szovjet csapatkivonások Magyarországról A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet egyoldalú csökkentéséről hozott határozata értelmében Ma­gyarország területéről kivonnak 22 szovjet katonai egységet, -köztük egy teljes létszámú pán­célos hadosztályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy duszanl- rohamzászlóaljat, egy vadász- repülő-ezredet, egy vegyvédel­mi zászlóaljat és egy katonai tisztes iskolát. A már korábban bejelentett szovjet csapatkivo­nás részleteiről kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Matvej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancs­noka és Fedot Krivda hadse­regtábornok, a Varsói Szerző­dés Tagállamai Egyesített Fegy­veres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője tá­jékoztatta a magyar és a nem­zetközi sajtó képviselőit. Létkérdés a szerkezet- átalakítás gyorsítása (Folytatás az 1. oldalról) meg kellene szűnniük, hogy az életképes kis- és középválla­latok megszülethessenek, hasz­nosíthassák a felszabaduló lét­számot, szaktudást, vagyont. De gát az, hogy nincs reális ára a tönkrement vállalatok vagyonának, nincs megfelelő állóeszközpiac, nincs elegendő vállalkozó. így viszont csak el- kótya-vetyélni lehet az értéke­ket. A kormányzati intézkedések közül gátolta a szerkezetvál­tást a tavalyi vállalati jövede­lemszabályozás személyi jöve­delem adórendszere, a rubel­export ösztönzési mechanizmu­sa, a pénzszűkítő intézkedések gyakorlati megoldása. A miniszter bejelentette, hogy az ÉVM megszűnésével az építőanyag-ipar felügyelete is az Ipari Minisztériumhoz ke­rült, ez jelentős többletfeladat­tal jár majd minisztériumon be­lül, ennek ellenére végrehajt­ják a már betervezett (100 főt érintő) létszámcsökkentést. A Dunántúli Napló kérdésé­re a miniszter elmondta, hogy a hadiipari termelés csökken­tése, bár több vállalatot érint - köztük a mechanikai labora­tóriumot, amelynek Pécsett van gyáregysége -, ez még­sem jelent leépítést, ugyanis a hazai távközlés fejlesztésé­ben ezek a cégek bekapcso­lódhatnak. E témában még ezen a héten tárgyal a minisz­ter az érintett vállalatok és a Magyar Posta képviselőivel. A megjelent újságírók kö­zül sokunkat foglalkoztatott az a kereskedői megfontolásból titkosnak minősített lista, amely az eladásra szánt vál­lalatokat tartalmazza. Annyit sikerült megtudni, hogy 51 vál­lalat szerepel a külföldi vevők­nek kiajánlottak körében, és a lista nem zárt, fel lehet rá kerülni. A Mecseki Szénbánya Válla­lattal kapcsolatban - az egyik kolléga kérdésére - Czipper Gyula miniszterhelyettes any- nyit mondott, hogy 1991-től a hazai kohászat nem igényli a mecseki kokszot, az MSZB fel­adata a pécsi hőerőmű ellá­tása és a lakossági szén- és brikettigények kielégítése lesz. Az MSZB 1989-ben úgy tud támogatás nélkül működni, ha végrehajtja saját programját, azaz 500 millió forinttal csök­kenti költségeit. Viszont hosz- szabb távon új programot kell kidolgoznia - tette hozzá a miniszterhelyettes. L. Cs. K. Ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága A világsajtó visszhangjából (Folytatás az 1. oldalról) Szovjet személyiségek a közvélemény tükrében Gorbacsov fizetése Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és államelnök havi illetménye valamivel haladja meg az 1500 rubelt - erről is szólt kedden megjelent interjújában Vitalij Koro- tics, az Ogonyok című népszerű folyóirat szerkesztője. Ko- rotics a Mologyozs Moldavii hasábjain kifejtette: az embe­rek között - információ híján - szóbeszéd tárgya például az, hogy Raisza Gorbacsova miből vásárolja új ruháit. A kérdés könnyen megválaszolható az első számú szovjet politikus fizetésének ismeretében - mondotta. (Az átlagbér jelenleg 200 rubel körül mozog a Szovjetunióban.) A szer­kesztő elmondta azt is, hogy Gorbacsov az Amerikában megjelent könyve után járó 600 ezer dollárt teljes egészé­ben a központi bizottság rendelkezésére bocsátotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom