Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-28 / 28. szám

1989. január 28., szombat Dunántúlt napló Z Mindig arra törekedtem, hogy beleéljem magam az emberek gondjaiba Huszonöt éve bólyi tanácselnök Tettem egy próbát a bólyi utcán: szembejövő embereket kérdeztem, tudják-e, hol a ta­nács, Ismerik-e a tanácselnö­köt. Valamennyien segítőké­szen mutogattak az épület fe­lé és hozzátették: Bősz József az elnök, a Bősz Jóska bácsi. Nincs ebben persze semmi különös: Bősz József 1963 óta, több mint 25 éve tanácselnök.- Az úgynevezett racionali­zálási, ésszerűsítő bizottság­nak köszönhetem, hogy ta­nácselnök lettem - kezdi. Nosztalgiát érzek szavaiban. - 1953-ban végeztem a Pécsi Tanárképző Főiskolán mate­matika-fizika szakon, ott is marasztaltak tanársegédnek, Jeges professzor mellett ok­tattam másfél évig. A félve­zetők elektromos tulajdonsá­gaival foglalkoztunk a tanszé­ken, el is akartam menni egyetemre. Mondták, nem szükséges, aztán fél év múlva jött az említett bizottság. Megköszönték a munkámat, mert csak főiskolát végeztem. Bolyba kerültem. Tanítottam °z általános iskolában, a fechnikum kihelyezett tagoza­tán, a felnőttoktatásban, járá­si szakfelügyelő is voltam . . .- Aztán a félvezetőkkel fog­lalkozás közben egyszeresek Megkérték, legyen igazi veze- 1°• Ezé a falué . . .- Az utolsó pillanatig el­lenálltam . . . Iskolaigazgató szerettem volna lenni, de er- re csak egy másik faluban lett volna lehetőség. Aztán el­vállaltam, megválasztottak . . . Ügy éreztem, megkedveltek az emberek a faluban, ezért mer­tem vállalni. Bősz Józsefet nem kell fag­gatni. Mondja az élményeket, erzi, mire kíváncsi, mit akar­ja tudni az újságíró. Hagy­juk a múltat, szól egy idő után, kissé meghatottan, be­szédünk a munkáról! Ember- óltőnyi idő tetteiről egy bara­nyai faluban. Törekednek elő a tények, de sosem emeli fel ® hangját, Sokszor kéri, ne­hogy úgy tűnjön, hogy minden J°. nehogy nagyképűnek lát- szódjon. „ - Megválasztásom talán összefüggött azzal, hogy ak­koriban értelmiségieket kezd­tek választani ezekre a posz­tokra . . . Aztán jöttek is az emberek, sorolták régi sérel­meiket. A földcseréket, a táb- iásítás, téeszesítés miatti, leg­többször igaz bajaikat. , He­lyenként tudtam segíteni, de talán itt okoztam az első csa­lódást. Új ember voltam, de a struktúra maradt a régi, a szabályozók nem változtak. ~ Párttag volt ekkor? — Nem. 71-ben, 40 évesen léptem be a pártba. Akkori­ban a közélet talán egyetlen 'gazi fóruma a párttaggyűlés Volt. Gondoltam, közéleti em­berként ott a helyem, miért Dz ablakmélyedésekben vagy ® kispadon beszéljük meg a falu sok-sok ügyét. — Azért 71-ig még történt J9y és más Bolyban. Megvá­lasztása előtt nem sokkal köz­pontosították például a Bólyi állami Gazdaság egységeit. ~ Látja . , . Igen, talán így is [Mondhatom ... Az eltelt idő- oen, egyik legnagyobb ered­ménynek tartom, hogy vezeté­kemmel ez a tanács idekötöt­. a bólyi gazdaságot. Mi fel- ojánlottunk egy területet, amit °z akkori bólyi gazdaság ve- Zetése nem fogadott el. Je- entkezett Mohács. Gondol­koztunk, s végül az előzete- ken már elfogadott rendezési erv módosításával odaadtuk j3 Parkot, a falu legszebb he- Tét. Persze, kikötöttük a szebb e9ységek védelmét... . ' Jgy teremtődött az itt 0°k nagy részének munkahe­- Feltétlen. Ez máig ható intézkedés volt. 1988-as. ada­tok szerint ezer ember jár máshonnan dolgozni a bólyi. üzemekbe és csupán kétszá­zan mennek máshová a meg­élhetésért. Nem szólva arról, hogy ma a kombinát már 100 000 Ft körüli évi fizetést ad. Más, Bolyban lévő üze­mek ennél kevesebbet, de ott a háztáji . . .- Gondolom, volt elég ba­juk a háztájihoz megfelelő te­rület kialakításakor ■ Bősz József elmosolyodik. Mosolya nem felhőtlen, amo­lyan „hol is kezdjem, hogy mindenki érthesse"-szerű. Az­tán belekezd, történetének tartalma hasonlít az állatok érzéséhez: ha éhesek, és elé­hely évente Bolyban. Ennyi mindenre nincs pénzünk ... — Látom szobájában a tár­sadalmi munkát elismerő zászlókat. . .- Sikerült meggyőzni az embereket. Elhitetni, hogy sa­ját érdekükben kérjük a saját pénzüket. Szinte minden, köz­műhöz kapcsolódó munkához társulásokat hoztunk létre. Ma Bolyban (a csecsemőket is be­leszámítva) minden egyes la­kóra évi nyolcezer forint tár­sadalmi munka jut. És egyre több ötletük van az emberek­nek. A tanácsnak ma az a fő feladata, hogy figyeljen ezek­re az ötletekre, és ha lehet, támogassa megvalósulásukat. Az emberekért, de velük együtt. kétnyelvű oktatás Bolyban, tel­jesen osztottá lett a borjádi iskola. Mindezek iskolaépítés nyomán. Nagy erőfeszítéseket tettünk az idősek gondozásá­ra. Most foglalkozunk garzon értékű gondozási egységek építésével Boly öregjeiért, to­vábbi „családi főzőhelyek” szerveződnek a társközségek­ben. A mindezek mögött meg­lévő helyi összefogás önbizal­mat növel.- Mit gondol, szeretik önt a bályiak? Megismételteti a kérdést, mint, aki gondolkodási időt kér, mint, aki soha nem fog­lalkozott ilyesmivel, mint, aki zavarba jön:- Volt idő, amikor egyér­telműen pozitívnak láttam az .A község szinte minden pontján új házak állnak­Fotó: Läufer László jük tesznek valami középsze­rűt, megeszik,, hiszik ez a leg­jobb, mert még nem tudják: van, lehet jobb is.- Jó néhány éve már, hogy a falu belterületén háromféle nagyságú telket alakítottunk ki. Az egyiken piacra is ter­melhettek, tarthattak állato­kat, a másikon azok kértek helyet, akik csak önellátásra kívántak kertészkedni, hizlal­ni, a harmadik félére csupán a ház 'kerülhetett kicsi udvar­ral. Indulásnak ez nagyszerű­nek tűnt, de kiderült, hogy hosszú távon ez nem adott megoldást. Az emberek véle­ménye, viszonyuk a termelés­hez megváltozott rajtunk és rajtuk 'kívülálló okok miatt. Országszerte nehezedni kezd­tek ugyanis ezután az életfel­tételek, egyre többen akartak többet és többet termelni a háztájiban, de erre egyszerre egyrészt nagyméretű házhe­lyünk nem volt, másrészt az akkori jogszabályok is meg­akadályozták a belterület bő­vítését. Pedig gazdálkodni akartak ezek az emberek ...- Akkor gondolom, választ­hattak: vagy társadalmi mun­kával segítenek a termelés leltételeinek javításán, hogy az adott területen többen és jobban gazdálkodhassanak, vagy pedig újabb és nagyobb építési telkeket alakítanak ki.- Ez igaz, de az akadályok nem hárulhattak el egycsa- pásra — folytatja Bősz József egyszuszra, és látom, már a jelennél tart. Nyugalmát nem veszíti, de szavaiból érzem, most még nehezebb egy köz­ség vezetőjeként.- Ma is egyre többen gaz­dálkodnának. Szinte nincs olyan haszonállat, amit ne te­nyésztenének piacra is ^ Boly­ban, háztájiban. Jelentős a legmodernebb külföldi teóhni- ka is. Ehhez kell(ett) megte­remteni a közműveket, annak figyelembevételével, hogy je­lenleg is elfogy 25-30 ház­- öt társközsége is van Bolynak . . .- Sajnos, a társközségek­ben manapság kevesebbet ál­doznak. Nem mintha rosszab­bak lennének az emberek, in­kább, mert úgy látom, egyre többen csupán ideiglenes lak­helynek tekintik ezeket az ap­rófalvakat. Azért Töttösön la­kossági segítséggel most épül a regionális vízmű, az óvodai konyhával meg tudjuk oldani a teljes közétkeztetést is. Bor- jádon ugyancsak hozzájárul­nának a vízellátás jobb meg­oldásához, de az ő pénzük nem elég. Most szorgalmazzuk a megyei szerveknél a vízmű- társulat létrehozásának enge­délyezését.- Bolyban sok nemzetiségi él.. .- Igen és a társközségek­ben is. Napi tetteink mindig ahhoz igazodnak, hogy külö­nösen az idősebbek között vannak sértett emberek. Az utóbbi négy-öt évben viszont úgy látom, ők is kezdik beis­merni, hogy a kisközségi po­litika legtöbbször találkozik saját igényeikkel. így a nem­zetiségieknek a bizalmatlansá­ga egyre csökken. Iskoláink­ban a gyerekek tanulhatnak németet második nyelvként és kétnyelvű osztályokban a köz­ismereti tárgyakat is németül sajátítva el. Van több ének­karunk, generációnként. Mű­ködik fúvószenekar, nyelvtan- folyamokat szervezünk.- Végezetül engedjen meg néhány személyes kérdést. Mi­re a legbüszkébb eddigi te­vékenységében?- Több dolgot említenék: Megépült Bolyban az úgyne­vezett új telep, egy új falu, szinte teljesen befejeződött a falu közművesítése. 1969-től az országban elsők között szer­vezve, működik a falu szenny­vízelvezető rendszere. Töttös jövőjét a megépített átmenő út megalapozza. Intézménye­sen működik a magyar-német emberek viszonyát. Mostaná­ban néhányon orrolnak rám, tudom. Elsősorban az új ház­helyek kialakítása miatt. Zö­mében ezért. Higgyék el, túl­nyomórészt nem rajtam múlik, hogy a falu közepén és nem a közeli, magas aranykorona­értékű szántóföldeken vannak az új telkek. Reméljük, mi­előbb megváltoztatják az er­re vonatkozó korlátozásokat. Készül ugyanis a legújabb földtörvény. Megérné művelés alól kivonni ezen föld egy ré- IS> hozzájárulni a műve­tek' niegváltoztatásához. Hiszen itt is termelni akarná­nak a telket vásárolni kívánó emberek. A szántóból konyha- kerteket,^ szőlőt, gyümölcsöst, állattartó területeket csinál­nak. Évek alatt sokszorosan visszatérülhetne a pillanatnyi veszteség. Szóval, azért, nyu­godtan indulhatnék a legkö­zelebbi választásokon . .. _ Es megteszi?- Azt hiszem, nem. Mindig arra törekedtem, hogy beleél- j'e™ rna9am az emberek gond­jaiba, hogy együtt gondolkoz­zunk. Most a saját sorsomról is elmélkednem kell. A 90-es vá- lasztásokig hónapokra meg­közelítem a nyugdíjkorhatárt. Néhány éve nem egészséges a szivem, ezért nem vállalom tovább. De hozzáteszem, to­vábbra is szeretnék törődni a faluval. Gyűjtöm a helytörté- neti dokumentumokat, a múlt emlékét és a jelen eseménye- !*' LJtődómnak is tanácsolom, °9Y ismerje meg az egykori „.° is> jobban tervezheti a jovot. Almom, hogy a fellel­hető dokumentumokból, első- ?°^n Q kézművesség emlő­éiből kiállítóterem legyen a a óban, eddig erre nem volt emberünk. Talán majd én megszervezem - -fejezte be a beszélgetést Bősz József, a Boly Nagyközségi Közös Ta­nács elnöke. Bozsik László Alkotmányjogi bíróság Hispániában Egyensúlytartó tényező A mai spanyol valóság el­választhatatlan része, hogy nem létezik tabu, mindenki bármiről véleményt formálhat és az élcelődéseknek se vé­ge, se hossza. Ez persze nem jelenti azt, hogy a közélet csupa móka és vi­galom. Nagyon is komoly gondolatok hangzottak el az alkotmány létrejöttének tize­dik évfordulóján. János Ká­roly király a törvényhozás ünnepi ülésén a demokra­tikus rendszer szilárdságáról beszélt, és arról, hogy he­lyesnek bizonyult a válasz­tott új út és a rajta meg­tett lépések megérték a fá­radozást. Érdemes visszaemlékezni arra, hogy Spanyolországban az új alkotmány három év­vel Francisco Franco diktá­tor halála után lépett élet­be - és arra is, hogy negy­ven éven át nem létezett alkotmányosság Hispániá­ban. Egy évvel az új alap­törvény megszavazása után alakult meg az alkotmány- bíróság, mely 'merőben új képződmény a spanyol intéz­ményrendszerben. Olyan tes­tület létrehozásáról volt szó, amely őrködik az alkotmány tiszteletben tartása, az or­szág alaptörvényeinek érvé­nyesítése felett. A legfőbb bírói testület tizenkét tagját az államfő, a király nevezi ki mégpedig oly módon, hogy négyet- négyet' közülük a képviselő­höz, illetve a szenátus de­legál, a többieket pedig a kormányfő és az , igazság­ügyi főtanács javasokja. A tagok mandátuma ki­lenc évre szól: ez is jelzi, hogy a mindenek felett álló intézmény sem a törvény­hozási választásokhoz, sem a pártpolitikai ingadozások- noz nem igazodik. Ez a bí­róság olyan ügyekben hoz döntést, amelyeket a kor­mányfő, a „nép védőügy­védje" (különleges megbíza­tású és jogállású személy a pariamentben), avagy ötven szenálor és képviselő ter­jeszt elő. Illetékes olyan ese­tekben is, amikor jogi vagy természetes személyek az alkotmány által védett alap­vető jogok megsértése miatt ehhez a testülethez nyújta­nak be fellebbezést. Az elmúlt években az alkotmányjogi bíróságnak nem kevés dolga akadt. Foglalkozott a helyi hatalmi szervek, az iskolai szülői munkaközösségek jogi szere­pével, a tartományi válasz­tások rendjével, a hírhedt Rumasa-holding vállalkozás államosításával, a honatyák hivatali tisztségei összeférhe­tetlenségének kérdésével; tár­gyalt a bíróság a szakszer­vezetek pénzalapjáról, az abortusz miatti büntetések részleges eltörléséről és az oktatási törvényről egyaránt. Minden esetben azt kellett megvizsgálnia, hogy egy ko­rábbi döntés mennyiben fe­lelt meg az alkotmány elő­író sainak. Tévedés lenne azt hinni, hogy a legfelsőbb bírói in­tézmény döntéseit ugyan- 'olyan közmegegyezés övezi, mint annak idején az alkot­mány elfogadását. Francisco Tomas y Valiente, a testület elnöke munkájuk bonyolult jellegére is rávilágított, ami­kor Madridban fogadta Kul­csár Kálmán igazságügy­minisztert. (Megjegyzendő, hogy a magyar szakemberek igen hasznos tapasztalato­kat szereznek spanyol földön a hazánkban tervbe vett in­tézményi reform előkészítő időszakában.) Viharos vitá­kat váltott ki a helyi taná­csok által kivetett adókra vonatkozó döntés, amelynek következtében á költségvetés közel 36 milliárd peseta visszatérítésére kényszerült. Ugyancsak pénzügyi kérdés­ben mutatott szigort a bíró­ság, amikor a takarékpénz­tárak szabályzatában fede­zett fel az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen kitéte­leket. A legnagyobb perpatvart az kavarja — a vita évek óta mitsem vészit hevessé­géből -, hogy az ellenzék szerint ez a bíróság az általa hirdetett deklarációk­kal ellentétben nem függet­len, vagyis a kormányzat (pontosabban a kormányzó párt) befolyása alatt áll. Ezt az érvelést arra alapozzák, hogy a törvényhozásban ab­szolút többséggel rendelke­zik a Spanyol Szocialista Munkáspárt. De a spanyol alkotmány- bíróság mai valóságos sze­repéről álljon itt egy ko­rántsem kormánypárti véle­mény az ABC című jobb­oldali napilapból: Az Alkot­mányjogi bíróság napjaink­ban egyensúlytartó tényező, az alkotmány védelmezője. Ténykedése oly módon fo­lyik, hogy nem idézi fel a „harmadik kamara" - egy új hatalmi központ - létre­jöttének veszélyét, amint azt egyesek a parlamentj viták során jósolgatták. (MTI-Pa- noráma) Meruk József A mezőőrök díjazása a befizetett összegből történik Járőrök a szőlőhegyeken Zártkertek és külterületi in­gatlanok után a tulajdonosok mezőgazdasági őrszolgálati di­jat fizetnek. Ez évtől kezdve a járulék összege megváltozik, nem központi előírások szerint kell kiszámítani, hanem helyi tanácsrendelet határozza meg azt. A legalacsonyabb összeg 100 forint lehet, s a mező­őröket csak a befizetett pén­zekből fizethetik. , Elsősorban a városokban alkalmaznak mezőőröket. Pé­csett heten dolgoznak. Annyi személyi tulajdonban lévő földterület nincs, hogy abból tisztességesen meg lehetne fi­zetni. Az új rendszerben 1500 négyzetméterig 100, hatezer négyzetméterig 150 és az an­nál nagyobb földek utón 200 forint mezőőri díjat- fizetnek évente a tulajdonosok. Sok helyen közel vannak egymás­hoz a személyi tulajdonban lé­vő zártkertek és a termelőszö­vetkezetek és állami gazda­ságok földterületei. Ilyen eset­ben lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok a szövetkeze­tek mezőőreivel kössenek szer­ződést. Az utóbbi időben jelentő­sen megnőtt a présházaknál a betörések száma, a szőlők, gyümölcsösök megdézsmálása. Éppen ezért a szőlőhegyeken és a zártkertekben rendszeresen járőröznek együtt a mezőőrök a rendőrökkel. Külön pré­miummal jutalmazzák azokat a mezőőröket, akiknél a leg­kevesebb a betörés, a lopás és a legtöbb tolvajt „fülelik le". Gondot jelent azonban, hogy az alacsony bérezés miatt kevesen vállalkoznak er­re a munkára, inkább idős emberek nyugdíj mellett. Sz. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom