Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-14 / 14. szám
1989. január 14., szombat Dunántúlt napló 9 25 éves a Mecsek g" W W mm mm ruvosotos Szinte hihetetlen, hogy egy egész emberöltővel ezelőtt alakult meg a Mecsek Fúvósötös. Tagjai, Deák Árpád, Paláncz Tamás, Szkladányi Péter, Tolnay Gábor és Várnagy Attila, szinte semmit sem változtak az elmúlt két és fél évtized során. Legalábbis küllemben, muzikalitásban nem. Tudásuk és sikereik száma azonban jócskán megnövekedett, több mint hatszáz fellépéssel, hazai és külföldi ‘urnéval a hátuk mögött. Kitartó és konok munka áll a sikerek mögött. A Mecsek Fúvósötös nem törekedett arra. hogy sztáregyüttes legyen, talán még a kínálkozó reklámlehetőségeket sem használták ki mind. A népszerűséget nem a fülbemászó, közismert művek gyakori műsorra tűzésével . kívánták elérni, sőt bátran vállalták az ,,érde- sebb”, szokatlanabb hang- zásvilágú fúvósötösök bemutatását. Főállásban zenetanárok, zenei adminisztrátorok, zenekutatók, színvonalas ismeretterjesztő történeti munkák szerzői. Muzsikálnak és tanítanak; kitűnő zenészek tucatjai nőttek ki iskoláikból. A Mecsek Fúvósötös a megbízható színvonal együttese. Erről jubileumi koncertjük közönsége január 18-án minden bizonnyal újra meggyőződhet, amikor a pécsi Liszt Teremben Légrádi István és Tamás János közreműködésével Reicha, Janacek, Rózsa Pál, Lajtha és Hindemith műveket játszanak. Berták László Mintha gyorsan eloltanánk Körbeégett a papiros gyerünk te vers a tűzön át uccu neki! nyolc szótagos kétütemű toronyiránt mozogj szonett s te sánta láb mielőtt a tövig tapos szakadjon a nincsen-tovább egéröl a negyven napos legyen a sor végén kapocs mintha gyorsan eloltanánk s robogjon a zörgő doboz négykerekű paródiánk s ha nyelvünket eszi a láng ordítsuk hogy akkor-na-most. Pécsi hanglemezkiadás Jó évet zárt a pécsi hang- lemezkiadás. Ha az olvasó erre a mondatra felkapja a fejét, mert nem tudja, hogy Pécsett tervszerű lemezkiadás létezik, ne tegyen magának szemrehányást: viszonylag rövid ideje működik a cég, s még nem sokat tett tevékenységének megismertetésére. A Baranya Megyei Művelődési Központ Pannonion 'márkajelű hanglemez- és kazetta kiadótevékenységéről van szó: két lemez, három kazetta és két zenei vonatkozású könyv az 1988-as év termése. Némi 'kitérővel azonban szóljunk előbb egy nem itt készült, de pécsi vonatkozású és két héttel ezelőtt megjelent lemezről. A budapesti Radio- ton kiadó a tavaly nyáron Pécsett rendezett Európa Cantat résztvevőinek produkcióiból adott ki lemezt (helyszíni felvételek alapján. A lemez kisérő jegyzékén 24 ország 72 kórusána'k neve szerepel, mint okik részt vettek e nagyszabású énekkari fesztiválon — a tartalomjegyzék viszont a két oldalon összesen 24 kórust rögzít. A válogatás szempontjait nem ismerjük (a produkciót Makiári József, Gilbert Martens és M. Vass Katalin neve jegyzi), de örömmel láthatjuk, hogy Magyarországot Vass Lajos és Makiári József zenei műhelyei mellett a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa (vezényel Tillai Aurél) és a Komlói Gyermekkórus (Tóth Ferenc) képviseli egy-egy Bárdós, ill. Kodály művel. S csak sajnálhatjuk, hogy a lemez — kis példányszámára való tekintettel - megmarad az EC- mozgalom belső kiadványának, és nem kerül bolti forgalomba. Bolti forgalomba került viszont Malecz Attila és együttesének lemeze Aquarium címmel a Pannonton kiadásában. Az MMK évek óta szervezi Si- kondán a Baranyai dzsessz- tóbort - a népművelő Sfen- czer Béla dzsesszrajongósából következően is, aki egyébként a Pannonton lemez- és kazettasorozatát szerkeszti. A résztvevők száma változó, a színvonal egyenletesen jó, s majdnem minden tábor tartogatva- lami érdekességet, újdonságot. Az 1987 augusztusi táborozás terméke az Aquarium. Ugyanekkor készült az a kazetta is, amelyiken Binder Károly zongorázik (Kontinental N 2) és Szabó Sándor gitározik. (Minden idők kezdete, Csuti, Duett a kastélyban, Szeánsz.) Mindkét élő felvétel zenei rendezője Simon Géza Gábor, a technikai irányító Dobos László. — A lemezek és kazetták borítóját, akárcsak a könyvek fedélterveit Molnár Tamás készítette. A Pécsett, Baranyában született zenei értékek bemutatását, terjesztését láthatóan eminens érdeknek tekinti a Pannonton. Kiadta Tillai Aurél 16 kórusművének szövegét és kottáját, mellékletként pedig 26 Tillai-mű hanglemezfelvételét. Janus Pannoniustál Weöres Sándorig, tolnai—baranyai népdalokról ir, függetlenségi dalokig ível a feldolgozott, megzenésített művek sora. Az előodák pedig a pécsi kórusélet 'kiváló gyermek-, ifjúsági és felnőtt énekkarai — összesen tízen. Ha tudjuk, hogy a kotta és a lemez — a Paksa Katalin szerkesztésében, angol nyelvű szövegekkel is ellátott Régi baranyai népdalok gyűjteményével együtt - az Európa Cantatra készült, elképzelhetjük; jó szolgálatot tett a Pannonton a szerzőnek és a pécsi kóruskultúrának egyaránt, még akkor is, ha a vásárlási kedv a vártnál szolidabb volt. Az értékmentés kategóriájába tartozik a Daloló baranyai németek című kazetta dr. Várnai Ferenc gyűjtése és szerkesztése alapján: a Villányi asszonykórus és a Mohácsi asszonykórus énekel. A Daloló baranyai horvátok című kazettán vidékünk délszláv zenekultúrájának két ismert együttese szólal meg, a pécsi August Senoa asszonykórus (művészeti vezető Matusek László) és az önállóan is, kísérőként is megszólaló Vízin zenekar Vízin Antal irányításával.) A nemzetiségi kultúra terjesztésében, a dalok tanításában vagy az együttesek reklámozásában alighanem felbecsülhetetlen segítséget jelentenek ezek a felvételek, hiszen pl. a nemzetközi impresszálásnak (a könnyű- és komoly zenében egyaránt) már bevett gyakorlata a szóbeli és írásbeli ajánlathoz kazettát vagy lemezt mellékelni. S végül két mondat a szomszédban, Szekszárdon született lemezről (amely a Pannonton felvételeivel együtt a nagyobb művelődési házakban és könyvesboltokban megkapható vagy az MMK-ban megrendelhető). A nívós dzsesszmuzsikát játszó Szekszárdi Jazz Quartett „Fa Uh" című lemezének megjelenését három szekszárdi vállalat, illetve intézmény segítette anyagilag. G. T. K etten ültek az ebédlő- asztalnál, a legkisebb fiúval, és szótlanul kanalazták a levest. A gyerek inkább csak turkált benne, immel-ámmal emelte szájához o kanalat, akkor is sokáig kelletlenül szürcsölt, szemmel láthatóan nem ízlett neki az étel, egy-egy ilyen üggyel-'baj- jal elfogyasztott kanál leves után sokáig halászta a petrezselyem meg a főtt hagyma maradékait, a fehérrépa karikákat, s gondosan kirakosgatta a tányér szélére őket. Ez az ehetetlennek ítélt gyűjtemény csaknem körbe érte már a tányér karimáját. Az apa bosszús volt, de nem mutatta, igyekezett úgy tenni, mintha nem venne észre semmit. Az anya dolgozni volt, így ő főzte az ebédet, s ez a hallgatólagos kritika egyáltalán nem esett jól neki. Mindez azonban csak a felszín, csak a látszat volt. Valami sokkal mélyebb, és teljességgel kézzelfog hatatlan hiányérzet fészkelte be magát 0 bensejébe, aminek valódi mibenlétéről az ég adta világon semmit, de semmit nem volt képes megtudni, aminek még csak a közelébe férkőzni sem volt esélye. A leves csők ürügy, gondolta az apa, alapjában véve velem, az apjával van baja. Dehót ml baja lehet? Az apa nem tudta, hogyan kezdeményezhetne olyan beszélgetést, amely képes lenne később a kérdés tisztázásának irányába kanyarodni. A „mi bajod van" lejáratott formulájával nemegyszer kísérletezett és vallott kudarcot már. Tudta, ha ki akarja fürkészni a fiú titkát, egészen más irányba kell elindulnia, csakis kerülőutakon érhet céltí Az itt kínálkozó lehetőségek azonban mind egytől egyig meglehetősen visszataszítóak voltak a számára. Átallott volna a fiú fiókjában kutatni levelek, naplók s más bizalmas feljegyzések között, a szobája ajtajában hallgatózni, kémkedni utána. A titkok pedig másképpen nem 'közelíthetők meg. Igaz, így sem talán. Minden titok abban a pillanatban, amikor lelepleződik, át is lényegül. Aminek sikerül a nyitjára jönnünk, az már egészen más valami, teljesen érdektelen tények kotyvaléka. Logikával próbálkozni erkölcsileg elfogadhatóbb talán, de jóval kockázatosabb. Egyáltalán, milyennek kell lennie egy apának? Elég bizonytalan kiindulópont. A kérdés eddig nem érdekelte, most hót teljességgel váratlanul és felkészületlenül találta magát szemben vele. Nem csoda, ha tanácstalan volt. Honnan tudhatnám, milyen szempontok alapján ítél egy ilyen gyerek? A külső, a belső tulajdonságok dominálnak-e, a szubjektív megítélés vagy a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely • • • vagy mindez együtt ... vagy ...? Sokszor az is előfordul, egészen egyszerűen a szagokkal nem tud .megbékélni. Az arc borostája idegeníti el. Emlékezni vélt, ő gyerekkorában a lúdtalpasokat nem tudta elfogadni. Még anyjára ^ is neheztelt miatta. Hogy miért, erre máig nem volt képes rájönni. Rejtély maradt számára. Ha jobban belegondolt, ő maga se talált semmiféle olyan tulajdonságot magában, amivel bárkinek is imponálhatna. Megszokta a hibáit, megtanult élni velük. A gyerek rosszkedve nem enyhült. A félbehagyott ebédtől fölállva szó nélkül bevonult a szobájába. Az apa nem kiabált utána, mint máskor szokta, nem rendelte ki mosogatni, az asztalt lerakni, hozzálátott egyedül a házimunkához. Nem volt lelkiere- je egy esetleges veszekedéssel tovább feszíteni a húrt. Ideológiát Is gyártott mindjárt a pillanatnyi elhatározásához. Hagyni kéne, hadd 'használjon ki bennünket, hogy aztán o későbbiekben is meg tudja majd követelni ugyanezt a szolgálatot másoktól, igényt tartson az előjogokra. Ha most kiölöm belőle ezt a vérszívó magatartást, a későbbiekben már nem jut érvényre soha. Oláh János: Apa és fiú Csanády János Dúsgazdag nyár, jövel! Mór csak újra látlak, sóvár messzeség szivemből kiváglak, te kerek kék ég, barna fátylad játszik méla ökrökön, sugarad virágzik barna öklökön. Sohasem volt messze, igy hát itt terül opál messzeséged a szivem körül, nyitott könyv a határ, irkái benne ö gépekés barázdát a szántóvető. Vonatkerekek ha átzúgnak szívem fölött, s mégis épen felemelkedem, agyamba tapos húsz tonnás autó, temelléd húzódom, átmentén futó földiszeder-inda, tüskéid között érzem jól magam, mint hajszolt üldözött; eperlevelekkel barna vállamon nyúlok el a földön, árokpartokon. Valami szabadság igézete hi növény-létre válni, zöldet bontani — gyümölcs-érlelő nyár, sóvár messzeség sugarában élni, lélegzeni még. Azt hiszem, úgy hívják: önérvényesítés, vagy ha fennköl- tebbek akarunk lenni: tehetség. A képességek önérvényesítés- hiányában semmit se érnek, tulajdonképpen nincsenek is. Ha méltányosságra nevelem a gyereket, kiszolgáltatottságra nevelem. Nincs más út, választanod kell, szolga leszel, vagy úr, gyilkos vagy áldozat, bárány vagy farkas. .. Nem is kéne sokat erőlködnöm, hiszen minden gyerek született kényúr, úgy érzi, joga van a szüleit a végsőkig kihasználni. A legnagyobb lelki nyugalommal vonul vissza most is, elvárja, hogy én mosogassak utána, amíg ő odabent a kedvteléseivel foglalkozik. Az apát elöntötte a keserűség. Már-már föllázadt: Nem, ezt nem tűröm tovább, a saját házamban . . . Aztán jobb belátásra tért. Eh, igaza van, igaza, százszor is igaza. Ő még viheti valamire, nekem meg már úgyis mindegy, önként fogadni el a vereséget, hajolni bele a szolgaságba, adni fel önmagunkat, az önmegvalósítás valamikori ábrándját, most érezte először, ez is okozhat örömet. Közben kinyílt c fiú szobájának ajtaja, a gyerek be- somfordált a konyhába, és megállt az opa mögött: — Tudom már, mi akarok fenni — mondta a fiú. Az apa egy pillanatra abbahagyta a mosogatást, és kérdőn nézett a gyerekre. Minisz terelnék — bökte ki a fiú. — Miért? — kérdezte az apa. — Hogy mindenkinek én parancsoljak. — És mit parancsolnál? Amit te mondasz. — Nem — fordult vissza a mosogató fölé az apa, —, az nem lenne jó. M ár a gondolatától is megrettent annak, bármilyen légbőlkapott gondolat volt is ez, hogy ítélkeznie kell. A háta is be- leborsózott, amikor arra gondolt, mi lenne, ha egyszer tényleg minden, de minden rajta múlna. Ha annak árthatna, akinek csak akarna. Visszafizetné-e akkor a kölcsönt, a sok megaláztatást, igazságtalanságot, vagy megbocsátana? Nem, egyáltalán nem vágyott erre a választásra. Végleg félbehagyta a mosogatást, megtörölte a kezét, visszafordult, és belenézett a fiú csalódott, kerekre nyílt szemébe. Elszorult 0 torka. Istenem, hót ez volt az a titok, ez lett volna, ami miatt.. . Segíteni akart nekem. Én meg képtelen voltam elfogadni.
