Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-12 / 12. szám

punomon napló 1989. január 12., csütörtök Befejeződött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szerve­zetek létrehozásának lehetősé­gét. Ám a vadásztársaság, a sportlövő klub nem tekinthető fegyveres szervezetnek. Rájuk tehát nem vonatkozik az em­lített tilalom. Végül dr. Kulcsár Kálmán orra kérte a képviselőket, hogy o benyújtott törvényjavaslatot - a kormánynak azzal az ígé­retével együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augusztus 1-jéig benyújtja az Ország- gyűlésnek — fogadják el. Mielőtt - határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót. Korrektnek és pon­tosnak minősítette a sportegye­sületekkel kapcsolatos minisz­teri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy 1990 első felében meg kell olkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kál­mán az igazságügyi tárca ne­vében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt. HATÁROZAT­HOZATAL AZ EGYESÜLÉSI ÉS GYÜLEKEZÉSI JOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY­JAVASLATOKRÓL Ezután határozathozatal kö­vetkezett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. Stadin- ger István felhívta a képvise­lők figyelmét arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számú jelen­téséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdése­ket, amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ek­kor Bállá Éva kért szót és a 11. pont vonatkozásában kije­lentette: dr. Kulcsár Kálmán válaszát elfogadja olyan érte­lemben, hogy csak azokat bün­tessék vétség miatt, akik a bí­róság által már feloszlatott szervezet vezetőségében tevé­kenykednek. így Stadinger István úgy tet­te fel a kérdést a képviselők­nek, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelen­tésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételé­vel a törvényjavaslat szövegé­nek többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nél­kül, 9 tartózkodás mellett el­fogadta. Ezután paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Púja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1. bekezdését és 3. szakaszá­nak 3. bekezdését javasolta elhagyni annak érdekében, hogy a törvény ne rendelkez­zék a pártalapítás lehetősé­géről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Púja Frigyes álláspontja mel­lett, heten pedig tartózkodtak. így tehát - összhangban az eredeti javaslattal - a törvény kimondja a pártalapítás jogát. Ezt követően Bállá Évának és képviselőtársainak azon ja­vaslata került sorra, hogy ne kössék külön párttörvényhez a politikai pártok megalakulásá­val, nyilvántartásbavételével, felügyeletével, valamint meg­szüntetésével kapcsolatos sza­bályozást. Stadinger István úgy tette fel a kérdést, hogy el­fogadják-e a képviselők a kormány eredeti javaslatát, fi­gyelembe véve a parlamenti bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt módosításo­kat Is, ahogy az dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólá­sában kifejtette. Ezt a képvi­selők 36 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták. 'Ekfkor Balta Éva ismét szót kért és fölvetette: ő csak a saját személyében tudta elfo­gadói dr. Kulcsár Kálmán vá­laszát a feloszlatott szerveze­tekben tevékenykedők bünte­tőjogi felelősségét illetően. Társai nevében, akikkel együtt irta alá 'korábbi módosító ja­vaslatát, nem nyilatkozhat. Ezért Stadinger István ezt a külön pontot is szovazásra tette fel. A képviselők ellen- szavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadták a törvény- javaslat 29. paragraiíu sáriak olyan értelmű megfogalmazá­sát, hogy csak a bíróság által feloszlatott szervezetben to­vábbra is vezető szerepet be­töltők követnek el vétséget. Ezután kerülhetett sor az egész törvényjavaslat feletti szavazásra, az addig elfoga­dott módosítások és részele­mek figyelembevételével. Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellen- szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egy fontos kérdésben lezárult tehát a vi­ta: a törvény kimondja a párt- alapitás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. Ezt a törvény- javaslatot a kormánynak leg­később augusztus 1-jén kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kál­mán elmondotta, hogy ehhez o törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket meg­tárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter válaszában egyben a bizottság álláspontját is kép­viselte. Válaszolt a miniszter a Bál­lá Éva és képviselőtársai által benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a tör­vénytervezet második parag­rafusa harmadik bekezdése ne arra utaljon, hogy a gyüle­kezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető jogok védelmére vonatkozó büntető jogszabályok jelentse­nek csak korlátot. Az állás­pontot két okból nem java­solta elfpgadni a miniszter. Von ugyanis olyan jog, amely nem büntető jogszabályban van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de ide tartozik a szabálysértés jog­intézménye is. A tüntetésekről szólva fel­hívta a figyelmet a bizalom, a megegyezés fontosságára. (Megerősítette: az intézkedő hatóságok társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség dön­tései ellen is bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a parlamentben, kérdőre léhet vonni a belügyminisz­tert, interpellálni lehet hozzq. Folytatja munkáját az Országgyűlés január 11-én a Parlamentben MTI TELEFOTO Parlamenti tudósítás A sajtótájékoztatóról és a bányamentők pótlékáról (Munkatársunk telefonjelen­tése.) A hosszúra húzódott keddi tanácskozás után, szerdán az egyesülési, valamint gyülekezé­si jogról szóló törvényjavasla­tok témájában esedékes dön­téshozatalokkal folytatódott az Országgyűlés téli ülésszaka. A döntés szerdára halasztásátaz indokolta, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolat­ban számos módosító javaslat fogalmazódott meg a felszó­lalások során, ezért vált fel­tétlenül szükségessé a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság összehívása az esetle­ges módosítások kidolgozásá­ra. Miután ezék már kedden este megszülettek, szerdán nem volt további akadálya a 'határozathozatalnak. Azt csu­pán olyan technikai dolgok nehezítették, hogy a szavazás­hoz mindkét esetben a módo­sító javaslatoik, az ide vonat­kozó jelentések szem előtt tartóso szükségeltetett. így a pontonkénti határozathozatalt heves papírrörgés előzte meg, illetve kísérte. A több pontban módosított törvényjavaslatok elfogadása utón Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter, dr. Bölcsey György, a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott- sóg előadója és Horváth Jenő, a 'bizottság tagja sajtótájé­koztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. Válaszaikban kitértek arra, hogy a téli ülésszak törvény­hozói tevékenysége már na­gyon messze van a sztálini módszertói, viszont, hogy ez mielőbb tükrözze a jogállami­ság eszméit, abban a meg­születendő új alkotmánynak óriási szerepe van. Nagy elő­relépést jelenthet e téren az alkotmánybíróság felállítása. Arra a kérdésre, hogy a még idén megszülető párttör­vény előkészítésében milyen szerepet szánnak a jövőben esetleg pártként is szóba jö­hető szervezetek tagjainak, valamint, hogy elképzelhető-e, hogy az alakuló pártok az új alkotmány és az alkotmánybí­róság hiányában is részt ve­hetnek a következő választá­son, Kulcsár Kálmán igazság­ügyi miniszter a következőket mondta.- A törvény előkészítéséből, ahogy az új alkotmány elő­készítéséből sem, nem zárjuk ki az említett szervezetek'kép­viselőit sem. Bár részvételük véglegesen még nem tisztá­zott, az előkészítésben esedé­kes társadalmi vita során min­denképpen megtehetik észre­vételeiket, javaslataikat. A választásra áttérve úgy gon­dolom, hogy azon az alakuló új pártok részvétele valamilyen módon feltétlenül biztosított lesz. Az alkotmánybíróság fel­állításának időpontja mór konkrét, és előkészítés alatt áll az új alkotmány is. A rész­vételt azonban befolyásolni fogják a valószínűleg egy al­kalomra szóló választójogi tör­vény szabályzói is. Viszont ezen a téren még az sem el­döntött, hogy az egyéni vagy a lajstromos választást része­sítjük előnyben. A tovább iáikban szó esett még arról, hogy a párttörvény 'kidolgozásának munkálatai már megkezdődtek, itt több­ségében techniikoi jellegű szabályzókról von szó. Első­sorban pontosítani kell viszont a pártok regisztrálására vo­natkozó feltételeket, amelyek­ben a hangsúly az alkotmány elfogadásán lesz, valamint azon, hogy a pártalapítók megfelelnek-e az egyesülési törvényben - lefektetett előírá­soknak. Feladatot jelent a té­ma egészének a politikai rendszer vonulatéiban való el­helyezése. Az Országgyűlés az ügy­rend módosításának tárgyalá­sával folytatta munkáját E témáiban az előrejelzett tíz felszólaláson túl további há­rom beszédben tették meg észrevételeiket a képviselők Az ügyrendi bizottság hosszúra Uyu szün«*ben dr. Villany. Miklós pénzügy­miniszter válaszolt a Dunántúli Napló arra vonatkozó kérdé­sére, hogy az új jövedelem- adó elfogadása után várha­tó-e, 'hogy a minisztérium va­lamilyen formában visszatér a bányászok, bányamentő és tú l m ű s za kai na k megad óz tatá - sóra. — Az elfogadott törvény változtatására sem a kormány­nak, sem a minisztériumnak nincs jogköre. A bányamentő pótlék elrendezése, annak költségként történő elszámo­lásával megtörtént, így nem adóköteles. Ami a túlórát és más pótlékokat illeti, arra vo­natkozóan csak annyit mond­hatok, hogy a parlament no­vemberi és decemberi ülés­szakán elhangzott ígéretek ér­telmében az elmúlt év ilyen természetű tapasztalatainak elemzése kapcsán, még ebben a félévben visszatérünk. Je­lenlegi álláspontunk szerint azonban jelentős változás nem várható e témában - mondta a pénzügyminiszter. Az ügyrend módosítására vonatkozó törvényjavaslat el­fogadása után, rendkívüli na­pirendi pontként a plénum a romániai magyar menekültek témáját tárgyalta nagy fe­lelősségérzettel. Ezután képvi­selői javaslatra a személyi javaslatokban történő döntést a következő ülésszakra halasz­tottak az új ügyrend alapján. Kaszás Endre Mind a rendőrség képvise­lői, mind a tüntetésszervezők, felelőt emberek, és ez ele­gendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést, % demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanab­ban az időpontban más he­lyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot. Kiemelte, hogy sok nyugat-európai ország ha­sonló törvényénél liberálisabb az a megfogalmazás, anrvi a jelenlegi javaslatban szere­pel : a középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Azt javasolta, hogy válasza­it követően az Országgyűlés a kormány eredeti elötere'jsztését fogadja el. Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy a gyülékezési jogról szóló tör­vényjavaslat feletti határozat- hozatal követkerik. Elsőként a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság jelentése ügyé­ben, majd a „tizek" által be­terjesztett javaslatra kívánt az elnök szavazást elrendelni. Egy képviselő azt indítványoz­ta, hogy a jelentés hét pont­jára, valamint a tizek javas­lataira külön-'külön szavazza­nak. Ezt az indítványt az el­nök az ügyrendnek megfelelő- nék tartotta, és elfogadta. A bizottság javaslatának első pontja a törvényjavaslat negyedik paragrafusát kívánta kiegészíteni azzal, hogy az Országház közvetlen környé­kén, igy a Kossuth Lajos ^té­ren, illetve a Széchenyi rak­part Országház előtti szaka­szán legyen tilos rendezvény szervezése és megtartása. A képviselők 49 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfo­gadták ezt a kiegészítést. A bizottság második javas­lata az volt, hogy a törvény- javaslat egészüljön ki egy új paragrafussal, amely kimond­ja, hogy a rendezvény szerve­zője magyar, illetőleg ma­gyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel ren­delkező, nem magyar állam­polgár léhet. Ezt a javaslatot nyolc ellenszavazattal, öt tar­tózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Következő pontként módosí­tani kívánta a bizottság a törvényjavaslat 5. paragrafusá­nak „A" pontját azzal, hogy a tervezett rendezvény kezde­tének és befejezésének vár­ható — ez a szó a módosítás lényege - időpontját, helyszí­nét, illetőleg útvonalát kell tartalmaznia az előzetes írás­beli bejelentésnek. A javas­latot ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A bizottság következő ki­egészítő indítványa a törvény­javaslat 10. paragrafusához kapcsolódott. Ennek értelmé­ben a rendezvény résztvevői a rendez vén y-be'j ele n t ésbe n meg - jelölt béfejezés időpontjában kötelesek a rendezvény helyszí­nét elhagyni. Nyolc ellensza­vazattal, 15 tartózkodás mel­lett fogadta el az Országgyű­lés ezt a javaslatot. Indokoltnak tartotta a bi­zottság azt is, hogy a törvény- javaslat egy új 'paragrafussal egészüljön ki: a Büntető Tör­vénykönyvről szóló 1978. évi 4. törvény 228/a paragrafusával. Ez az egyesülési és gyüleke­zési szabadság megsértésére vonatkozik. Kimondja, hogy aki mást egyesülési vagy gyü­lekezési jogának gyakorlásá­ban erőszakkal, vagy fenyege­téssel jogtalanul akadályoz, az bűntettet követ el, és három évig |terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő; aki a gyü­lekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntar­tása érdekében tett intézke­désével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, az vétséget követ el, és egy évig terjedő szabad­ságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetés­sel büntetendő. A javaslatot az Országgyűlés egy tartóz­kodás mellett elfogadta. A következő módosító in­dítvány a paragrafusok átszá- mozásá'ra vonatkozott. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság hetedik ja­vaslata megegyezett a kor­mány javaslatával, s a tör­vényjavaslat 6. paragrafusa eredeti szövegének elfogadá­sát indítványozta két ki seb :> •módosítással. A képviselők túl­nyomó többsége ezzel az in­dítvánnyal is egyetértett. Ezt követően tették fel sza­vazásra a „tízeknek” a tör­vényjavaslat 2. paragrafusá­nak 3. bekezdése kiegészítésé­re tett javaslatát. Az Ország- gyűlés 16 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett az eredeti, a törvényjavaslatban megfo­galmazott szöveggel logadta el az érintett paragrafust. Ugyancsak Bállá Éva és képviselőtársai tették előter­jesztést arra vonatkozóan, hogy a rendőrség képviselői­nek részvételét csak a beje­lentéshez kötött rendezvények­re korlátozza a törvény. A képviselők 45 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett, a tör­vényjavaslatban megfogalma­zott, eredeti szöveggel értettek egyet. Végül Stadinger István, a már elfogadott módosításokkal együtt bocsátotta szavazásra a gyülekezési jogról szóló tör­vényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezé­si jogról szóló törvényjavas­latot 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta. DR. KOROM MIHÁLY EXPOZÉJA Ezt követően - az elfoga­dott napirendnek megfelelően — az Országgyűlés ügyrendjé­nek módosítása tárgyában dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.), az új Ház-szabá­lyokat előkészítő bizottság el­nöke tartotta meg expozéját. Elmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján ter­jeszti az Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javaslatait, amelyről mások mellett véle­ményt mondott a parlament számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Miniszter- tanács és a Hazafias Nép­front is. A módosító indítvá­nyok, észrevételek közül a bi­zottság valójában csak egy sarkalatos témakört nem fo­gadott el; nem ért egyet az­zal, hogy az Országgyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit a most előterjesztett Ház-szabá­lyokban rendezzék. így abból 'kimaradnak a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelö­lésére, választására, vissza­hívására, a bizalmi, illetve bi­zalmatlansági indítvány intéz­ményére vonatkozó javaslatok. A bizottság határozott ál­láspontja szerint is olyan nagy fontosságú politikai és állam­jogi kérdésekről van szó, ame­lyeket az alkotmány rendel­kezései között kell szabályoz­ni. Mivel most csak kisebb alkotmánymódosításokra került sor, a bizottság elnöke kérte a képviselőket, hogy — javas­lataik jogosságának elismeré­se mellett -, legyenék türe­lemmel és várják meg az új alaptörvény megalkotását. Azt követően természetesen ezek­nek —a most tárgyalásra nem javasolt eljárásoknak — a rendjét tartalmazni kell majd a Ház-szabályoknak is. Ugyan­akkor a bizalmi, illetve bizal­matlansági intézmény kodifi­kálásával nem várják meg az új alkotmányt, hanem március 31-ig előterjesztés készül az Országgyűlés számára. A par­lament és a kormány kapcso­latának körében viszont már most javasolja a bizottság annak a képviselői indítvány­nak az elfogadását, amely az Országgyűlés által választandó állami tisztségviselőknél előír­ja, hogy az illetékes állandó bizottság a személyi javaslat előterjesztése előtt hallgassa meg a jelöltet, véleményezze őt, és álláspontját ismertesse a plenáris ülésen is. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb mó­dosítási javaslatait. Ezek so­rában az Országgyűlés tiszti­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom